Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-08-06 / 63. szám

Harmadik évfolyam.

63-ik szám.

Gyula augustus 6-án 1871.

Szerkesztőségi iroda,

hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám.

Kiadó hivatal:

Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők.

POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY.

Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési ivábbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca

< irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak

Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr.

Megjelen

hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön.

Előfizetési feltételek :

Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán

egész évre . fél „ negyed „

Kiézlratolc nem Küldetnek vissza.

Titkos szavazat.

(R.) Már azon körülmény, hogy Angliában a képviselő választási szavazás körüli reformot maga a kormány initiálja, mutatja, hogy a nyílt szavazással Űzött visszaélést tovább tűrni nem lehet, mert egyébként a többségek a választási képesség, a választás és szavazás körüli reformokra, rendesen párti opportunitás tekintetéből, nem nagy kedvet szokott érezni, ngy gondolkozván, hogy ha a statusquo e tekintetben nem is kielégítő, az egy malum bene positum, melyen, inig az ellenes habok ártalmatlanok — változtatni az ildomosság tiltja.

Mi e példán is okulhatunk, kiknél, Angliát kivéve a nyilt szavazás talán egyetlenül divatozik, a képviselő választást illetőleg, mert városokban és a megyében a titkos szavazással nálunk is sűrűén találkozunk.

Egyetlen ok, mely a nyilt szavazás mellett felhozatik, az : hogy az a polgárokat polgári bátorságra szoktatja. De ezen egyetlen ok sem állja ki a bírálat próbáját, mert főleg a nagyobb tömegű impressionabilis gyengébb résznél az ellenkezőt, t. i. valódi szándékának, meggyőződésének meghamisítását eredményezi. A pártok, a vesztegető aspiránsok ágensei ott ülnek a szavazó bizottságokban, és tudjuk, ezek és sok más tényezők mekkora pressiót gyakorolnak a nyiltau szavazóra.

A képviselői, valamint minden választás egyszersmind személyi kérdés, sőt nem egyszer játszik az actusnál ez főszerepet, a .személyi kérdések többnyire génnél járnak,

f ál^á.

A kaszinók java.

Láttam egy kaszinót, a melynek szelleme, s ezen szellem vezette egész berendezése nekem annyira megtetszett, hogy azon kaszinót kénytelen vagyok mindazoknál jobbnak mondani, a melyeket idáig láttam. Pedig meglehetős sokat láttam.

Azon tisztelt férfiak, a kik ezen kaszinót alapították, már az alapítás indokánál is saját utat 'követtek. E részben is őket nem az uj dolog után kapkodás, nem is a megszólástóli félelem, nem is a társas játékok olcsóbb és fesztelenebb üzhetése, nem is a helybeli hirek könnyebb elfoghatása vezette; hanem belátása annak, hogy összetett anyagi erővel több eszközét szerezhetek meg a mivelődés- nek, s hogy összetett értelmi érövéi biztosabban találják meg a felmerülendő közkérdósek magvát, biztosabban a cselekvés leghelyesebb irányát.

A jól átérzett indok szükségképen magában foglalta az alapítandó kaszinó világos célját is, sőt rámutatott még azon egyénekre is, a kik azon cél szolgálatában tagokul használhatók.

Lévén a cél önművelés s ennek alapján a község művelődésének is előmozdítása, az itt-ott mutatkozó haladási törekvéseknek támogatása s irányminek annak a szavazót kitenni, minek személyes meghasonlásokat provocálni oly szavazási rnódus kedvéért, melynek egyetlen indoka is vajmi kétséges, és ha megenged- nők, hogy polgári bátorságra tanít, hát az hasonló ahhoz, a mit a gyíkról beszélnek, mely fiait úszni tanítja, azonnal mély vízre vivén őket, midőn aztán egy kettő felmarad, a nagyobb rész elmerül.

A polgári bátorság gyakorlására alkotmányos életben elég alkalom nyílik, a választások célja, lényege az, hogy a választottak a választók szabad akaratának legyenek kifolyásai, nem pedig, hogy a választással polgárokat neveljünk.

Ellenben a titkos előnyei :

hogy kiki saját zavartalan meggyőződése szerint szavaz, melyre sem kormány, sem egyesek, sem idegen érdekek zavarólag nem hathatnak ; hogy e szerint a szavazás eredménye a szavazók valódi akaratának kifejezése ;

hogy igy a vesztegetésnek eleje vétetik, tehát a közerkölcs mételyezése is kikerül- tetik ; szóval mind az, a mi a nyilt szavazás árnyoldala, a titkosnak előnye.

Mondhatná valaki, hogy hiszen a széles választási alap maga elég biztositék a vesztegetés ellen, és a titkos szavazatnak, inkább szűk választási alappal van értelme, midőn a vesztegetőnek a játéka könnyebb.

De az élet mást bizonyít, t. i. azt, hogy mentül értelmetlenebb a választók tömege, annál vesztegethetőbb, a költség se sokkal tetemesebb, mert itt a szavazatok olcsóbbak mint amott.

S van a titkos szavazatnak még egy oldala, melyet ugyan csak titokban mondunk el, s ez a következő : mi az a széles bázisú választás ? garantia arra nézve, hogy az ország közvéleménye igy nyilatkozik leghívebben! csak bizonyos körön belül; azontúl inkább concessió, mely általa az emberi jognak adatik, mert a közvélemény igazán nemde, az intelligens részen van. S mit tapasztalunk a tömeges választásoknál, mire a nyilt szavazás természete ösztönöz ? azt, hogy az intelligensebb rész dulakodni restel, nem egy esetben derogál neki egy leitatott, megvesztegetett hordával mintegy aequiparatióba jönni, inkább — visszavonul, nem szavaz. De ha a vesztegetésnek útja van vágva, ha eszem-iszomra nincs kilátás, biz ott az értetlen rész fog valószínűleg kevesebbet törődni a szavazással, s fog helyette jönni az értelmesebb, s azt hisszük e cserével az ügy csak nyerhet, ügy ha jön is ama tömeg, de tisztességes állapotban, s igy az kevésbé fog az intelligentiára nézve távolitólag hatni.

Mi tehát a titkos szavazatnak vagyunk határozottan barátai, azt a választási mód harmadik formatiójául tekintjük, melyek tökélyességben sem az ős acclamatió, sem a későbbi kifejlődésü nyilt szavazás a versenyt ki nem állja.

És mig szivünkből üdvözöljük az angol Wigheket e hathatós reformlépés keresztülvitelével, azon meleg óhajtásunkat fejezzük ki, hogy az V. t. c. mielőbbi revisiója alzása, következetes, hogy a tagok megválasztásában nem a ruházat vagy a viselet hivatalminösége, nem is a holdak száma, hanem egyedül azon művelődési hajlam volt irányadó, a mely az egyeseknél vagy már mint eredmény, vagy még csak mint jó akarat világosan felismertetett.

Hogy az ily alapon választott tagokból álló kaszinó népessé nem válhatik, azt az alapítók bölcsen belátták; de belátták azt is, hogy az egy irányú kevesebb erő sokkal nagyobb hatást idéz elő, mint a nem egy irányú sokkal több erő.*

Engem ezen kaszinóban különösen érdekeltek : a választások, a gyűlések, a folyóiratok, a könyvtár és a társalgás.

Mi magyarok sok tekintetben igazán eredeti nép vagyunk, a mit jó barátink igy szoktak szelíden mondani : „primitiv.“ Mi azt tartjuk, hogy nem is vagyunk jó hazafiak, nincs is politikai véleményünk, ha a véleménykülönbség miatt egymás fejét be nem verjük, vagy legalább egymást hazaárulónak ki nem kiáltjuk. Ezen túlzásunkból aztán az következik, hogy bármely körben, tehát a kaszinóban is, pártszenvedély hordoz bennünket, s semmit sem törődve a kaszinónak a pártküzdelmeket kizáró céljával, a kaszinónak is pártjelleget adunk, azt a legkíméletlenebb tusakodások színhelyévé tesszük, a más véleményen levő kisebbséget vérig boszantjuk, neki a kaszinót — világos jogsérelmével — kerülendő pokollá változtatjuk. Hogy az ily féktelen pártszenvedély a kaszinói tisztviselők megválasztásában is ereje szerint nyilatkozik, az ép oly természetes, mint a mily helytelen. Ha pedig oly szerencsések vagyunk, hogy pártküzdelmeink nincsenek, akkor megint nem a szellemi arravalósá- got kutatva, vagy a rokonszenv, vagy a pajtáskodás, vagy holmi külső tekintetek kiáltatják velünk, hogy ki az „éljen!“

Mióta a „haza árulók“ emberségéből ismét alkotmányos ország vagyunk, szeretünk hivatkozni a legalkotmányosabb népnek, az angolnak, political életére. Hadd járjak, legalább e részben, én is az országúton. Az angol (deutsche Briefe über englische Erziehung von Wiese) a politikai ellenvéleményt ritkán gyanúsítja vagy gúnyolja; inkább nemével a vallásos felfogásnak tekinti a viszonyokat, mintha ezt mondaná: a mint Isten engem ilyen, amazt olyan véleménnyel töltötte meg, úgy arról is fog gondoskodni, a ki az ellentétet kiegyenlítse, avagy majd önmaga intézi el a dolgot. Tehát nálunk a politikai vélemény különbözése nem egyenlő az Ítélet és lelkiismeret elnémitásával. A ki egy mázsát elbír, elbír húsz fontot is. A kinek lelki szemeit a politikai vélemény be nem fátyolozza,