Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-01-05 / 2. szám

i'ó flórenci zenekar is fog egy hangversenyt rendezni ép a francia sebesültek javára.

Lehet, hogy érdekes volna önnel nehány régészeti tárgyat megismertetnem, mi itt feles számmal van; de azon felfedezésre jöttem, hogy itt az archeológia fölkentjei már mindent felfedeztek. Egy fölirást azonban aligha ismert Pray, meg a többi is, azon egyszerű okból, mert csak most jött egy bolt ajtaján napfényre s azért azt a tudomány érdekében ezennel ide irom : „Itt mindennemű ablak és képek üveggel és rámával elláttatik.“ Kellett ezt az elégtételt vennem, mert utam mindig e tábla előtt vezet el.

Egyéb nevezetességünk jelenleg alig van.

Klio.

Újdonságok.-j- A* áradások okozta veszedelmekről mindennap szomoritóbb híreket veszünk. Most már városunk területe is nem csekély mértékben van fenyegetve. — A paradicsomi dohánytelepesek az árrohanása következtében gyorsan nem menekülhetvén, egyrész a halál veszedelmének volt kitéve, — mint ezt egy Váriból érkezett levélben olvassuk, hol az Ínség nyomorai a legmegrenditöbb alakokban kezdenek mutatkozni. A remetei gát védése naponkint több száz munkást foglalkodtat, de e mellett is minden pillanatban az átcsapástól lehet tartani. A folytonos áradás minket is legnagyobb rettegésben tart folytonosan.

— A helybeli casinó újév napján tartá meg tisztújító közgyűlését. Elnökké b. Wenckheim Béla, alelnökké Fónagy Károly, igazgatóvá Keller Imre, pénztárnokká Pusztai Adám, jegyzővé Schmidt József, könyvtárnokká Dobosfy Alajos, ügyésszé Zöldy János, vál. biróvá Keblovszky Lajos választattak meg.-+-Az Alcserféle malom helyére, (a belső vásártéren) mint halljuk egy magán vállalkozó gőzmalmot szándékozik épitetni. Mig egyrészről örömünket fejezzük városi iparunk tervezett lendítése felett; nem mulaszthatjuk el rosszalásunkat elmondani a helyiséget illetőleg. Nevezett épület csaknem közvetlen szomszédságában lévén a többnyire náddal fedett s legsűrűbb tömegekben épült városrésznek, a tüzesetek gyakori veszedelmének volnánk kitéve. Egy gőzmalom létrejöttét mindég örömmel fogad- nók, de alkalmas helyiségen.

4- A katonai elszállásolás beosztása csaknem átalános panaszra adott alkalmat. Némely város részek annyira túl vannak terhelve az adózás e nemével, hogy már elviselhetlenné kezd válni, még más részek egészen elkerülik azt. Nem tudjuk ki kezeli az elszállásolást a városházánál, de mindenesetre megvárunk az elöljáróságtól annyi méltányosságot, hogy ezután ugv fog intézkedni, miszerint ily panaszra nem ad alkalmat.

4- A városi tanács végre valahára mutat egy kis életjelt célszerű határozatok hozatala által. A torna és tűzoltó-egylet javaslata folytán egy alkalmas tüzfecskendö beszerzése el vb en elfogadtatott. A városi közmunka-adó 1871-ik évre is megszavaztatott, a mennyiben az utak teljesen megvannak rongálva — végre valahára átlátják tehát. — Az erre szükséges költségkivetésére egy bizottság lön kiküldve. Az adóbehajtás gyorsabb és pontosabb eszközlése tekintetéből egy uj, óvenkint 600 írttal díjazott hivatalnoki állás lett életbeléptetve, kinek a beszedésre! felhatalmazása minden adónemre kiterjed. A sertéshizlalás ügyében közegészségi szempontból azon határozat hozatott : mikép a város kül és belterületre osztatik fel, a külterületen számhoz nem kötött mennyiségben, mégis bizonyos korlátok mellett a hizlalás megengedtetik. Nagyon üdvös határozatok, hanem mindenütt ott lévén az annyiszor üresnek bizonyult frázis, hogy „elvben elfő gadtatik“ félő, hogy ezen határozatok az előbbiek folytatásai, ismétlései lesznek. Különben mi volnánk az elsők, kik e hitünkbeni csalódásunkon örülni fognánk.

— Közelebb jutott tudomásunkra, hogy a szélesebb körben és a publicistica terén is ismert Reök

István, megyénkből Pestre tette át lakását, hol tudtunkra ügyködéssel s különösen fellebbezett perek előmozdításával is foglalkozik. Lakása a három dob utcai lS-ik számú házban van. Egyszersmind felemlítjük, hogy ígéretét bírjuk, miszerint lapunkat velős dolgozataival jövőben is érdekesbe- ni fogja.

4- Csabán egy polgári leány-iskola létesítése van tervben. A civilisatio egyik legfőbb feltétele a nők átalános műveltsége lévén, nem mulaszthatjuk el a csabaiak e törekvését melegen üdvözölni. Ugyan e célra febr. 19-én táncvigalom- mal összekötött sorsjáték fog rendeztetni, melynek nyeremény tárgyaira gyűjtések eszközöltetnek. Tökéletesen megvagyunk győződve, hogy hölgyeink felfogva a dolog érdemét, tömegesen fognak járulni a nemes cél létesithetése érdekében — adományaikkal.

— Aradmegye bizottmányának jan. 2-án megkezdett évnegyedes közgyűlésén Tabajdi Károly indítványa folytán elhatároztatott, hogy a Körös folyók szabályozása munkálatainak vezetésével megbízott Tomcsányi kir. biztos fel fog szólhatni, hogy tekintettel azon veszélyekre, mellyel a Körös áradásai Arad- és a szomszéd megyék lakosságát fenyegeti, munkálkodását kezdje meg. Mi úgy tudjuk, hogy nevezett kir. biztos ur, megyénk tisztelt főispánja, biztosi küldetését, mely kizárólag a Körösszabályozásra hivatott központi közegnek alakítására szorítkozott — ennek általa lett eszközlése után be végezte, s most már nem nevezett kir. biztos úrhoz lenne a tervezett felszólítás intézendő, hanem inkább a ministeriumhoz, hogy a Körösszabályozás eszközlésére alakított központi közeg szabályzatait, melyek hozzája felterjesztettek — hagyja helyben s ez által tegye lehetővé, hogy a szabályozás haladéktalanul foganatba vétethessék.

— Erdőhegy és Kis-Jenö karácson másodnapja óta folyton a legnagyobb rettegésben van az árvíz miatt. Erdőhegy községe magyar és román ajkú lakosai a legkitartóbb erélyt fejték ki községük megmentésében; de Zaránd és Csintye között a Körösvédgát kiszakadt és a legnagyobb rohammal támadta meg Csintye és Nadab községeket. — A közlekedés Kis-Jenőtöl az Erdőhegy és Nadab közti árviz miatt el /an zárva Arad felé, a Kis-Jenö és N.-Zerind közötti államuton pedig az árviz mintegy 300 ölön folyik keresztül.

Vegyes hirek.

— A király e hó 7-en érkezik ismét Budára s körülbelől 8 napot fog itt tölteni, ezután ismét Bécsbe tér vissza. Február elejét Gödöllőn fogja ő felsége tölteni.

Deák Ferencnél Újév napján d. e. 10 órakor a képviselő ház Pesten időző deák-párti tagjai, Perczel Béla képviselőházi másodelnök vezetése alatt testületileg tisztelegtek. Perczel egy alkalomszerű beszéddel üdvözölte a bölcs pártvezért, a ki az ily alkalmaknál szokott rövidséggel és meghatottsággal köszönte meg s viszonozta elvtársai üdvkivánatait, mire a képviselők meleg kézszo- ritások után távoztak.

Szentesített törvénycikkek. A hivatalos lap közli a jövedelemadóról szóló 1868. XXVI. t. c. hatályának meghosszabbításáról és némely §-nak módositásáról, továbbá a földadóról szóló 1868. évi XXV-ik t. cikk érvényének meghosszabbításáról, végre az 1871. évi január hó 1-től ugyanazon évi február hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló s ö felsége által szentesitett törvénycikkeket.

— Az adótörvények, melyek a pénzügymi- nistert meghatalmazzák az 1871. évi budget végleges elintézéséig a pénzügyi kezelésre, az országos törvénytárban s a hivatalos lapban közététettek. Ezek a jövedelem s földadóról, továbbá az 1871. febr. hó végéig viselendő közterhekről szóló törvények.

A tiszai vasúttársaság ügyében újabban nevezetes törekvések jelezhetök, nem csak az elsó erdélyi vasúttal eszközlendő fúzió, hanem egyáltalában aziránt, hogy a tiszai vasút kiemelkedjék mostani kedvezőtlen helyzetéből s kelet és észak felé terjeszkedve, oly hálózattá fejlesztessék mely alföldünk gabnakivételének föutja legyen. Egy bécsi lap, mely jó forrásból látszik meriteni, most azt jelenti, hogy a magyar kormány is teljes figyelmet szentel ez ügynek s miután az arad-temesvári vonalnak a tiszai társulatra ruházása által az első lépést megtette, most tovább megy és azt tervezi, hogy a tiszai vasúttársaság megnyerje az összeköttetést azon három irányban, melytől léte függ, t. i. Pest, Orsóvá és Oderberg felé. E combinátiónál állítólag a magyar állami vasutak egy része is átmenne a tiszai vasúttársaság tulajdonába, vagy legalább üzletkezelésébe. E terv valósitása végett már régebben alakult egy consortium a bécsi Uniobank vezetése alatt, részesei az angol-osztrák, s franco- osztrák bankok, a Bankverein és a Springercég Az említett bécsi lap szerint a magyar kormány teljesen egyetértvén a tervvel, valósítása igen valószínű s mi részünkről a közforgalom érdekében ezt szintén kívánatosnak tartjuk.

— Vasúti balesetek. Az első erdélyi vasúton

f. hó 29-én a 3 ik számú vegyes vonat Berzova és Soborsin közt egy elöhaladó tehervonattal ösz- szeütközött, egy gép és négy teherszállító kocsi tetemesen megrongáltatok. Az utazók s a vasúti személyzet közül senki sem sérült meg s a közlekedés sem akadt főn. — A tiszavidéki vaspályán a „Z—n“ értesülése szerint Kardszag és Püspök- Ladány között egy tehervonat nehány waggonja losiklott a sínről, minek következtében az e kocsikban levő szarvasmarhák közül nehány agyon- zuzatott, nagyobb része pedig jelentékeny sérülést szenvedett. — Az arad-temesvári vasútnak átadását a közforgalom számára ismét bizonytalan időre elhalasztották, miután a tömérdek esőzés némely helyen nagyon megrongálta a vasúti gátat. A viz annyira meggyülemlett, hogy a sínek Szent- András mellett teljesen viz alatt állanak.

240 sebesült megfagyott. Karlsruhéban karácson estve egy 251 sebesültet szállító vonat érkezett meg, és miként a „Tagbl.“ Írja a roppant hidegség következtében e számból állítólag 240 sebesült megfagyva érkezett meg.

Sajátságos bosszú. T . . . . n, írja a „Zemplén“ — egy az alsóbb osztályhoz tartozó fiatal leány szerelmi csalódását azzal bosszulta meg, hogy hűtlen kedvesének lakába ment, s ez épen aludván — annak fél bajuszát ollóval tőből levágta, s az elvágott bajusz-csomót, mint valami cégért, a legény kapufélfájára egy botra kötve kifüggesztette. Hogy mi történt azután, nem tudjuk.

Petőfi „Legszebb versé“-t, már t. i. azt, melyet e cimmel látott el maga a költő, a „Magyar Újság“ vasárnapi számában közli Somogyi József, kinek fölszólitása folytán együttlétük emlékére irta Petőfi a verset, mely igy szól:

Sok verset Írtam én már össze,

S nem mindenik haszontalan,

De a mely hírem megszerezze,

A legszebb vers még hátra van!

Legszebb lesz az, ha majdan Bécscsel Hazám bosszúja szembeszáll,

S én villogó kardom hegyével Száz szívbe ezt irom : Halál!

Lavateri tudomány. N. városban közelebb egy földműves ment be egyik kereskedő boltjába s kötelet akart vásárolni. A lavateri tudománnyal dicsekvő kereskedő átadja a kötelet s mellette öt forintot ad át a szegény embernek, hogy gonosz szándékával fölhagyjon. A szegény ember térdre borulva, könyezve áldotta a kereskedőt, csak azon csodálkozott, hogy és honnan tudta meg öngyilkossági szándékát „Kétségbeesett arcából! Ez a lavateri tudomány!“ A szegény ember fölfogadta, hogy sohsem öli meg magát, mert még nem olyan rósz a világ, minőnek mondják.

G-azdászat, ipar és kereskedelem.

— y. A közgazdászati minister ur a gyümölcsó- szeti és fátenyésztési iparnak előmozdítása tekintetéből, a több államban már szokásos vándortanitá- si rendszernek alkalmazását célszerűnek találván : az ország különböző, első sorban pedig a Duna és Tisza közti homokos s fahiányban szenvedő vidékeinek bejárásával s a földmivelö népnek a gyü- mölcsészeti és fatenyésztési szakokban oktatásával, egyszersmind pedig a faiskolák állapotáról, valamint a hazánkban levő különböző gyümölcsfajok-