Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-10-15 / 83. szám

1 Harmadik évfolyam. 83-ik szám. Gyula október 15-én 1871. Szerkesztősági iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. • ,i • • •íÍÍrt*n/<ls®íí Íelv^etue!í. : í*yV,éTu a kiadó hivatalban; Pesteu : Laug Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsebetter 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca; o. sz.) hirdetési irodájában. Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. < Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egesz evre fél „ negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Alkalmazható-e nálunk az angol szak­értő-tanuskodási rendszer ? II. Minden intézkedés, vagy ha úgy tetszik, intézmény csak annyiban kor-, célszerű és ennélfogva üdvös, a mennyiben az bizo­nyos államban az adott viszonyok és kö­rülményeknek megfelel. És ezen szempont­ból ítélve meg az angol tanuskodási rend­szert, leplezetlenül és kereken kimondjuk, hogy az nálunk ma még nem alkalmazha­tó és pedig igen egyszerű okból. Sajnos, de kénytelenek vagyunk kimondani, hogy nálunk Magyarországon, sőt, mondhatnám, a birodalomban általában a tudományok, de különösen az orvosi tudomány kenyér­tudomány, azaz: tanuljuk az orvosi tu­dományokat, azért, hogy azoknak a gya­korlat terén hova-harnarább hasznát ve­gyük, vagyis: hogy a kis szellemi tőkét minél hamarább s minél jövedelmezőbb mo­dorban értékesítsük. És épen mert az orvosi tudományok meg­élhetési forrás nálunk, azok tanulására ma­gukat a legtöbb esetben szegény sorsú szü­lék gyermekei adják, kikre aztán az élet színpadára történt kiléptükkel nem az el­méleti meddő, hanem a gyakorlati ismere­tek értékesítését erőszakolja a megélhetés szigorú kényszerűsége. Itt rejlik azon pi­rító nemzeti szegénység oka: hogy nekünk f&%€á A- „veleszületett“ eszmék. (Büchner Lajos „Kraft und Stoff“ cimü művéből.) (Folytatás.) A „veleszületett eszmék“ tana igazolásául, bizo­nyos létező általános szellemi eszmék és fölfogá­sokra történnek utalások, mely eszmék és fölfogá­sok egyesek és népek életében oly nyomatékkai, bizonyossággal és átalánossággal érvényesülnek, hogy azok empirikus származása nem képzelhető ; ellenben fölvehető, miként azok az emberi termé­szet eredeti tulajdonait képezik. Ide sorolhatók mindenekelőtt a metaphysikai, szépészeti és erköl­csi fogalmak; tehát az igaz, jó és szép eszméi. Észlelhető — mondják — hogy már a gyermek kedélye is fellázad az igaztalan látásán; tehát a gyermek jó iránti vonzalma már akkor nyilatko­zik, midőn még önálló egybehasonlitásokra kép­telen. — Ezek ellenében mindenekelőtt figyelem­be veendő, hogy az, mit általában eszmének (Idee) nevezünk, nem minden embernek önszerzeménye, hanem az összes emberiségnek tartós időkön át fáradságteljesen kiküzdött hóditmánya. Az eszme aként keletkezik, hogy az ember az öt környező tárgyilagos világból a mindenkinek közöset vagy hasznosat kikeresi, abból magának egy úgyne­vezett eszmeképet ally>t, s ennek az igaz, szép magyaroknak még önálló orvosi irodalmunk nincs, s kénytelenek vagyunk idegen nem­zetek termékeit ültetve át, kielégíteni szűk-j ségleteinket; mint ezt az újabb időben a1 magyar orvosi könyvkiadó társulat tévé, de a mely maga is önálló művek hiányá­ban, csak fordításokkal volt kénytelen be­érni egész a mai napig. Német- és Angol­honban vagyonos embereket találunk a tu domány terén, cultiváini az egyes tudo­mány-ágakat ; tanulni nem azért, hogy é 1- j ü n k, hanem hogy tudjunk; náluk a tudomány az égi istennő (himmlische Göt­tin), nálunk fejős tehén (die melkende Kuh). Náluk az egyes tudomány-ágak számos szakértőkkel vannak represeutálva, nálunk vannak az egyes gyakorlati tanoknak spe­cialistáik, alig az elméleteieknek. Amott, ha a törvény előtt felmerülő kérdés bizo­nyos tudomány-ág körében mozog, e tu­domány-ág teréről szólíthatják, és szólitják elő az állam céljaira igényelt szakértőt ta­núskodás végett; s a mit tesz a korona ügyésze egyoldali, ugyanezt teszi a vádlott a maga javára másoldalt. Ha ennélfogva az angol tanuskodási rendszert akarnók ha­zánkban meghonosítani, az angol társadal­mi állapotokhoz hasonló állapotokat kel­lene előbb e téren is teremteni, ha a te­remtés e téren oly akadályokba s oly elő- I Ítéletekbe nem ütköznék, mint a milyenbe ütközik nálunk lépten és nyomon; hol ál­talában a természettudományok, de külö­vagy jó nevet kölcsönzi. E szellemi processus azonban már kitartólag azon időtől fogva van folyamatban, a mely időben az emberi nem fej­lődésnek indult; az eszme ezáltal mindinkább bizonyos történelmi jogosultságot nyer és az egyes embernek, ki az időben megjelen, nem szükséges, hogy a már folyamatban levő processuson ön­magában kezdetétől végig menjen, hanem ele­gendő a már létezőt magába fölvenni. Miden visz- szatekintés nélkül az eszme keletkezési történe­tére, úgy tetszhetik nekie, mintha annak „vele­született “-nek kellene lenni; de az eszme soha sem lett volna képes a tárgyilagos világ minden határozott vonatkozása nélkül az egyén szemlé- löképességére — bizonyos idő alatt önmagától kifejlődni. „Az eszme ennélfogva“ — mondja Oersted — „a gondolatok szemlélődő egysége, melyet az értelem fogott fel, de mint szemléletet.“ — Ugyan ide vonatkozólag még a következők jól megjegy­zendők : Ha a szépészeti, erkölcsi és metaphysikai fogalmak az emberrel „veleszületett“ és' közvetlen fogalmak lennének, akkor ebből az következnék, hogy azok mindenütt egyformák, absolut becsüek és hogy azoknak föltétien érvényük van. A való­ságban azonban azt látjuk, hogy e fogalmak a legnagyobb mértékben viszonylagosak, s hogy úgy egyeseknél, mint népeknél és különböző időkben a legkülönbözőbbek, s e különbség néha oly nagy, hogy valóságos ellentétek állanak elő, a mely el­nösen az orvosi tudományok iránt még bi­zonyos szent borzalom is uralkodik. Es ha az adott viszonyok között mégis elég bátorságunk volna megkísérteni az angol tanuskodási rendszer alkalmazását, el lehetnénk készülve oly amabilis confusió- ra, melyből egyoldali a kellő szakértői ké­pesség hiánya, itt-ott talán az anyagiakat hajhászó rósz hiszemüség valóságos chaost teremtene, melyből aztán nehezen lehetne megtalálni az ariadne-fonalat. — Legújabban a csehországi kiegyezés fog- lalkodtatja a világot. A kiegyezésre vonatkozó ok­mányok rövidre vont tartalma következő: a de- delegatiót Csehország elismeri s abba közvetlen utón 15 tagot választ, az államadóssági valamint közügyi quótájukat maguk akarják a csehek az örökös tartományokkal szemben megállapitani. A közös kormányt fenkivánják tartani, úgy azonban, hogy abban Csehország a tartomány-gyűlésnek fe­lelős kancellár által képviseltessék. A közös fel- söház helyét senátus foglalná el, melynek felét örökös tagok, felét pedig a tartomány-gyűlések ajánlatára kinevezettek tennék, s az ekként ala­kítandó senátus a tartomány-gyűlések közötti al­kotmányvitákban is döntene. — A belügyministerium körrendeletileg föl­szólította a törvényhatóságokat, hogy az italmé­rési jogból eredő jövedelmek kimutatását az italmérési jog váltsági tőkéjének megállapithatása végett küldjék be. lentétek lételöket a külső benyomások különbsé­gének köszönhetik. A fehér az ördögöt feketének festi, a néger fehérnek. Vad népek az orron ke­resztül fűzött karikákkal és tetovirozással ékesitik magukat, a mi nekünk utálatraméltónak tetszik. Atalában a szépészeti fogalmak viszonylagos vol­tát és különbségét semmi sem bizonyítja szembe- ötlöbben, mint az úgynevezett divat, mely tudva­levőleg sokszor a legellentétesebb dolgokban nyil­vánul. A szépészeti fogalmakkal épen úgy vagyunk, mint a célszerűség fogalmaival. Valamit szépnek, vagy célszerűnek találunk, mivel már ilyenül el van fogadva és mert a megszokás által annak tart­juk, s bizonyosan nem kevésbé szépnek, vagy cél­szerűnek találnék, ha ugyanaz másforma volna. A görögök, e szépészeti dolgokban oly magas mi- veltségü nép, eszméik- és képeikben az emberi és állati alakokat csodálatosan egyesiték, holott ma már ezt szépnek egyátalán nem tartjuk. A chi- naiak nagyon szépnek találják, ha a nö mentül vastagabb s oly kis lába van, hogy e miatt alig járhat. A japánok csak a sárga testbört tartják szépnek s fogaikat feketére pácolják, mert szerin­tük „utálatraméltó, ha valakinek fehér fogai van­nak mint a kutyának“, — a mi költőink ellenben a legnagyobb lelkesedéssel éneklik meg kedveseik vaüitó fehérségű fogait. (Az orvosok a gyöngyfe­hér fogakat egészségi szempontból kedvezőtlen je­lenségnek tek intik.) S c h m a r d a szerint a singhale-

Next

/
Oldalképek
Tartalom