Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-07-06 / 54. szám
Franciaországi események. A múlt számunkban is jelzett sikerült kölcsön után jelenleg Franciaországot a választási mozgalmak foglalják el. Gambetta maga is azon működik, hogy a különféle republikánus árnyalatok közt egységet hozzon létre, meg lévén arról győződve, hogy Franciaország pártegysége lehet csak alapja jövő nagysága és hatalmának a kiállott szenvedések és sujtoló csapások után. — Politikai elveit legjobban jellemzi múlt hétfőn Bordeauxban a republikánus bizottságok előtt tartott beszéde. — Lapunk szűk tere nem engedi e folytonos tetszéssel kisért beszéd egész terjedelmébeni közlését, de e kivonatból is meggyőződhetik az olvasó, hogy Gambetta honszerelme felülemelkedik, gyanusitgatások- szülte forradalmi vágyain. — Beszédét igy kezdé: „Uraim és drága polgártársaim! Nem akartam lábamat ama földre ismét tenni, melyet az önök előtt ismeretes kiállott fáradalmak után elhagytam, nem akartam Franciaorszagba visszatérni, hogy a felelősségben és erőfeszítésben részt vegyek a republikánus párt munkájánál, a nélkül, hogy Bordeauxban meg ne álljak. Akartam önöknek a vá lasztásokra vonatkozólag, az oly komoly helyzetre nézve, melyben az ország létezik, minden személyes utógondolat nélkül . . . megmondani, mit remélek, mit szándékozom tenni.“ E helyen szónok tetszésnyilatkozatok által félbeszakittatik, azután igy folytatja: „Ne tapsoljanak nekem, uraim! Az óra sokkal ünnepélyesebb, sem hogy más szavakkal, mint a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös bizalom szavával éljünk. Franciaország jelen helyzete, ha szorosan vizsgáljuk és ha az ember ezen vizsgálatnál az igazságosság és igazság szenvedélye által lelkesittetik . . . igen alkalmas arra, hogy bennünket a legmélyebb gyászba boritson; de ezen helyzet egyszersmind a legerélyesebb rendszabályokra szélit föl bennünket és eltiltja az elcsügge- dést. „Éu azt hiszem,“ — igy folytatja, — »hogy a republikánus elvtársak külömböző árnyalatai közt létre jött egyesség esetében Franciaországnak oly párt színjátékét nyújthatjuk, mely elveiben szilárd, munkás, éber és mindenre elhatározott, hogy Franciaországot kormányképességéröl meggyőzze. Egy szóval oly párt szinjátékát, melynek jelszava : A hatalom a legbölcsebbeket és legméltóbbakat illeti... Nekünk tehát kormányformánkat, a köztársaságot, tényleg és jogilag főn kell tartanunk és támogatnunk, anélkül, hogy az árnyalatok közti különbségekkel vesződnénk. Hadd mondjam meg önöknek, hogy oly kormány, melynek nevében törvények hozatnak, milliárdok fölvétetnek, igazság szol- gáltattatik és oly lázadások le veretnek, melyek elégségesek lettek volna tiz monarchiát elsodorni, szilárd és törvényes kormány. Ezen kormány az egész világ tiszteletét kiérdemli, és a ki fenyegeti az lázadó.“ Erre szónok a népnevelés fontosságát Francia- ország jövő sorsára nézve emeli ki és erre vonatkozólag egyebek közt ezt mondja: „Igenis, nekünk a francia forradalom férfiúit és elveit, rágálmaztas- sanak azok ma bármenyire is, nyíltan kell visszakövetelnünk és folytatnunk azon müvet, mely csak annak teljes keresztülvitele által fog befejeztetni; de én a „forradalom“ szó alatt az igazságosság és erkölcsiség alapelveinek terjesztését értem és határozottan visszautasitom azon gyanúsítást, melyet ellenfeleink ellenünk hoznak föl, hogy a forradalomnak az erőszakoskodás cselekedeteivel, melyek elkövettettek, valami köze van.“ A francia demokráciának, ha hazájának újjászületését akarja, és azt ismét oly nagygyá és hatalmassá tenni, mint volt az előtt, első kötelessége a munkás osztályt kiképezni és erkölcsileg emelni; fölvilágosítani a népet, hogy mit kívánhat a társadalomtól, s viszont ez tőlük. Azon a napon, midőn felfogjuk, hogy nincs nagyobb, nincs sürgősebb föladatunk, mint a néptanitás, s midőn e föladatnak megfelelni Í3 fogunk, azon a napon nagy elöhaladást tesz hazánk és a demokrácia. De munkálkodásunknak nem szabad egy oldalúnak lenni, nekünk a testet a lélekkel együtt kell mivelni. Egy szóval tudja meg az egész világ, hogy minden polgár, ki Franciaországban született, a világot mint katona pillantja meg, s attól, ki kettős kötelességének, mint katona és polgár, nem akar megfelelni, irgalmatlanul elvétetik a polgári és választási jog. Tápláljuk a jelen és jövő nemzedék szivében azon tudatot, hogy mindaz egy demokratikus államban, ki nem alkalmas arra, hogy hazájának nehéz napjait keresztül bírja élni, nem érdemes arra, hogy az állam kormányában részt vegyen. Nem hunyhatjuk be szemeinket azon tény előtt, hogy az uralkodó tudatlanság okozott minden sociális krízist, mert nem leend addig béke és rend, mig minden társadalmi osztály nem részesül a eivilizátió és tudomány jótéteményeiben. Altérve a földmi velők és parasztok ügyére, azt mondja: A paraszt Franciaországban mindig megcsalatott. Elhitették vele, hogy jólétét egyedül Napóleonnak köszönheti, s ezért nem tudja megkülönböztetni a nagy forradalmat Napóleontól. Első Napóleonért vérét ontotta, s hiszi, hogy érdekeinek az volt természetes védnöke, osztja madame de Stael nézetét, hogy Napoleon lovon ülő Robespierre. Ki kell emelni ez álhitből a parasztságot s bebizonyítani neki, hogy földjének élvezetét csakis a demokráciának és a köztársaságnak köszönheti, mert ezek által lett földbirtokos és polgár. Tanulja meg ismerni anyagi függetlenségét, hogy ez által a szellemi függetlenséget érje el. Ezután igy folytatja: az ellenzéknek feladata minden jót tenni s másokat is erre kényszeríteni, mert én egy élénkebb vágyat érzek a hatalom gyakorlásánál, s ez egy loyalis kormányt ellenőrizni, s nézni, hogy a közvélemény befolyása alatt mint vitetnek keresztül a legfényesebb reformok. Franciaország vérét újra fel kell frisiteni, egy monarchia visszaállítására nem lehet gondolni már azon indokból sem, hogy nem vagyunk elég gazdagok annak megfizetésére, mert az sokat kíván. Programmunk legyen: a társadalom osztályait egyenlővé tenni, a városok és vidék közti látszólagos ellentétet megszüntetni, az élősködést kipusztitani, a tudományt a haza minden polgárára ráerőszakolni, s ez által az országnak erkölcsi és politikai erőt kölcsönözni. Ha ezt megtartjuk, Franciaország a sors csapásai dacára is, hatalmasabban, szerencsésebben és büszkébben fog kilépni szerencsétlenségéből, mint valaha.“ Mennyi igazság rejlik e beszédben nem csak Franciaországra, de reánk nézve is. Legújabbak. Becs, jul. 2. A „N. F. Presse“ szerint, Romában azt rebesgetik, hogy a pápa minden bizonynyal odahagyja Romát; az olasz kormány ez iránti sajnálkozását jelenté ki a pápának és egy diszki- séretet ajánlott fel Civitta Vechiáig. — Újabb tudósítások szerint azonban a pápa Romában marad, mivel Franciaország visszavonta .ajánlatát, mely szerint a pápa székhelyéül Corsicát jelölte ki. Állítják, hogy ez Bismarknak egy intésére történt volna igy. Paris, jul. 2. Az „Opinione Nationale“ Írja: Mondják, hogy a kormány nem szándékszik az öt milliárdra haladó aláirást redukálni, ha az alá- irók beléegyezésöket kijelentik. A biztos kezekben lévő kölcsön-jegyek bizonyosan nem fognak redi- káltatni. — Rouenben a poroszokra kövekkel haj- gálództak. Manteuffel tábornok megparancsolta, hogy ismétlés esetében a katonák fegyveres erővel utasitsák rendre a kihágókat. Jul. 1-én az élelmezési járulék a poroszoknak fenakadás nélkül kifizettetett. Páris, jul. 2. A választások bevannak fejezve, 389,775 választó Íratta be magát, úgy látszik, hogy igen nagy volt a részvét. Több lap azon hitnek ad kifejezést, hogy a mérsékeltek névsora jutott keresztül, azonban ma még megközelítőleg sem tudhatni az eredményt. Tökéletes nyugalom uralkodik. Roma, jul. 2. Az olasz király megérkezett. Humbert herceg, Roma polgármestere az olasz ministerek és a parlamenti küldöttség üdvözölték őt. Több rendbeli küldöttség fogadta lobogó zászlók és zeneszó mellet. A királyt a nép lelkesülten fogadta ; a király a Quirinal erkélyén több Ízben megjelent; azután több mint száz inunicipium küldöttségét fogadta. Róma, jul. 2. Németország, Svédország, Törökország. Orosz-, Spanyolország és Amerika követségei ifié megérkeztek. Konstancinápoly, julius 3. A ministerta- nács elfogadta ama tervet, mely szerint az egész arábiai partvidék meghódittassék, itt lévén legelőször létesíthető az izlam egység. A kormánycsapatok Hassa felé vonulnak. Csak Angolország tett ellenvetéseket. München, julius 2. Zenger tanár temetését a szintén kiközösített Fridrich tanár katholikus szertartás szerint hajtotta végre. A temetésnél 20000 ember volt jelen. Páris jul. 1. A párisi gróf látogatást tett Thi- ersnél. Thiersnél fényes ebéd volt, melyen az Orleans hercegek is részt vettek. A hir, mintha Jules Favre visszalépett és helyében Broglie volna, megcáfoltatik. Strassburg 15 millióval vett részt a kölcsönben. Újdonságok. — A megyeszervezési előmunkálatok ja vaslata készítésével megbízott küldöttség, e hó 3-án kezdte meg üléseit, mely alkalommal az egyes szakosztályok által készített munkálatok vétettek bírálat alá. Ezt megelőzőleg azonban inditvány tétetett, hogy miután a birálat alá veendő szakosztályi tervek nagyfontosságuk és terjedelmüknél fogva előzetes áttekintést és tanulmányozást igényelnek, szükséges volna azokat kinyoraatni, a bizottság tagjai között kiosztani, az érdemleges tárgyalást pedig egy későbbi ülésnek fentartani. Ez inditvány felett aztán hosszas vita keletkezett, melynek eredménye a bizottság azon határozata lön, hogy a szakosztályok munkálatai tárgyalásához azonnal hozzákezd. — A juliushó 3- és 4-én megtartott ta- nácskozmányokról részletesebb jelentésünket jövő számunkban adandjuk. — A magyar kincstári jegyek eddig mégnem tudtak nagyobb mennyiségben forgalomba jutni, bár bécsi lapok azon hirt hozzák, hogy közelebb a berlini leszámitoló bank ajánlatot tett Kerkápo- lynak 8 millió frtnyi kincstári jegyek átvételére oly feltétellel, hogy a jegyek ezüstre állíttassanak ki s ezüstben kamatozzanak, Kerkápoly azonban ez ajánlatot el nem fogadta, — A szokatlau esőzés az arad-temesvári vonalt is annyira megrongálta, hogy Sz.-András és Temesvár közt, a személy és teherszállitást egyidöre beszüntetni kellett. — Továbbá a keleti vasútvonalon Zsobók és Sztána között a töltés szinte romban hever; szakértők azon véleményben vannak, hogy e helyet átkellend hidalni, miután gyakori esőzések alkalmával ez eset többször fog ismétlődni. — A ráckevei választás a baloldali jelölt, Beöthy Lajos pestmegyei alispán győzelmével végződött. Széchenyi Ödön gr. 800 szavazatot kapott, Beöthy 1100-at. ~ Sajátságos időtöltés. A múlt napokban a városi tanácsnak egyik, népnevelőből gyártott tagja egy a tanácsszobába tévedett kutyát a felső emelet ablakából a kövezetre dobott s csak a véletlen mentette meg egy arra menő asszonyságot, hogy az fejére nem esett. — A kutya hosszabb ideig fetrengvo kínlódott a kövezeten, bámulva a tanács két tagja és a hősi tettet véghezvitt kollega által. — Kiváncsiak vagyunk tudni, hogy a praeparandiában vagya tanácsteremben tölcsérezték-e fejébe az ily minden jobb érzést botránkoztató tetteket. ~ Múlt szombaton a várkert alatti Körösből egy 26 fontos potykát fogtak ki a halászok. — E régóta elő nem fordult siker azután a halászok és nemhalászok kasza-kapa kerülő légiójának hálót adott a kezébe; most a hidaknak mindkét oldalán éjjel-nappal pipázva lesik a 26 fontos szerencsét. — Hja, de csak egyszer volt Budán kutya vásár!!
