Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-10-12 / 82. szám
a kérdéses} növény ? Ez esetben szükséges, j hogy kielégítő növénytani s pharmacody-. namicus ismeretekkel rendelkezzék. — Következnék azon kérdés: szenved-e vádlott valamely olynemü ideges kárban, vagy az érzékek olynemü hallucinatiojában, mely reá nézve a tett elkövetése percében a jó és rósz közötti itélethozást és választást lehetetlenné tévé, szóval: előállanak a beszá- mithatóság kérdései számtalan árnyalatokkal, a mikor a felhívott szakértő mint kór- buvár s egyszersmind mint psycholog kénytelen megjelenni s óvatosan puhatolni ki a lehető tettetést. —- Bizonyos örökösödési kérdés esetén felmerülhet a nem várt kettős szülés eseténél a születés elsőségének, vagy a hasonló körülmények között történt halálozás esetén a halál elsőségének meghatározása. És igy tovább. A felhozott kevés példa, melyeknek azonban egész légióját lehetne még a sorompók közé állítani, bárkit is meggyőzhet arról, hogy a törvényszéki orvosnak, ha hivatásának lelkiismeretesen, a tárgy fontosságához arányos mérvben meg akar felelni, nem csekély ismeret-összeggel kell rendel keznie. És épen itt rejlik más államoknak, nevezetesen — hogy többet ne idézzünk — Poroszország azon eljárásának oka, hogy igazságszolgáltatási legszentebb érdekeinek megvédése tekintetéből, az orvosi kar köréből mintegy kiszakitá az úgynevezett ál lamorvosok, nevezetesen pedig törvényszéki orvosok karát, azon egyenes megbízással, hogy ily kérdések buvárlása s előforduló esetekben tapasztalataik eredményének az állam céljaira leendő alkalmazása legyen kizárólagos feladatuk. E célból hozá javaslatba a magyar orvosok és természetvizsgálók Maros-Vásárhelyen tartott nagy gyűlése is az úgynevezett államorvosi vizsgát, melynek magukat mindazok jövőben alá- vetendők lennének, kik az állam által hasonló célokra alkalmaztatni kívánnak, s a mények, kik rendkívüli fáradság- és lassúsággal képezhetők ki az emberi szellemi képesség bizonyos fokáig. Hirzel egy Meystre nevű 18 éves siketnémáról emlékezik, kinek nagy' fáradsággal lehetett a beszéd használatáról fogalmat szerezni. Meystre legelőször a2 „ami“ szót tanulta meg, mely egyszersmind egy intézetbeli világtalan neve is volt. A hányszor e szót kiejté, a világtalannak mindannyiszor hozzá kellett menni. Nagy csodálkozással látta ezt Meystre s ez utón rájött, hogy a beszéd segélyével bizonyos távolságra érthetővé teheti magát az ember. Istenről semmi fogalma sem volt Meystrenek, s midőn erről fogalmat akartak neki alkotni, az istent mindig fölcserélte a nappal. Éhez hasonló emberek testi és szellemi élete csupán vegetatiónak mondható és nem tökéletes emberi léteinek. S hol marad tehát, ha van, az ilyen teremtményeknél az érzékfeletti szellem ? Miért nem diadalmaskodik a természet felett a külső akadályok legyőzésével? — Képzeljünk egy olyan embert, kinek születésétől fogva minden érzékei hiányzanak. Lehetséges-e, hogy benne valamely eszme, valamely fogalom, vagy szellemi képesség kifejlődhessék ? Bizonyára nem. Mesterségesen táplálva és fölnevelve csak testileg vegetálna, körülbelöl olyképen, mint a Flourens által agyvelejüktől megfosztott állatok.— Az elmondottakkal teljesen megegyező észleletek tétettek oly embereken, kik korai gyermekségüktől fogva az emberi társaságtól távol, erdőkben, pusztákon állatok között nőttek fel. Ezek állatok módjára éltek és táplálkoztak és semmi más szellemi érzékük nem volt, mint a táplálkozás utáni vágy; beszélni nem tudtak és semmi nyomát sem mutaták azon „isteni szikrának“, mely az emberrel „veleszületettnek“ állittalik. (Folytatása következik.) mely vizsgáknál kiszolgáltatott bizonyítványok minősítenék aztán az illetőt ily állomások elnyerésére. A legutóbbi időkben azonban egy uj irányú áramlat kezdé magával sodorni e téren a véleményeket s az angol szakértői tanúskodás rendszerének behozatala kezd tenni hódításokat. Angolhonban ugyanis úgy a korona nevében működő közvádló, mint maga a vádlott hívhat fel tetszése szerint választott szakértőket, kik közül az előbbinek a korona ügyésze által felvett irányban a vádlott terhére, a másodiknak a vád lőtt ügyvéde által kitűzött irányban annak javára leendő szakértői tanúskodás feladatuk; a midőn tehát az illető felhívott szakértő mint tanú jelenik meg az esküdtszék előtt. Ez jelenleg azon kérdés, melyhez hozzászólani akarunk. Külföld. Párisban az élelmiszerek, különösen a hús s bor ára nagy mérvben felszökött, melynek nyomasztó hatását leginkább az alsó néposztály érzi meg. A hatóság intézkedéseket tesz, hogy e bajon segítsen. — Pouyer-Quertier elhalasztotta berlini útját. A francia kormány korántsem szándékozik felmondani az Angliával fenállő kereskedelmi szerződést, hanem annak módosítását kívánja. A haditörvényszék tegnapi ülésében Rosselt hosszabb tanácskozás után 6 szóval 1 ellenében ismét halálra Ítélte. — Párisi bankárok emlékiratot nyújtották át a kormánynak, melyben hangsúlyozzák, hogy a francia terület további megszállása, előnyösebb mint a berlini követelések teljesitése, melyek szerint a francia részről kibocsátott váltók leszámítolhatok. — Cissey tábornok rosszalja a párisi erö- ditvények kiterjesztését, és az stratégiai balfogásnak tartja. Római hirek szerint nem sokára egy pápai encyclica fog megjelenni, mely a müncheni ó-kat- holikus kongressus határozatai ellen irányozza élet s azokat kárhoztatja s a kongressus tagjait ex- .communikáltaknak nyilvánitandja. — Taufkirchen gróf átnyujtá Antonelli bibornoknak a bajor miniszterelnöknek egy levelét, mely a pápai követ visszahívását a bajor udvartól kívánja. Antonelli azt feleié a bajor követnek, hogy Bajorország a kivánatát megelőzte ezzel, ki már Belgiummal való viszonyok megszakítására el volt határozva. A római plebiscitum évfordulójának alkalmából, f. hó 2-án, a római hatóság a következő proklamációt tette közé : Rómaiak! Egy éve ma, hogy egyhangú szavazatotok által csatlakozni akartatok, a savoyai dinasztia alatt, Olaszországhoz. Ily dicső évforduló ünnepélyének emelése céljából, a római hatóság elhatározta, hogy ünnepélyes jutalmakat oszt szét a római községi iskolák tanulói között. Rómaiak! Ez az első alkalom, hogy városi képviseletetek ily nagy ünnepélyességet tölthet be, mit szavazatotok gyümölcse gyanánt tekinthettek, melynek eredménye a tudomány és haladás, oly erények, melyek nélkül egy nép sem méltó függetlenségére, nincs egyesülve a valódi szabadságra. Campidoglio, okt. 2. Palla vi cin i. Mig a polgári Róma, a Campidoglio, a plebisci _ tűm évfordulóját ünnepelte, az alatt az egyházi Ró mában, a Vatikánban is ünnepélyes jelenetek történtek. Több római arisztokrata, a klerikális párt főbb embereivel egyesülve a szentatyához ment, s igy vigasztalta a vatikáni foglyot : „Szent atya! ime ma is szent és fönséges lábaid elé borulunk, hogy az egész hűséges római nép nevében meghazudtoljuk azon „örült“ ünnepélyt, melyet Rómának ugyanazon „lázadó“ fiai merészelnek megülni [tentano di celebrare] azon aktus évfordulóján, mely .... A részükről elkövetett igaztalanságok és őrültségek mindinkább növekedő mértéke, s a jó katholikusok esedező, az istenhez és a szent szüzhöz intézett kérései azonban siettetni fogják a várva várt diadalt.“ Bern, okt. 7. A nemzetközi távirdai conferen- cia elhatározta, hogy az Angolország és India közötti távirda vonalakon egyenlő árak hozassanak be. Londonban legközelebb meetingeket szándékoznak tartani, melyek a francia-angol kereskedelmi szerződésben tervezett módosítások felett fognak tanácskozni. Az „Observer“ a következőket közli: A bonapartista üzelmekröl keringő hirek folytán szükségesnek látjuk ismételve kijelenteni, hogy sem Napoleon császár, som családjának bármely tagja nem szít bonapartista mozgalmat. A császár hívei talán türelmetlenek, de a császár maga nem tud semmit ily mozgalomról, mely a néphez való fellebbezést célozná. Madridban a kormányváltozás által okozott mozgalom lecsillapult s most már a tüntetések a tartományokban megszűnnek, mindenütt nyugalom uralkodik. A Sagasta, Zorilla, Gamende és Hevia közt folytatott tanácskozás alkalmával szóba jött az is, vájjon a kormány nyujtson-e be törvényjavaslatot az „Internationale“ ellen? — Candau bel- ügyminister elismeri annak szükségességét, hogy az Internationale haladása által felriasztott társadalmi osztályt meg kell nyugtatni, és megígéri, hogy a törvények alkalmazásában szigorúan fog eljárni. Legújabbak. München, okt. 9. Az augsburgi „Donauztg“ szerint az augsburgi püspök Lutz cultusministert a követek házában alkotmánysértéssel akarja vádolni, mert az neki és a müncheni érseknek 12 kérdésre, kivált a Döllinger ügyére vonatkozólag nem adott választ. Pár is, okt. 9. A következő főtanácsi választások vannak tudva: Lyonban a központi bizottmány 6 jelöltje választatott meg; Clermontban Autnale hg, Marseilleben 5 radikális, Toulonban 2 köztársasági, Havreben 5 conservativ és 2 monarchista, Nantesban 3 demokrata. Berlin, okt. 9. A Qotthard-pályára vonatkozó megkivántató pénz elöszerzésére vonatkozó szerződés állítólag egy consortiummal — melynek élén a berlini disconto-bank áll — megköttetett. Berlin, okt. 9. A berlini bank választmánya kimondotta, hogy a leszámítolási kamat felemelésére nincsen ok. Róma, okt. 7. Ma reggel a kormányközegek, nem vévén tekintetbe a szerzetesek ellenállását, két kolostort elfoglaltak. Belgrád, okt. 7. A montenegrói fejedelem Szerbia képviselője előtt kifejezte szeretetét Milan fejedelemhez, és azt, hogy vele egyesülten reméli a szerb nemzet megszabadítását. Bécs, okt. 9. A „Presse“ Bukarestből jelenti: A törvényhozó testület e hó 29-én összehivatik. — A kormány kérni fogja a vasutszelvények iránti határozat megsemmisítését és ezen követelés meg nem adása esetére a kamrát föl fogja oszlatni. Berlin, okt. 8. Pouyer Quertier ma reggel 8 órakor Ozenne államtanácsos, Feneion és Valón gróf kíséretében ideérkezett, s a Hotel Royalba szállott, s még délelőtt átment a francia követségi palotába. Berlin, okt. 8. Az orosz kormány a tulai fegyvergyár nagyobbitására 3 millió rubelt utalványozott. Berlin, okt. 8. A francia pénzügyminister ideutazásának célja: a német kormány részéről azon ígéretet nyerni, hogy az utolsó fél milliárd váltó nem fog a piacra hozatni, mert francia pénzválságtól tartanak. Drezda, okt. 8. Az egyesült szabadelvűek egy rezolucióban határozták rokonszenvöket a németausztriaiak iránt nyilvánítani. München, okt. 7. A nunciusmegtiltáa passaui püspöknek a prédikálást. Brüssel, okt. 8. Versailles! tudósítások szerint,
