Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-12-28 / 104. szám

a „Tisza* biztositó társulat vissza jöjjön, és ha igen, 2. Lehet-e egyletünknek a vállalat létrejöttét a töke birtokosoknak részvény aláírásra történő buz­dítása által előmozdítani ? Az első kérdésre nézve a küldöttség úgy véle­kedik, hogy a gazda közönségnek feltétlenül érde­kében állván minél több részvénytársulat létrejőve- tele, hogy az azok közt fejlődő verseny a biztosí­tási eljárást szilárdabbá, a díjtételeket olcsóbbakká tegye, annál kétségtelenebbül áll érdekében, hogy a fennevezett vállalat életbe lépjen, mely fenkifej- tett szervezete által a többi ily nemű vállalat előtt előnyben állani ígérkezik. A mi azonban a második kérdést illeti, dacára annak, hogy a vállalat célja, iránya, szervezete helyes és az annak élére állott férfiak nevének hi­tele sikerrel biztató, dacára azon valószinüségnek, melyszerint mindezeknél fogva a vállalat életerős­nek Ígérkezik : minthogy a részvényaláirás józanul csak azon előny kedvéért történhetik, melyben a befektetett töke részesülni réméi s minden emberi számításon kívül esik annak biztos meghatározása fog-e és mennyit a részvény jövedelmezni: a kül­döttség azon nézetben van, hogy egyletünknek, midőn a gazda közönség érdekében a vállalat létre jötte iránt erős óhaját fejezi ki. a tökebirtokosok irányában egyebet tennie nem szabad, minthogy nekik a „Tisza“ biztositó társulat alakulását^yeZ- me'be és tanulmányába ajánlja. Kelt Gyulán december 12. 1871. A küldöttség tagjai: Beliczey István elnök, Erkel Rezső, Ke'o- lovszky Lajos, Ormós János tagok és Mokry Sá­muel jegyző. Újdonságok. — Az alföld-fiumei vasút igazgatósága a köz­lekedési minister ur felhívása folytfn, a f. é. sept. 17-éröi érvényben álló menetrendet olykcpen vál­toztatta meg, hogy jövő január hó l étől kezdve az addig Nagyváradtól Csabáig járó 7. számú vo­nat Szegedig, a jelenleg Csabáról Nagyváradra menő 8. számú vonat pedig Szegedről kiindulva fog közlekedni, mi által ismét oly vonatok rend- szeresittettek, melyek nappali időben közlekednek és Csabán a tiszai vasút személyvonataival egye­nes kapcsolatban állanak. — Titus Pilis minorita rendű áldozár és gerlai lelkész, legközelebb 14 tanintézet számára tengeri és édes vizi növényeket küldött be a közoktatási ministeriumhoz s azok a most emlitett ministerium által megfelelő számú hazai tanintézetek között szétosztattak. — Az uj megyei bizottság — mint már egy Ízben emlitök — mai napon tartja alakuló köz­gyűlését, a holnapi napon a kijelölő bizottság ülé­sezik, szombaton e hó 30-án pedig a tisztválasztó gyűlés lesz. — JÖVŐ szombaton, e hó 30 án, az itt mű­ködő színtársulat igazgatója, Csóka Sándornak ju- talorajátéka lesz. Az előadandó darab : Sardou Viktornak a „Haza* (La patrie) cimü hatásos 5 felvonásos drámája. — Ajánljuk a jó törekvésű társulat derék igazgatóját ez alkalomból közönsé­günk figyelmébe. S>o Szarvasi újdonságok. Fátyol Károly, az ismert gordonka virtuóz, közelebbi kőrútjában vá­rosunkat is meglátogatva, kaszinónk termében hat tagú zenekarával hangversenyt rendezett, mely nagy­számú díszes közönség előtt kiérdemelt tetszés nyil­vánítások közt folyt le. Fátyol Károly különbeu ez idő szerint előadó művészeink között kiválóbb he­lyen áll, különösen édesbús népdalainkat illetőleg, miket az ö melancholicus hangszerén utánozhatlan bájjal és érzelemmel szokott előadni. — Befagyott hajó. A múlt napokban Gaál Sámuel városunkbe- li szállító hajója Túr alatt, a kiöntvényekben meg fenekelvén, oda fagyott. A hajó tartalmát 500 má­zsa különféle — leginkább kereskedői szállítmány képezé, — melyekben a becsapkodó viz, s rá az erős fagyás roppant pusztítást tett. Mint halljuk keres­kedőink több ezerekig károsodtok ez alkalommal, a mennyiben az elemek rombolásához nagyobb mér­vű tolvaj lás is járult; mely mint beszélik, a rövid] időre odahagyott hajón, túriak által követtetett vol­na el. — Első bálunk a kisdedóvodáé lesz, mely jan. 13-ára tűzetett ki, s tombola játékkal leend összekötve. E tombola játékbani kisorsolásra bár­mily csekély értéktárgynak ajándékozása, s a tánc- vigalmat rendező választmány elnöke Kuczkay Já- nás úrhoz 1872-ik év januárhó 6-ig leendő küldé­se hálás köszönettel fogadtatik. Hisszük hogy ez egyszer a vidék élénkebben lesz képviselve báláin­kon, jó az út, friss az idő, s frissek ám táncosaink is ! Fölhívás a vidéki magyar színészet nyugdíja­zása érdekében. *) Sajátszerü helyzetünknél s vi­szonyainknál fogva, a magyar színészetnek eleitől kezdve nemcsak művészi, irodalmi és közművelő­dési, de nemzeti célja is voit. Édes anyai nyelvünket nemcsak művelni, de ter­jeszted is, s mulattatva nemcsak szórakoztatni, ha­nem a közszellemet ébreszteni, föntartani, s a nem­zet küzdelmeihez és legmagasabb céljaihoz öszpon- tositni is hivatása volt. Érezték és bevallották ezt mindig jobbjaink. A múlt század végén az a szel­lem karolta föl és ápolta a magyar szinmüvésze- tet, hosszas álmából fölébreszté, hogy követelje vissza jogait, féltett és veszendő kincseit, mely szel­lem lassan bár, de folyvást terjedve, megnyitotta a magyar nyelvnek a törvényhozás és törvényke­zés termeit s rz iskolákat, — mely irodalmat s akadémiát s más közintézeteket hozott létre, és szellemi s anyagi fejlődésünket azon magasabb pontra segítette, melyen most állunk, s melyről vigasztalódva tekinthetünk vissza a múlt küzdel­meire, s megerősödve önérzettel s jogosult remé­nyeinkkel a kétes jövőbe. A magyar szinmüvószet folyvást a szellemet szolgálta, sőt borították oly szomorú föllegek is népünket, melyeken csupán az irodalom és szimüvészet sugarai törhettek át vilá­gítva, úgy tűntek föl szivárványként biztatva, hogy napunk még nem áldozott le. De ejobb napjaink­ban is megmaradt még a szinmüvészetnek ama ma­gasztos hivatása, csakhogy most már más hatal­mas tényezőktől is segítve s azokkal öszbangzat- ban, de folyvást a régi célokra kell törekednie. Ér­zik és vallják ezt most is jobbjaink, s a magyar színházak építését, szinmüvészetünk pártolását min­dig magas célokhoz kötik. De érzik azt a vidéki szinésztársulatok (örömmel mondhatjuk) legnagyobb többsége is, mily nagy céloknak szolgál eszközül; azért is hogy magukat azokra méltókká tegyék, erejöket növeljék s e pályát a kontároknak és nyeg­léknek elzárják, egy kebelzetben egyesültek s ma­gánérdekeiket alárendelvén a közérdeknek, magu­kat önként alávetették a fegyelemnek. — E kebel- zet alapszabályai, melyek a hírlapokban is közöl­tettek, egyátaljában nem korlátolják sem az igaz­gatókat, sem a színészeket működéseikben; de meg­kívánják, hogy magukat erkölcsileg becsületesen viseljék, kötelezettségeiknek a közönség és egymás irányában megfeleljenek, s a mire vállalkoznak, ar­ra képesítve is legyenek. De hogy a vidéki szinészek újonnan szervezve, ily szigorú fegyelem alatt, magas hivatásuknak ag­godalom nélkül, lelkesült buzgalommal felelhesse­nek meg, s hogy a valódi tehetségeknek kecsegte­tővé váljék e nehéz és sok nélkülözéssel összekö­tött pálya, mely aggkorukra a legjobbaknak is ed­dig csak nyomort, Ínséget s a szó teljes értelmében csak koldusbotot adott jutalmul: a nemzet jobbjai­nak kell kegyeletesen gondoskodniok, hogy a nem­zet napszámosai jól végzett munkájuk után meg nem érdemlett szégyen miatt pirulva ne kényszerül­jenek alamizsnáért esengeni. Ezért alapítottak « ke­belzetben magok a vidéki szinészek egy átalános nyugdíjintézetet, s ahhoz sovány keresményeikből megtakarított filléreikkel folyvást járulnak; de köz­adakozás s kegyes pártfogók adományozása nél­kül mindez nem volna elegendő arra, hogy azon csekély, csupán a legnagyobb ínségtől megmentő nyugdíjban részesüljenek, melyekkel nyugdijintéze' ti alapszabályaik kecsegtetik. *) A magyar szinész-kebelzet központi kormányzó taná csa által felkérettünk e felhívás közlésére. Szerk. Azért hazafiui tisztelettel fölkérjük a magyar kö­zönséget, mint minden jó, szép és nemes közérdok- nek igaz barátját, s ama magasabb célokért a ma­gyar színművészet buzgó pártfogóját, méltóztassék a gyűjtő, illetőleg aláírási iveket, melyek szétkül­dése e napokban megkezdetik, kegyesen fogadni, és ez úton a vidéki magyar szinészet nyugdíjalap­jának növeléséhez tömegesen járulni. — A magyar szinészkebelzet központi kormányzó tanácsának 1871. dec. 5-én Pesten tartott üléséből. Ribáry Jó­zsef, s. k. m. k. belügyministeri tanácsos, mint a központi kormányzó-tanács elnöke. Paulay Ede, s. k. jegyző. Vegyesek. Távirdasodrony a föld körül. A* ószakameri­kai kormány megbízásából épen most tétetnek meg az előkészületek Amerika és Japán tengeralatti távirdai összeköttetésére. A sodrony Victoriából, Vancouver sziget fővárosából Hakodadiba, (Japán­ban) vezettetik; onnan összeköttetik Oroszország ázsiai tengeri állomásával, áthalad Szibéria siva­tagjain és Oroszország állomásain Pétervárig, hol összeköttetésbe lép az Európai vonalakkal. Az uj sodrony hossza 4370 angol tengeri mértföld, és a villanyos szikra a nevezett állomásokon át 40 perc alatt fogja megkerülhetni az egész földet. Buzeilbeil szokás a holtakat különböző utakon vinni a temetőbe ; a leghosszabb legtöbbe, a leg­rövidebb legkevesebbe kerül. Közelebb egy, a ke­reskedelmi osztályhoz^ tartozó ifjút temettek, ki a temetkezéseknél már tízszer vitte a fáklyát; ezért társai hitték, hogy a leghosszabb utat megérdemel­te, s a halottvivök ez utón meg is indultak; a szer­tartást végző kilenc lelkész azonban visszafordult s a temetést elhagyta. A hat halottvivö egyike kö­vette a példát, s ha, írja a „Boz. Ztg.“, hogy a többiek utjokat „ártatlanul“ („harmlos“) folytatták, betüröl-betüre igaz, mert az eltávozott halottvivö neve: „Harm“. A lelkészek azonban jogosan cse­lekedtek, mert nem a leghosszabb utért fizettek meg nekiek. Eredeti fogadás. Közelébb Londonban azon fogadási ajánlatot tévé egy „úri különc“, hogy 100 font sterlinget ad annak, ki 28 nap alattogy millió vonást bir huzni; megjegyezvén, hogy azok nem csak papírra vetettek legyenek, hanem rende­sek mint midőn a gyermekek Írni tanulnak. A fo­gadás elfogadtatott. A vonás Írójának e szerint 36000 vonást kellett naponként csinálni, vagy per- cenkint 60-nat, óránkint 3600. Naponkint tiz órai munka alatt, kivéve vasár- és ünnepnapokat 41 ezeret birt csinálni. Első napon 50,000-et csinált másodikon szintén annyit; de idővel az erő hanyat­lott; a kéz merülni a csukló dagadni kezdett ugy- annyira, hogy dolgozás közben egy más valakit fogadott ki kezét erösitö szerekkel locsolgatta. A 23-ik napon a fogadás megvolt nyerve, a mennyi­ben csupa hencegésből nehány ezer vonással töb­bet csinált. — A 100 font sterling hiány nélkül fi­zettetett ki. Indulás Nagy-Várad Less . . Cséffa Szalonta Sarkad . Gyula Csaba Gerendás Csorvás . Orosháza Sámson . Vasúti menetrend. Nagy - Várad — Szeged Érkezés óra p. 5 5 d.u. 5 34 „ 5 54 „ 6 23 este 7 i „ 7 34 „ íérk. 8 1 „ Und. 8 40 „ 8 58 „ • 9 16 , . 9 45 „ . 10 5 H.-M -Vásárhely 10 44 «.on-oa íérk. 11 29 Szeged íind. éjjel 3 24 regg. Pest­Szeged H.-M.-Vásárhely Sámson Orosháza Csorvás . Gerendás Csaba Gyula Sarkad . Szalonta Cséffa Less Nagy-Várad-Arad. óra p. ,érk. 11 19 éjjel {ind. 3 34 regg ‘ ■ 434 „ 5 12 „ • 5 46 „ • 6 17 „ . 6 39 „ (érk. 7 — „ {ind. 7 40 „ . 8 20 „ • 8 52 „ . 9 89 d. e. . 10 6 „ . 10 28 „ 11 - ­Pest .... 7 30 regg. Gyula . . . 3 20 d. u­Arad • ... 12 25 d. u. Arad .... 3 42 „ Gyula ... 12 38 „ Pest .... 8 37 este. Pest—Várad. Pest .... 5 37 d. u. Gyula ... 8 10 regg Nagy-Várad . 11 — d. e. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő : Hajóssy Otto.

Next

/
Oldalképek
Tartalom