Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-10-22 / 85. szám

tója fog kineveztetni, Szuppan Zsigmond után min denesetre egy kis különbség lesz a két kinevezés közt, mert Ipolyi Arnold úgy is mint nagynevű tudós, úgy is mint feddhetlen jellemű magánember ismeretes hazaszerte. Mojsisovics Vilmos városunkban is előnyö­sen ismert, jelenleg Vág szabályozási főmérnök, a Komáromban tartott Vág szabályozási értekezleten oly jelesen készült tervekkel és javaslatokkal lé­pett fel, melyet az értekezlet folytonos érdekelt­séggel hallgatott, s közhelyesléssel fogadott. Hymen. A szép és kedves Petz Malvina kis­asszonyt, Petz Gyula, — a m.-herényi evang. egy­ház derék lelkészének leányát e hó 19-én vezeté oltárhoz Moczkovszky János nagy-becskereki evang. lelkész. Az ifjú párt a menyasszony édesatyja adta egybe, ki boldogságukra, — mint tudósítónk Írja — gyönyörű alkalmi beszédet mondott, — mely­hez mi is őszinte örömmel csatlakozunk. A pesti népszínház létesítése, — mely hetek óta foglalkodtatja a központi lapokat — ma már bizonyos, a városi képviselő testület f. hó 18-án tartott közgyűlésén ingyen ajánlott telket, s mint látszik a részvények is nagy kelendőségben fognak rószesünli. Halálozás. Laczay Feroncz a köztiszteletben és szeretetben álló férfin csütörtökön éjjel meghalt. Városunkban különösen mint kerületi csenclbiztos a hatvanas években — feledhetlen jó emléket ha­gyott. Szavunk nem volt a pusztában kiáltóé. A többször említett Dáimelféle házat újítják, s a Wink­ler ház előtt rendes csatornát építenek. Derék elöljáró. D. T. M. városi esküdt, kü­lönben gazda ember, megirigyelvén, hogy az ura­ságnak több tengerije termett, mint neki, — beállott kommunistának, hozzá fogott tengerije sza­porításához, — az uraság rovására. — Az éber csősz azonban tetten kapta esküdt uramat, ki eget földet Ígért a hallgatásért; — de a csősz lelkiis­meretes ember lévén, a dolgot feljelentette. Nem tudjuk mily stádiumban áll jelenleg az ügy, de hogy az illetékes forum elé nem került még, az bi­zonyos. — Nagyon furcsa színben tünteti fel elöl­járóságunk eljárását e halogatás, mely elöbb-utóbb szépen elsimítaná az egész dolgot. Bűnhődjék az ily bűnös kétszeresen, — a képviselő testületnek pedig első és mulaszthatlan kötelessége, ily elöl­járót hivatalától megfosztani. — Szégyenpir futja el arcunkat e sorok Írásakor, de kötelességszerü- leg nyilvánosságra hoztuk ez ügyet, tanulságul polgártársainknak, hogy a választások alkalmával tudják, kit tisztelnek meg bizalmukkal. Boka Jóska, három tagból álló vándor zene­kara csütörtökön este a „Koronádban hegedült, 3 mond három hallgatónak, — sajnáljuk, hogy kö­zönségünk nem élvezheté — a késő értesítés kö­vetkeztében — e jó hirü zenész szabatos, művészi játékát. Pénteken a „Királyiban tettek kisérletet, szintén csekély számú hallgatóság előtt. Az aliöld-fiumei vasút számos panasz tárgyát képezi. A „Bihar“ azt mondja hivatalnokairól, hogy csupa németek, — ezt mi is nagy részben tapasz­taljuk. A „Hon“-nak Orosházáról meg a menet­rend káros beosztása ellen panaszkodnak. A „Sze­gedi híradó“ meg a következőket Írja: Az alföl­di vasút személyforgalma folytonosan növekedik, amiről tanúskodik egy helybeli ismerősünk azon panasza is, hogy a napokban H.-M.-Vásárhelyen még az 1. oszt. coupékba is 3. oszt. utasokat szo­rítottak be, s minden kocsi úgy meg volt tömve, hogy soknak állva kellett Szegedig megtenni az utat. Reméljük, hogy ez eset csak kivételkép tör­tént meg, s hogy többször ne ismétlődjék, a tár­sulat illető hivatalnokai gondoskodni fognak arról, hogy a nagyobb forgalmú állomásokon mindenütt tartalékkocsik legyenek, mert drága pénzéért sen­ki sem hajlandó ám állva, vagy heringként össze­préselve utazni. Ugyanekkor volt a hold-mezö-vá- sárhelyi indóháznál az is, hogy a szűk helyiség annyira tömve lelt népséggel, hogy a kissé quali- ficáltabb szaglásuak kénytelenek voltak az utcára kimenni s ott várni be a vonat megérkezését. En­| nek oka pedig az, hogy az egyik termet szükség­ből raktárnak használják. Ez is olyan baj, melyen a közönség érdekében hovaelöbb segiteni kell. Vegyesek. Miletics Szvetozár f. hó 18-án érkezett meg Vácról s az ,.Angol királynődbe szállt. Megérke­zése után egymást érték a hívek tisztelgései. Este 8 óra felé az „Angol királynő“ szálloda belső ét­terme megtelt vendégekkel, fél 9 órakor jött be Miletics hosszan tartó zsiviókkal fogadtatva. Dr. Nenadovics ünnepélyes csöndben bemutató Mileticset, a legelső szerbet és pái-atlan vértanút. Erre Mi­letics hosszabb s természetesen erősen fűszerezett beszédben válaszolt. Elmondta, hogy nem kereste a vértanuságof, de ha már úgy van, hát kész be­ismerni, hogy ugyanolyan szellemű cikkért, minőt már ez előtt tiz évvel irt, s melyért akkor senki sem bántotta, egy évvel ezelőtt bezárták. Inti a szerb nem­zetet, hogy tartson össze és vállvetve igyekezzék jo­gait kivívni. Élteti az omladinát és a szerb ifjúságot. Erre a Tököly-intózetbeli ifjúság a szerb hymnust énekelte. Eközben egy távsürgöny jött Váczról ilyen tartalommal: „Miletics Szvetozár, a szerb nemzet előharcosának, családjának tisztelőinek szi­ves üdvözlet.“ Aláírva: Porutiu János, a „Federa- tiunea“ segédszerkesztője és Bényey István, az elnyomott „Szabad Magyarország“ szerkesz­tője által. Időközben egypár montenegrói cettinjei ember lépett a terembe, kik nagy lelkesedéssel fo­gadtattak. No azután omlottak a felköszöntések az ünnepély nagy hősére, , ki ismét megköszönte az iránta nyilvánuló bizalmat. Fél tízkor Miletics vé­get nem érÖ zsiviók között eltávozott, de nem előbb, mig útközben egy pópát körül nem csókolt. Távo zása közben ismét dalra gyújtottak, melyben a Vojvodina-, Bácskáról és Mileticsröl volt szó. Kü­lönben a szónoklatok tűrhető higgadtsággal foly­tak s az egész estély békésen folyt le. Egy gyilkosság rendkívüli feltűnést okozott Londonban, mert a tettes az anglikán egyház pap ja s e mellett ismeretes paedagog és iró Selby Wat­son; a gyilkos, több napig el tudta titkolni tettét; rendbe hozta ügyeit, levelet irt s végül öngyilkos- sági kisérletet tett. A szolgája meggátolta az ön- gyilkosság teljes végrehajtását s orvost hivott. Ez eljővén, Selby Watson asztalán egy levelet ta­lált, mely igy szól: „Kitörő dühöm rohamában megöltem nőmet; sokszor igen sokszor erőt vettem magamon, de ez egyszer nem voltam képes meg­küzdeni, dühöm elragadott és én agyonvertem. Testét megfogják találni a könyvtár melletti kis szobában. Remélem, úgy fogják eltemetni, a mint azt egy rangjabeli hölgy megkövetelheti.“ A gyil­kos ki 56 éves és 25 év óta egy magasabb tan-1 intézet igazgatója, átadatott a rendőrségnek. Komikus félreértés. A cili-i gymn. tanuló ifjúság f. hó 7-én egyik kedves tanárától (dr.Lind- ler Gusztávtólj^bucsuzván, öt fáklyás-zenével tisz­telte meg, hogy jóvérű német diák, a hires „gau- deamus“-t nem hagyhatja ki a műsorból, ez ma­gában értendő, meg is hagyták a zenészeknek, hogy ezt kezdjék rá; a zenészek azonban „tauda- mus“-t értve, összenéznek, s intonálják a „Te De- um laudamus“-t; az ünnepelt tanár furcsán lehe­tett meglepetve, hogy távozásakor „Te Deum“-mal tisztelik meg, a diákok pedig bosszankodtak a félreértésen. G-azdászat, ipar és kereskedelem. Egy indítvány. Ma midőn a pénzválságok szörnye gyakoribb megjelenésétől aggasztó mérvben fenyegettetünk, idején találom egy különben is fontossággal biró ügyet megpenditeni. Ha a pénzválságok okait für késszük, azon megczáfolhatlan meggyőződésre ju­tunk, hogy ezek nem egy bizonyos ok következ­ményei ; hanem igen is komplikált részint rende­zetlen és zavart viszonyainkban kereshetők. Oszt­rák nemzeti bank, rósz hiteltörvények, munkás ka- Iamitás, jó kereskedelmi törvények és bankrend­szer hiánya, vasutpolitika, megannyi okok, me­lyek a gyökeres reformokat nélkülözhetlenekkó teszik, s itten gyors segélyre van szükség, hogy a veszély, mely hazánkat ezen oldalról fenyegeti még korán elhárittassék. Hogy pedig a gyökeres javítás lehetővé tétessék okvetlenül szükséges a vidéki pénzviszonyok tanulmányozása és ismerése, miben a dolog természeténél fogva, a leghivebb adatokkal és legalaposabb felvilágosítással a vidé­ki pénzintézetek (takarékpénztárak, népbankok, önsegélyző-egyletek stb.) szolgálhatnak, minélfogva nagy szükség gyanánt tűnik fel előttem, miszerint az összes vidéki pénzintézetek legalább egyszer az évben, egy országos tanácskozmányban képvi­seltetnék magukat. Ha az ügyvédek, orvosok, tanítók, tűzoltók, da­lárok stb. nem kiméinek sem időt sem fáradságot, és évenként egyszer az ország minden részeiből egy pontra összegyűlnek, hogy a felmerülő tár­gyak együttes megvitatása, az eszmék kölcsönös kicserélése által egymást oktatva és egymástól ta­nulva, szakjok emelkedését előmozditsák, meny­nyivel inkább szükséges, hogy az azonos czélra törekvő, a nép minden rétegével oly közeli érint­kezésben levő pénzintézetek emberei, időről időre a közben szerzett tapasztalatokról, a netalán fel­merült hiányokról azoknak mikénti javithatásakról értekeznek. Feleslegesnek tartom fentebb projektált ügy fon­tos voltát és minden iránybani jótékony hatását fejtegetni, de bátor vagyok a vezérszerepre hi­vatott körök becses figyelmébe ezen tárgyat aján­lani. „Alföld.“ A gyulai szolgabirói kerületben a hús- és bor fogyasztási-adót az egyes községek 3 évre kö­vetkező bérlet n rilett vették ki. Gyula 13,800 frt, tavaly 13,500 írt. Doboz 305 frt, tavaly 300 írt. Kétegyháza 210 frt, tavaly 205 frt. Vári 205 frt, tavaly 200 frt. Es igy a bérletár újabban 315 írttal növekedett a járásban. Hetivásári tudósítás. Gyula oct. 20. Az idő és utak jóvolta mellett ma igen szép piac volt, legkevesebb 800 szekér­forgalommal. Búza aránylag igen kevés volt szekeren és mu­tatókban is, ára emelkedő iránynyal szilárdult; a nehéz árpa megtartotta árát, a laza 20—30 krral az ó kukuricával és uj tengerivel egyült csökkent, a zab megtartotta árát. A finom nehéz búza 11—12 ftig, a malomvárn 10.60—80 kron, a zsuzsokcsipte ó búza 10—10.20 kron, — konkolyos, vadborsós, nagyon tarka sze­gény kenyérnek való 9—9.20 kron, — hitvány fümagos, rostaaljast a szegény emberek szorultság­ból vetni 5 ftjával, — egészségesebb, jobb, első rostaaljast 10 írtjával vették vetni az üzérektől. A nehéz rostált árpa igen kicsiben 4.50—60 krig, ki­vételkép egy pár kis részlet 4.80 kron, az ó ku- kurica 6 fttól fel 7.20 krig kelt, de lassan. A csöves kukurica leginkább 80 kron, kivétel­kép egy kevés 85 kron, — a morzsolt uj tengeri 5.20 krtól 6 ftig kelt a minőség s vételi szeren­cséhez képest, — a zab 3—3.20, kivételkép 3.30 kron kelt. Káposztát mintegy 200 szekeren hoztak; eleinte erősen rátartogatták, később engedényebbek let­tek az eladók, s igy aztán részint jó, részint mér­sékelt árakon, d. u. 3 óráig az egész behozatal elkelt. Egy-két szekérről kitűnő szép káposzta szá­za 6 frton, a többi szebbje 4—5 ftig, a középsze­rűje 3 fttól 3.60—80 krig, a hitvány aprósa 2.40 —80 krig kelt. Kik délfelé és délután vettek,job­ban jártak. Sertés középszámmal, mintegy 500 darab volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom