Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-09-17 / 75. szám
öltözve, jövőben is elfogom, elzáratom, még pedig a rendelkezésem alatt álló börtönbe, mert ott a vizsgálat meghiúsításától nem tarthatok. Elfogatás után senkinek másnak csak egyedül járási főnökömnek teszek jelentést. —■ Kelt Gyulán sept. 16. 1871. Kész szolgája báró Drechsel Alajos, megyei csendbiztos. Felhívás. Az e f. évi október első napjaiban Csongrád városában megnyitandó állami tanitőké- pezdénél a beiratások f. hó 25-töI egész 30-ig fognak megtartatni, az első évi képezdei tanfolyam megnyitása f. évi október második napján történend. — Felhivatnak tehát mindazok, kik felvétetni kívánkoznak, (s ez ideig nem jelentkeztek,) hogy ez iránt kellő okmányokkal ellátva az e végre kirendelt bizottságnál Csongrádon magokat beírassák. — Kelt Csongrádon, az igazgató tanács üléséből 1871 -ik évi September hó 9-én. — Vadász Manó, kir. tanfelügyelő mint a képezdei tanács elnöke. — Vegyesek. Az építendő honvéd menház ünnepélyes alapkő letétele f. évi október 1-én d. e. 9 órakor fog megtörténni Pesten. Az illető törvényhatóságok, kerületek, vidékek, egyletek, intézetek stb., s mind, kik a ruonház épitéséhez adományokkal hozzájárulnak kéretnek mind számosabban megjelenni. A menet a menház telkére október hó első napján reggeli 8 órakor a szénatérröl indul a soroksári utczán keresztül. — A pesti nemzeti színház nagy veszélynek volt kitéve múlt szerdán. Ugyanis egyik melléképület, mely belül csupa fa, egy kis középület által van a nemzeti színházzal egybeköttetésben, s mely festő teremül használtatott —• esti 6 óra után kigyuladt. A rémkiáltás, hogy a „nemzeti színház ég!“ egy pillanat alatt egy nagy seregét gyüjté össze a fővárosi lakosoknak a kerepesi út szögletére, a színpadról ijedt hölgyek jöttek ki, a színház személyzete, az igazgató, — mind rohantak a veszély helyére és siettek segíteni oltani. A tüzet csak esti 9 óra után sikerült nagy erőfeszítéssel elfojtani, de a színházi díszletek nagyobb része hamuvá, vagy használhatlanná vált s egy ideig nem is lehet előadást tartani. Mondják, hogy az első összecsödülés alkalmával egy fiú agyonnyomatott, gróf Batthyány Elemér — ki önkéntes tűzoltó is — nagyobb sérülést kapott, úgy szintén két városi tűzoltó is, ki a roskadozó geredázattal leszakadt. — Pozsonyból írják: A király f. hó 12-kén pontban 8 óra 55 perckor érkezett meg külön vanaton Becsből és a fényesen feldíszített és kivilágított pályaudvarban József főherceg, Gablenc altábornagy, b. Koller helyparancsnok, Dobay honvédezredes, gr. Pátffy János főispán, Bittó Kálmán alispán, Neszter József városi főispán, Gottl Mór alpolgármester (Juszti Henrik polgár- mester betegen fekszik), Kozsehuba főkapitány, Maár pápai kamarás és Barton J. tankerületi főigazgató által fogadtatott. 0 felsége a pályaudvarban József főherceggel, Gablenc, Koller tábornokokkal, Pálffy, Neszter főispánokkal és Gottl alpolgármesterrel néhány szót váltott. Azután a városba bevonult, oldala mellett József főherceg ült. Midőn kocsijáról leszállóit, a primási főmérnök Lippert lovag által üdvözöltetek a prímás nevében. A primási palota nagy termébén ö felsége még néhány személyt bemutattatok magának, azután a dolgozó szobába visszavonult. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A debreceni gazdasági póttanfolyainot hallgató néptanítók kirándulása Miskolc vidékére. (Folytatás.) Ott létünkkor épen hengereröntést voltunk szerencsések látni. A nyers vas, hogy kalapálható legyen darabokra törve a hengerlö épületbe szállittatik, ahol kavaró kemencékbe jő; itt mintegy 1600 Celsius hőfokánál újra felolvasztatik és szüntelen kavartatik mindaddig, míg az magától kisebb-nagyobb csomókba össze nem áll. Kihúzatván a csomók, először 35 mázsás kalapácscsal üttetnek, azután 70 lóerejü bugavas hengerlökkel gyuratnak. Az igy nyert vas bugavasnak neveztetik, mely azonban még igen sok salakot tartalmaz. Hogy ezen salaktól is megtisztuljon, még egyszer hevítetik a forrasztó kemencében, itt ugyan fel nem olvad többé, de a nagy hevités következtében sok idegen résztől szabadul meg. Az igy elkészített és felhevitett vas ismét hengerlok segélyével különféle alakokban kinyujtatik s majd az itteni vasmű- helyekben, mint kalapálható vas feldolgoztatik, majd a kereskedésbe szétbocsájtatik. A hengerlö 2 egymásfölé helyezett rovatékos acélhengerből áll. A rovatékok közti ür minden rovatéknál szükebb. A két henger forogván, a felhevitett vas először a legtágabb rovatékon, azután fokonként szükebben és szükebben keresztül bocsájtatik át. Minden átbocsájtásnál a vas darab vékonyabb és hosszabb lesz, s nem ritkán drót vékonyságra nyujtatik, ki az azelőtt pár percei y2 lábnyi átmérőjű vasrúd. A hengerlök épületében a felemlített gépeken kivül van még: 100 mázsás kalapács, bugavas vágóolló, 200 lóerejü vasúti sínhengerlö, anyacsavar vágógép, több kovácskohó, 8 kavaró és 6 forrasztó kemence és 22 gőzkazán, melyek a kemencék melegével tápláltatnak. E táplálás a következőkép történik: Kemencékben a szénégetésnól szénsav fejlődik, mely felszáll- va, a felső rétegben izzó szénnel érintkezik; itt szénéleggé alakul át. Ezen szénéleg még égékeny légnem. Azt tehát csövekbe eresztve a gőzkazánok fütöhelyére vezetik s azokat ennek melegével táplálják. így tehát oly légnem is felhasználtatik, mely különben, fel nem fogatva, a levegőbe érték nélkül elszáll. A gyárnak van e mellett két vas és egy asztalos műhelye. A vasmühelyekben van: két furó- négy esztergályozó-, csavar- és anyacsavar rova- tékozó-, gyaluló- s vágógépe és itt is több kovácskohó. Minden, itt felemlített gép gőzerővel haj tátik. A számos mozdony vízszükséglete szintén gőzerő segélyével 600 öl bosszú csatornán keresztül a gyár alatt elfolyó patakból felszivatik. A gyár déli részén van a téglagyár, mely naponta 10 ezer téglát készít; nyugotra pedig fekszik 120 csinosan berendezett munkáslak; a jövőben még 80 fog épülni. Ezek megtekintése után ismét omnibuszainkon az 1 óra távolban fekvő Hámorba rándultunk fel. Az ut kis hegy közt vezetett. Az ut hosszában patak csörgedezett, mely itt-ott kisebb-nagyobb zuha- tagot képez. Itt a kilátás regényes. A Hámor községben számtalan gép van a folyó vizére alkalmazva, melyek ezelőtt vasat készítettek, most már azonban félév óta szünetelnek. A község lakossága mind gyári munkás és bányász. Azonban e táj regényességének tetőpontját a Tájt tavánál éri. Hegyék közt sokat megfordultam, de ily kedves tájat még nem láttam. A Tajttó a falu felett 10—lő öl magasságban mesterségesen van alkotva: Két meredek hegy közti völgy kögáttal van elzárva; ennek következtében a patak vize az elgátolt völgyben összegyülekezvén, képezi a tavat, mely % mértföld hosszú, 100 öl széles és 1—8 öl mély lehet. Mindkét oldalról a magas hegyeken gyönyörű bükk és jávorfák diszlenek. A hegy egyik oldalában van mintegy 200 öl hosszú barlang; közepén patakocska folydogál. Túlsó része emelkedettebb s következéskép víztől ment. Belseje átlátszó jegecközet. (Vége következik.) Országos vásári tudósítás. (Folytatás.) A lóvásár a középszerűnél jobbnak mondható, mert az összes forgalom kerekszámban 2000-re tehető. Hajtott ménes négy volt, melyek elsejében 40 db bessarabiai, 2-ában 40 db erdélyi, 3-ában 30 db szintén erdélyi, 4-ében 18 db bukovinai ló volt, mint egy a debreceni nyári vásárra érkezett 600 dbnyi nagy ménes végmaradványa. — E hajtott lovak legelejéből nehány kiválasztott 170—180, kivételkép 200 fton is kelt darabonkint; a többinek pedig, mi kevés elkelt, 110—140—150 frtig fizették darabját, de egy harmada sem kelt el e méneseknek. A szentesi, pécskai, makói és csabai lócsiszár cigányok kezén volt most is páronkint, négyenkint s hatonkint nagyobb termetű nehány többé-kevés- bé hibás kocsibeli ló; ezekből is alig kelt el egykét darab; az egész vásár jellege volt a bágyadt- ság, élénktelenség, — mely az érezhető árcsökkenésre sem változott vásár végéig soha. A passus átírási hiteles jegyzőkönyv tanúsítása szerint, nem több mint 388 db lóra adatott egész vásár folyama alatt uj passus, — tehát majdcsak felényi, mint a júliusi vásárkor, midőn 727 passus adatott ki. Ez egy hiteles adat eléggé tanúsítja a rósz vételkedvet. A legközönségesebb aprós paraszt lovak vergé- je, vén gebéje 10—20 írton, a középszerüeké 30 —60 frtig, a jobbaké 80—100 frtig keltek leginkább darabonkint. Nagyobb termetű, jó állapotú igás lovak 120— 150, — fiatal jobb fajú nagyobb kocsibeli lovak 200—250 fton keltek darabonkint. Hírnevesebb istállókból nemesebb nagy lovak most nem is voltak kiállítva. A börvásár valamivel terjedelmesb volt, mint a múlt vásárkor. A mint akkor nem kellett az ökör- bőr, úgy most az volt a legkapósabb, ezt vitték leginkább Erdélybe, különösen Tordára és Hal- mágyra nagyobb mennyiségben, — ugyan ide vittek a tehénbörök szépéből is. Az ökörbőr párja 36—38, kivételkép 40 frt is volt; a tehénbörök 1-sö rendűje 28—30 ft, a 2-od r. 26—27, 3-ad r. 25—26, a 4-ed r. 23—24 fton kelt páronkint. A 2 és másfél éves marhabőröknek igen csekély kelete volt, rósz árakon is; a falusi vargák vették kisebb részletekben, páronkint 16—18, kivételkép 19—20 ftig; — pitiing kevés s csekély kereslet mellett 8—9, kivételkép 10 fton kelt páronkint; — ellenben A lóbör, kivált a jó, a vásár közepén nagyon keresett lön, s igen jó áron mind el is kelt. Egy pesti ház vett legtöbbet, párját 12—13, kivételkép 14 ftjával is fizetvén.' A melynek párja 11 frton kelt el, az már csekélyes lóbőr volt. Vége következik. Hetivásári tudósítás. Gyula sept. 15. A tnai piac a jobbak közé tartozott ; ugyanis az összes szekérforgalom jóval meghaladta az 500-at; maguk a gabonás szekerek száma a két százon felül volt, jobbára azonban csak félig-meddig voltak terhelve mindenféle búzával, árpával, zabbal, kukuricával és rozszsal. A finomabb ó és uj búzából egy-két kisebb részletért 11.50, sót kivételkép 11.80 krt is követeltek. A 80—81 fntos uj búzát közel vidéki és helybeli fogyasztók megvették 10—10.30 krig, a 82 —84 est 10.50—80 krig köblönkint még igen kevés vadborsóval is. Az üzéreknek alig sikerült valamicskét 10—11 ftig venni. A szükségletet teljesen ki nem elégíthette a piac; házaktól keilend a sütögetőknek venni igen sokat, hogy jövő péntekig legyen miből sütniök. Jó . kétszerest és nagyon szorult szomü tiszta búzát 9—9.20 kron; — zsuzsokcsipte ó búzát itt-ott 8.10 — 20 krral az ele- kiektöl szerencsésebben vettek, mint a sikeretlen könnyű uj búzákat némelyek. Átalában a búzánál 20—40 krig való áremelkedés volt leginkább tapasztalható a múlt heti piachoz képest. Rozs is volt 4—5 szekeren egy-egy kevés, s
