Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-11-16 / 92. szám

rozat hozatott. — A franczia kormány a hadseregre vonatkozó törvényjavastatot elkészité. E szerint minden évben 900 ezer ember fog behivatni. A szolgálati idő 8 év. Háború idején a polgárok várszolgálatokat fognak teljesiteni. Az állomások megváltása eltöröltetett, de ugyanazon korosztályok önként helyettesíthetik egymást. A létszám 700 ezer emberből álland. — A „Times“ egy levele mondja : A bonapartisták a népszavazást kivánják, mert bíznak a nemzet rokonszenvóben, és ha ezt nem is birnák, mégis érdekeik felé helyezik azon elv győzelmét, mely egyedül képes az országot megmenteni.

Az olasz király november közepén érkezik Rómába és a Quirinálba fog szállani. Uj évtől kezdve az egész hadseregben uj, egyszerűsített szabályzat és közigazgatás fog életbe lépni. — Rómában franczia követnek Picard fog kineveztetni.

Az atlxenaei uj kabinet következőleg alakult meg : Zaimis belügy, külügy és elnökség, Delyian- ni Tódor pénzügy, Zimbrakakis hadügy, Avgeri- nos tengerészet, Philon közoktatás, Papazafiropulos igazságügy.

Oroszország folytatja a hadikészülődést. A hadügyminiszter 1872-re 65 millió töltény készitésót rendelő el. A munkaerő megtizszereztetett.

Jelentése

Herrich Károly közlekedési ministeri osztálytanácsosnak a Körös-Berettyó völgyi szabályozási tervek és műveletek megvizsgálása alkalmával tett tapasztalatairól. (Benyújtva b. Wenckheim Lászlóhoz, mint a Körös-Berettyó völgyi szab. közp. igazgató választmány elnökéhez.)

(Folytatás.)

Hogy ily esetben sem biztos töltésvonalok, sem eredményt mutató átvágások nem létesithetök, az ugyan bizonyos. A helyes elvekkel megállapított Körös-Berettyó völgyi szabályozás rosszul nem indíttatott meg, mivel az úgy felül, mint közbül és alsó vonalain egyiránt következetesen indíttatott meg, az eljárás helyességéről tanúskodnak; bár különösnek látszik, épen a lefolyt válságos 1870 és

1871-ik évek s azoknak számos árvizei is mutatják és bizonyitják azt a legvilágosabban. Ha valamely szabályozásnál téves rendszer állíttatott fel, vagy elvi hiba követtetett el, általános bajt alólfelöl az árviz soha sem okoz; ha a felső vidék előnyére hajtatik végre a szabályozás, akkor ott baj nincs, de alól a legnagyobb veszély áll elő; vagy megfordítva; a tévesztett szabályozási müvek a völgynek felsőbb vonalain a legeröszakosabb viz- duzzadásokat s elárasztásokat eredményezik; mig ellenben a völgy közepén, vagy épen alján alig jelentékenyen vonul el az áradás. Ez a Körösök völgyén nem igy történt az alsó, közbenső s a völgy legfelsőbb részein, az elkészített hoszszel- vény rajzain, az árviz egy következetesen magos — sehol különös rendetlenséget nem mutató — magosságban vonul el s okozta az általánosan ismert elárasztásokat. Nem lehet e folyam egyes szakaszain, vagy az egyesült folyónál csak egy pontot sem mutatni, mely kivételt képezve, eltérne az általános nagy viz jellegétől, s igy a bajt bizonyára nem a szabályozási müvek, nem azoknak elvtelen, vagy rendszer nélküli végrehajtása, hanem a rendkívüli árvizes év okozta. Ugyanis mily rendkívüli volt az 1870 és 1871-ik év, arról elég azt felemlíteni, hogy inkább szárazság, mint túlságos nedvességtől kiűzött hazánkban az eső átlag rendes években 16—18 hüvelyk közt változik. 1870- ik év junius havától 1871-ik év junius hóig az ombrometricus mérések az ország különböző részein haladták a 42 hüvelyket, több helyeken pedig 45 hüvelyknyi magasságot értek el. Ha a rendes 16—18 hüvelyknyi csapadéknak jelentékeny része, pl. %-da rövid néhány napok vagy hetek alatt kénytelen lefutni valamely folyam felső részén, az képes rendkívüli árvizet okozni, — menynyivel inkább előáll a rendkívüli áradás, ha a rendes eső átlagnak majdnem fele, vagy az egész

[rohanja meg a folyót, mint épen az idén valójában megtörtént. Nemcsak a Körösök völgyén, az országnak minden részein találkozunk ily rendkívüli vízállásokkal. A Tisza alsó részein 5 hónapon keresztül tartotta magát a rendkívüli árviz szine felett egy lábbal magasabban a viz. A mentesített árterületeken az összegyűlt eső, hóviz a rendes

15—16 lábbal kifejezhető árviz magasságát érte el. Csanád-, Torontál-, Temesmegyékben árvízmentes magaslatokon egész helységeket vagy tanyatelepeket veszélyeztetett az eső és hóból gyülekezett viz, mely rendes folyó alakot öltött fel oly helyeken, hol folyást vagy vizmedert a lakosok nem is gyanítottak. Az idén tehát epochalis vízzel volt dolgunk s ez el is borította a Körösök völgyét minden irányban. Azonban junius végével megszűnvén az esőzés, alig nehány hetekkel később letakarodtak a vizek, úgy hogy julius és au- gustus havaiban már egyes völgyek mélyebb részei is szárazon voltak, September hó elején pedig még a Sebes-Körös és Berettyó folyók sárterei is szárazok voltak.

Ha a megindított szabályozásban elvhiba lenne, akár magában a tervezetben, akár annak végrehajtásában nagy hiba elkövettetett volna, ezen eredmény lehetséges nem lenne. Megindultak a vizek, s az alsóbb műveletek által, midőn a lehetség mutatkozott, le is vonultak. És ezen eredmény lehetséges volt, az alsó-körösi mederjavitó munkálatok tökéletlen állapota mellett. Mennyivel inkább biztosabb reményeket kapcsolhatunk ezen műhöz, ha annak terv szerinti végrehajtása következetesen eszközöltetik.

(Folytatása következik.)

Névsora

a f. é. nov hó 27-én megejtendő megyebizottsági- tag választások vezetésére kiküldött elnökök- és helyetteseknek :

I. A gyulai kerület. 1. első tizedére nézve elnökül Szántó Alajost, helyettesül Varga Bálintot; 2. második tizedére nézve elnökül Gergely Andrást, helyettesül Moldoványi Istvánt; 3. harmadik tizedére nézve elnökül Janics Jánost, helyettesül Zöldy Jánost; 4. negyedik tizedére nézve elnökül Bödö Jánost, helyettesül Fónagy Károlyt; 5. ötödik tizedére nézve elnökül Hajossy Ottót, helyettesül Mun- druczo Mihályt.

II. A békési kerület. 1. raalomvégi alkerü- letére nézve elnökül Tóth Edét, helyettesül Mezey Lajost; 2. bánhidai alkerületére nézve elnökül Szabados Sándort, helyettesül Dömény Józsefet; 3. ibrányi alkerületére nézve elnökül Brezanoczi Lajost, helyettesül Mezey Balázst; 4. hatházi alkerü- letóre nézve elnökül Tassy Sándort; helyettesül Kovács Józsefet; 5 újvárosi alkerületére nézve elnökül Debreczeni Károlyt, helyettesül Szabó Ferencet.

III. A csabai kerület. 1. első alkerületére nézve elnökül Szemián Sámuelt, helyettesül Réthi Pált; 2. második alkerületére nézve elnökül Haan Lajost, helyettesül Felix Ákost; 3. harmadik alkerületére nézve elnökül Péki Antalt, helyettesül Horváth Jánost; 4. negyedik alkerületére nézve elnökül Uh- rinyi Andort, helyettesül Vidovszky Jánost.

IV. A szarvasi kerület. 1. első alkerületére nézve elnökül Boros Pált, helyettesül Lonovies Ferencet; 2. második alkerületére nézve elnökül Pla- vecz Györgyöt, helyettesül Kuczkay Jánost; 3. harmadik alkerületére nézve elnökül Pál Józsefet, helyettesül Pokomándi Sándort; 4. negyedik alkerületére nézve elnökül Toracsányi Károlyt, helyettesül Kontur Józsefet.

V. Az orosházi kerület. 1. első alkerületére nézve elnökül Mikolay Istvánt, helyettesül Ravasz Ferencet; 2. második alkerületére nézve elnökül Székács Pált, helyettesül Bulla Mihályt; 3. harmadik alkerületére nézve elnökül Dáni József fet, helyettesül Józsa Lajost.

VI. A gyomai kerületre nézve elnökül dr. Kovács Istvánt, helyettesül Vincze Andrást.

VII. A m.-berényi kerületre nézve elnökül Déry Istvánt, helyettesül Majerik Dánielt.

VIII. A f.-gyarmati kérületre nézve elnökül Gacsári Károlyt, helyettesül Borsódi Józsefet.

IX. A k.-tárcsái kerületre nézve elnökül Szabó János lelkészt, helyettesül Fábián Gábor tanítót.

X. A k.-ladányi kerületre nézve elnökül Farkas Gábort, helyettesül Hajnal Albertet.

XI. A szeghalmi kerületre nézve elnökül Tatár Jánost, helyettesül Flaskai Istvánt.

XII. A szt.-andrási kerületre nézve elnökül Zay Jánost, helyettesül Keresztény Ignácot.

XIII. A t.-komlósi kerületre nézve elnökül Sol- /

tész Adámot, helyettesül ifj. Lehoczki Jánost.

XIV. A vésztő-dobozi kerületre nézve elnökül Farkas Bélát, helyettesül Kis Mihályt.

XV. A endröd-csorvási kerületre elnökül Rácz Lipótot, helyettesül Bállá Mátyást.

XVI. Az öcsödi kerületre nézve elnökül Vitályos Mártont, helyettesül Saja Sándor kántort.

XVII. A kétegyháza, kígyós és gyula-vári kerületekre nézve elnökül Kirileszku Pétert, helyettesül Vásárhán Demetert.

Újdonságok.

— A megyej közgyűlés mely e hó 11-én

tartatott meg, elég élénk és zajos volt, s ki az abban uralkodott hangulatot ismerni akarja, azt mai számunk vezércikkére utaljuk. Egyébiránt e közgyűlés elintézte a belügyminister urnák a megyeszervezési munkálatok pótlására vonatkozó leiratait, melyek közül a megyei tisztviselők és szolgák fizetményei alábbszállitását érdeklő azon határozatot vonta maga után, hogy az eredetileg javaslatba hozott fizetésekhez a megye továbbra is ragaszkodik, oly változtatással azonban, hogy a hat szolgabirósegédi, — valamint az alügyószi állomás kihagyandónak találtatott. Ezekután az 1870. 42. s. c. 92-ilc §-ában foglaló teendők foganatosítására kerülvén a sor, a bizottsági tagok megválasztását vezénylő megyei küldöttek jelöltettek ki, melyek nevei a fentebb közlött lajstromban olvashatók. Végül kijelöltettek az igazoló bizottság tagjai, kik következők: elnök Szántó Alajos, tagok: Boros István, Thaisz Gyula, Ferenczy Alajos, Koblovszky Lajos, Szakái Lajos, Erkel Rezső, Major József és Beliczey Rezső; a bíráló választmány pedig ekként alakíttatott meg: elnök Kalmár Mihály, tagok: Farkas Béla, Fónagy Károly, Ladies György és Kertay Zsigmond.

— Munkácsy Mihály a szászveimári hercegtől meghívást kapott tanárságra a veimári fest. akadémiában. M. a meghívást magától elhárította. Azonban a herceg gr. Kalkreuthot személyesen elküldte Düsseldorfba hogy M-t a tanárság elvállalására rábírja. Sikerült is a grófnak M. scrupulus- sait eloszlatni, biztositván öt a herceg részéről, hogy további stúdiumainak semmi sem álland útjában, ecset alatt levő müveit előbb befejezvén, müutazá- sokat tehet stb. melyek után M. a tanárság elvállalására késznek uyilatkozott egy bizalmas levele szerint, főleg azért, mert mint tanárnak irányzata terjesztésében közvetlenebb hatása leend. Erre a napokban M. gr. Kalkreuthtól sürgönyt kapott, hogy a herceg öt személyesen megismerni kívánván, menne át Weimárba, minek következtében Munkácsy oda el is utazott.-j- Orlai Soma egyik jeles festményét, — Attila nászéjeni halálát ábrázolva, — annak tulajdonosa : Hallósy Jenő kisor soltatja, s 8,100 darab sorsjegyet bocsátott ki 40 krajcárjával. A kép 2Jí öl hosszú, 10 láb széles. A jövedelem egy része a honvéd menház javára fog for- dittatni. — Sorsjegyeket városunkban Nagy Ferenc ur könyvkereskedésében is lehet kapni, hol a kép hű fényképe is megtekinthető. A gyönyörű mű saját értéke, s a jövedelem egy részének ily jótékony célra leendő fordítása azt hisszük feleslegessé teszik, hogy közönségünk figyelmét kiválóbban felhívjuk e sorjegyek vételére.-|- A helyben szervezendő kir. törvényszéknél úgy ennek egész területén felállítandó járásbíróságoknál rendszeresítendő hivatalszolgái, szolga- segédi, börtönfelügyelöi és börtönőri állomásokra,