Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-20 / 58. szám
valami újat irni felöle nem volna könnyű feladat, ha csak a folytonos haladás, emelkedés nem nyújtana anyagot az Írásra. Sokan szerették Nagy-Váradot Araddal egybe- hasonlitani, szerették hangoztatni, hogy Aradba- lad s Várad sem várat magára a haladás tekintetében. Természetesen ez egybehasonlitók saját szempontjukból Ítélnek, s a szülőföld vonzalma szerint. Annyit azonban elfogulatlanul elmondhatunk, hogy Nagy-Várad csin, tisztaság, nagyobb terjedelem tekintetében sokkal felette áll Aradnak, s mig ez utóbbi minden szépségét egyetlen főterén ösz- pontositja, addig Váradnak meg van páratlan László tere, s meg van szép Olaszija, mikkel Arad épen nem dicsekedhet. Aradnak egyetlen előnye Várad felett : virágzóbb kereskedése, de ismét a mi Váradot oly kedvessé teszi : itt még a germanisationak semmi nyoma, a régi jó magyaros kinézés minden arcon a zengzetes magyar szó minden ajkon. — Már ezeket aztán hiába keresnők Aradon. És most, ha más előnyei nem is volnának Váradnak Arad felett, habozás nélkül ítélném az elsőséget Váradnak. Egy év alatt is oly haladást mutat e város, mely lépten-nyomon uj meglepetést szül. Mulató helyei a főváros közönségét is nagyon kielégíthetik, a fürdőkről nem is szólva egész sorozatot lehetne irni a nyári mulatóhelyekről. Itt azonban egy igen nagy hiányt vettem észre, hogy egész Váradnak nincs zenéje. Valóságos kintorna az első zenekar játéka is. Már e tekintetben Gyula véghetetlenül magasan áll Várad felett. Várad eddig különösen három nagy hiányban szenvedett, nem volt állandó színháza, gázvilági- tása és lóvonatu vasútja. Ma már ott áll, hol e hiányokon — legalább a két elsőn — rövid időn segitve lesz. Az állandó szinház építkezését a városi képviselőtestület a napokban határozottá emelte, a gázvilágitás iránt pedig már meg van kötve a szerződés a vállalkozókkal. A lovonatu vasút létesítése ugyan még távolabb áll, hanem a mi késik, nem marad. Van Váradnak három hírlapja, két nem politikai — s ezek napilapok — s egy politikai, ez he- tenkint 4-szer jelenik meg. — Mind a három lap magyar! Aradon ez máskép van! A napokban egy szomorú eset hire járta be a várost: A zöldfa utcán egy özvegy késesnének igen csinos leánykája van, műhelyében pedig ügyes fiatal segéd dolgozott, kinek szivét a leányka megzavarta. A legény megkéri a kis leány kezét, a mama megtagadja azt, mert az még alig 14 éves, s hogy mindennek véget vessen, a legénynek felmondja a szolgálatot, ki elkeseredettségében előbb a leánykát aztán pedig magát lőve szivén revolverével. A kis leány sebe nem halálos, s az orvosok reményt kötnek gyors felgyógyulásához, a legény azonban még a kórházba szállitatása alatt meghalt. Összeállítása K-a. e megyében legtöbb egyenes adót fizető 210 tag névjegyzékének. (Vége.) bizottság Hamza Sámuel Csaba 241.21 Kesiár Jartászky András „ 239.44 Ifj. Lehoczki János Komlós 238.78 Kalmár József Endrőd 238.63 ifj. Mészáros János Szeghalom 236.51 Zsilák András Csaba 235.65 Povázsai András Y) 234.95 Achim András H 234.11 Königsvarter János Sz.-András 230.34 Lusztig Sámuel 11 229.20 Konkoly Ferencz Pest 229. 2 Schvartz Salamon Csaba 227.83 Bakos János 11 226.83 Fehér Béla H 226.63 Kliment Mihály n 225.99 Szabados Antal Gyula 225.52 Schvartz Ferencz F.-Gyarmat 224. 1 Kopcsák Péter Csaba 223.67 Gerlein Mihály Gyula 223.14 | Bak Salamon 221.22 Galik András Csaba 220.52 Hajduska Móritz Békés 219.33 Horváth László Orosháza 218.94 P. Pintér János Sz.-András 218.93 Botyánszky János Csaba 218.84 Morvái Ádáni Békés 218.42 Likavetz György Csaba 217.49 Androviczky Sámuel Csaba 216.43 Rosental Márton Gyula 216.10 Laszik Mátyás T.-Komlós 215. 4 Zelenyanszky György Csaba 214.31 Lepény Pál Y) 213.47 Csorba Mihály » 211.91 Havorka János 211.49 Jankó József Orosháza 211.34 ifj. Sánta János Gyula 211.21 Kesiár Pál 11 209.— Patay Mihály Y) 207.89 Latzó Márton 11 207.80 Rutkai András 11 206.85 Yeszelka Imre P.-Tornya 204.80 Dorogi N. János Sz.-András 204.13 Szulimán István Gyula 203.81 Sztán György Kótegyháza 200.59 Réti Pál Csaba 200.31 Yengyei Pál 11 199.72 Zsíros András 11 199.21 Zalay Mihály Orosháza 199. 8 Gortkó Máté Csaba 198.Uhrin József Endrőd 194.91 Zailer Károly Csaba 194. 1 Koszta Sándor Békés 193.16 Hunya N. József Endrőd 192.16 Kovács R. György Csaba 191.52 Bakai Dániel Csaba 190.40 Plesoczki Mihály M.-Berény 190.27 Belenta Mátyás Csaba 189.92 Újdonságok. — Békésiliegye szervezési küldöttsége munkálatait már teljesen befejezte és az ezen munkálatok megbirálására hivatott megyei közgyűlés is tegnap már megtartatott; továbbá megyénk székhelye nem Szegvár, hanem Gyula. — Ezeket pedig a „Gyorsposta“ kedvéért jegyezzük ide, mely lap 161-ik számában olvassuk, hogy „Békés“-ben, a mennyiben a megye szervezésére vonatkozó javaslataikkal a szakosztályok már egészen elkészültek, részben pedig a befejezéshez közel jutottak, a 48 tagú küldöttséget annak elnöke a főispán e hó 24-re Szegvárra hivta össze stb. Talán Csongrádban állanak igy a dolgok? — A megyénkben széles körben közelebbről ismert Munkácsy Mihály hírneves festő közelebb Londonban járt; hol több kitüntetésben részesült. A világváros megtekintése után ismét visszatért Düsseldorfba. — Sarkadon egy tanítót, ki a zivatar elhárítása végett harangozott, a toronyban a villám megütött. — A városunkban állomásozó honvédzászlóalj zászlószentelésére lapunk múlt számában közlőit újdonságban tévesen irtuk a zászlóalj számát 9-nek, lévén annak száma 8. — Beküldetett. A Békés megyei összes dalegyletek, névszerint a békési, csabai, gyulai, szarvasi, tárcsái s vésztői dalegyletek, — az Aradon állomásozó katonai zenekar közreműködése mellett, f. é. augustus 6-án B.-Csabán d a 1 á r-ü n n e p ó 1 y t rendeznek, a megyében felállítandó szer etet ház javára. — Midőn ezen ünnepélyre a nagyérdemű közönség tisztelettel meghivatik, felkéretnek a részt venni szándékozók, hogy meghívókért b.-csabai kasinoi alelnök tek. Vidovszky János úrhoz forduljanak. Ezen meghívók elömutatása mellett az alföld-fiumei vasúton Vásárhelyről és ha akkor a közforgalomnak át lesz adva, Gyuláról Csabára s onnan vissza, augustus 4-töl 9-ig, 50 % dij mérsékletben részesülnek. — Leudvayné Ilka asszony, a nemzeti szinház tagja, múlt hétfőn távozott el körünkből, hogy még e hó 20-án megkezdhesse vendégjátékait Rozsnyón. | A jeles művésznő úgy a színpadon mint azonkívül is a tisztelet és őszinte ragaszkodás tárgya volt városunban, s itt idözése alatt a közönség részéről folytonosan kiváló figyelemben részesült A távozó reményét fejezé ki, hogy nemsokára ismét ineglátogandja városunkat, hol emléke mindenkinek oly kedves, s igy a midőn most távozása után még egy szívélyes istenhozzád-ot mondanánk neki, mi is reméljük, hogy nem sokára istenhozot- tál fogadhatjuk. — A megyeszervezés tárgyában kiküldött küldöttség javaslatai megbirálása tárgyában, tegnapi napon tartatott meg a megyei közgyűlés. Még a gyűlést megelőzött órákban számos vidéki bizott- mányi tagot láttunk a városban, mi az érdekeltség kétségtelen jele. A gyűlés lefolyásáról a tudósítást jövő számunkban adandjuk. — A színkörből. Szombaton e hó 15-én Lend- vayné Ilka asszony utolsó fölléptéül s egyszersmind jutalorojátékául Schakespeare „Makrancos hölgy“-e adatott szorongásig megtelt ház előtt. A vendég- művésznő minden tekintetben művészi játékával ez este is fényes sikert aratott s a sok Ízben ismételt kihívások mindegyike egy-egy alkalom volt arra, hogy a közönség részéről koszorúkkal és a virágcsokrok egy záporával árasztassék el. Kitűnt még ez este Dóry Judith is Bianca, továbbá Szakáll Pot- ruccio, e tehetséges és vasszorgalmu színész. — Vasárnap 16-án „Orpheus az alvilágban“ látványos Operette, gyérközönség előtt, melyben Dékány T. Eurydiee élénk játéka és szabatos énekével, Marcell Jupiter jeles alakításával és Szabó Bandi Orpheus arattak tapsokat. Vegyesek. — Horváth Boldizsárt Baja város képviselő testületé Tóth Kálmán indítványa folytán díszpolgárrá választotta. — A „IV.-Várad“ írja : Ráday gróf megbízottai közelebb Sarkadon kerestek valami jó madarakat, de azok megszagolták a veszedelmet s megugrottak Váradra, hol passzust akartak maguknak kieszközölni, hogy a veszedelem elöl Oláhországba meneküljenek. Azonban az itteni rendőrség figyelmeztetve lön, minek következtében a négy bűnös egyike, valami Kók Pál nevezetű, tegnap délben a Pece egyik hidjánál-szerencsésen kézre- kerittetett. Midőn megszorították, pisztolyt vett elő, de a gyors meglepetés folytán nem tudta használni. Az elfogott azt hiszi, hogy egy Aradmegyében, a kerülősi pusztán az 50-es évek végén elkövetett gyilkosság miatt fogatott el. Nejét is elfogták : három cinkostársa azonban elmenekült. Valószinülog az emlékezetünkben levő Hoffmann-féle gyilkosságnak jöttek nyomára. — 200 frt egy bajuszért. Aezél Péter Arad- inegye ujonan kinevezett főispánjának a kocsisa sehogysem akart abba beleegyezni, hogy rokokó öltözetéhez nem illő bajusza levágassák; — elvégre 200 frtért rá állt. — Mennyibe kerültek a francia köztársaságok? ezt a „Journ. de Roubaix“ következőleg számitja fel. Az első köztársaság, mely 15 évig tartott, Franciaországnak 54 milliárd 964 millió 641.000 frankjába került. Ehhez hozzá kell még számítani a sok elrombolt várost, mezővárost, falut, . majort, kastélyt stb. Ezen 15 év alatt Franciaország 4 millió embert vesztett el száműzés, belhá- boru, éhség és vérpad által. — A második köztársaság négy év alatt legalább négy milliárdot adott ki. Az emberek száma, kik 1848. febr. és jun. hónapokban elestek 20,000-re tehető. A harmadik köztársaság (10 hó.) 150,000 emberünkbe került. Azon emberek, kik azt mondák, hogy várainkból egy követ, országunkból egy talpalatnyi földet sem adunk, szerződést kötöttek, mely a poroszoknak Elsasst és Lotharingent 500,000 emberrel adta át. — A háború második része (a császárság eleste után) adósságainkat 7 milliárddal növelte. Éhez számítjuk a poroszoknak fizetett hadi sarcot és az ellenőrzés nélkjili kiadásokat, melyeket Gambetta kormánya tett. És megközelítőleg sem becsülhetjük meg azon városok, falvak és épületek számát és értékét, melyeket a poroszok elromboltak. A commune mozgalmai, melyek „éljen a köztársaság“ felkiáltással indultak meg, legalább 30.000 francia életébe kerültek. Az öszzes kár, melyet ezen mozgalmak előidéztek, a legmérsékeltebbektől 4 milliárdra tétetik. —• Röviden összefogva : 19 év 6 hó alatt, mig a republikánusok vitték Franciaország ügyeit, 4 millió 227,000 franciát öltek meg és 71 milliárd frankot költöttek el. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto.