Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-10-15 / 83. szám

1

Harmadik évfolyam.

83-ik szám.

Gyula október 15-én 1871.

Szerkesztősági iroda,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám.

Kiadó hivatal:

Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők.

BÉKÉS

POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY.

• ,i • • •íÍÍrt*n/<ls®íí Íelv^etue!í. : í*yV,éTu a kiadó hivatalban; Pesteu : Laug Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsebetter 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca; o. sz.) hirdetési irodájában. Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr.

Kéziratok nem küldetnek vissza.

Megjelen

hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön.

Előfizetési feltételek:

Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán

egesz evre

fél „

negyed „

6 frt — 3 frt — 1 frt 50

Alkalmazható-e nálunk az angol szakértő-tanuskodási rendszer ?

II.

Minden intézkedés, vagy ha úgy tetszik, intézmény csak annyiban kor-, célszerű és ennélfogva üdvös, a mennyiben az bizonyos államban az adott viszonyok és körülményeknek megfelel. És ezen szempontból ítélve meg az angol tanuskodási rendszert, leplezetlenül és kereken kimondjuk, hogy az nálunk ma még nem alkalmazható és pedig igen egyszerű okból. Sajnos, de kénytelenek vagyunk kimondani, hogy nálunk Magyarországon, sőt, mondhatnám, a birodalomban általában a tudományok, de különösen az orvosi tudomány kenyértudomány, azaz: tanuljuk az orvosi tudományokat, azért, hogy azoknak a gyakorlat terén hova-harnarább hasznát vegyük, vagyis: hogy a kis szellemi tőkét minél hamarább s minél jövedelmezőbb modorban értékesítsük.

És épen mert az orvosi tudományok megélhetési forrás nálunk, azok tanulására magukat a legtöbb esetben szegény sorsú szülék gyermekei adják, kikre aztán az élet színpadára történt kiléptükkel nem az elméleti meddő, hanem a gyakorlati ismeretek értékesítését erőszakolja a megélhetés szigorú kényszerűsége. Itt rejlik azon pirító nemzeti szegénység oka: hogy nekünk

f&%ۇ

A- „veleszületett“ eszmék.

(Büchner Lajos „Kraft und Stoff“ cimü művéből.)

(Folytatás.)

A „veleszületett eszmék“ tana igazolásául, bizonyos létező általános szellemi eszmék és fölfogásokra történnek utalások, mely eszmék és fölfogások egyesek és népek életében oly nyomatékkai, bizonyossággal és átalánossággal érvényesülnek, hogy azok empirikus származása nem képzelhető ; ellenben fölvehető, miként azok az emberi természet eredeti tulajdonait képezik. Ide sorolhatók mindenekelőtt a metaphysikai, szépészeti és erkölcsi fogalmak; tehát az igaz, jó és szép eszméi. Észlelhető — mondják — hogy már a gyermek kedélye is fellázad az igaztalan látásán; tehát a gyermek jó iránti vonzalma már akkor nyilatkozik, midőn még önálló egybehasonlitásokra képtelen. — Ezek ellenében mindenekelőtt figyelembe veendő, hogy az, mit általában eszmének (Idee) nevezünk, nem minden embernek önszerzeménye, hanem az összes emberiségnek tartós időkön át fáradságteljesen kiküzdött hóditmánya. Az eszme aként keletkezik, hogy az ember az öt környező tárgyilagos világból a mindenkinek közöset vagy hasznosat kikeresi, abból magának egy úgynevezett eszmeképet ally>t, s ennek az igaz, szép

magyaroknak még önálló orvosi irodalmunk nincs, s kénytelenek vagyunk idegen nemzetek termékeit ültetve át, kielégíteni szűk-j ségleteinket; mint ezt az újabb időben a1 magyar orvosi könyvkiadó társulat tévé, de a mely maga is önálló művek hiányában, csak fordításokkal volt kénytelen beérni egész a mai napig. Német- és Angolhonban vagyonos embereket találunk a tu domány terén, cultiváini az egyes tudomány-ágakat ; tanulni nem azért, hogy é 1- j ü n k, hanem hogy tudjunk; náluk a tudomány az égi istennő (himmlische Göttin), nálunk fejős tehén (die melkende Kuh). Náluk az egyes tudomány-ágak számos szakértőkkel vannak represeutálva, nálunk vannak az egyes gyakorlati tanoknak specialistáik, alig az elméleteieknek. Amott, ha a törvény előtt felmerülő kérdés bizonyos tudomány-ág körében mozog, e tudomány-ág teréről szólíthatják, és szólitják elő az állam céljaira igényelt szakértőt tanúskodás végett; s a mit tesz a korona ügyésze egyoldali, ugyanezt teszi a vádlott a maga javára másoldalt. Ha ennélfogva az angol tanuskodási rendszert akarnók hazánkban meghonosítani, az angol társadalmi állapotokhoz hasonló állapotokat kellene előbb e téren is teremteni, ha a teremtés e téren oly akadályokba s oly elő- I Ítéletekbe nem ütköznék, mint a milyenbe ütközik nálunk lépten és nyomon; hol általában a természettudományok, de külövagy jó nevet kölcsönzi. E szellemi processus azonban már kitartólag azon időtől fogva van folyamatban, a mely időben az emberi nem fejlődésnek indult; az eszme ezáltal mindinkább bizonyos történelmi jogosultságot nyer és az egyes embernek, ki az időben megjelen, nem szükséges, hogy a már folyamatban levő processuson önmagában kezdetétől végig menjen, hanem elegendő a már létezőt magába fölvenni. Miden visz- szatekintés nélkül az eszme keletkezési történetére, úgy tetszhetik nekie, mintha annak „veleszületett “-nek kellene lenni; de az eszme soha sem lett volna képes a tárgyilagos világ minden határozott vonatkozása nélkül az egyén szemlé- löképességére — bizonyos idő alatt önmagától kifejlődni. „Az eszme ennélfogva“ — mondja Oersted — „a gondolatok szemlélődő egysége, melyet az értelem fogott fel, de mint szemléletet.“ — Ugyan ide vonatkozólag még a következők jól megjegyzendők : Ha a szépészeti, erkölcsi és metaphysikai fogalmak az emberrel „veleszületett“ és' közvetlen fogalmak lennének, akkor ebből az következnék, hogy azok mindenütt egyformák, absolut becsüek és hogy azoknak föltétien érvényük van. A valóságban azonban azt látjuk, hogy e fogalmak a legnagyobb mértékben viszonylagosak, s hogy úgy egyeseknél, mint népeknél és különböző időkben a legkülönbözőbbek, s e különbség néha oly nagy, hogy valóságos ellentétek állanak elő, a mely elnösen az orvosi tudományok iránt még bizonyos szent borzalom is uralkodik.

Es ha az adott viszonyok között mégis elég bátorságunk volna megkísérteni az angol tanuskodási rendszer alkalmazását, el lehetnénk készülve oly amabilis confusió- ra, melyből egyoldali a kellő szakértői képesség hiánya, itt-ott talán az anyagiakat hajhászó rósz hiszemüség valóságos chaost teremtene, melyből aztán nehezen lehetne megtalálni az ariadne-fonalat.

— Legújabban a csehországi kiegyezés fog- lalkodtatja a világot. A kiegyezésre vonatkozó okmányok rövidre vont tartalma következő: a de- delegatiót Csehország elismeri s abba közvetlen utón 15 tagot választ, az államadóssági valamint közügyi quótájukat maguk akarják a csehek az örökös tartományokkal szemben megállapitani. A közös kormányt fenkivánják tartani, úgy azonban, hogy abban Csehország a tartomány-gyűlésnek felelős kancellár által képviseltessék. A közös fel- söház helyét senátus foglalná el, melynek felét örökös tagok, felét pedig a tartomány-gyűlések ajánlatára kinevezettek tennék, s az ekként alakítandó senátus a tartomány-gyűlések közötti alkotmányvitákban is döntene.

— A belügyministerium körrendeletileg fölszólította a törvényhatóságokat, hogy az italmérési jogból eredő jövedelmek kimutatását az italmérési jog váltsági tőkéjének megállapithatása végett küldjék be.

lentétek lételöket a külső benyomások különbségének köszönhetik. A fehér az ördögöt feketének festi, a néger fehérnek. Vad népek az orron keresztül fűzött karikákkal és tetovirozással ékesitik magukat, a mi nekünk utálatraméltónak tetszik. Atalában a szépészeti fogalmak viszonylagos voltát és különbségét semmi sem bizonyítja szembe- ötlöbben, mint az úgynevezett divat, mely tudvalevőleg sokszor a legellentétesebb dolgokban nyilvánul. A szépészeti fogalmakkal épen úgy vagyunk, mint a célszerűség fogalmaival. Valamit szépnek, vagy célszerűnek találunk, mivel már ilyenül el van fogadva és mert a megszokás által annak tartjuk, s bizonyosan nem kevésbé szépnek, vagy célszerűnek találnék, ha ugyanaz másforma volna. A görögök, e szépészeti dolgokban oly magas mi- veltségü nép, eszméik- és képeikben az emberi és állati alakokat csodálatosan egyesiték, holott ma már ezt szépnek egyátalán nem tartjuk. A chi- naiak nagyon szépnek találják, ha a nö mentül vastagabb s oly kis lába van, hogy e miatt alig járhat. A japánok csak a sárga testbört tartják szépnek s fogaikat feketére pácolják, mert szerintük „utálatraméltó, ha valakinek fehér fogai vannak mint a kutyának“, — a mi költőink ellenben a legnagyobb lelkesedéssel éneklik meg kedveseik vaüitó fehérségű fogait. (Az orvosok a gyöngyfehér fogakat egészségi szempontból kedvezőtlen jelenségnek tek intik.) S c h m a r d a szerint a singhale-