Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-03-23 / 24. szám
Az az ellenvetés tétetett, hogy ha az eső megveri, a lefektetett kukurica megromlik. Ez nálam 1869-ben fényesen megcáfoltatott. Volt ugyanis akkor kukuricám, mely május legvégén vettetvén, Szt.-Mihálykor volt még csak főzhető fokán. Ezt is zöldjében leterittettem, valamint korábban a többit, elkezdte az eső verni s verte három hétig, tehát nem egy cső és — a kukurica kissé halványabban, mint a többi — de teljesen megért, gó- réba rakatott. Összes kukuricám télen át a góré- ban épen maradt és — köble a kettős v. mázsát megütötte. Quod erat demonstrandum. Szóltam arról is, hogy a csalamádét legcélszerűbb zöldjében gödörbe taposni s földdel szépen felhalmozni. r Evek óta készültem csalamádémat igy elrakni, de sohase volt őszig is elegendő, tehát az elrakás- ra a sor nem kerülhetett, pedig a gödör is meg volt neki ásva. Valahára tavaly 38 szekérrel betapostattam, a gödröt e napokban felnyittattam és — az eredmény a legkívánatosabb, a csalamádé a legszebb szinü (zöld, különben meg szokott bámulni), jó savanyu szagu és a jószág jőizüen falja. Most hát az eljárást saját tapasztalásom után is igen ajánlhatom. Az eljárás itt is egyszerűen a következő : a csalamádé — persze melyet télire szántunk — levá- gatik, 2—3 napig fonyasztatik (Nyitrában fouyasz- tani szokás, én a kasza alól egyenesen a gödörbe hordattam), aztán behordatik és az előre elkészített garádba jól betapostatik; és a garád földjével élesre betakar tátik. A gödör 1—1°2’ mély, felül 2 öl, az alján 1°4’ széles legyen, nyújtható szükség szerint, de emel- kedettebb helyen, hol a viz megállani nem szokott. A csalamádét földszin fölött 3—4’ magára kell felhalmozni, csak úgy laposan, a föld azt mind benyomja a garádba. Midőn a berakás bent már annyira haladt mindig erősen taposva — hogy az a földszint elérte, már ekkor az iga jó, ha véghosszában keresztül jár rajta. A befóldelés közvetlen és bőséges legyen s óvni kell azt a „behorpasztásoktól. A takarmány mondom igy kitűnővé lesz, mig ha kint szárítjuk, többnyire megromlik s vele sokkal több a dolog, a költség. A fogyasztás csak úgy történik, mint a kazlaknál keskeny padkánkint, a többi mindig leföldelve marad. Tudok közeli esetet, hogy az igy betaposott takarmány két év múlva fogyasztatost és ép s jó volt. Lehet igy más zöld takarmányt is szintúgy betaposni, herét, kölest, muhart stb. Szokták sóval vegyíteni, a mi természetesen még kitünöbbé teszi a takarmányt és valószínűen állandóbbá is. Reök I. Piaci tudósítás. Csaba, mart. 18. A mai árak következők voltak : búza 86 fontos 5 frt 50 kr, 85 fontos 5 frt 25—40 kr, 84 fontos 5 frt 20—30 kr, — kukorica: 2 frt 10 kr, — árpa 2 frt 10 kr mérőnként. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto. HIRDETÉSEK, ■ ■IIIBBIII KELLER selyem és női divat-kelme raktárukban 25) mumm 3-22 Szervitatér 6-ilt szám. A legujabb selyem, gyapjú és gyapot női divatkelmék, ■ KÉSZ HŐI KOTm" ÉS MINDENFÉLE FELÖLTÖK, ■ valamint több más női divatcikkek dús választásban és lehető jutányos áron kaphatók. Saját szabómühelyíikben készíttetnek ruhákat a legujabb divat sze- gyorsan, izlésteljesen és jutányos árak mellett. Kelmeminták vidékre készséggel küldetnek, a megrendelések pedig ki- ^ figyelemmel és gyorsan hajtatnak végre. Lyoni selyem-kelmékből gyári raktár. rint Árverési hirdetmény. A gyulai szolgabiróság részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Fábry Márton gyulai ügyvéd és felperes részére A. Pap József, D. Nagy István és G. Szilágyi Sándor gy.-vári lakosoktól hiróilag lefoglalt és lezálogolt következő ingóságok, jelesen : több rendbeli szoba és konyhabeli bútorok, ágynemüek, szekerek, lovak és sertések el- árverelésére határnapul f. évi mart. hó 25- dik napjának d. e. 9 órája Gy.-Vári községében alperesek lakásánál kitlizetik, mire a venni szándékozók azonnali készpénz fizetés mellett ezennel meghivatnak. Kelt Gyulán febr. 26. 1871. 26) 3—3 Bandhauer György végrehajtó biró. váló ajánl legjutányosabban : pesti gőzmalom lisztet, amerikai, kelet-indiai és olaszországi rizst, különféle kávét, borsot, faliéjt, legfinomabb tábla- és bogyó gépolajat, angol sodát, Pest, váci ut 8. sz. J cukorfélét, rhuin és likőröket, és különféle itt nem nevezett gyarmatárukat biztosításával a legkészségesebb szolgálatnak. 9—10 Az első magyar gyapjumosó- és bizományi részvénytársaság Pesten, f. évi aprilhó 1-én harmadik nyári idényét kezdi, átvállal bármily mennyiségű nyírott bőr- vagy timárgyapjut zsíros vagy mosott állapotban, gyári mosatásra és bizományi eladásra. A folyton növekvő követeléseknek megfelelöleg, a gyár az uj berendezések és javítások folytán, minden 24 órában 350—400 mázsa zsiros gyapjút megmosni képes. E szerint még a legnagyobb tömegek beérkezése idején sem fog bármily gyapjumennyiség 3—4 héten felül mosatlanul maradhatni. A mosott gyapjú eladása a legrövidebb idő alatt történik. A múlt évi forgalom gyarapodása által (1869-ben 30,000 m., 1870-ben 38,000 m.) 1871-re az árszabást következőkép leszállítottuk: 29) Mosatási dij: hátonmosott gyapjúért netto vámmázsánként 4% frt (1870-ben 5 frt.) timár-gyapjuért „ „ 3% frt (1870-ben 4 frt.) zsiros-gyapjuért „ „ 3 frt (1870-ben 3 frt.) 1—2| Mellékdíjak: azaz biztositási, átvovési és átadási dijak, összesen bruttó-mázsánként 10 kr. (1870-ben 20 kr.) Raktározás: az elkészítés után bruttó-mázsánként és naponkint \ kr. (1870-ben 1 kr.) Eladási százalék: a bruttó-bevételből ]%, és ha ügynök eszközli, Courtage. Zsákok: a mosott gyapjúhoz általunk adatnak és a legolcsóbban számíttatnak, a piszkos gyapjúval érkező zsákok visszadatnak. Előlegezéseket olcsó kamat mellett adunk mihelyt a gyapjú beérkezett, egyszerű Írásbeli megkeresésre, szerződésekre is adunk előlegeket. Tervsorozatok kívánatra bérmentesen küldetnek. (Utánnyomás nem dijaztatik.) AZ IGAZGATÓSÁG. Gyulán, Dobay János könyvnyomdája. 1871.
