Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-10-01 / 79. szám
Harmadik évfolyam. 79-ik szám. Gyula október 1-én 1871. Szerkesztőségi iroda, hová á lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, i »»— Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca; 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték ( minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. egesz evre fél negyed „ 1871-ik év utolsó negyedére. Külön előfizetési iveket nem küldünk szét, hanem e helyen kérjük fel a t. közönséget, hogy lapunkat továbbra is pártolni s a beállott évnegyedre szóló előfizetéseket idejekorán a kiadóhivatalba beküldeni szíveskedjék. E végből a postautalványozást, mint legcélszerűbb módot, ajánljuk használni. Csaba-e vagy Gyula! II. (R.) Csaba két országos vasút metsző- pontja; Csaba, Fiume, Erdély, a Bánát, Pest, átaljában nyugati irányban, mindenfelé egy állomással közelebb van mint Gyula; Csaba maholnap Miskolcfelé a bányavárosokkal, Galíciával is egyenes vasúti összeköttetésbe lép, Csabával egyenes vasúti összeköttetésben van a megyebeli községek közül Kétegyháza, Orosháza, Berény, Gyoma, csaknem ilyenben Endröd, Tarcsa, Békés hozzá van legközelebb, nem sokára ez is és a Sárrét vele egyenes vasúti összeköttetésben lesz, Szarvas, Sz.- András, Öcsöd Csabához mind közelebb vannak; Csaba a tiszai búzát termő vidékből tetemes háttért bir, mig Gyulának háttere Bihar; hogy mit tart a vasúti társaság Csaba és Gyula felöl, mutatja a kettőnek indóháza: a csabai egy városa gyulaihoz képest. Aztán Gyula lapályokkal van körülvéve, terjeszkedésre kevésbé alkalmas, mig ellenben Csaba magasabb fekvésű, legalább minden viz- veszélytöl távol esik, s levegője egészségesebb. Népe józan, takarékos, szorgalmas, munkaképes. . Már most hova telepszika kereskedő: Gyulára-e, mely alatt vasút megy el, vagy Csabára hol vasúti gócot talál ; ott-e, honnan föproducturnunk a legjobb búza távolabbra, vagy a honnan közelebb- re esik; ott-e, honnan mindenfelé egy állomással távolabbra, vagy ahol ugyanannyival közelebbre lesz? A megye közönsége hova megy szükségletét fedezni örömestebb: a megye szélire Gyulára, vagy Csabára, mely mint említettem csaknem mindenfelől közelebb esik s maholnap majd mindnyájával egyenes vasúti összeköttetésben lesz..? •íme ezen eltagadhatlan nagy súlyú okokból van Csaba és csak Csaba a közgazdászati megye központjául designálva — s mert igy : kell, hogy ezen missiojában, saját jól felfogott érdekében a politikai megye is avval támogassa, hogy székhelyét Csabára áttegye, annyival inkább mert mint mondtam, Csaba a megye középpontját inkább megközelíti tehát mindenkinek, a kit ügye- baja a székhelyre menni kényszeríti, e székhelyet Csabán közelebb éri. Pedig mennyi ügyes-bajos ember van ma ez elötthez képest, s aztán a megye bizottmánya ma 410 tagból áll nem csupa tisztviselőből s nehány módos urból mint ez előtt; — csak ezen 410 tagú testület mennyivel több időt s pénzt áldoz menvén Gyulára ahoz képest, ha Csabára menne! De a megyére való felügyelet is könnyebb Csabáról, mert ha a községek Csabához vannak közelebb, azonképen Csaba is közelebb esik azokhoz. Ezekben azt tartom eléggé bebizonyítottam, hogy a megye központjául nem Gyula, hanem Csaba van az uj viszonyok által kijelölve. Eddig is bizony nem egyébért volt Gyula a megyének székhelye, mintha erre legalkalmasabb lett volna, hanem mert régenteft az akkori viszonyok ezt igy hozták magokkal, az újabb időkben pedig a jelenkorig nem forgott fel különös ok, mely a megye székének más alkalmasabb helyre áttételét sürgette volna. De az idők s viszonyok tetemesen átalakultak, Mehádiai fürdő-levél. Herkules-fürdö sept. 18. A magyar természet vizsgálók által f. é. sept. 3-án Erdélybe, Petrozsénbe tett kiránduláson részt vettem. Visszatértemben Váraljánál a vasútról le- száltam, s az ezen állomásra rendelt kocsik közül egyre fölkapván, azok társaságában, kik V.-Hu- nyad megszemlélésére indultak, Hátszegre mentem. — E városhoz nyugotra eső magaslatról a kilátás sokkal nagyobbszerü, semhogy érintetlen hágyná magát az egyszerű szemlélőt is. Erdélynek aligha van több ily tágas, kerek, kies völgye, melynek szépségét kiválón emeli az, hogy Hátszeg és közeléből kiindulva lassankint nagyobbodó hegyek emelkednek, s a vasúttól átszelt völgy minden oldala a Báring és Retyezát hegyhez hasonló magas s részben most is havas bérctetökkel körittetik. A talaj termékeny, de elhanyagolt, a kukorica szebb mint Békésben. Várbely községben láttam Decebal Szarmatege- thusa fővárosának romjait, az amphitbeatrum magas falain fü tenyészik mely közt a természet-búvár bőven aratna. — Láttam Traján köutjának maradványait, s a Vaskapu szoroson átkelvén Várna falunál léptem át Erdély, az Oláh .határőr- ezred és Torontálmegye határdombját, — e pontig az emberi kéznek, iparnak alig látni nyomait. Ferdinandsbergnél pompás macadamirozott útra értem, körül ültetve vad és gyümölcsfával, — sok cseresznye, eperfa van még Mária Theresia korából, — Az ipar és földművelés magasabb fokon áll. A júliusban dühöngött viharnak iszonyú nyomai látszanak, a legvastagabb fatörzs derékban ketté törve, némelyik gyökerestől kidöntve, úgy, hogy a föld csaknem egy ölnyi magasan van kiemelve a gyökér háló által. — A rusztbergi és ferdinandsbergi vashámorból látja el e vidék magát vassal. Jól esett látnom, mennyire szeliditi és gazdagítja az ipar e vidéket. KaraDsebes tágas szép völgy közepén fekszik, a Temes folyó jobb partján, szép házak, utcák, jó fogadókkal, — élénk kereskedési pont. A Temes hidja félkör, vasból, 2° magas, 30° hosszú, megtekintésre méltó remek mü, hozzá 100 éves nyárfák között visz az ut. A határőrvidéken tiszta, jó utak, fogadók, sorfák, kellemessé teszik az utazást, egész a Herkules fürdőig egy örökös változatú hegyszoroson visz az ut, előbb a Temes, utóbb a Béla, Réka folyók partjain, mely folyókhoz a hegyekről annyi kő sodortatott, hogy ez és a lecsúszott hegyoldalok által az ut csaknem újból állíttatott elő. Mehádia egy kopár sziklás hegy nyugoti oldalán fekszik, a Béla Rékától hegyhez szorítva, egy természetes erőd, r. kath. és oláh templommal, e községtől távolság és helyi szokás, sőt ö felsége meghagyásából is teljesen megkülönböztetendő a fürdő, mely „Herkules" nevet visel, s melyről dr. Műnk Emanuel ezred- és fürdőorvos ez évben kiadott „Der Kurort Herkulesbad" cimü 171 lapra terjedő, térképekkel ellátott könyvében kimerítőn ir, mely munka nála, vagy fürdő bérlő Tatarczi Károlynál 1 frt 20 krért megrendelhető. A közlekedés itt a legjobb karban van, fuvarosok, 2-szer naponta gyorskocsi, pósta, távirda. Igen érdekes azt érezni ezen ma-holnap világhírűvé válandó — csak a magyarok által kevéssé ismert — fürdőben, hogy itt az ember 80—90 ölre van csak a tenger szine felett, kellemes légben, melv nyáron sem lehet tikkasztó, részben a fürdő fekvése — egy északról délre nyíló szorosban — részben a sebesen zuhogó Cserna folyó, részben és leginkább a nagy erdőség miatt mely a szikláktól el messze, s a lakásokig környezi, — jól esik e helyen tűnődni még a felett is, vájjon miként fogja megoldani a kormány e határőrvidék kérdését, mert itt úgy látszik azt hiszik, hogy e terület királyi és nem országos. Mennyiben a természet-vizsgáló társaság jövő évi nagy-gyülését e fürdőben célozza megtartani, ezt alkalmilag fölhoztam dr. Műnk urnái s a fürdő kormányzó alezredes Rotter urnák kik tudvalevőleg már értesítve voltak, azonban meglepő örömmel vették a hirt s fogadtak engem, s ígérték miként minden el lesz követve, hogy a tudós vizsgáló urak itt kellemesen érezzék magukat. Dr. Műnk fenemlitett könyve bőven ir a fürdő és vidéke történetéről, melyhez ha az ember Bo- leszni Antal orsovai plébánus ,,Az al-Dunán, Szerb, Oláh- és Bolgár országban utazók számára" irt, múlt évben megjelent „kézi könyvét" elolvassa, meglepő kincsre akad a most említett vidék
