Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-03-16 / 22. szám
Harmadik évfolyam. 22-ik szám. Gyula martius 16-kán 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ítészére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. I »—■ Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Laug Lipót nemzetközi hirdetési ' irodájában (Frzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann 15. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : ifárom hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek: vissza. egesz evre fél negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Indoleusek-e a néptanítók a tanügy iránt. A józanul gondolkodók mai nap már egészen tisztában vannak az iránt, hogy a közszabadság állandósításának s ebből kifolyólag a nép boldogság megteremtésének legbiztosabb tényezője a helyes elvek szerint kifejtett s vezetett népnevelés. A legszerencsésebb ország az, hol a neveltség nem csupán egyes osztályok kiváltsága, de az egész népnek elidegeníthetetlen birtoka. Erkölcsi s értelmileg müveit nép nagygyá, hatalmassá teszi az országot, melynek földén lakik. Műveletlen tömegek által megvert államoknak pedig nincsen helyük a világ színpadán. Hogy a népnevelés nagy eszméjének megvalósításához édes hazánk törvényhozása, a 38-ik törvénycikkely megalkotásával, csak 1868-ban foghatott hozzá, nem nem az ö hibája. De hogy hozzá fogott s a tengernyi mulasztások helyre hozásánál, ennek nem épen az utolsó helyet jelölte ki, minden elismerésünket méltán megérdemli. Azonban népnevelésünk felvirágozásának csak úgy s akkor fogunk örvendhetni, ha nem csupán az állam igyekszik e téreni feladatát sikerrel megoldani, de az állam minden osztálya, minden tagja, erőt nem kímélő áldozatokkal közre működik. Ha a különböző hitfelekezetek a haladás útjára lépve, iskoláikban meggyujtják a világosság lámpáját, hogy a nép, mely eddig sötétségben vakoskodott, lásson. Ha a fő ur ép úgy, mint a közpolgár nem szégyel s nem restel egy morzsányit vinni legalább a műveltség szent templomának felépítéséhez. Állítják, de úgy is van, hogy az iskola lelke a tanitó. Az iskolák pedig azon csatornák lévén, melyeken keresztül a tiszta erkölcsöknek s hasznos tudnivalóknak bőséges árjai a nép különböző rétegeibe elszivárognak: tehát a tanítót a népnevelés gépezetében nevezetes, mondani merjük, leglényegesebb közegnek bátran tarthatjuk. Méltán megkövetelhető azért, hogy a tanítók a civilisatió nehéz harcában ne legyenek lágymelegek ; de az ügyért, melynek érdekében küzdeni hivatvák, első sorban hevüljenek, harcoljanak. Mennyit tettek hazai néptanítóink a népnevelés ügy előbbre vitelében, nem mi vagyunk hivatva részletezve mérlegbe vetni; de hogy tettek, tehetségök s korlátolt helyzetükhöz képest sokat tettek, orcapirulás nélkül merjük hangsúlyozni. Nem veszi tőlem senki rósz néven, ha ezen ál- litásom bebizonyítására s annak megvilágositásául, hogy a tanítók a kialkudott kötelezettségen felül is tesznek a nevelésügy érdekében, a b.-csabai ta- nitó-egylet egy évi működését vázolom. A ki a tanitó-egyletek önzéstelen intentióit ismeri, csak rokonszenves indulattal viseltethetik irántok. A ki tudja, hogy a tanitó-egyletek mig egyfelől tagjaik között a testvéries egyetértést csíráztatják, gyökereztetik, addig másfelöl tagjaikat szakmájukban tökéletesítik s a netán lankadókba, csüg- gedőkbe a lelkesedés s buzgóság tüzét öntik. Ismétlem, hogy a ki mindezeket tudja, lehetetlen, hogy a tanitó-egyletek iránt minden tisztelettel ne viseltessék s működésűktől a legszebb sikert ne várja. Tiszteletet követelünk a tanitó-egyletek részére, mert ezek olyan egyesületek, hol a benne résztvevők oly szellemi tőkékkel láttatnak el, melyeknek áldásos kamataiból nem ők, de közvetlen az iskola, közvetve pedig az emberiség táplálkozik. Hogy a b.-csabai tanitó-egylet ilyen áldásos egyesület-e ? megfelelnek helyettem a megcáfolhatatlan tények. A nevezett tanitó-egylet több mint egy éve, hogy csendben, elvonultan, mint a dolgos méhek és a szorgalmas hangyák, működik. Nem igen ismerve munkálkodik a hálátlan, de azért forróan szeretett nép érdekében. Egy év alatt, 20 a tanítói szakba vágó Írásbeli dolgozat, egy alkalmi költemény felolvasásával, s egy szóbeli számtani előadás tartásával összesen 10 gyűlést tartott. Ezek mindegyikén a legtanulságosabb eszmecserék fejlődtek ki. Nem vagyok annyira elfogult, hogy a b.-csabai tanitó-egylet egy évi működésének eredményével minden tekintetben megvolnék elégedve; de tekintve a kezdetlegesség méhében rejlő számtalan akadályt és azt, hogy a tanítónak szorosan vett hivatalos teendői mily nagy mérvben igénylik lelki s testi erőit, az egylet által feltüntetett eddigi sikert felette kevésnek nem nyilváníthatom. Az egészben csak az a leverő, sőt megrovás alá eső rész, hogy nem minden b.-csabai tanitó tagja ezen egyletnek s békésmegye területén, legalább az én tudtommal, a b.-csabain kívül, nincs több tanitó-egylet. Nem vizsgálom ez úttal ezeu szomoritó jelenség okait, de tartozom annak kijelentésével, hogy az ezen üái^A. A ruhákról. Bíró Lászlótól. (Folytatás.) Az egészségökre inkább vigyázó emberek télen az ing alatt rendesen egy flanell inget is szoktak hordani. A flanell részben gyapjú szövet, s mint ilyen csak nem kétszer oly nagy viz felszivó képességgel bir mint a vászon, tehát izzadásnál nagyobb mennyiségű vizet képes magába venni. Ismeretes minden házi asszony előtt, hogy flanell ruhák sokkal nehezebben száradnak, mint a vászonból valók. — E tény oka a flanell azon második becses sajátságában rejlik, hogy a flanell az egyszer felvett vizet nehezen bocsátja el, s mint ilyen nem engedi, hogy a test felületén gyors elpárolgás s ez által meghűlés idéztessék elő; s a mennyiben az elpárolgás hosszasabb idő alatt s egyszerre kis mértékben történik, — a melegveszteség a testre nézve csaknem érezhetlenné lesz. Nyáron ellenben mindenkinek kellemesebbek a vászon ingek, mert ezek az által, hogy a meleget s vizet gyorsan a légnek adják át, gátolják a melegnek a test felületéni nagyobb fölhalmozódását. A fölső ruháknak, a mellett, hogy a meleg kisugárzását s elgőzölgését a test felületén gátolják, — fontos célja a légvonat s szél behatását a bőrre mérsékelni. E tekintetben a ruhák s lakások célja össze esik. „A sátor nem egyéb mint egy nagy köpenyeg, melyben igen kényelmesen lehet mozogni, s a köpönyeg egy ház, melyet mint a csigák vállainkon hordozunk.“ (Ranke) A testünk felületén tova lebegő szellőcske csókjaival egy bizonyos mennyiségű meleget rabol el, melynek nagysága a szellő vagy- légvonat sebességével egyenes viszonyban áll. A testünk felületéről pára alakjában felszálló vízgőzöket gyorsan ragadná magával a lég, ha a ruha azt s általa a melegveszteséget s gyors kihűlést nem gátolná. — Élettani szükségesség ennélfogva a felső ruhákat minél sűrűbb anyagból készíteni, mint ezt a mindennapi életben tesszük is. Azonban káros volna lég- hatlan anyagokat, — p. o. bőrt vagy ruggyantát kizárólagosan felső ruhák gyanánt alkalmazni. A test felületeinek a léggeli szabad bár mérsékelt érintkezése az élet folyamatok szabályos menetére elodázhatlan szükségesség. Sőt a ruhák nagy mértékben ritka szövetből is állhatnak, a nélkül, hogy melegtartási képességükből valamit vesztenének, csak hogy ilyen esetben szükséges, hogy az illető szövet rendkívül rósz meleg vezető legyen, s a vizet lassan engedje elpárologni. P. o. kísérletek által van bebizonyítva, hogy a flanell majdnem kétszer annyi levegőt bocsát egyenlő nyomás és idő alatt keresztül, mint a vászon, tehát még egyszer oly ritka mint a vele a kísérletnél összehasonlított vászon, s még is láttuk fentebb, hogy a flanell ingek jobb melegtartók mint a vászon fehérnemüek. — Továbbá a vatta a léget nagyon könnyen átbocsátja magán, s mégis alig ismerünk kitünöbb bélésnek való anyagot. Egy bizonyítók arra nézve, hogy léghatlan anyagok, — a bőr rendes kiválasztását gátolva — egészségtelenek, — azon kellemetlen érzés, mit ruggyanta köpenyek hosszabb ideig hordásánál az illetők tapasztalnak. Petten koffer müncheni tanár tett először kísérleteket azon kérdés megoldására, mennyi meleget vészit el az Organismus a csizmák át nedvesedése által. E kísérletekből kitűnik, hogy e tekintetben a legnagyobb óvatosságra van szükség. Ha az ember nedves lábbelivel jö meleg szobába, azonnal kezdődik a nedvesség elpárolgása. *— Tegyük fel, hogy az átnedvesitett harisnyák súlya 3 latot tesz, úgy a benne felhalmozott vizmennyiség elpá- rologtatására oly sok melegre van szükségünk, a mennyivel félfont vizet a fagypontról 100° C.-ra melegíthetnénk, vagy félfont jeget elolvaszthatnának. Ez egyszerű példa mutatja, hogy az átnedvesedett lábbelik szárazzak kicserélése nem az epulhult- ság nyilatkozványa, de egészségtani szükségesség. Miután a ruhaanyagok természettani természetét futólag említettük, nem lehet említés nélkül hagyni, hogy az miután a ruhaanyagok készítése vagy festése egész sorát a szervezetre károsan ható anyagoknak teszi szükségessé, — gyakran módosítva van. E tekintetben kötelessége az orvosi rendőrségnek a mireny, réz, ólom, kobalt stb. színekkel kezelt szöveteket a forgalomból kizárni. Különben ily nemű visszaélések kevésbé a ruha, mint inkább a bútor s szőnyeg szöveteknél jönek elő.
