Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-08-24 / 68. szám
68-ik szám Harmadik évfolyam. Gyula augustus 24-én1871Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. ppTn?Q DJüÜLÜjü POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, i Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetésig irodájában (Erzsébetiéi- 9. sz.) Továbbá IVeiimanu B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca (( 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr.' Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték < mindeu egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. [ Kéziratok nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre fél „ , negyed „ Mi kellene, ha volna. (R.) A mit e tekintetben közelebb tárgyaltunk, az hasonlítva nehézség nélkül létesíthető' ; annál nehezebb feladat lenne azt megteremteni, a miről ez alkalommal szólunk. Egy megyei központot értünk. A túlságos centralisationak barátai nem vagyunk, legyen élet úgy politikai, mint közgazdászati tekintetben az ország minden izében; de szintúgy idegenkedünk a de- centralisatio tulságaitól, mert a végleg szét- mállott erő se nem kél, se nem kelt. E szerint a megyei, a provinciális tevékenységnek is pártolói lévén, ezt úgy értjük, hogy a megye, a vidék ereje végkép a községekbe bele ne fuladjon, hanem megmaradván ezeknek is a magok köre, a megye, a vidék bírjon körülmények szerint központtal, mely viszont azon feladatok megoldására vau hivatva, melyek csak kivételesen, csak concentrált erőfeszítéssel megoldhatók. Non possumus omnia omnes, — mindenütt mindent létrehozni nem lehet, s mivel nem lehet, bizonyos ügyek elforgácsolt erővel, vagy soha nem létesülhetnek, vagy létesülnek, de hasznuk, eredményük jelentéktelen. így például a magasabb nevelés mindig félszeg marad, ha a tanulók egyszersmind az urbanitás befolyása alatt nem állanak. De a tanerők is nehezebben resolválják magokat oly helyen letelepedni, hol a fáradozó elme a műveltebb társadalmi életben ujulást nem talál. Az ipar csak nagyobb központokban nyerhet életet; a kereskedés számára beruházásokat minden faluban szintén nem lehet tenni, de magok a kereskedés közegei, mint a társadalom műveltebb osztályához tartozók <?sak oly helyt hajlandók letelepedni, hol magasabb igényeik kielégittethetnek; a haladásnak lényeges feltétele, az emberek sűrű érintkezése, eszmecseréje csak az intelligentia tö- megesülésével képzelhető; az egyleti élet fel nem virágozhat, ha egy-egy ülés con- tingensét tíz uégyszögmértföldnek kell előteremteni; csak magasabb társadalmi politikai élet képes nemes ambitiokat kelteni s aktiora serkenteni; a művészet csak tömegesen együtt élő művelt ember által letelepíthető, mi nélkül legfeljebb vándor színészek mulattathatják koronkint, kétséges műbecsü előadásaikkal sziliek, félszerek alatt szintén kétséges mtíérzékü közönsógöket — végre a sajtó, a mindent tárgyaló, mindenre figyelő és figyelmeztető, mindent ellenőriző sajtó is, csak ott nyerhet működési tért, hol magasabb élet pezsg íme az okok, melyeknél fogva minden egyes vidéknek, megyének központra van szüksége. Békésmegyének ez idő szerint központja nincs s ilyen megteremtése annál nehezebb, mert községei többnyire egyenkint erősek, s egymástól nagy közök által lévén elválasztva, külön életet élni vannak megszokva, mint a hajdani görög városok. így p. van egy főiskola Szarvason, a megye székhelye Gyula, mig a kereskedés főpontja határozottan Csaba. S mi a következés? először az. hogy e hatalmas községekben még csak arra sincs kilátás, hogy a kezdetleges, a viszonyoknak semmikép meg nem felelő parasztbi- ráskodást, egy‘illetékes rendezett tanács váltsa fel; a főiskola végleg falura van kárhoztatva; a megye székhelye a megye szélén az igényeknek szintén meg nem felel; Csabán a kereskedés gyakran feneketlen sárba ¥ á * C 4L Emlékezzünk régiekről. A Szacsvai Sándor által 1787-ben Bécsben megalapított s jóval később dr. Decsi Sámuel és Pánczél Dániel által szerkesztett „Magyar kurír“ 1806-ik évi folyamának 28-ik számában, egy a megye által azon időben szervezett nemesi felkelő seregről szóló terjedelmes tudósítás közöltetik. E közleményt, mint szorosabban megyénk múltjára vonatkozót, nem tartjuk érdektelennek lapunkban is közölni, még pedig egész terjedelmében s az eredeti irmodor s helyesírás szoros megtartásával. A kérdéses tudósítás, az említett 1806-ik év március hó 28-ik napjáról kelt s következőleg szó1: „íratott Békés Vármegyébül. — Pozsonyban tartatott Ország Gyűlésében ditsö őseinek vitéz ’s példás nyomdokit egy szivvel ’s lélekkel olly idő pontbán követni leg szebb kötelességének tartván a’ Magyar Nemzet, a’ minőben a’ dühös ellenség Királyára rohanó fegyverével már szabad Consti- tutióját is meg szegni, és emészteni igyekezett volna; nagy leikéhez leg hathatósabb segedelmet hozni akarván ; önként, Királyához viseltető hiv- ségéböl ’s hazájához vonszó szeretetéhöl Insurrec- tiót ajánlott; mellyek némü némii közönséges or- ganisatiója és rendbe hozása után, a Nemes Békés Vármegyei Nagy Méltóságú Fö Ispány Mél- tóságos Szent Györgyi Horváth Zsigmond Ur Eö Excellentiája, a nagy érdemű Méltóságos Báró Wenckheira Jósef, és Vitézlö Vidovits György Fö Jegyző Megyebéli Követ Urakkal Megyéjekbe viszsza térvén, 18-ik Novemberben a’ fent emlitett Nagy Méltóságú Fö Ispány Urnák Elölülóse alatt tartatott köz Gyűlésben olly intézetek tétettek az azon Megye környülállásaihoz legjobban alkalmaztatott Rendszabások, a’ Haza szeretetére gerjesztő beszédek, és a’ földes Uraságoknak nem kéméit adományaik által, hogy a’ Haza ditsöségét fent tartani igyekszö Nemes sereg minél elébb lábra álittatván, hathatósan használtathasson. Volt is hamar kővetkező sikere ezen szent intézeteknek, mert 9-ik Decemberben tartatott köz Gyűlésben a’ Méltóságos Báró Wenkheim József Urnák személyes fel áldozásában történt Nemes és Hazafiul buzgósággal tellyes példáját a Megyebéli Hazafiak olly annyira követték, hogy 11-dikén az Insurrec- tió számára Békésre és Csabára lovakat öszve venni ki küldött solennis Deputatiónál számossan íratták fel neveiket a’ vitézek, szaporodott itten a’ lovasoknak valamint a’ Gyalogoknak egy forma nemes tüztöl fel gerjesztetvén napról napra a’ száma olly annyira, hogy Dec. 20-dikáig, nem tsak a’ gyalogság hanem a’ lovasság is egész számmal ki állott. De meg nem elégedvén azzal a’ Nemes Megye, hogy Királyához hivségét, Hazájához pedig szeretetét bővebben ki nyilatkoztathassa azon törekedett, hogy kötelességen felesleg egy egész Svadronyt ki állíthasson; tsak hamar véghez is vitte azon igyekezetét, mert Decemb. 25-dikéig ki állitván egész számmal a Nemes Svadronyt, ’s aztat Méltóságos Báró Wenkheim József Fö Strázsamester Ur hazafiúi buzgóságába ’s szeretetében ajánlván, Csabára mintegy a’ Megyében katonai gyakorlásokra leg alkalmasabban helységbe quártélyra ki küldötte, a’ hol a’ fent nevezett Vezér Urnák hazafiui szeretettel tellyes szép bánás módjával annyira fel gerjesztette a’ Vitézeket a’ fegyver viselésre ’s a’ szép vitézi viseletre, hogy tsak kis idő alatt el nem hihető előmeneteleket tettek légyen; mindennémü katonai gyakorlásokba lehetett volna is reményleni, hogy nem tsak a’ tisztek hanem kiki a’ köz vitézek közül is a’ szép vitézi tűznek ’s viseletnek leg szebb koszorúját érdemiette volna, ha az idő közben az ellenséggel meg köttetett békesség ezen hazafiúi szolgálatra való készséget e’ mostanság szükségtelennek nem tette volna. A Nemes Megyéhez érkezett Felséges Nádor Is- pányunknak a Nemes seregeinket haza bocsátani kívánó parancsolatja fel olvastatván a közgyűlésben, azon végzés tétetett, hogy a Csabán quárté- lyozó és fegyver gyakorlásban egész mostanáig legnagyobb igyekezettel foglalatoskodó Nemes Svad- rony Februáriusnak 8-kán oly készülettel jöjjön be Gyulára, hogy a Felséges Urunk által az óhajtott békességnek megkötettetéséért 9:dikére rendelt Te Deum Laudamusnál egész parádéval, tisztességgel, s ájtatatossággal ló háton a templom előtt meg jelenhessen. Meg is jelent oly tisztán s szép rendekbe, hogy az öszvegyült Megyénk Nemes Rendéi, hol az igazi Magyar válogatott Népnek szépségét, s győzni kívánd tekintetét, hol annak, lovainak s fegyverének csinosságát, s hol a legszebb Rendtartást s vigyázatot csudálni nem győzték, meg is töltötte az összve gyűlt karoknak sziveit oly annyira örömmel, hogy az egész Svadronybeli Vitézeknek dupla Löhnungot önként maguktól resolválni kegyesen méltóztattak. — Meg nem elégedvén azon jutalom adással az egyben gyűlt Tekintetes Karok, a meg engedéseknek nyilvánságossabb jeleit s bővebb jutalmát kívánták avval adni, hogy 10 dikban reggel 8 órakor a Vármegye Háza eleibe artzba fel álittatván az egész Nemes Svadronyt
