Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-30 / 61. szám
Külföld. Jön aztán a drága napszám és takarási rész, mely p. ez idén a termést megfelezi. - Végre jön a kereskedő, liogy ő is elvegye percentjeit, melyek annál nagyovbak, minél tájékozatlanabb a gazda, pedijjpétöbbnyire ilyen, mert mig a kereskedésmapon- kint, óránkint kapja sürgönyeit, melyek hányszor nem tendentiósusak, megtévesztésre irányzottak — addig a gazdaközönség genuinus, önnálló értesítésének folytonosságáról senki se gondoskodik. Mit mondunk, hány gazda tudja, hogy egy vámmázsa búzának csak Pestre szállítása is mennyibe kerül. .. ? Bámulnunk kell, hogy a mai nap, midőn a gazd. csapás nem csak megyénket, hanem az ország nagy részét sujotta, erről a lapokban még a vidékiekben, egy szóval se tétetik említés! így lehetetlen boldogulni a gazdának, pedig élnie mégis csak kell; vagy az értelmiség kell, hogy végkép visszavonuljon a gazdálkodástól ? s hova legyen aztán s mivé legyen közgazdászatunk alapja a mezőgazdaság, a földbirtok! Vagy azt várjuk, hogy kezeinkről a szegény itő és — szégyenitő békót a „rozsda rágja le.u Cselekedni kell a gazdáknak, cselekedni még a pauperismus rajta végkép erőt nem vesz, ha ők nem, más nem segít rajtok senki. Látják, hogy építenek az ő zsirjokból a biztositó társaságok palotákat, látják, hogy gazdagszanak meg a kis kereskedők sze mök láttára, mig ők alig birják legégetőbb szükségeiket fedezni. Ocsúdjanak fel, lássák be ezen emésztő adók elviselhetlenségét, szüntessék be azokat, és osztozzanak őkis ama hasznokban, melyek nélkül jelenleg csak szegényebbe- ké lesznek — hiszen nincs a kevésből mit adniok. Miért ne alakulhatna a megye gazdaközönsége kölcsönösen biztositó egyletté — minden nyerészkedési feltétel nélkül. Dol- goztassék ki oly alapszabály, melynek utólagos dijai, kormányi engedély mellett az adóval, a megyei adóval szedetnének be, hogy felakadás ne legyen, ily egylettel 50°/0 megtakaríthatna a biztosítási dijakból. Aztán: alakuljon egy termény kiviteli megtudni; pl. midőn a lányok leendő férjöket ismerni akarják, az asztalra bizonyos szertartások közt egy edénybe vizet tesznek, abból aztán megtudják. A ki bölcs akar lenni, annak mindent kell tudnia; már pedig hiányos lesz tudása, ha nem jegyzi meg magának, hogy az első boszorkány Noé egyik fia, Chám volt; tőle örökölték a chal- deusok és persák, kik öt Zur-Astel (élő csillag) néven tisztelték.*) Mikor egy 99 évvel ezelőtt kiadott könyvben ilyeneket olvasunk, oly egyén által papírra téve, ki cime szerint ,,a bölcseség szeretése tudományának tanítója“ volt, — kinek föladata tehát a föl- világosodottság terjesztése vala : bizon, egy csepet sem szabad csodálkoznunk, ha köznépünk ma is babonás ....... Hol vagy, oly sok tekintetben dicső királyunk, Kálmán! ? *) Midőn én az ördöngösségről való tant ily alakban kinevetem és megvetem, nem nevetem ki egyszersmind a szentirást, mely arról tánit, hogy Jézus ördögöket űzött ki. Én ugyanis az „ ördöngösöket“ egyszerűen rajongóknak tekintem, kik azt hiszik, hogy szellemekkel társalkodnak. Nem egyéb ez, mint érzelmi téboly, hol az érző tehetség emelkedik a többi tehetség fölé. Jézus e képzelődőkot fölvilágosította s igy ördöngösségük okát eltávolította. Ily értelemben veszem én a szentirás szavait, melyeknek a legtisztább igazságon való alapulásukat legtöbb esetben csak butaság és éretlen hencegés tagadhatja. Vége következik. társulat! Ha egy magános ember tud magának hitelt szerezni, mennyivel inkább egy tekintélyes megyei társulat; azt hisszük, sőt meggyőződésünk, hogy egy ily társulat ügye már fellépésével nyerve volna, és zsebre tenne, nem hogy fizetne, sok közvetítési díjösszegeket és ily társulat a gazdaközönség iránt is méltányosabb volna. Ha csak e két ügyet is felkarolná a gazdaközönség, nem sejtett összegeket takarítana meg saját javára. Fel hát cselekvésre, most van idején hozzá fogni, nem hallgatni, midőn az időjárás csapásait ismét oly súlyosan érezzük. Kölcsönösen biztositó és terménykiviteli egylet két oly mentő eszköz, melyekhez ha hozzá nyúlunk, ha felhasználjuk — két súlyos, emésztő adó nemnek fontanelláját apasztjuk el. A terménykiviteli ügy magától fog menni, a biztosítási ügytől se idegenkedjünk, hogy tán avatatlanok vagyunk, már a kik vagyunk, az sem boszorkányság, okkal-móddal abban is eligazodunk kétségtelenül. Franciaországi események. A párisi községi választások múlt vasárnap egészen csendben folytak. A polgárok nem igen siettek e választásban részt venni s a beirottak közül alig a fele szám jelent meg s igy csak 31 képviselő nyerte meg a törvényes szavazat számot, mig 49 választókerületben oly annyira szétoszlottak a szavazatok, hogy pótválasztás leend. A megválasztott 31 mind köztársasági. — A francia ministerválság szünetel. Még tegnap is a lapok azt a birt közölték, hogy Jules Favre utóda Broglie herceg marad, ma már azt jelentik, hogy Favret sikerült rávenni, miszerint tárcáját megtartsa. — Gambetta a nemzetgyűlésben a püspökök kérvényének tárgyalása alkalmával szólalt föl; ez úttal először a Thiers politikáját pártolta ugyan, de a Barthé által indítványozott napirendre térésre szavazott. E szavazás alkalmával leginkább kitűnt a monarchisták s köztársaságiak számárá- nya. Ugyanis az utóbbiak 264-en a napirend térésre, s az előbbiek 403-an ellene szavaztak. — E hó 31-én kezdik meg Versaillesben a hadi törvényszékek működéseiket a Satory és Orangeries-i táborban levő foglyok elitéltetésével, kik a felkelésben mint kezdeményezők szerepeltek. Mint mondják a tárgyalás a commüne történetének felolvasásával fog megkezdődni, melyet Grinald kormány- biztos a tett vizsgálatokból állított össze s mely a fövádlottak bűneit adja elő. Ezután, hogy az őri ási pör minél hamarább véget érjen, a vádlottak tömegesen fognak elövétetni s elitéltetni. Az első csoportban lesznek a commune s a központi bizottság tagjai. A második csoport azon felkelőkből fog állni, kik a nevezett két testülethez nem tartoztak ugyan, de máskülönben mint p. főparancsnokok a commune alatt fontos szerepet játszottak. A harmadik csoportba olyanok fognak tartozni, kik a commune-nél nem voltak ugyan alkalmazásban, de kik a föderáltaknak nevezetes szolgálatokat tettek. — A háború által leginkább sújtott megyékből érkezett számos kérvény azt követeli, hogy egész Franciaország segítse a reájuk rótt hadiköltségek terhét viselni, mert ezen teher az egész francia nemzetet illeti. — A hadsereg szervezési reform ügyében kiküldött bizottság a katonakötelezettséget következőleg hozza javaslatba : A szolgálati kötelezettség a 20-iktól a 40-ik életévig tart és pedig 4 év tényleges szolgálatban, 5 év az első, 3 év a második és 8 év a harmadik tartalék- 1 ban lesz kitöltendő. A nemzetőrség helyébe a harmadik tartalék lép. — Az Algírból érkezett utolsó tudósítások nyugtalanitólag hangzanak. Algírban .jelenleg 70,000 ember van s ezek elégtelenek a fölkelés elnyomására. E végett a hadügyminister újabb csapatok küldését rendelte el. Az angol parlament tárgyalásai egész Európán a legnagyobb figyelemmel kisértetnek. Az ügyállás röviden ez: Gladstone törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a hadsereg szervezésére vonatkozólag. Az angol hadseregben eddig azon gyűlöletes és botrányos rendszer dívott, hogy szegény ember tisztté nem lehetett, mert a tiszti helyeket pénzen vásárolták. A törvényjavaslatban ezen rendszer meglön szüntetve. Az alsóház elfogadta a törvényjavaslatot, a felsöház azonban elvetette. Ezen körülmények között a miniszterelnöknek nem maradt egyéb teendője, mint a felsöháztól a koronához appellálni s ez rendeleti utón, egyszerű királyi decretura alakjában, eltörli a tiszti rang vásárlását a hadseregben. Ennek folytán Angliában óriási vihar keletkezett a sajtóban és a felsöházban, a ministert alkotmányellenes eljárással vádolják, mig a szabadelvűek Gladstone eljárását a törvényben gyökerezettnek mondják. — A spanyol pénzügyi tárcát senki sem akarja elvállalni. Serrano e miatt mondott le a kabinet alakításáról, s azzal Zorilla bízatott meg. Az „Impartial“ szerint az uj kabinet következőleg alakult meg : Zorilla, Cordova, Montero, Rios, Ruiz, Cho- mez, Beranger, Madrazo, Sagasta és Malcampo. — Az uj spanyol ministerelnök kijelenté, hogy az uj spanyol ministerek, a haladó párthoz tartoznak, s hogy eljárásukban a septemberi forradalom által előidézett viszony o k-követelte politikát fogják követni. Az utolsó kortes-ülésen felolvastatott a mi- nisterváltozásra vonatkozó királyi rendelet. Berlinben arról beszélnek, miszerint Viktor Emanuel legközelebb Vilmos császárt megfogja látogatni. Tény, hogy az olasz király késő ősszel Bécsben az osztrák udvarnál látogatást teend, s a két fejedelem az eddigi jó viszonyt még inkább megerösitendi. Lehet hogy ez alkalommal a látogatás Berlinig fog terjedni. Németországban a vasút építések körül nagy mozgalom uralkodik. A félbeszakadt állami építkezések ismét megindultak s a háború által elodázott tervekkel újból élénken foglalkoznak. A berlini kömives strike alkalmából az építési vállalkozók elhatározták, hogy nem engednek. Ennek következtében az építkezések szünetelnek. — Dresdában soeial-demokrata congressus September 12-én nyittatik meg. Két nyilvános és három zárt ülés lesz. Az olasz kormány még mindig haboz, s olyan félve lát hozzá, hogy végre Rómában letelepedjék. Most ismét lakáshiányról panaszkodnak s e miatt a külügyministerium csak aug. végén fog egészen Rómába átköltözni. A többi ministeri- umok még mindig Flórencben vannak s a követségek irodái sem helyeztettek még át. Katta r óból jelentik, hogy Dolgorucki herceg kieszközölte, hogy a montenegrói menekültek Serbiából és az osztrák-magyar birodalomból büntetlenül visszatérhetnek; javaik mindazáltal elkobozva maradnak. AI b á n i á b ó I több zászlóalj indult Skutarjba, mert lázadástól tartanak. Teheránból érkezett hírek juh 9-röl az ottani állapotot iszonytatónak festik. Cholera, hagy- máz és éhség tizedeli a lakosságot, [spahanban s Sirazban a lakosok megeszik saját gyermekeiket. Katonaság őrzi a temetőket, nehogy az éhezők a friss hullákat kiássák és megegyék. Végül még a pestis is kitört. Legújabbak. Bécs, julius 25. A hivatalos lap mai száma közli a delegációknak ö felsége által szentesített határozatait. Pár is, julius 24. Algierból érkezett hírek szerint a Beni-Menacor törzs a többiek által magára hagyatott. A rend és nyugalom mindinkább visz- j szaáll.
