Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-12-07 / 98. szám
mert törvénytelen és helytelen intézkedéseket szándékolt a virilisek és a szolgabirói járások meghatározását illetőleg. E változtatásokat az okt. 23-iki ülésben a megye meg is tette s azonnal meg is választá e gyűlésen a bizottságokat is. A szolga- birákat illető felterjesztésre azonban a minister ismét tett megjegyzést, ezt valamint a virilisek lajstromának kiigazitását a megye nov. 23-án tárgyalta. Ez ülésen lett indítványozva, hogy miután a szervezési munkálat okt. 21-én még nem volt jóváhagyva, s igy a bizottságokat megválasztani nem lehetett törvényesen, az akkori határozatok és választások semmisittessenek meg. Eat a többség elfogadta, a kisebbség azonban tiltakozás mellett elhagyta a termet. — A törvény szavai szerint igaza volt a nov. 23-iki gyűlésnek, sőt a régi gyakorlat szerint is megváltoztatta egyik közgyűlés a másik gyűlés határozatát. Ennek folytán a nov. 23-iki közgyűlés határozatait ö egyszerűen tudomásul veszi. Plachy Tamás: A minister hűn adta elő a tényállást, kivéve az okt. 23 iki ülést hogy a választások kiadott körözvény folytán ejtesse- nek meg. Maga a belügyér is felhatalmazta rendeletében a „megyét a további teendők megtételére.“ A választások törvényesek voltak s a törvény szavainak szigorúan megfeleltek. Arra van eset, hogy státumokat változtattak meg. De arra nincs eset, hogy törvény ellenére a megejtett törvényes választások megsemmisittessenek. Ez eljárás a törvényben vetett bizalmat és a törvények tekintélyét ingatja meg, s korruptióra vezet. A válasszal megelégedve nincs, s tárgyalását kéri. Tóth: Fen- tartja szavait s kijelenti, hogy ö egy törvényt sem értelmezhet lazábban, mint értelmezi azt a törvényhatóság. A többség ezután a választ tudomásul veszi. Tisza Kálmán : Nógrádmegye a minister felszólitása folytán és értelmében járt el, s igy Magyarország belügyére, mint önmaga elismeri, s a többség jóváhagyta a törvényhatóságokat, a törvény megsértésére szólítja fel. — Indítványt nyújt tehát be: Miután a belügyér saját bevallása és a többség kifejezett nézete szerint a törvény- hatóságokat a törvény megsértésére hívta fel, indítványozom, hogy e tények alapján vád alá helyeztessék. — A zaj lecsillapulta után elnök : ki fog nyomatni. Felvétetik a napirend. A képviselők közül alig ötven marad helyén. Dec. 4-é n. Mocsári Lajos a miskolci iparosok központi bizottságának kérvényét mutatja be, melyben az ipartörvénynek szentesítés alá terjesztését fölfüggesztetni kérik, mig e tárgyban egy iparos congressus össze nem hivatik. Juszth József a nemzeti zenede kérvényét nyujtatja be azon kérelemmel, hogy az praeferenter tárgyaltassék. Pauler Tivadar a felnőttek oktatásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be a háznak, alkotmányos tárgyalás végett. Napirendre térvén a ház, Simonyi Ernő folytatja szombaton megkezdett beszédét, melyet csak kivonatilag is ismertetni, terjedelménél fogva lapunk szűk tere nem enged, beszédének minden szava a kormány működése ellen van intézve és a költségvetést nem fogadja el. — Végül pedig határozati javaslatot ad be pártja összes tagjaitól aláírva, melyben bizalmatlanság határozott kifejezése által, semmiféle költséget sem szavaznak meg- _________ Oszt rák dolgok. Az osztrák hivatalos lap dec. 4-iki számában két császári kézirat jelent meg, ezek szerint Gab- lenz a budai föparancsnoki s Prokesch-Osten a konstantinápolyi nagykövetségi állásától fölmentetett. Továbbá két kinevezést is közöl az említett 'ap, melyek szerint Huyn budai s Koller prágai főparancsnokoknak kineveztettek. Ausztriában a választási mozgalom teljes folyamában van. A kormány azon reményt táplálja, hogy sikerülni fog az alkotmányos állapotot helyreállítani. Külföld. A „Patrie“ hiteles forrásból arról értesül, hogy Thiers a nemzetgyűlés összejöttékor az első ülésben tartandó beszédében a következőket fogja inditvá- j nyozni: 1. Hogy e télen a nemzetgyűlés ülésezési! helye Páris legyen; e mellett fentartatik számára I a jog, miszerint ülésezési helyét minden évben meg- ! határozhassa; 2. Hogy a nemzetgyűlés ötödrésze) megujitassék és ezen megújítás évről évre, vagy minden két évben történjék; 3. Hogy az államtanácsosokból egy felsöház alakíttassák. E második kamara 250 tagból fog állni mely részint az államtanácsosok, részint az azokon kívül állókból választassák; 4. A kormány formát illetőleg indítvány fog tétetni, mely szerint a nemzetgyűlés a köztársaságot végleg elfogadná s Thiers hatalmát bizonytalan időre meghosszabbítaná; 5. Hogy a nemzetgyűlés a végrehajtó hatalmat azon joggal ruházza föl, a Bonaparte család tagjainak megtagadni az országba való jövetelt, ha e tilalmat szükségesnek látja. — Gaston Cremieux, ki Marseilleben a commune mozgalom élén állt, múlt hó 30-án főbe lövetett. A belga ministerium következőleg alakult meg: Theux külügy, Dumortier belügy, Theniszen igazságügy, Akint közmunkák, Jacobs pénzügy, Guillaume hadügy. Az olasz budgetet a pénzügyminister e héten fogja a parlament elé terjeszteni, mely szerint a jövedelem 50 millióval növekedett. — A pápa azon körülmény folytán, hogy az olasz parlament múlt hó 27-én Rómában megnyittatott, egy tiltakozó en- cyclikát fog közzé tenni. Ez irat a külföldön fog nyomatni, miszerint az látszassák, mintha a pápának ezt Rómában nem volna szabad tenni. A török kormánynak az angol követ által egy jegyzék nyujtatott át, mely londoni lapok szerint azt tartalmazza, hogy a kormányoknak érdekében van, miszerint a suezi csatorna úgy béke mint háború idején ne legyen elzárva. Valamint Oroszország a Dardanellákat elzárva akarja látni, úgy Anglia annyival inkább kívánja a Suez csatornát nyitva látni. E végett Egyptomban a status quot lenn kell tartani. ____ Je lentése Herrich Károly közlekedési ministeri osztálytanácsosnak a Körös-Berettyó völgyi szabályozási tervek és műveletek megvizsgálása alkalmával tett tapasztalatairól. (Benyújtva b. Wenckheim Lászlóhoz, mint a Körös-Berettyó völgyi szab. közp. igazgató választmány elnökéhez.) (Vége.) / Es ezen feladatnak a Békés városától lefelé nem csak tervezett, de már- végrehajtott átvágási vonalok mégis felelnek — mivel az indokolásra elég megemliteni, hogy az egyes elágadzások a régi elhanyagolt medernek csak is fele részét tartották meg —»az egyesült folyamoknál egészen következetesen a régi medernek csakis mintegy 35 százaléka tartatott meg, s igy a mű helyesen indíttatott meg felülről, még helyesebben folytattatott lefelé. Ezen alsó rendszer szabályozása csak is helyesléssel találkozott minden oldalról, sőt azt némely érdekeltek, mint Békés városa még szigorúabban kívánja végrehajtatni. Kivételt képez Szarvas városa. Ezen város egészen helyesen fogván fel helyi érdekét, a Körös medert városa alatt fentartani kívánja — óhaját pártolja Békésmegye vizibizottmányá- nak küldöttsége. Ezen küldöttségi vélemény legelevenebb czáfolatát adja nézetének akkor, midőn alig kedvezőbb esés viszonyoknál néhány töredék vonal esés mognyerése miatt Békés városánál oly rövidítéseket szorgalmaz, melyeknek végeredménye egy-kétszáz öl megnyert folyam hossz lenne, — s ugyanekkor meleg szavakat emel több mint 7000 folyó öl rósz meder — nem völgy irá- nyos meder fentartására Szarvas városa érdekében. Csak is a valót fejezem ki, midőn Szarvas városa értelmiséginek hódolok, akkor midőn elismerem, hogy minden érvei igazak és valók, melyeket az elevenviz birtokolásához csatol — csak is a szabályozás magasabb szempontjának elismeréséhez járulok akkor, midőn állítom, hogy dacára ennek, Szarvastól a vizet el kell, hogy vonjuk, ha magasb érdekeknek akarunk megfelelni — s ezen érdek 800,000 hold biztosságában talál kifejezést. Szarvas érdekében egy jeles mérnök számosb ivekre terjedő értekezést irt, hogy a folyót a város területe alatt megkell hagyni, a város nagy érdeke miatt, s azt kár nélkül meglehet és megkell tenni — ezen vitatkozás ellenében csak akkor leszek méltányos és igazságos, ha annak érveibe be sem ereszkedem — a szabályozás elvei rövidek és tiszták, ha a folyam vonalok felső részén sokkal nagyobb esés mellett a szabályozás vas elve sürgeti a rövidítést — és parancsolja a völgy vonal legrövidebb útját, Szarvasnál ezen élvtől el nem térhetünk, ott az a kevesebb esés miatt még inkább parancsolva és indokolva is van — és ha Szarvas városának az eleven viz élet és fenmaradás kérdése, azt különböző módon biztosithatja magának a nélkül, hogy az által egy egész vidék létei kérdése lenne megtámadva. Meggyőződésem szerint az, ki ily kérdéseknél véleményt ád — tartozik tudománya képessége mértékével az utókornak is — mely ily eltérést nem volna képes összeegyeztetni azzal, mi Szarvas felett és alatta Szarvasnak oly következetesen és szigorúan végrehajtatott. A kettős és hármas Körösök átvágásai, daczára azon vizerör.ek mely felölrül igen is helyesen reájuk eresztetett, igen silány helyzetben vannak — inkább felette mint alatta vannak a leg- kissebb viz szinének — s igy lehet képzelni, mily nyomorult állapotban lennének azok, ha szerencsére azokra le nem szálittatott volna a felső elágadzások vizereje. Ezen átvágásokat a legrövi- debb^ idő alatt a legkissebb vizig, vagy ha lehet annak szine alatt vagy két lábbal kiásni, a legközelebb idő feladata, és ekkor ezeknek képződése biztosítva is lesz a vidék előnyére és bizonyos hasznára. Összevonva a hosszasan előadottakat azzal fejezem be méltóságodnak ezen jelentésem, hogy a szabályozás elve helyesen állapíttatott meg; a szabályozás nagyon helyesen több irányban úgy felül, mint alul megindittatott; az egyes vonalok úgy felül, mint alul elégtelen hibás mérvekben állíttattak elő — ha ezen helyes szabályozási elv, helyesen megindult szabályozás úgy egészittetik ki, mint azt a tudomány és tapasztalat kívánja, és azontúl úgy tar- tatik fenn, mint azt a dolog természeténél fogva minden szabályozási mű igényli is, akkor a Körös-Berettyó völgye nemcsak rendes de rendkívüli árvizek esetére is azon biztosságot és eredményt fogja élvezni, melyet hason körülmények között nemcsak a müveit külföldön, de, már hazánkban is vizszabályozó társulatok évtizedek — amott pedig, mint Olaszhonban állítható, évszázadok óta élveznek. Ehhez azonban szükséges, hogy azon szerencsés viszony, mely az utolsó években a Körös- Berettyó társulatoknál keletkezett, hogy azok egy központi közös bizottmányt alakítottak, még szorosabb kapcsot nyerjen, s hogy az egyes társulatok működése még inkább az összes társulat ellenőrködő felügyelete alatt álljon. Ezen ellenör- ködést az önnálló társulatok magány érdeke is megkívánja, és ez leginkább az által volna elérhető — ha a közös központi kizottmánynál minden társulat bemutatná az általa végrehajtatni szándékolt műveket, és végrehajtás után a központi bizottmány által ezen müvek felülvizsgáltatnának is. így p. o. miután az alsó-gyulai társulat különösen érdekelve van a fehér-körösi aradi társulat műveleteinél, igen helyes eljárás lenne, ha a fehér-körösi társulati működést, s azoknak állapotát évenként az alsó-gyulai társulat felülvizsgálná s jelentését az illető társulaton kívül a központi bizottmánynak is bemutatná. A Hosszúfoki társulat ugyan ezt tehetné a Fekete-Körös vagy szalontai társulatnál. A felső társulatok ellenben az alsó társulatoknál. így ezen eljárásnál a társulati mérnökök is sokat nyernének, mivel az egész Körösök műveletéről tudomást nyernének, s a versenynek oly hasznos és üdvös neme állana elő — melynek egyenes és kimaradhatlan hasznát valameny- nyi társulat élve zné. Ezen elv nem uj — ezen eljárást különös sikerrel gyakorolják Észak-Német- országban az Elbái szabályozó társulatok, hol évek
