Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-03-30 / 26. szám
26-ik szám Harmadik évfolyam. Gyula martius 30-kán 1871. < Szerkesztőségi iroda, $ hová a lap szellemi ré- s szére vonatkozó közle- \ mények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. ; j Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipőt nemzetközi hirdetésig irodájában (Eizsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca , 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre . fél „ . negyed „ Előfizetési felhívás a y y 1871-ik év második negyedére. A folyó év első negyede végéhez közeledvén, ez alkalomból lapunkat a t. közönség szives pártfogásába ajánljuk, felkérvén különösen évnegyedes előfizetőinket, bogy megrendeléseiket idejekorán megújítani szíveskedjenek. Az előfizetési pénzek beküldésére a postai utalványozást — mint célszerű módot — ajánljuk. Előfizetési feltételeink lapunk homlokán olvashatók. Békésmegye bizottmányának maré. 20. és folytatva tartott közgyűléséből. (Folytatás.) Olvastatik az igazságügyi minister urnák rendelvénye, melyben a megye területén felállítandó kir. törvényszékek és járásbíróságokat illető területbeosztás tárgyában, vélemény kívántatik, — továbbá olvastatik az ezen vélemény kidolgozásával megbízott küldöttség jelentése. — A küldöttségi jelentés azzal fogadtatik el, hogy a megye továbbra is ragaszkodva a múlt decemberi közgyűlésében hozott határozatához, a Gyulán felállítandó törvényszéken kívül, még Szarvason egy második törvényszék felállítását szorgalmazni fogja. Az ekként Szarvason felállítandó törvényszéknek illetőségét tennék : Szarvas, Öcsöd, Szent-András, Endröd és Kun- Szent-Márton községek a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt. Továbbá a megye a Gyomán tervezett járásbíróságot mellőzendőnek tartja s így az egész csabai közigazgatási járást — melyhez Gyoma is tartozik — járásbirósági tekintetbe is a csabai járásbírósághoz tartozandónak óhajtja, Békés városát illetőleg: az általa járásbirósági helyiségül kijelölt s a megye tulajdonát képező ház tekintetében oda utasittatik, hogy annak megvétele iránt a megyéhez a maga idejében folyamodjék. A folyó 1871-ik évi közmunka erő mikénti fel- használása iránti tervezet készítésével megbizott küldöttség javaslata folytán, következők határoztad tak: 1. Az érdekelt községek árviz elleni védelmére szolgáló töltések megvizsgálása és az ezen töltéseknek az átengedett ez évi közmunkaerö felhasználása melletti felépítése tekintetéből szükségelt tervezetek elkészítésével, a megye mérnöke azzal bi- zatik meg, hogy ide vonatkozó tervezeteit a kivitel előtt a körös-berettyó-szabályozási főmérnökkel a végből közölje, hogy ez azokból a foganatba veendő munkálatokat felismervén, e munkálatokat a társulati gátakkal rendszeres összeköttetésbe hozhassa. 2. A Csabán keresztül vezető köut tovább folytatására, az érdeklett város által e célra a jelen évre felajánlott 3000 írton kiviil a megye maga részéröl 2200 frtnyi készpénz és 800 frtnyi értéknek megfelelő természetbeni közmunka erőt szavaz meg. 3. A megyei mérnök mellé 300 frt évi díjazással egy felvigyázónak egy évre s próbák épeni félfogadása engedélyeztetik. 4. Egy a megye közlekedési és forgalmi érdekei szempontjából szükséges és Csabától kezdve, Békés, Körös- Ladány, Szeghalom és Füzes-Gyarmaton keresztül Debrecennek vezető állami útnak létesítése iránt a közlekedési minister ur felkérendő. 5. Ugyan-e minister az iránt is felkéretik, hogy a Gyuláról Sarkadra vezető útnak helyrehozására államsegélyt adjon. A Csaba városi vizvezető csatornára vonatkozó panasz megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése folytán határoztatott: a küldöttség eljárása he- Iyesoltetik, a panaszolt vizépitményre nézve a két község : Békés és Csaba között létrejött egyes- ségben megállapított módozat létesítése s illetőleg végrehajtása elrendeltetik s ennek foganatosításával a békési és csabai járások főszolgabirái meg- bizatnak. Olvastatik a gyula-csaba-kigyósi vadvizek leeresztése tárgyában kirendelt küldöttség jelentése. — A megye a küldöttség véleményét elvileg elfogadja, s a küldöttséget a vadvizek leeresztésére szolgálandó s a Körös-Berettyó szab. főmérnök által kijelölendő csatornavonal kivitelével megbizza. A mennyiben pedig a viz szabad lefolyását gátló Csaba városa, a kérdéses vadvizek leeresztésére célszerűtlen u. n. gyulai vonalon kivül minden más csatornaépítését e llenzi: kimondatik, hogy Csaba városa a legcélszerűbbnek kijelölendő csatornavonal kiépítését nem akadályozhatja, nemcsak, hanem annak kiépítéséhez hozzájárulni köteles. A csabai járás föszolgabirája, Endröd község bel- és kültanácsának, az ottani községi jegyzőknek hivatalukból leendő elmozdítása iránt beadott fái€l Báró Eötvös József emlékezete. (Fölolvastatott Pozsonyban, 1871. martiusban.) (Vége.) Mielőtt áttérnénk Eötvös politikai működésének második időszakára, nehány szót kell szentelnem költészetének is. — O lantos költeményeivel szerzett e téren érdemeket s Vörösmarty s az ö iskolájának hive volt. Itt sem tudott „divatos költö“ lenni. — Azonban, szerény véleményem szerént, bár — mint Csengerynk mondja, — annyi emelkedettséggel s oly szép alakban irvák versei, hogy diszére válnék bármely irodalomnak, — a költö Eötvös kevésbé szerencsés, mint a regényíró Eötvös. Költeményei gyönyörű, megragadó eszméket zengenek; de ezt megteszi kötetlen nyelvezetű munkáiban is. — Hátránya, hogy a külalakra értve főleg a rira-kezelésre igen kevés gondot fordított. — Gondolatait szerény külalakban adja elénk. — Az ítészét, — kivált a mai, — nem igen kedvezően nyilatkozott róluk. — Bizonyos, hogy Eötvös e nemű müvei a régibb iskolák befolyásai alatt vannak, mint p. o. „Vár és kunyhó“ című költeménye, melynek tárgya nem épen a legújabb. — De ezek csak külső fogyatkozások; mert a béltartalom oly mély, oly nagyszerű, hogy ha Eötvöst, mint költőt, verseiben nem kedveljük is, ugyanazon verseiben, mint bölcsészt, tisztelnünk, szeretnünk kell. — S bármit mondjon is az Ítészét az ö költeményeiről, azokból egy-egynek megjelenése mégis valóságos kis eseményt képezett akkor volt irodalmunkban; — „Bucsú“-ját pedig majdnem az összes magyar irodalom termékei között leginkább kedveljük mi, ifjak, kik a honszeretet e megható nyilatkozatát korunk hevével szavazatjuk. S most azon pontra jutottunk, melyen Eötvös irodalmi, s főleg szépirodalmi működésének első, egyszersmind legmunkásabb s legnevezetesebb időszaka végére ért, újra a bonyolódott politika terén kell öt fölkeresnünk. Az 1847-ben tartott országgyűlésen megválasztatása nem sikerülvén, nem vett részt. 1848-ban az első független felelős magyar ministeriumban a vallás- és közoktatási ügyek vezetésével bízták meg. Mit a zavaros viszonyok közt tanügyünk javítására tehetett, habozás nélkül megtett. De az idők ellene működtek. Szeptemberben á Batthyány ministerium megbukott. —• A második létre nem jött ministeriumban Eötvös ismét benne volt, de ö szeptember végén Bécsbe, majd Münchenbe utazott családjával együtt. — O nem volt forradalmi ember, s nem akart fölösleges teher lenni a hazán, midőn annak, meggyőződése szerént, nem használhatott. — Ha benmarad a hazában: előbbi elveihez képest szerepet kell vala vállalnia; de mit tehetett volna ö, egy maga, a rohanó ár ellen ?! Mondám, külföldre ment. — Magától értetik, hogy az aljas gyanúsítások nem hiányoztak. — Talán nem szeutségtelenitem meg a nagy elhunyt emlékét, ha idézem Sárossynak „Aranytrom- bitá“-jából (akkor népszerű verséből) a kővetkező, Eötvösre vonatkozó sorokat : „Van kinek e hírre*) megered a lába s kikerülni sorsát megy Helvétiába. Sorsát, melyet egykor szinte ilyen formán megjövendölt neki Párisban Lenormán. A piszkos folytatást legyen szabad a kegyelet e szent percében elhallgatnom. De megszűnt minden rágalom, midőn kiadta röpiratát: „A nemzetiségek egyenjogositásá Ausztriában,“ melyet németül irt, s mely eszméinek a közvéleményt megnyerte. A nemzet meggyőződött, hogy benne ott akadt védője, hol erre igen-igen nagy szüksége volt: a külföldön.**) A változott körülmény Eötvöst ismét visszaadá hazájának. De ö is, mint sok más jelesünk, visszavonulva a nyilvános élettől, csak a magányban sirta ki könyeit a hon bukása felett, s idejét irodalmi munkálkodások közt töltötte. — 1851—54- ben adta ki müvét: „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyását az álladalomra,“ mely Euró*) T. i. arra, hogy Zichy Ödönt Görgey felakasztatta. **) Eötvös e művét németül irta; az I. kötetet Szalay, de a H-ikat nem épen valami szerencsés tollú egyéniség forditá magyarra.