Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-24 / 68. szám

68-ik szám Harmadik évfolyam. Gyula augustus 24-én1871­Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. ppTn?Q DJüÜLÜjü POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, i Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetésig irodájában (Erzsébetiéi- 9. sz.) Továbbá IVeiimanu B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca (( 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr.' Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték < mindeu egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. [ Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre fél „ , negyed „ Mi kellene, ha volna. (R.) A mit e tekintetben közelebb tár­gyaltunk, az hasonlítva nehézség nélkül lé­tesíthető' ; annál nehezebb feladat lenne azt megteremteni, a miről ez alkalommal szó­lunk. Egy megyei központot értünk. A túlságos centralisationak barátai nem vagyunk, legyen élet úgy politikai, mint közgazdászati tekintetben az ország minden izében; de szintúgy idegenkedünk a de- centralisatio tulságaitól, mert a végleg szét- mállott erő se nem kél, se nem kelt. E szerint a megyei, a provinciális tevé­kenységnek is pártolói lévén, ezt úgy ért­jük, hogy a megye, a vidék ereje végkép a községekbe bele ne fuladjon, hanem meg­maradván ezeknek is a magok köre, a me­gye, a vidék bírjon körülmények szerint központtal, mely viszont azon feladatok meg­oldására vau hivatva, melyek csak kivéte­lesen, csak concentrált erőfeszítéssel meg­oldhatók. Non possumus omnia omnes, — mindenütt mindent létrehozni nem lehet, s mivel nem lehet, bizonyos ügyek elforgácsolt erővel, vagy soha nem létesülhetnek, vagy létesül­nek, de hasznuk, eredményük jelentéktelen. így például a magasabb nevelés mindig félszeg marad, ha a tanulók egyszersmind az urbanitás befolyása alatt nem állanak. De a tanerők is nehezebben resolválják magokat oly helyen letelepedni, hol a fá­radozó elme a műveltebb társadalmi élet­ben ujulást nem talál. Az ipar csak na­gyobb központokban nyerhet életet; a ke­reskedés számára beruházásokat minden fa­luban szintén nem lehet tenni, de magok a kereskedés közegei, mint a társadalom műveltebb osztályához tartozók <?sak oly helyt hajlandók letelepedni, hol magasabb igényeik kielégittethetnek; a haladásnak lé­nyeges feltétele, az emberek sűrű érintke­zése, eszmecseréje csak az intelligentia tö- megesülésével képzelhető; az egyleti élet fel nem virágozhat, ha egy-egy ülés con- tingensét tíz uégyszögmértföldnek kell elő­teremteni; csak magasabb társadalmi poli­tikai élet képes nemes ambitiokat kelteni s aktiora serkenteni; a művészet csak tö­megesen együtt élő művelt ember által le­telepíthető, mi nélkül legfeljebb vándor szí­nészek mulattathatják koronkint, kétséges műbecsü előadásaikkal sziliek, félszerek alatt szintén kétséges mtíérzékü közönsógöket — végre a sajtó, a mindent tárgyaló, minden­re figyelő és figyelmeztető, mindent ellen­őriző sajtó is, csak ott nyerhet működési tért, hol magasabb élet pezsg íme az okok, melyeknél fogva minden egyes vidéknek, megyének központra van szüksége. Békésmegyének ez idő szerint központja nincs s ilyen megteremtése annál nehezebb, mert községei többnyire egyenkint erősek, s egymástól nagy közök által lévén elvá­lasztva, külön életet élni vannak megszokva, mint a hajdani görög városok. így p. van egy főiskola Szarvason, a megye székhe­lye Gyula, mig a kereskedés főpontja ha­tározottan Csaba. S mi a következés? először az. hogy e hatalmas községekben még csak arra sincs kilátás, hogy a kezdetleges, a viszonyok­nak semmikép meg nem felelő parasztbi- ráskodást, egy‘illetékes rendezett tanács vált­sa fel; a főiskola végleg falura van kárhoz­tatva; a megye székhelye a megye szélén az igényeknek szintén meg nem felel; Csa­bán a kereskedés gyakran feneketlen sárba ¥ á * C 4L Emlékezzünk régiekről. A Szacsvai Sándor által 1787-ben Bécsben megalapított s jóval később dr. Decsi Sámuel és Pánczél Dániel által szerkesztett „Magyar kurír“ 1806-ik évi folyamának 28-ik számában, egy a megye által azon időben szervezett nemesi felkelő seregről szóló terjedelmes tudósítás közöltetik. E közleményt, mint szorosabban megyénk múltjára vonatkozót, nem tartjuk érdektelennek lapunkban is közölni, még pedig egész terjedelmében s az eredeti irmodor s helyesírás szoros megtartásával. A kérdéses tudósítás, az említett 1806-ik év március hó 28-ik napjáról kelt s következőleg szó1: „íratott Békés Vármegyébül. — Pozsonyban tar­tatott Ország Gyűlésében ditsö őseinek vitéz ’s példás nyomdokit egy szivvel ’s lélekkel olly idő pontbán követni leg szebb kötelességének tartván a’ Magyar Nemzet, a’ minőben a’ dühös ellenség Királyára rohanó fegyverével már szabad Consti- tutióját is meg szegni, és emészteni igyekezett volna; nagy leikéhez leg hathatósabb segedelmet hozni akarván ; önként, Királyához viseltető hiv- ségéböl ’s hazájához vonszó szeretetéhöl Insurrec- tiót ajánlott; mellyek némü némii közönséges or- ganisatiója és rendbe hozása után, a Nemes Bé­kés Vármegyei Nagy Méltóságú Fö Ispány Mél- tóságos Szent Györgyi Horváth Zsigmond Ur Eö Excellentiája, a nagy érdemű Méltóságos Báró Wenckheira Jósef, és Vitézlö Vidovits György Fö Jegyző Megyebéli Követ Urakkal Megyéjekbe viszsza térvén, 18-ik Novemberben a’ fent emlitett Nagy Méltóságú Fö Ispány Urnák Elölülóse alatt tartatott köz Gyűlésben olly intézetek tétettek az azon Megye környülállásaihoz legjobban alkalmaz­tatott Rendszabások, a’ Haza szeretetére gerjesztő beszédek, és a’ földes Uraságoknak nem kéméit adományaik által, hogy a’ Haza ditsöségét fent tartani igyekszö Nemes sereg minél elébb lábra álittatván, hathatósan használtathasson. Volt is ha­mar kővetkező sikere ezen szent intézeteknek, mert 9-ik Decemberben tartatott köz Gyűlésben a’ Méltóságos Báró Wenkheim József Urnák sze­mélyes fel áldozásában történt Nemes és Hazafiul buzgósággal tellyes példáját a Megyebéli Hazafiak olly annyira követték, hogy 11-dikén az Insurrec- tió számára Békésre és Csabára lovakat öszve venni ki küldött solennis Deputatiónál számossan íratták fel neveiket a’ vitézek, szaporodott itten a’ lovasoknak valamint a’ Gyalogoknak egy for­ma nemes tüztöl fel gerjesztetvén napról napra a’ száma olly annyira, hogy Dec. 20-dikáig, nem tsak a’ gyalogság hanem a’ lovasság is egész számmal ki állott. De meg nem elégedvén azzal a’ Nemes Megye, hogy Királyához hivségét, Ha­zájához pedig szeretetét bővebben ki nyilatkoztat­hassa azon törekedett, hogy kötelességen felesleg egy egész Svadronyt ki állíthasson; tsak hamar véghez is vitte azon igyekezetét, mert Decemb. 25-dikéig ki állitván egész számmal a Nemes Svadronyt, ’s aztat Méltóságos Báró Wenkheim József Fö Strázsamester Ur hazafiúi buzgóságába ’s szeretetében ajánlván, Csabára mintegy a’ Me­gyében katonai gyakorlásokra leg alkalmasabban helységbe quártélyra ki küldötte, a’ hol a’ fent nevezett Vezér Urnák hazafiui szeretettel tellyes szép bánás módjával annyira fel gerjesztette a’ Vitézeket a’ fegyver viselésre ’s a’ szép vitézi vi­seletre, hogy tsak kis idő alatt el nem hihető elő­meneteleket tettek légyen; mindennémü katonai gyakorlásokba lehetett volna is reményleni, hogy nem tsak a’ tisztek hanem kiki a’ köz vitézek kö­zül is a’ szép vitézi tűznek ’s viseletnek leg szebb koszorúját érdemiette volna, ha az idő közben az ellenséggel meg köttetett békesség ezen hazafiúi szolgálatra való készséget e’ mostanság szükség­telennek nem tette volna. A Nemes Megyéhez érkezett Felséges Nádor Is- pányunknak a Nemes seregeinket haza bocsátani kívánó parancsolatja fel olvastatván a közgyűlés­ben, azon végzés tétetett, hogy a Csabán quárté- lyozó és fegyver gyakorlásban egész mostanáig legnagyobb igyekezettel foglalatoskodó Nemes Svad- rony Februáriusnak 8-kán oly készülettel jöjjön be Gyulára, hogy a Felséges Urunk által az óhaj­tott békességnek megkötettetéséért 9:dikére rendelt Te Deum Laudamusnál egész parádéval, tisztesség­gel, s ájtatatossággal ló háton a templom előtt meg jelenhessen. Meg is jelent oly tisztán s szép rendekbe, hogy az öszvegyült Megyénk Nemes Ren­déi, hol az igazi Magyar válogatott Népnek szép­ségét, s győzni kívánd tekintetét, hol annak, lovainak s fegyverének csinosságát, s hol a legszebb Rend­tartást s vigyázatot csudálni nem győzték, meg is töltötte az összve gyűlt karoknak sziveit oly annyi­ra örömmel, hogy az egész Svadronybeli Vitézek­nek dupla Löhnungot önként maguktól resolválni kegyesen méltóztattak. — Meg nem elégedvén azon jutalom adással az egyben gyűlt Tekintetes Karok, a meg engedéseknek nyilvánságossabb je­leit s bővebb jutalmát kívánták avval adni, hogy 10 dikban reggel 8 órakor a Vármegye Háza elei­be artzba fel álittatván az egész Nemes Svadronyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom