Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-26 / 17. szám

minden iszonyával dühöngött, a falvakat leéget­ték, a földtalajt felhasogatták, az utakat elrom­bolták s évek hosszú sorára lesz szükség, mig e vidék újra barátságos szint ölt. A város körüli mezőkön egy sajátságos tünemény volt látható : varjuk és hollókból egész falkák boriták a földe­ket, néha sűrű felhőkben emelkedve az égnek. Ha az ember feléjök közeledett, nagy károgással rebbentek fel s azon a helyen a hol ültek, ott ki­látszott a földből egy-egy kar, fej, vagy egy láb­szár. A hullák oly mennyisége volt itt, hogy lehe­tetlen volt őket tisztességesen eltemetni, csak úgy kaparták be őket egy lábnyira, az eső elmosta a földréteget s most az elesettek az erdők és a lég ragadozóinak szolgálnak tápul. Metz környékén igen félnek, hogy tavasszal kitör a pestis, a mi bi­zonyára bekövetkezik, ha óriási desinfectió utján elejét nem veszik a lég megmételyeztetésének. Es •e kép Franciaország egész elfoglalt területének képe. Mindenütt pusztulás, ínség. A közlekedés, forgalom fennakadt; a boltok zárva, hat óra után többé se korcsma se kávéház nincsen nyitva. A lakosság inkább lemond keresményéről, csak ne legyeii kénytelen érintkezni a poroszokkal. S minél közelebb ér az ember Páráshoz, a kép mindig sötétebb, szomoritóbb lesz s láthatni, hogy sok helyen a pusztulás nem is csupán a háború kényszerűségéből eredt, szükségtelen, vandal rom­bolás nyomaira akadni mindenütt. Legújabbak. Bécs, lebr. 23. A jég a nagy Dunáról tegnap eltakarodott; Az árvíz veszélyét Bécsre nézve el­múltnak lehet tartani. Versailles, febr. 23. Thiersnek audienciája volt a császárnál, Chanzynak a koronahercegnéi; a békét megkötöttnek tekintik. A bevonulás Pá- risba hir szerint jövő hétfőn lesz minden diadal­mi ünnepélyesség nélkül. Az ott tartózkodás csak nagyon rövid időig fog tartani. Berlin, febr. 23. Egy angol parlamenti tag amellett agitál itt, hogy a békekötés után egy nem­zetközi szabadkereskedelmi kongresszus hivatnék Amsterdamba össze. Kassel, febr. 23. Napoleon excsászár hir sze­rint f. hó 28-án vagy Angliába vagy Arenenbergbe utazik el. Bordeaux, febr. 23. Ledru Rollin visszauta­sító a képviselői állást, melylyel választói megtisz­telték. — A békének végleges megkötése a kö­zelebbi napokra várható. Thiers szombaton fog a nemzetgyűlésben az alkudozás eredménye felől je­lentést tenni. A fegyverszünet határideje valószínű­leg márc. 1-ig hosszábbittatik meg. Amerikából újra fegyverszállitinány érkezett ide. Bordeaux, febr. 22. Párisból e hó 22-ről je­lentik : Minden lap tetszéssel fogadja Thiers be­szédét. A tárgyalásokkal megbízott bizottság ma hir szerint Thiersrel Versaillesba megy. — Rémé lik a tárgyalások gyors befejeztét. A „Journal de Páris“ pénzügyi rovata jelenti, hogy a hadi kár­pótlás 500 millió tallér lesz. A „Journal officiell“ jelenti : Thiers a tegnapi napot Versaillesban, Bis- markkal alkudozásokban töltötte. Versailles, febr. 22. A hivatalos „Moniteur de Sein et Oise“ (porosz kormánylap) a fegyver- szünetnek csak rövid meghosszabitásából követ­kezteti, hogy porosz részről további meghosszabi- tás nem fog megadatni. Újdonságok. — A hétfői bohócestélyröl múlt számunk­ban közlött rövid tudósítás oly lényeges hiányban szenved, melyet e rovat vezetője őszinte mea cul- pája mellett el nem mulaszthat helyrehozni. Ugyan­is az estélyen jelenvolt hölgyek közül elfelndé fel­említeni Sziber Nándornét, Szolimán Ida, Platzer Mari, Salis Ida és Mogyoróssy Klári kisasszonyo­kat, kik pedig a bál ép oly feltűnő, mint kedves alakjai valának. — Az árvizbajok miatt Gyulára rendelt kato­naság, meghagyást kapott ismét Aradra visszatér­ni. Az ezt tudató rendelet azonban értesíti a ható­ságot, hogy szükség esetén mindig számíthat kato­nai erőre, s ezt egyszerű megkeresésre rögtön ren­delkezése alá bocsátják. — A megyénkben működő ujoncozási bizott­ság e hó 24-én fejezte be Csabán a sorozást. "Ered­mény a következő: a rendes hadsereghez besoroz­tatok 147, a póttartalékba 49, a honvédséghez 220. A bizottság hétfőn Békésre megy, működését foly­tatandó. — A múlt hét utósó napjaiban valóságos ta­vaszi időjárás volt. Csak már vége is lenne vala- hára az örökös sárvíznek, mely városunkban a járdák tégláit is kimozditotta helyükből. Vegyes hírek. Szöllöváltsági ügy. A hivatalos lap az igaz­ságügy-, belügy-, pénzügy- és földmivelésügyi mi­nisterek által aláirt rendeletet közöl, melyben ren­deltetik, hogy mindazon szöllöváltsági ügyek, me­lyek közigazgatási hatóságoknál tétettek folyamat­ba rögtön átteendők a bíróságokhoz; azon ügyek­ben pedig, melyekben a szöllöváltsági törvény meghozatala óta közigazgatási hatóságok hoztak Ítéletet, a felsőbb fokú közigazgatási hatóságok által ezen ítélet megsemmisítendő, s az első folya- modásu közigazgatási hatóság utasítandó, hogy ez ügyet az illetékes bírósághoz át tegye. 160 korbács egy „bátyám uramért.“ Egy nagykuni csendbiztos a múlt napokban egy korcs­mába betérvén, egy büntetését kiállott lókötö „Adj Isten bátyám uram“-mal fogadta. Ezen a biztos ur úgy felbosszankodott, hogy a legényt nyomban ar­cul ütötte, de ez meg a bántalmat nem tűrte nyu­godtan, hanem megfogta és maga alá gyűrte a biztost, kit csak pandúrjai szabadítottak ki. Az ember most megkötöztetvén, a városházához vite­tett s ott biztos uram 160 korbácsot veretett rá. Hire járván a dolognak, a kis basa ellen vizsgá­latot indítottak. A hétszemélyes táblán most egy 60 kros per folyik. A per keletkezésének története a kö­vetkező : Egy ur legényének ajándékozta viselt kalapját, ki azt a kalaposhoz vitte tisztitás végett. Az ur azonban a legényt szolgálatából nem soká­ra elbocsátotta, s ez a kalapot többé nem váltot­ta ki. Az év végén a kifizetésre bemutatott szám­lák között ott volt a kalaposé is : 60 kr. kalap- tisztitáséi’t. Az ur a követelt összeg kifizetését megtagadván, a kalapos pert indított, s most már elérkeztek a hétszemélyes táblához. Ugrón Gábor fiatal hazánkfia, ki kevéssel a kapitulátió előtt ment Franciaországba, hogy a szabadságharcban részt vegyen, a francia keleti (a vogesi) seregbe, mely csupa önkéntesekből áll, hadnagyi ranggal vétetett föl. Charlon sur Saon- ban, a vogesi sorng 4-ik dandáréban van alkal­mazva. Egy szökevény. Nagyváradról Írják, hogy báró Burgsdorf Béla néhány ezer frtnyi adóssá­got csinálván, megszökött. Kecskeméten a hosszabb idó óta eltűnt H. esperes helyébe o hó 16-án Bogyó Pál nagy-ká- tai plébánost választék meg. A fővárost a Duna áradása folytonos rette­gésben tartja. A veszély elhárítása, vagy legalább enyhítése tekintetéből az állandó árvizbizottság már mégis kötötte a szerződéseket a hágcsók, talpak, lépcsők stb. szállítása iránt, melyek netalá- ni vizveszély esetén szükségesek lehetnének. To­vábbá összeállították az albizottságokat, melyek minden egyes kerületben segélyre folyton készen fognak állani. Az első szab. dunagözhajó-társaság a bizottság azon kérelmére, hogy a „Blocksberg“ és „Sabácz“ nevű pici gőzösöket a város rendel­kezésére bocsássa, azt válaszolta, hogy e kis gő­zösök jégzajlásban nem használhatók és különben is csak kevés embert fogadhatnak be, de a tár­saság késznek nyilatkozott a kiöntés esetén a rakpartokon több nagyobb gőzhajót felállítani, melyek a jégzajlással is képesek dacolni. — A sütöcéh kijelenté, hogy veszély esetén minden 7 óra lefolyása alatt 6300 darab 3 fontos kenyeret képes szolgáltatni. Az árvizbizottságnak eddigelé 240 csónak és 30 talp áll rendelkezésére. — Rögtön bíró Ság. Budán F... ministeri-hi­vatalnok s egy-két asszonyság közt szenvedélyes vita támadt, melyben F... húzta a rövidebbet. A fönemlitett hivatalnoknak ugyanis — valószínűleg neje megbízásából — egy idő óta az a szokása, hogy a szomszéd lakók cselédeit ígéretekkel, magához csalja. A szomszédasszonyok e miatt összeesküdtek s este meglesték, mikor a hivatalnok haza érkezik s a sötétben lerántván lábáról úgy elverték, hogy szegénynek valószínűleg elment végkép a kedve előbbi szenvedélyétől. A „megsértett“ hivatalnok­nak még az az elégtétele sem maradt, hogy ellen­ségeit megidéztethetné, mert a sötétben csak annyit vehetett észre, hogy nem az erős nemhez tartoztak. Egerszegröl írják, hogy ott közelébb négy kis fiú zsiványosdit játszván, a játékbeli főbíró kötélre ítélte a bűnöst, egy hat éves kis gyermeket. Elő is keresnek gyorsan egy kötöféket, nyakára hur­kolják, az istálló-támlára kötik, s aztán elrántják alóla a tuskót, melyen állt. A kis szerencsétlen fuldoklik, s kiáltani nem birván, iszonyúan kapá­lózik, mire a statáriális bírák rémülten szétfutnak. Egyike azonban mégis jónak látta, hogy otthon elmondja : „A kis Pistát fölakasztottuk, már nem is kiabál, csak rugdalódzik !“ A szülök eszeveszet­ten sietnek a helyszínére , de a kis fiúnak már csak holt tetemét vehették le. Grazdászat, ipar ós kereskedelem. (íazdászati levelek. VI. Endrőd, febr. 19. Tekintetes szerkesztőség ! A tavaszi szántást mindjárt nyáron a gabonanemüek learatása, taka­rása után kelle végrehajtanunk ; hanem ezen szép elv megyénkben a kézi és fogatos eröhiány miatt gyakorlatilag — jelenleg és még legalább egytől két tizedévig — alig kivihető .... Igen is! a ta­vasziak alá való földmunkálást a tarló sekély alászántásával kellene kezdenünk, hogy igy még a nyári meleg idény tartama alatt a tarló kor- hadását eredményezhetnők ; a mikor egyszers­mind a gyommagvak is kikelvén és növekedvén valamennyire, a késeibb keverő szántás által meg- semmisittetnének. No de ez mostan habár meg­győző, de csak elfogadtt elv ...! Hiszem, gyakor­lativá is válnék, ha t. i. erre a gazdászoknak ideje volna. De még ezenfölül az őszi szántása érdes barázdák a téli fagyok által megporhanyittatván, s igy a nedvességet is jobban magukba vehetvén, alkalmasabbá válnak a tavaszi vetemények elfo­gadására; okszerűen állíthatni, hogy ha a gazdász képes minden tavaszi alá való szántást tél előtt eszközölni, körülbelül biztosította a tavaszi vetések díszletét is. De meg a tavaszi szántás-munkát szűk időtar­tamra szorítja nálunk, legtöbb kikeletkor a tél végének majdnem a nyár elejébe való átugrá- sa; tehát átalában szólva , a legnagyobb erőfeszí­tés eszközölte gyorsasággal kell minden tavaszi m un Kát végeznünk vagy végeztetnünk, különben az eke nem működhetik reményeinkhez képest. Ha ez igy áll, átlagosan tekintve az évek tava­szát, mennyivel inkább i 871. tavaszán !------Most alk almazkodjunk sietve a körülményhez. A tavasz kinyiltával, ha t. i. a föld kellőleg megszikkadt, azonnal eszközöltetik a szántás-vetés; de hogy mily fajta maggal kezdődjék a vetés, vi­tatkozás tárgya, mely eldöntve nincs. Az elmélet a tapasztalással egyesülve, ezen sor­rendet látszik vala elfogadni : 1) A takarmány-bükköny trágyázott földbe vetve, főképen akkor, ha rája őszi magvetés következik. A bükkönyt zabbal ajánlatos vetni, mikor takar­mányul akarjuk meghasználni, és pedig a keverék ily arányban álljon : 3 mérőből % bükköny zab. Tiszta bükköny termelésnél sor-vetést kell alkal­mazni, mert ekkor fogatosan meg lehet kapálni, mi természetesen igen előnyös. Bükköny — mint tetszik ismerni — van kétféle : fehér vagy fekete, vagy e kettőből vegyült szürke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom