Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-12-07 / 98. szám

Harmadik évfolyam. 98-ik szám. Gyula december 7-én 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, \ Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési* irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Iíigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca j 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. i Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték ! minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyílttérien a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. egesz evre fél „ negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Szarvasi hang a megyei balpárthoz! A megyebizottmányi tagok megválasztá­sa nov. 11-én megtörtént; következik nem sokára az uj megyei tisztviselők választása. Ezen fontos teendőkkel szemben bátrak va­gyunk, a t. szerkesztőség engedelméből, egy őszinte szót szólam a megyei baloldal ve­zéreihez. Mindenki tudja, hogy a megyebizottmá­nyi tagok választása előtt mind a jobb mind a balpárt központi választmányai kiáltványo­kat bocsátottak ki. melyek közül a balpár­ti — valljuk be baloldali őszinteséggel — nem sok lelkesítőt foglal magában. Mert, lia elismerjük is a nov. 11-ki gyűlésen történt főispáni eljárás helytelenségét, mégsem le­het helyeslenünk azt, hogy a pártokra néz­ve oly alárendelt kérdésből, minő a válasz­tó elnökök kérdése, a balpárt vezérei elvi kérdést csináltak, és a szarvasi baloldali tagokat — kik nem várták összetett kezek­kel a szervezkedési gyűlést — majdnem jobboldaliaknak declarálták, mivel azok nem hagyták magokat meglepetni. Hiszen a ve­zéreknek tudniok kellene, hogy bármely hadseregnek sem válik nagy dicsőségére, ha meglepeti magát és aztán ott hagyja a csatatért. Ez gyengeségnek a jele! A másik dolog, mit szintén őszintén óhaj­tanánk megsúgni baloldali vezéreinknek, az, hogy lelkesítő kiáltványukból kifeledték a fő dolgot, ami nélkül az egész baloldal — bármi erősnek látszassék — eltörpül. Ez a fődolog pedig az, hogy a megválasz- tandók a közügyek iránt érdeklődő, felada tukat felfogó, átérző, higgadt és cselekvő férfiak legyenek. Ennek hiányzása nagyon szembeszökő volt a jobboldali kiáltvány mel­lett, — s hiába, a nép bizony hasznát is akarja látni annak a balpártnak. Tudjuk azt mindnyájan, s különösen mi szarvasiak régóta keserűen tapasztaljuk, mily elemek szokták kizsákmányolni a „szabad­elvű“ párt jelszavait, lia választásokról van a szó. Nálunk valóságos communpárt ütöt­te fel fejét a mostani föszolgabiró vezérlete alatt, mely csak abban különbözik a pári­sitől hogy kisebb s nem jár petroleumos edényekkel, különben képes a balpárt leg­szentebb törekvéseit compromittálni, hogy önző czéljait elérhesse. Ezen szomorú tapasztalatok folytán a kü­szöbén álló tisztviselőválasztásokkal szem­ben lehetetlen nem óhajtanunk, bogy a bal­pártból csak oly férfiak választassanak meg, akiknek jelleme és tevékenysége, igazán elő­mozdíthatja megyénk és közvetve hazánk jólétét. Mit ér a baloldaliság magában, ha aztán a becsület, törvény és rend lábbal ta­posása és nyílt felforgatása eltűretik, amint az nálunk régóta történik, hol még a má­jusi megyei gyűlés által kiküldött teljhatal­mú megyei biztos megtűri, hogy a megye- ileg megrótt szarvasi bujtogatók a város élén nyiltan megcsufolkatják a megye te­kintélyét, s nevetség tárgyává tehetik a meg­sértett beesíilet megtartására tett törvényes intézkedéseket! Mit ér az egész baloldali párt lelkesítő szava, ha az a balpárti vár­megye nem bir, vagy nem akar nyakára hágni az olyan hitvány embereknek, akik az ily szép városnak, az ily jó népnek nyu­galmát zavarhatják, és e gonosz űzelmöket a világ szemeláttára hónapokon át büntetle­nül f’oly táti látják a közerkölcsiség és a tör­vényes rend rovására! — Jó lenne talán megemlékezni arra, hogy egyes megméte­lyezett községek megrontják az egész me­gyét, s ártalmára válnak az egész hazának! Azért, uraim! legyünk ugyan balpártiak, erősek, lelkesek, rendületlenek ott, ahol kell; de a mellett ne feledjük, hogy a főcél min­dig a haza szellemi és anyagi jólétének elő­mozdítása, ami csak úgy eszközölhető egész­ben, ha az egyes városok virágzásának aka­dályait elhárítjuk. A szerencsétlen Szarvas­nak nagy szüksége van jellemes és mun­kaképes hivatalnokokra. Ezt óhajtja és vár­ja tőképpen a legközelebbi tisztviselőválasz­táson a virilis és választott a bal és jobb­párti megyei képviselők bőlcseségétől. Et­től függ békéje, előhaladása, szóval egész jövője. A többi aztán csak elmúlik. Az országos képviselő választást nyugod­tan várhatjuk, mert amidőn egyfelől termé­szetesnek találjuk, hogy a jobbpárt saját el­veit valló jelöltet akar fölléptetni, más rész­ről természetellenesnek sőt lehetetlennek hisszük, hogy találkozzék Szarvason oly elvtelen balpárti ember (hacsak nem szél- bali) a ki az ámított és fanatizált tudatlan tömeggel oly képviselő megbuktatását óhajt­ja, mint a minővel Szarvas már három or­szággyűlésen dicsekedett és méltán dicseked­hetett is b. Podmaniczky Frigyesben. Jiemkidemit. A midőn a jelen cikket teljes készséggel közre­bocsátjuk, nem mulaszthatjuk el tisztelt Írójának e férfias és valóban hazafias felszólalásáért, részünk­ről teljes elismerésünket kijelenteni, meglővén győ­ződve, hogy ez elismerés kijelentésével megyénk minden jobb gondolkozáséi s a közögyeket igazán szivén viselő lakosa elismerésének tolmácsolója va­gyunk. Ismerve megyei 'ellenzékünk vezérférfiainak ön­zetlen hazafias érzületét, a megye ügyei iránti ben­ső részvétét, erősen hisszük, hogy a fentebbi cikk­ben foglalt s az őszinte jóakarat félreismerhetlen jeleit magán viselő figyelmeztetéseket komoly figyel­mükre méltatni fogják s uj megyei életünk küszö­bét azon nemes elhatározással lépendik át, hogy erejüket, hatásukat ezentúl kiválóan a közügyek, s a megye érdekeinek annyira óhajtott előmozdításá­ra és különösen félre téve minden párttekintetet a megyénkben sok tekintetben megingatott törvé­nyes rend helyreállítására és a valódi, nemes érte­lemben vett szabadelvüség és haladás megalapítá­sára forditandják. Megvagyunk győződve, hogy e törekvés egyik pártnál sem fog ellenmondásra találni, s ha bal- és jobboldal a politika terén egymással olykor ellen­zésbe is jön, e törekvés mindig képes lesz köz­tük az egyetértést létrehozni, azon egyetértést, mely­re ha valaha s bármely küzdelmes időkben szük­ségünk volt, — úgy napjainkban a in u n k a és ú j­raalkotás napjaiban még inkább szükségünk van. •—■ A „Békés“ szerk. Országgyűlés. Dec. 2-án. Bittó minister felel Vidliczkay in- terpellátiójára : A kormánynak szándéka az uj bí­rói szervezetet január 1-én vagy legalább első nap­jaiban életbeléptéink Az interpellátió második ré­szére azt feleli, hogy az átmenetet gyorsítani fogja, s az igazságszolgáltatás menetét és folytonosságát megzavarni jövőre nem akarja. Vidliczkay meg­nyugszik a válaszban. Tóth Vilmos három inter- pellátióra válaszol. — Helfynelt az elfogott s ki­utasított munkások ügyében tett interpellációra azt feleli, hogy : a jun. 4-én az Istvántéren tartott nép- gyülésen a monarchia fennállása, a vagyonbizton­ság, vallás ellen és a párisi kommune mellett tar­tattak izgató beszédek. Az elfogatások megtörtén­vén, az idegenek kiutasittattak, a többi (38) letar­tóztatott. A vizsgálat eredménye lön, hogy 28-nak ügye a kir. ügyésznek adatott át. Az ügyész az­után vizsgálati fogságba vetette őket. A többire az igazságügyér fog felelni. Bittó : Miután nem volt Pesten elég helyőrség, az elfogottakat pedig ki­szabadítani akarták, Vácra volt kénytelen kisér­tetni a foglyokat. A vizsgálat septemberben kez­dődött, 30 napig tartott. Eredménye, hogy néhány munkás a communnel és Internationaleval összeköt­tetésben volt, s az államforma megváltoztatása s egy kiáltvány szerint a nemesség, papság és bir­tokosság megbuktatása és az Istennek trónusától való megfosztása volt a cél, s a citadella elfogla­lását szándékolták. Helfy Ignác: A minister arra nem felelt, miért tartatnak fogva négy hónap óta a munkások, pedig ez a fő. Nem védi a commu- nét, mely „vérlázitó eseményeket“ vitt véghez s a% államot felforgatni akarta. — A rendőrségtől érti, hogy rövidlátó, de a belügyérnek gondolkozni kellett volna az okokról, melyek ez eseményeket előidézték. Tóth Vilmos : Nem akart beavatkozni a dologba, mert a hatóság autonom jogait sérteni nem akarta. 0 mint belügyér nem tarthat meetin- geket mint Helfi kívánja, de a meetingek felett őrködni kötelme, hogy a törvény korlátái között maradjanak. Tóth Vilmos Babes interpellátiójára azt feleli, hogy Torontál- és Temesmegyében sok helyen nagy a gabnahiány, s talán Ínség is fog bekövetkezni. Ennek megakadályozására az inségi alapból a törvényhatóságok közbejöttével a közsé­geket megkínálja kölcsönnel; a rendelkezésre álló összegekből pedig a vagyontalan ínségeseknek se­gélyt is fog nyújtani. Babes V. megnyugszik a vá­laszban, mit a ház tudomásul vesz. loth Vilmos Plachy Tamás interpellátiójára a nógrádi ügyet il­letőleg ezeket feleli: A nógrádmegyei szervezési munkálat nehány pontját ö megváltoztatni rendelé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom