Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-13 / 56. szám
Simay János Szeghalom 537.47 Rácz Lipót Csaba 536.89 Jantyik Mihály 99 528.74 Berger Ede Sz.-András 528.50 Grebenek Lajos Kondoros 520.69 Flaskay István Szeghalom 498.17 őr. Kardos Ferenc 99 487.51 Belenta János Békés 445.18 Pongrátz István Sz.-Tornya 436.39 Zahorán Pál Csaba 436.39 Dőry Elek Sz.-Tornya 428.13 Czégényi István Gyula 427.44 Ifj. Kliment János Csaba 426.95 Schvarcz Farkas Szeghalom 418.75 Lázár István Orosháza 416.89 Haas Sámuel F.-Gyarniat 415.Péky Antal Csaba 408.82 Tassi Amália férje \ Kontur József Szarvas 396.20 Ormós János Csorvás 391.— Mudrony János Csaba 380.65 Harsányi Rudolf r> 378.51 Csabai Antal Tornya 377.72 Biener Bernát Csaba 377.72 Achim Liker János 99 MS74.59 Miklya Z. András 99 371.28 Kliment A. György 97 371.42 Elek Gábor Tornya 368.35 Kis István 99 366.12 Ponyitzky Pál Szarvas 366.10 Lévy Áron Csaba 362.35 Kliment Z. György 99 358.92 Minich József M.-Berény 357.11 Györgyi István Orosháza 352.14 Deim Károly Csorvás 350.87 Marik János Csaba 342.56 Just István Szt.-Tornya 1001.75 Holzakker József 99 338.48 Lévy Zsigmond Csaba 337.52 Paraszka János Csorvás 336.27 Ravasz Ferenc Orosháza 336.25 Laczkó József Csaba 334.27 Rusicska János Szarvas 333.90 Patay András Csaba 326.32 Szegedi Pál 99 324.39 Kis János József Orosháza 324. 2 (Folytatjuk.) Levelezés. Szarvas, 1871. jul. 6. (A fiatalság bálja.) Városunkban, a nagy hű-hóval és epéskedéssel vitt szomorú pártoskodás közben, melyben részt venni kötelességének tartja az újdonsült nagyságos uraktól a legjobban felsült proletárig mindenki, — költői idyllként tűnik fel egy-egy mulatság, — lett légyen az majális, iskolai ünnepély, vagy bál. Junius 29-én ment végbe a fiatalság bálja. Már az idő is kedvezett neki; — esett előtte két napig; — jól lehütötte a levegőt. A sok szép hölgy közül nem is panaszkodott senki hőségről; — hacsak titokban nem érzett valami hőséget; ami pedig könnyen meglehet, mert az udvarlók bizonyára nem fukarkodtak a szóvirágokkal, — mint nem fukarkodtak a hölgyek gyöngéd kezecskéiket használni a cotilionhoz szükséges virágcsokrok elkészítésében. Köszönet gyanánt e tényért az egész bál egy nagy bókot képezett — estétől reggelig. A mi a bál sikerét legjobban igazolja az : hogy a táncrend valamennyi darabja el lett járva — a nélkül, hogy valaki elment volna az utolsó tánc előtt. Dé ki is ne gyönyörködnék az „aranyos ifjúság“ vidám kedvtelésében ?! Ki rosszalhatná —• cyni- kus módon — nemes mulatságát?! — — És mit tesz az, ha van is oly egyéniség, ki lepittyesztett szájjal és gyönyörűséges orrhanggal, magas rosz- szalását fejezi ki? Nem árt ám az semmit,— hisz ily szellemi gutaütöttek váncorgása meg nem akadályozhat senkit jó kedvében — — sőt csak kacajra készti, — — gunykacajra.------Lám amott eg y öreg bátya ugyancsak nézi a táncosokat! — Közbe-közbe egyet sóhajt! Néha magában motyogja: „bizony nem igy volt az én időmben... „• Ha kérdezzük „hogy volt hát?“ felelet rá ismét sóhaj! Mit értsünk e sóhajból? — — Talán csak nem a karthausi lélek mardosásának hangja az; — talán nem az Epikuraeus irigy romlása — - a tehetlenség érzetében? Avagy a világ-philosoph törődött, egykedvű szellemének „nem bánom“ szava? — — — Egyik sem. A szeretet sóhaja, az! Figyelmesen, majdnem féltékenyen lesi a „jó idők embere“ a „gyors lábú“ ifjú minden mozdulatát. Nem lejthet, nem ugrálhat vele; nem kacsinthat — nevetség nélkül — még a „tiszteletreméltóbb“ matrónák szemébe sem; nem huzathatja a cigányokkal újra a kedvelt táncra késztö „magyart“ (az ö idejében még nem létezett „csárdás“) — — nem teheti ö már ezeket!-------— de ott nézi a gyerekeket jó puha divánon a mamák mellől. Ha a cigány rá kezdi a hevítő régi dalt: önkénytelen összeveri (sarkantyúban) sarkait — — és szemei — — na lám! — — úgy ragyognak, mintha ez volna első báli éje ... Na, most a friss -----------ej, ej — az a Miki tüzesebben is rakhatná — — lám Pista nem kiméli a padot, csak úgy porzik! (Dúdolva a zene után) Hej, huj, nem bánom — — — Ha vége van a táncnak, urbátyánk kedve is lelohad — — nagyokat sóhajt------de mosolyog! Az az ifjú, a ki neki tetszett: a múltnak tükre volt, — — a jó öregur meglátta benne magát. Tetszett a kép. — Derék fickó! De ö is öreg lesz; majd sóhajt ő is! Hja, ja!... Lám, mennyivel szebb az ily sóhajtás, mint az amolyan óbégatás! Különben mindenki olyan hangot ad, milyet tud. Színészeink is vannak, de ezekről jövőre. Alexander Magnus. Tanügyi hirdetmény. Figyelmeztetnek mindazon néptanító urak, kik f. évi aug. s September hónapokban a Szegeden megnyitandó póttanfolyamra eddig hivatalomnál már jele itkeztek, miszerint minden további felhívás nélkül arra megjelenhetnek, — s igy bővebb értesítésre szükségük nincs; továbbá a póttanfolyam f. évi aug. 10-ik napján kezdetik meg s tart 6 héten át egész sept. 21-ik napjáig. A jelentkező tanító urak felhivatnak tehát, hogy megérkezésük alkalmával, vagyis aug. 9-én a belvárosi elemi népiskola épületében reggel 8—ll-ig s délután 3—6 óráig a jelentkezési naplóba magukat bejegyeztessék. * Azon biztos reményben lévén, mikép a jelentkezett tanitó urak nem fognak elmaradni, miután ezen póttanfolyam alatt nem csak a szükségeltebb képezdei tantárgyakból, hanem a tornászat s kertészet elemeiből is veendnek gyakorló oktatást s igy az alkalmat maguk bővebb kiképeztetésére el nem mulasztandják. Kelt Szegeden 1871. évi jul. 8-án. Vadász Manó Békés-Csongrádmegyék kir. tanfelügyelője. Újdonságok. — Az igazságügyi niinisternek az első folyamodása kir. bíróságok száma és székhelyére vonatkozó rendeleté megyénkhöz is leküldetett. E szerint megyénk területén egy törvényszék lesz : Gyulán. A járásbíróságok székhelyei ezek : Gynla, Békés, Szeghalom, Csaba, Orosháza és Szarvas. E járásbiróságok közül telekkönyvi hatósággal csak egy lesz fölruházva seza szarvasi járásbíróság. — Simay Jánost, a szeghalmi járás közbecsü- lésben álló csendbiztosát nagy szerencsétlenség érte. A múlt hét valamelyik napján, ugyanis, egy 10— 12 akós hordót akarván kiégetni, e célból mintegy két itcényi szeszt (spiritust) öntött a hordóba, melyet mégis gyújtott benne. A szesz szétrobbanté a hordót s ennek egyik dongája oly erővel fúródott a szerencsétlen altestébe, hogy felépüléséhez alig van remény. Mélyen fájlaljuk az esetet, mely a közszolgálat terén oly hasznosan és önzetlenül fáradozó, vagyonos és jellemes férfiút érte és szivünkből kívánjuk, hogy mielőbb szerencsés felépülésének hirét vehessük. — -UTgy értesülünk, hogy gr. Ráday kir. biz- tos egy megbizottja, egy csendbiztos kíséretében városunkba érkezett. Mondják, hogy megjelenésük némely régibb bűnesetek felderítésével áll kapcsolatban, s e végből már vagy két gyanuter- helt egyén be is fogatott. — Megkell dicsérnünk a „Korona“ vendéglőst azon helyes tettéért, hogy a kapu bemenet állatti roudaság megszüntetése végett saját költségén megfelelő intézkedéseket tett. A színkörbe járók ezentúl legalább nem lesznek kénytelenek parfume-os zsebkendőket tartani orruk alá. — Körös-Ladáuyból írják nekünk e hó 7-röI, hogy a télen kiöntött árvizeknek a mellett, hogy a mezei gazdálkodás kárára temérdek szántóföldet még most is elborítva tartanak, emberélet is esett áldozatul. így e hó 3-án P. nevű fiatal földmi velő, a mezőn legelésző lovait akarván hazaterelni, egy a lapályosabb földeken elterülő árvizén akart a túlparton levő lovakhoz hatolni, a hosszantartó úszásban kimerült s az elem áldozatává lett. A szerencsétlen hulláját másnap találták meg, s a viz és ragadozó madarak annyira eltorziták, hogy anyja csakis öltönydarabjai után ismerte fel benne gyermekét. Tudósítónk azt hiszi, hogy az elöntött szántóföldek csak 3—4 év múlva lesznek ismét mivelés alá vehetők. — A városunkból Békésre vezető megyei út szörnyű állapotáról sok panaszt hallottunk. Arra járók beszélik, hogy a gerlai erdészlak közelében oly feneketlen gödrök vannak, melyeken az átkelés valóságos istenkisértés. A közlekedők ennélfogva kerületeket kénytelenek tenni s ez által az ottani birtokos magántulajdonán hatolnak keresztül, annak nem kis károkat okozva. Napirenden van, hogy az említettük erdész egyes emberek elakadt kocsiját és lovait saját lovaival kénytelen a kátyúból kivontatni. Mindezek után pedig azt kérdezzük, hogy meddig fog a megye, szolgabiró és megyei mérnök egykedvűsége tartani, melylyel a kérdéses ut ilyetén állapota iránt viseltetnek, s mi célra szolgál az a közmunkaerö és váltság, melyet évenként oly bőkezűen vetnek ki a közmunka kötelesekre ? —■ A színkörből. A pesti nemzeti szinház egyik első rendű tagja: Lendvayné-Fancsi Ilka asszony múlt szombaton e hó 8-án kezdte meg vendégszereplését a „Lowoodi árvá“-ban. A tisztelt vendég- művésznő ez első fellépése oly vonzerővel birt a színészet pártolásában kezdetben egy kissé lanyhának mutatkozott közönségünkre, hogy a szinkör a kérdéses estén szorongásig megtelt. Lendvayné asszony művészi neve egyébiránt, teljesen megfejti e szokatlan részvétet, mely az előadás alatt, fokozva a t. vendégnö jellemzetes, átgondolt és a művészet valódi magaslatán álló játékával — sűrű kihivásokban, lelkes éljenzésekben és egy valóságos virágesöben nyilvánult. Ez est a nemesebb műélvezet estéje volt, s mig a siker határozó része a t. művésznőt illeti, úgy másrészt örömmel emlékezünk meg Ardayné (Reed asszony) Radecz- ki Sarolta (Clärens lady) helyes játékáról is ; Szakáll pedig (Rochester lord) mély tanulmányt igénylő szerepét oly helyes fölfogással adta, hogy ez alkalomból csak szerencsét kívánhatunk jövőjéhez.— Vasárnap e hó 9 én ugyancsak Lendvayné asz- szony felléptéül a „Tiszaháti libácska“ és „Elké- nyesztetett férj“ adatott elő nem csekélyebb sikerrel. — Kedden „Vicomte Letorieres“, melyben a t. vendég nemcsak művészete teljes kifejtésével, hanem egyénisége páratlan kedvességével is döntő hatást gyakorolt. — Szerdán tegnap játék szünet volt. — A belső vásártéren egy panorámás ütötte fel nem kis sátorát, melyet sokan látogatnak. Mégis érdemli, hogy mindenki megnézze; még ajándékot is kap az ember a belépti dijért, vagyis 30 krért. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto.
