Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-09 / 55. szám
Harmadik évfolyam. 55-ik szám. Gyula julius 9-én 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Laug Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébettel- 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kózlratolc nem küldetnek vissza. Megjelen • hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordással, vagy vidékre postán egész évre . fél „ . negyed „ . őszinte szavak, megyénk nagy községeinek rendezése érdekében. (Folytatás.) Két értelmes, talán a törvényekben jártas ember jön a községházához, törvényes igazságot keresni; — és ez igazságot az a biró szolgáltassa ki, — ki azt sem tudja, hogy a törvénykezés, bármily egyszeri! ügyben, bizonyos formákhoz van kötve, melyek az 1865—8-ik évi LIV! törvénycikk 594-ik §-ában vannak körülirva. Hát a közgyiilésekbeni elnökösködés ? Ez is a község fejére -van ruházva. — A zöld asztal végében‘ülni és hallgatni, ma gában véve még nem nehéz feladat, — de a gyűlés elébe való tárgyak gondos össze- szedése, azoknak illő rendben való előterjesztése, — a tanácskozás tapintatos vezetése ; — a kitört szenvedélyek ügyes csillapítása, a pártnézetek felett elfogulatlan felülemelkedés, — a végzéseknek, jegyző tolla alá való, helyes, félremagyarázhatlan kijelentése, — bizony magasabb képzettséget feltételez. Az itt elősorolt kellékek, egy községi főnél positiv ösmereteket feltételeznek. — Vannak azonban kellékek, melyek a községi fő lelki tapintatának finomságát követelik, — különösen a lakossággal szemben. — Hajdan községeinkben csak egy osztály lakott. Ez volt a földmives osztály. Kereskedő, iparos nem volt látható. Az a lelkész, nehány tanitó, gazdatiszt, az elöljáróság oltalmát vajmi ritkán kereste. így a város feje, habár földmivelő volt, saját lakostársai között legokosabb s igy legtekintélyesebb ember lehetett. Hajdan elég volt egy bádogpecsétet küldeni valakinek házához, — s ez idéző jelre jött az ember egész készséggel; — mert a biró parancsa nagy szó volt. Volt tisztelet is, mert még akkor a nép gyermekkorát élte; — hitt a szentirás azon szavainak „Minden lélek, a felső hatalmasságoknak engedelmes legyen, mert nincs hatalmasság, hanemha Istentől.“ -— Volt ezenfelül félelem is, melyet a községháza elébe állított deres élesztett. Végre az urasági hajdúpál cának sem volt megvetett tekintélye. Mert azonban másként áll a dolog. Jelenleg három osztályt ösmerünk nagy községeinkben. Az első a legnagyobb. A községek ősi népe; — a még mindig jámbor, egyszerű köznép, mely állásában nehezen megmoz- ditható. Ez kétségkívül igen becses oldal is, mert jellemét sokáig megtartja; — mig egy nép, a mely minden ujitáson mohón kap, csakhamar kivetkőzik eredetiségéből s a szilárd alapot, melyen nyugszik, lába alól kirúgva, más, biztos alap hiányában, — könnyen sülyedésnek indul. A népet, a kor szelleméhez képest, időnként, mégis vezetni kell, a nélkül azonban, hogy rajta erőszak tétessék, mi nála visz- szahatást szül. Ez a község fejének feladata. — Menynyi lelkiismeret, mily finom tapintat és értelem kell ehhez! A másik osztály nagy községeinkben, az értelmi osztály, — nem nagy ugyan, de napról-napra szaporodván, csakhamar tekintélyessé válhatik. Ennek hivatása a népet, — tanácscsal, jó példával előre vezetni, — az ujitásoknak megnyerni, — különbféle ösmeretlen intézmények létesítésére előkészíteni, — azon népet, mely az ezekre szükséges anyagi áldozathoz, -- szám arányához képest legtöbbel járul. Azonban ezen lelkes osztály, nem mindig veszi számba, hogy egy intézmény, mely másutt mintegy magától sikerült, itt, a nép visszahatása nélkül kivihető-e ? Gyakran nem méri meg a tág űrt, mely a kitűzött cél, s a nép fejlődsége, s az ebből folyó akarat között tátong. Az értelmi osztály jóakaratu lelkesedését gyakran visz- sza kell tartani, — de nagy óvatossággal, — nehogy az értelem a haladó szellem compromittáltassék. Ez is, a községiíő tapintatos ügyességén fordul meg. A harmadik osztály, szerencsére a leg- kissebb, — oly emberekből áll, kik magok kívánnak magoknak törvényt szabni, — kik nem tudják tulajdonképen mire való az elöljáróság, — kik, midőn nekik van bajok, követelik annak rögtöni javukra való elintézését, ha pedig mások által pana- szoltatnakbe, az elöljáró felhívására nem jönnek, mert ők szeretnék azt a bírót látni, ki nekik parancsol. Nem tudják, miért kell nekik adót fizetni, közmunkát szolgálni, — de azért jó izlésök követeli, hogy a merre járnak, mindenütt rendet lássanak. Ezeknek erős kormány, tekintélyes elöljáró kell, ki megtanítsa őket polgári jogaik, s kötelességeik teljesítésére. Ezek kevesen vannak, — de a kor szabad szellemének, a demokratiának, az egyéni jogok és szabadság téves magyarázata mellett, napról-napra szaporodnak. — A bajt, ha csirájában van, el lehet fojtani, — de a medréből kicsapott vizet visszaterelni, vajmi nehéz. Általában úgy indul az egész társadalom, hogy mig valaha, a szétszórt emberek, személy és vagyon biztonság tekintetéből, társaságba, később rendes községekbe csoportosultak, most, a társas életből kifelé gravitálnak, a társulat erősebb kötelékein minden áron tágítani akarnak. Ez részben kedves jelenségnek is vehető, mert világos jele annak, hogy az emberek kiskorúságból nagykorúság felé fejlődnek, — épen, mint egy fiú, a ki midőn felnő, a családi kötelékekből kibontakozni kíván. De hogy e természetszerű fejlődés lassú legyen, s hogy az, egyszerre a fennálló rend erőszakos felbontássá, a hatóság iránt tartozó engedelmesség felmondásává ne fajuljon, az, az országban az országos kormánynak, községekben pedig — a község elöljáróságának feladata. Ezek szerint, a községeinkben létező különbféle osztályok közötti kapocs fenntartására, — s a községi élet öszhangza- tának folytonos élesztősére, oly főre van szüksége a községnek, ki a községi összes miveltség színvonalán álljon, — hogy ő ne legyen csupán az alsóbb, hanem a felsőbb, értelmi osztálynak is, ne csak névszerinti, hanem valóságos elöljárója. Úgy, hogy ha a kis községekben a jegyző a falu szája, — nagy községekben a községi fő, a község esze legyen. (Vége következik.) A megyeszervezési küldöttség munkálataiból. Múlt számunkban tett Ígéretünkhöz képest, közöljük a szervezési küldöttség megállapodásainak velejét és pedig ugyanazon sorrendben, melyben az 1870. 42-ik t. c. 91-ik §-a a küldöttség teendőit felsorolja. E szakasz első vagy is a) pontja a megyének szolgabirói járásokra felosztásáról szól, mire nézve a küldöttség javaslata a következő : Tekintve a megye területi nagyságát, népességét, a községek és pusztáknak egymástóli távol fekvését, de különösen a megye közlekedési nehézségeit, a gyors és megfelelő közigazgatás és a köz- szolgálat érdekei egyiránt követelik, hogy a jelenleg fennálló hat szolgabirói járás a községek és pusztáknak ugyancsak jelenlegi beosztásával, a jövő szervezetben is fenntartassék. Az idézett szakasz b) pontja, vagyis a választó-kerületek és alkerületek alakítására nézve a küldöttség véleménye összevonva ez : mindenekelőtt a megyének a legutolsó népszámlálás eredménye szerint 209,729-et tevő népessége után a megyebizottsági tagok összes száma 2l0-re vétetett fel; az egyes fökerületek választási osztalékainak kiszámításánál pedig irányadóul állapíttatott meg, hogy az osztó kulcs felénél nagyobb töredék részletek egész számban vétessenek, ellenben a többi töredékek mellöztessenek. Az apróbb községeknek választókerületekké alakítását a küldöttség következőleg véli eszközlendönek : Doboz és Kétegyháza Gyula-Várihoz lenne csatolandó; Csorvás, Kígyós, Bánfalva, Szénás és a két Szent- Tornya egy választó-kerületté alakíttatnék, mely kerületnek székhelye Csorvás lenne; Endröd, Öcsöd, Szent-András és Vésztő községek pedig külön-kü- Iön önálló választó kerületeket képeznének. — A küldöttség által tervezett választó-kerületek és alkerületek összesített átnézetét, alantabb külön közöljük. Az idézett szakasz c) pontja, vagy is a tisztikar a segéd, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámának, a fizetményeknek megállapítására vonatkozólag, a küldöttség javaslatát a következő összeállítás képezi: az alispán kapna 2400 frt rendes fizetést, 200 frt utiátalányt és term. lakást, — a főjegyző 1600 frt r. f. 300 frt lakpénzt, — két aljegyző egyenként 1000 frt r. f. 200 frt I. p., — tiszti
