Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-23 / 16. szám

Országgyűlési tudósítás. Február 17. Napirend a kultusminister budget- jének tárgyalása. Körmendi folytatólagos be­szédjében fájlalja, hogy a kényszer-oktatás végre nem hajtatott. A coelibatus megszüntetését ajánlja. P. Szathmáry Károly beszédében ifj. Pulszky beszédére válaszol. Tisza Kálmán szerint min­denekelőtt a tanulmányi alapokkal kell tisztába jönnünk, e nélkül a tanügy célszerűen nem lévén rendezhető, az egyetemi theologiai facultás eltör­lése mellett szól, s indítványozza, hogy a tanügyi bizottság mielőbb tegyen jelentést működéséről. N y á r y Pál ugyanez értelemben szól. H e n s z 1- mann Imre bat. javaslatot ad be, hogy a cultus- ministeriumtól választassák el a vallásügy, s ideig­lenesen a belügyi tárcához tartozzék az, mig utóbb teljesen szüntettessék meg. Táncsics Mihály a tan- és nevelési reform ügyében indítványt nyújt be. S i m o n y i Ernő felkéri a kormány elnököt, hogy az oktatásügyi tárca betöltéséről adjon felvi­lágosítást, mely ügyben már különben is interpel­lálva volt. Ezután nem helyesli, hogy az uj mi­nister nincs jelen, hogy programújával megismer­kedhettünk volna, s ez elmaradásban azt látja, hogy a minister nem tartotta meg a parlament iránti tiszteletet. S z i 1 á d y Á. egyetért előtte szólóval, s pártolja Tisza K. indítványát, s a neve­lés ügyében autonómiát kíván, Horváth Sán­dor szintén Schwarcz Gyula centralisatiója ellené­ben. T a n á r k y G. államtitkár védi Pauler el­maradását, hogy nagyobb inconsequentia lenne je­lenlenni és nem felelni, mint jelen nem lenni. A vallás- és közoktatási tárca elválasztására még nem jött el az idő, előbb az egyházjavakkal kell tisz­tába jönni. A kényszer-oktatásra megjegyzi, hogy az foganatosittatik, s Nagy-Váradról ez ügybeni buzgalomért dicsérettel emlékezik meg. Február 18. Napirend : a cultusügyi budget foly­tatólagos tárgyalása. A tanulmányi ügyek igazga­tása rovatnál P. Szathmáry Károly megjegyzi, hogy e felügyelőségek, mint fölöslegesek, szüntet- tessenek meg. Tanárky nem látja egészen fe­leslegeseknek ez állomásokat, különben úgyis ideig­lenesek. Hoffman P. és Schwarcz Gyula Szathmáryval egyértelemben szólnak. Tisza K. nem bánja, ha megmaradnak a tanfelügyelők, de teljesítsék kötelességeiket, hanem csakis ezt. V á­ugy Írjunk róluk, mint otthonos bálkirálynékról, s ez estén mégis a szokottnál kellemesebb benyomás azt íratja velünk, hogy valahányszor látjuk min­dig több szépet kellemest és csínt fedezünk fel. Farkas Mariska beléptével az egész társaság figyelmét elfoglalá királynői alakja s csinos öltö­zékével. A Szánthó testvérek láttakor önkéntelen a rej­tőző kedves kis ibolya jutott eszünkbe. Topics Lujza-, Szakái Ilonka- s Habinay Gizellán is ugyancsak az előbbiek csinosságát találtuk. Cingulszky Józseíné, Novak Kamilné és Born- hauser Antalné szokott csínnal növelék a társaság szépségét. S aztán volt jó kedv, vigság. De hát hogy is ne lett volna oly társaságban, a hol annyi szép nő, a hol annyi mulatni vágyó fiatal ember kere­kedett. Az esteli jó hangulat folyton növekedett kivilágos kiviradtig. A hölgyek kedvesen emlé­keznek vissza ez estélyre, s hogy hány fiatal em­ber szive ver azóta sebesebben s forgat fejében ábrándos eszméket, azt csak a szivek és vesék vizsgálója tudhatná. S hogy egész legyen a kép, melynek festésében elég kopott ecsetet használók, felemlítem még, hogy Miska cigány zenéje nem csak a táncteremben, hanem szünet alatt is oly hangulatban tartá a je­lenvoltakat, s már ekkor különösen a nemes ifjú­ságot, hogy a jó kedv határai tiz mértfölddel tá- gulának. S most hölgyeim! szives emlékükbe e mulatsá­got, s a boldogító viszontlátásig isten önökkel. Kerekes András. ! r a d y G. a tankönyveket roszalja. Tanárky a kormánynak a felekezeti iskolákhoz nem lévén semmi köze, könyveket sem adhat azoknak. V u- kovics S. erre megjegyzi, hogy a kormánynak lehetne mindemellett is gondja, bogy ily könyvek­ből ne tanuljanak, a tanfelügyelőkről szólva fel­hívja a kormányt, hogy ez állomásokra csak hiva­tottakat nevezzen ki. Vécsey Tamás hat. javasla­tot ad be az á 11 a m v i z s gák szabályozása tár­gyában, Ghyczy pártolja e javaslatot. — A pesti egyetem rovatnál Patrubány Gergely előhozza, hogy szüntesse meg a minister az orvos-egyete­men az orvos-sebészrnesteri tanfolyamot. Várady a hasonszenvi tanszék felállítását hozza emléke­zetbe. Tanárky kijelenti, hogy egy hasonszenvi tanár kinevezése minden órán várható. Schwarcz Gyula az egyetem hiányairól szólva felemlíti, hogy mivelődéstörténeti tanszéke nincs. Február 20. Andrássy ministerelnök vála­szol Irányi s Stratimierovics interpellatiójára. Na­pirend a közoktatási budget részletes tárgyalása. Hodossy I. a pesti egyetem költségvetésénél a tanári fizetések javítása mellett szól, H e n s z 1- mann szintén. Hoffmann Pál indítványt ad be egy protestáns egyházjogi tanszék haladéktalan felállítása iránt. P é c hy T. mind a Hodossy mind a Hoffmánn indítványát a pénzügyi bizottsághoz kívánja utasittatni. Tisza K. Péchy szerint szól s megrójja a szélsőbal eljárását az indítványok szabálytalan beadásáért, s az általok meg nem szavazott és mégis általok szaporítandó budgetnél követett eljárásukért.' Tanárky G. pártolja a tanári fizetések felemelését. A József-müegyetem rovatánál Török 8. és Várady G. annak mi­előbb Pestre leendő áthelyezése mellett szólnak. Szentpály Jenő ugyanez érdemben hat. javaslatot ad be, Zsedényi Ede Budán kivánja hagyatni az egyetemet. — Irányi a közép- s elemi iskolák fe- nyitéki módozata felöl interpellálja az államtitkárt, Tanárky kedvezöleg válaszolt. Várady ismét a tankönyveket hozza fel. Tisza K. erélyes intéz­kedésre hívja fel a kormányt ez ügyben. Péchy T. kivánja, hogy utasitsa a minister közegeit, mi­kép ily könyvek kiküszöböltessenek. A budai ta- nitónő-képezde rovatánál Tisza K. hat. javasla­tot ad be, hogy a kormány ezen képezdék felállí­tásánál fösulyt a női képezdékre fektessen. — E javaslat elfogadtatott. Febr. 21-én. A delegatioból. Olvastatik a német delegatio üzenete a 3 milliónyi számítási hiba tárgyában, me­lyet a német delegatio a magyar delegatio felhí­vására kijavított. Elnök jelenti, hogy a közös budget szentesítés végett felterjesztetett, de eddigelé nem érkezett vissza, úgy hogy annak kihirdetésére fehr. 22-én délelőtt 9 órakor újra ülést kell tartani. Olvastatik a delegatio ülései alkalmával közre­működött gyorsírók folyamodványa tiszteletdijért. A delegatio a 20 gyorsírónak a 24 ülésért össze­sen 500 Irtot szavaz meg. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés %11 órakor el­oszlott. Franciaországi események. Versaillesben a békealkudozások már megkez­dődtek, Bismark Favre Gyulával állítólag már kö­zölte a békeföltételeket, melyek ha csakugyan oly túlzottak, mint tudni akarják (az ismert terület át­engedésen kívül hét milliárd frank hadi kárpótlás) aligha fognak francia részről elfogadásra találni. A fegyver-szünetnek martius 12-ig kért meg­hosszabbítása, a poroszok által megtagadtatok, mit annak tulajdonítanak, hogy a fegyverszünet második meghosszabbításából a poroszok nem húz­hattak olyan nagy hasznot, mint az elsőből. Ki­tűnt ugyanis, hogy a versaillesi főhadiszállás csak azon feltétel alatt egyezett bele a fegyverszünet­nek febr. 24-ig lett meghosszabbításába, ha Bel­fort kapitulál. Az összes párisi sajtó valószínűnek tartja a né­metek bevonulását Párisba; a nemzetőrség már fölszólitatott töltényei beadására. Mint egy francia lap Írja, a fegyverszünet után minden francia sereg szétbocsáttatik. Az érintett lap hozzáteszi, hogy ez a hadsereg teljes újjá szer­vezése miatt szükséges volna. Trochu Bordeauxba utazott; a Finestredeparte- mentben történt megválasztását fogadta el. — A poroszok határozottan követelik a még ki nem szolgáltatott fegyverek átadását. — A párisi la­pok mindinkább követelik, hogy a nemzet-gyűlés Párison kívül ülésezzen. Legújabbak. Bordeaux, febr. 20. A nemzetgyűlés ülése egy órakor nyittatott meg, a diplomatiai testület karzata teljesen el van foglalva, több mint 600 képviselő van jelen, és roppant tömeg nép. Az uj ministerium következőleg alakíttatott meg: Dufau- re igazságügy-, Favre külügy-, Picard belügy-, Simon-, közoktatásügy-, Lambrech kereskedelmi-, Leflo hadügy-, Pothouan tengernagy tengerészeti-, és Ravey közmunkaminister. Bécs, febr. 20. A „Wiener Abentpost“ határo­zottan visszautasítja a kormánynak tulajdonított al­kotmányellenes szándékokat; — s ezeket mondja : A ministerek, hivataluk elfoglalásakor az alkot­mányra tettek esküt, és programmjukban kinyi- latkoztaták, hogy a törvényeknek teljes tiszteletet szerzendnek. A ministerek ennek folytán a legfőbb állami törvényt, az alkotmányt is meg tudandják oltalmazni, btrodalmi tanácscsal egyetértve, a bel- béke helyreállását siettetendik, él ezáltal az alkot­mányos élet folytonos kifejlesztését, valamint a bi­rodalom anyagi és szellemi erejének emelését elő- mozditandják. Bécs, febr. 20. Az áradási központi bizott­ságnak ma tudtára adatott, hogy a császár ma meg fogja látogatni a fenyegetett város részek menhelyeit; minden látszat szerint a fenyegető ve­szély ma már elmúlt. Versailles, febr. 19. Favre tiltakozott azon törvénytelenség ellen, hogy fegyverszünet alatt hadisarc vettetik ki. Bismark elismerte ennek tör­vénytelen voltát. London, febr. 19. A konferentia elhatároz­ta, hogy a Fekete-tenger idegen hadihajóknak megnyittassék, s visszaadta Törökországnak azon jogot, hogy más nemzetek hadihajóit bebocsáthatja a Dardanellákba. Oroszország megegyezett, de a porta vonakodik, csak két hadihajót akarván a Duna-torkolathoz bocsátani. Róma febr. 20. a jezsuiták készülnek Rómát odahagyni. Madrid, febr. 19. Zorilla ministerre, az egyko­ri kortes-elnökre ma reggel rá lőttek, azonban sé- rületlen maradt. A tettesek odább álltak és meg­menekültek . Versailles febr. 21. Thiers, Jules Favre s a nemzetgyűlés 15 tagja Versaillesbe érkeztek mint békebiztosok. A nemzetgyűlés febr. 24-ig elnapol­ta magát. A bélscfeltételek, mint most már hiteles forrásból állítják, a következők: 2 milliard tallér (7500 millió franc) hadi kárpótlás; Elsass és Né- met-Lotharingia átengedése Metz és Thionville-lel együtt. Ha az ellenségeskedések újból kezdetöket vennék, a poroszok légbe röpítik a párisi erődö­ket s a belső sáncokat, és bevonulnak Párisba. Bordeaux febr. 21. Oroszország elismerte a francia köztársaságot. Levelezés. M.-Beróny, febr. 19. Örömmel sietek tudatni, hogy a m.-berényi ol­vasó-egylet által a francia sebesültek javára f. hó 16-án tartatott táncvigalom, részint felülfizetések, részint annak következtében, bogy a vendéglős Erős János ur, a franciák iránti rokonszenvénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom