Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-07-02 / 53. szám

„Miután a közbiztonsági állapotok úgy ország­szerte, mint az egyes törvényhatóságok területén eddígelé nem részesültek oly mértékű figyelem és méltánylásban, mint a minőt a közigazgatás e ki­váló ága fontosságánál fogva megérdemel; miután a rendőrségi intézmény sikeres fenállására mulhat- lan kellék, hogy annak szervezetében az egység és egyöntetűség pontos kiviteli gyorsasággal páro­suljon, s hogy a rendőri közegek hivatásuk betöl­tése körül folytonos és szigorú felügyelet alatt áll­janak : ez okok vezérelték a szakosztályt azon meg­győződésre, miszerint- a megyei rendőrségi intéz­mény érdekébe felette óhajtandó volna, hogy úgy a felügyelet megfelelő gyakorlása, mint a szerve­zeti egység és egyöntetűség lehető inegközelitése tekintetéből, az összes megyei rendőri közegek élé­re egy föcsendbiztos állíttatnék, kinek lakhelyéül a fekvése, vasúti és távirdai összeköttetései foly­tán mintegy központot képező Csaba városa jelöl­tetnék ki.“ Eddig az indokolás, — következik a föcsendbiz­tos hatásköre és teendője, melynek főbb vonásai ezek: „A megyei föcsendbiztos hatásköre rendőri te­kintetben az egész megye területére kiterjed. A megye területén előforduló rendőri esetek, ügyek valamint a rendőri személyzet működésé és ügy­kezelése fölötti felügyelet, annak igazgatása és ve­zénylete — mindezek a föcsendbiztos hatáskörét képezik. Kötelességei: 1) A csendlegénységet a járási csendbiztosok és illető községi elöljárók ajánlatára az alispánnal egyetértöleg felfogadni, úgy a szolgálatból elbo­csátani. 2) A szomszédos megyék rendőri hatóságaival kifelé, mint bent a megyében a járások között ren­dőri összeköttetést s ez utóbbiakra nézve egyönte­tű ügykezelést is létesíteni és fen tartani. 3) A megye összes csendlegénységével tavasszal és ősszel személyes vezetése alatt céllövészetet tar­tani, s a legénységnek ügyes íegyverkezelés s lo- vaglásbani begyakorlása, úgy a lovak idomitása felett felügyelni. 4) A járási biztosok rendőri működése és ügy­kezelése fölött felügyelni. E végből minden évne­gyedben, vagy a hányszor szükségesnek látszik, a megyét beutazza, s a rendőri személyzet működé­séről, magaviseletéről személyes meggyőződést sze­rez; egyúttal megvizsgálja a járási biztosok ügy­kezelését, a legénység és lovainak szolgálatai ké­pességét stb. 5) A járási biztosok által hozzá havonkint rend­szerint bemutatandó rendőri táblás kimutatások alapján az alispánhoz a megye közbiztonsági álla­potáról negyedévenként jelentést tesz. 6) A megye területén levő börtönök jókarban tartása, s a fegyencek tova szállítása fölött fel­ügyelni. 7) Járványok esetében, ezek tovább terjedése meggátlására szükséges rendőri intézkedéseket, al- ispáni meghagyásra foganatosítani s ezek szigorú megtartására felügyelni. 8) A megye területén levő utak és hidak jókar­ban tartására hozott ut- és vizrendöri szabályok­nak érvényt szerezni. Ezek azon főbb pontok, melyek a szakosz­tály által rendszeresittetni véleményezett föcsend- biztosi hivatal hatáskörét és teendőit képezik. Ajánljuk az ügyet még egyszer az illetők figyel­mébe. A delegátiókból. Bécs, jun 28. A közös ügyek tárgyalására ki­küldött magyar országos bizottság VI. ülése. Elnök : Majláth Antal gr. Jegyző : Miske Imre b. s Széli Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : Orczy Béla b., Lónyay, Beust gr., Benedek és Wenkheim. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Éber Nándor a vaskapu megnyitása tárgyában a kővetkező interpellatiót intézi a közös külügyministerhez : „Tekintettel azon hátrányokra, melyeket a Dunán, az úgynevezett vaskapunál lé­tező természetes akadályok monarchiánk mind ke­reskedelmi, mind védelmi állására gyakorolnak; azon kérdést vagyok bátor intézni a -külügyér úrhoz, történtek-e már az újonnan létrejött londoni meg­állapodások nyomán a külügyministerium részéről lépések az iránt, hogy a partbeli hatalmakkal egyetértöleg ezen akadályok elhárítására mód ta­láltassák s hajlandó-e a külügyér ur a Duna tor­kolatánál müködö európai bizottságot, mely oly si­keresen oldotta meg ottani feladatát, mint az erre legcélszerűbb eszközt felajánlani?“ Szóló szóbeli indokolásában a vaskapu megnyitásának különös védelmi fontosságát emeli ki. Ezen interpellatió a kormánnyal közöltetni fog. Ezután napirend folytán a külügyi költségvetés részletes tárgyalása követ­kezett. Tárgyalás alá vétetvén a külügyi albizott­ság jelentése, ennek alapján a költségvetés I. cime alatt összesen 632,817 frt szavaztatott meg. Pulsz- ky Ferenc nem akar az ezen címben előforduló tételek ellen felszólalni, hanem felkéri a közös kül- iigyrainisteriumot, hogy ezentúl a magyar delegatio iránt több figyelemmel legyen. A vörös könyv né­hány oly szót tartalmaz ugyanis, melyek a magyar akadémia szótárában nem fordulnak elő. A magyar szavak közt pl. „Vertragot“ nem ismer, valamint azt hiszi, hogy az „Anhang“ sem magyar hang. Ajánlja e körülményt a külügyministerium figyel­mébe. A rendkívüli kiadásokra e címen 20,380 frt szavaztatik meg. Felolvastatván az albizottság je­lentése, a II. cimre „diplomatiai költségek“ vonat­kozólag, felszólal.: Zsedényi Ede. A pápánál levő római követ az egyházi ügyeket képviseli. Miután azonban az egyházi ügyek nem közösek, kérdi, hogy ezen római követ eljárásáért az illető orsz. kormány felelös-e? Haynald Lajos kalocsai érsek. Nem osztja Zsedényinek a római követség kérdésében kifejtett nézeteit. Rómának jelentősé­gére nézve nem tartja irányadónak azt, hogy váj­jon a pápa bir-e s milyen világi hatalommal bir. Hogy ha tehát eddig is készséggel szavaztatott meg a római nagy követ költsége, akkor a pápa világi hatalmát nem tartja e kérdésben mérvadó­nak, külö iben ha consequens akar lenni, nem oszt­hatja Zsedényi nézetét és feleslegesnek tartja, hogy az általa megpendített interpellatióba bővebben ereszkedjék. S z é c h é n Antal gróf nézete szerint a római kérdést függőben levőnek kell tekinteni és tovább nem mehetünk mint maga az olasz kormány. Zse­dényi Ede a kalocsai érsek beszédére vonatko­zólag kijelenti, hogy ő egy szóval sem ellenezte a követség megtartását. Nem látja a t. érsek beszé­déből, hogy nem saját érseki, de állami szempont­ból beszelt volna. Az érsek szájából tisztelettel ve­szi azon nyilatkozatot, hogy azon, a kor szellemé­vel örökös harcban élő szentszék szellemi tekin­tetben Európa felvilágosodását s művelődését moz­dítja elő, de megvallja, hogy ezt csak is érsektől, de mástól nem hallotta. (Derültség.) T r e f o r t Ágoston nem fogadja el a kalocsai érsek beszé­dében neki jutott leckét. 0 nem mondta, hogy a római kérdés nem egyszersmind világi, hanem pusztán csak egyházi kérdés. Egész élete tanúsítja, hogy sohasem tartozott azokhoz, kik a politikában a szellemi erőket a számításból kihagyják. A szel­lemi, az egyházi erők is döntő súllyal bírnak a politikában, s ezt bizonyosan a delegatió egy tagja sem tagadja, a miért is ö excellentiája e tekintet­ben szélmalmok ellen harcolt. Orczy Béla, a külügyministerium képviselője, Haynald érsekkel ért egyet. Ezután az osztrák Lloyd ügye kerül a delegátió elé s miután Zsedényi úgy Szapáry An­tal, amaz határozott, emez már gyenge és helyte­len alakban a mellőzést javasló indítványt adták be, a delegátió ez indítványok felett tanácskozott s miután Szapáry Antal később maga is belátván indítványa helytelenségét, azt visszavonta, Zsedé­nyi indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Az ügy tehát az illetékes két törvényhozás határozatáig függőben marad. — Széli Kálmán inditványára a tengerészeti albizottság jelentése pénteken a had­ügyi jelentés pedig hétfőn fog tárgyaltatni. Franciaországi események. Franciaországot a kölcsön ügye valóságos lázba hozta. Már több nappal a kitűzött idő meg­érkezte előtt, párisi tudósítások szerint, az aláírás­ra nagy előkészületek tétettek az ország minden részében, mintha a vagyonosb osztályok a nemzeti kölcsönből nemzeti ünnepet akarnának csinálni. Azt kellene hinnünk, hogy Thiers két milliárdot dobott ki az ablakon a tőkepénzesek számára, hogy végre jó kedvre hozza őket, oly szenvedé­lyes lelkesedés uralkodik közöttük. De az egész ország oly lázasan várta az aláirás napját, mintha a csatatéren elvesztett gloiret a kölcsön sikerével akarná visszaszerezni. Szakférfiak állítása szerint maga Franciaország aláírja a szükséges pénzösszeg felét. A tőkepénzesek, bourgeoisek stb. istenitik Thierst, ki csodás reclamejával minden üzért ha­zafivá változtatott. Politikája osztatlan tetszésben részesül. A párisi háztulajdonosok összeirtán a lázadás idején szenvedett káraikat. Többé kevésbé meg­sérült 2740 ház után 800 milló franknyi kárt mu­tattak ki. Legújabbak. Pár is, jun. 28. Thiers a római kérdést illető­leg még semmiféle utasítást nem bocsátott ki. Gab- riac marquis holnap Berlinbe indul. A brazíliai csá­szárt csütörtökre Párisba várják. — Mint mond­ják a kölcsönre történt aláírások meghaladják az 5 milliárdot. Metz város 20 milliót irt álá. A pári­si gróf ma reggel Calaisben kikötött s még ma Versaillesba érkezik. Flóré ne, jun. 28. A senátus a közbiztonsági, az amerikai-olasz kereskedelmi törvényt, valamint a pápai adósság unificatiójára vonatkozó törvényt elfogadta. Flórenc városának köszönet szavaztat­ván, a senatus ezen utolsó ülése e kiáltások közt fejeztetett be : Éljen a király ! Éljen Olaszország! — pápa múlt hétfőn titkos consistoriumot tartott több püspök kinevezése tárgyában. A pápa ez al­kalommal ezt mondta volna : Viktor Emánuel király az idegen hatalmak követei kíséretében legközelébb ide érkezik. A külföldi kabineteknél minden lehe­tőt megtettünk, de csak bókokat kaptunk. Semmi remény többé. Még inkább ragaszkodjunk e sze­rint az Istenhez, mert csuda nélkül minden elve­szett. Marseille, jun. 29. A haditörvényszékPremeit és Palissier E-t halálra ítélte; ötöt deportátióra, kettőt kényszermunkára, egyet várfogságra. Tiz vádlott szabadon bocsáttatott. Lemberg, jun. 29. A lembergesernovitzi vona­lon az áradás miatt a közlekedés megszakadt. Bérli n, junius 29. A háború alatt elitéit Güt- terbock bankár kegyelmet kapott. A császár am- nestiát bocsátott ki Elszasz és Lotharingia lakosai részére, kik politikai vagy katonai tények miatt elitéltettek. Békésvármegye polgári törvényszékén a julius 4—6-ki tanácsülésekben a következő perek adat­nak elő: 814—871 Petri Istvánnak V. Nagy János el­leni kártérítése pere. — 3066—871 Szánthó Al­bert mint közgyám és társainak Csapó Mihály és társa elleni egyesség megsemmitése és örökösödés iránti pere. — Előadó : Igaz Károly táblabird. — Ö532—870 Sztán Paraszkának Sztán Onuc elleni köteles rósz kiadása iránti pere. — 828—871 Nó- ránt Juliánnának Lutzi István elleni válópere. — Előadó : Nyikora M. táblabiró. Ujdonságok. — A lapunk 51-dik számában közrészvétbe ajánlott szegény beteg asszony segélyezé­sére szerkesztőségünknél a következő adakozások folytak be: egy G^rlán eszközölt gyűjtés 10 frt, Fónagy Károlyné 2 frt, Paulovytz Béláné 1 frt, Farkas Béláné 1 frt, Bonyhai Benjamin M.-Berény- böl 1 frt, N. N. Pestről 2 frt, összesen 17 frt. Fo­gadják a nemeslelkü adakozók legbensöbb köszö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom