Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-06-18 / 49. szám

11 mikép a legszegényebb állásban is lehet nymbust szerezni. Vilim már 1841-ben egyike volt a legde­rekabb népnevelőknek s az akkori „Jelenkor“ ki­tüntető cikkel méltányolta érdemeit. Az iskolából minden jó irányba igyekszik hatni s azon befolyást, melyet a közszeretet ruházott rá, sok téren igyek­szik érvényesíteni. így nem győzi eléggé ajánlani tanítványainak, hogy rajzolgassanak, mert az fej­leszti az Ízlést. Érdekes tudni, hogy Orlai Soma festészünk e derék tanító buzdításai folytán szeret­te meg a festészetet. Vilim iskolája egészen tele van agatva tanitványai által rajzolt ábrákkal. Ezen­kívül szenvedélyes gyümölcsfatenyésztö. a gyümölcs­fa nemesítésére gyákorlatilag is oktatja tanitványait. A vidék többnyire tőle kapja az oltványokat. Mint pomolog már több ízben nyert jutalmat a békés­megyei gazdasági egyesülettől. Vilim fölül van a 70 éven s Turócmegyéböl való, szegény, németaj­kú szülőktől. A n.-károlyi evang. iskolában kezd­te pályáját, akkor tanult meg magyarul is; majd a mezöberényi tanodában folytatta, hol mint a leg­jobb tanító évről évre kitüntetésekben részesült. 1842-ben hivták meg a csabai iskolába, mely ha­zánkban a legnépesebb evangélikus tanoda, itt mű­ködik azóta ernyedellenül évenként vagy 200 ifjú szivét képezve. Minél több ily tanítót adjon isten hazánknak! A megyei dalegylet rendező bizottmánya ked­den tartá gyűlését Csabán. A programra kivitele felett tanácskoztak, a többi közt nevezetesen meg­állapították a napot, melyen a verseny loend, ez mint már említők is, augusztus első vasárnapja vagyis említett hó 6-ika. Örömmel hozzuk itt fel ez alkalommal, hogy a verseny iránti érdeklődés folytonosan növekszik, Csabán és Szarvason is ujonan megalakultak a dalárdák, s mindkettő részt fog venni a versenyben. Némi büszkeséggel emlitjük fel, hogy a „Zenészed Lapok“ utóbbi száma csaknem kizárólag ez ügygyei foglalkozik, mi szolgáljon újabb buzdításul ifjú egyleteinknek a szorgalmas tanulásra, hogy aztán a nagy napon becsülettel megálljának. Bödö János és Kertész András aláírással egy nyilatkozatot kaptunk, mely még egyszer reflec- tál egyik újdonságunkban említett „Református kör“ elnevezésre, azt. „Újvárosi olvasó körré“ kér­vén kiigazittatni, mit ezennel meg is teszünk. Csabáról Írják nekünk, hogy Reményi Ede két év előtt terem hiányában elhalasztott hangverse­nyét, e hét közepén fogja megtartani. Csaba ér­telmisége örömmel fogadja e hirt, mit mi is ha­sonlóan fogadnánk, ha ugyan szerencséltetne min­ket is. Szerkesztőségünkhöz beküldetett. A „Kis Újság“ díszes kiállításban, szép képekkel, megje­lenik minden vasárnap; válogatott tartalmából, az olvasni szerető ifjúság sokat tanulhat s a hetenként meg-megujuló, 12 tömött oldalra terjedő képes lappal, hasznosan töltheti el üres idejét. A „Kis Újság“ népiskolák s az algymnasiumok serdülő if­júsága számára van szerkesztve. A lap ára negyed­évre I, félévre 2 frt. Az olcsó ár mellett, az elő­fizetők egy 68 lapra terjedő albumszerü „ajándék­könyvecskében“ is részesültek — minden felülfize- tési dij nélkül. Vegyesek. Orosz vásár. Némely orosz városok híresek a bennök tartani szokott óriási vásárokról. így például a legközelebb volt irbiti vásáron az áru­forgalom valóban rémitöleg nagy volt. A nevezett vásárra hozatott összesen 41 millió rubelnyi értékű áru; ebből 37,545,000 rubelnyi árucikk kelt el, a többi nem talált vevőt. Az eladott árucikkek közül említést érdemel a vaj és a csáj; az első maradék nélkül 1.250,000 rubelnyi, a második pedig 2 mil­lió 225,000 rubelnyi mennyiségben adatott el. Az orosz belföldi ipar a vásáron 36 milliónyi értékkel az európai kereskedelem 2 millió rubellel, az ázsiai pedig 3 millióval volt képviselve. Ezen vásár írbit városának illetékek fejében 14,279 rubelnyi hasz­not hozott. Lotteria-jövedelem. April hóban a lotteria ♦ 243,641 frtot jövedelmezett az államnak, a fő vám­hivatalnál pedig 137,435 frt és 4 krra rúgott a vámjövedék. Ritka pátiens. A pozsonyi országos kórházban most egv kataleptikus beteg van, a ki már 23 nap óta folytonosan mozdulatlanul alszik. Ez K. József prónai, turócmegyei születésű, 22 éves fiatal em­ber. — Vagyontalan szülök gyermeke ugyan, de szellemileg tehetséges lévén, a magasabb tudomá­nyoknak szentelte magát s több latin iskolát vég­zett. De utóbbi időkben gyakran esett oly görcsös állapotba, hegy napokon át eszméletlenül feküdt, sem ételt, som italt nem vehetett magához, a me­revség megszűnte után dühöngési rohamai jöttek miért is az iskolát abban kellett hagynia. Ez álla­pot többször ismétlődvén, elméje is igen meggyen­gült. Akkor szerzetes kolostorba lépett. De beteg­sége itt is üldözé, csak hogy a roham soha sem tartott tovább 3 napnál. De múlt hó 20-kán újra elaludt s mivel 25-én sem tudták életre hozni s attól féltek, hogy éhen hal: az orsz. kórházba vit­ték. E hó 12-én sem változott állapota. — Úgy alszik, mint egy egészséges ember, lélekzetvétele réndes, szivütése szabályos, érverése normális, kül- bör működése meglehetős élénk, mert külső izga­tó szerek, mint a mustártészta, rögtön reagál. — Fürösztötték melegben is. De eddig minden kísér­let felébresztésére meghiúsult, még a galvanomag- netizmussal is kudarcot vallottak. Tagjai, mint a viaszbábé, abban a helyzetben maradnak a mint teszik Őket. Orrán keresztül befecskendett tápsze­rekkel tartják fenn benne az életet, mert a mit szájába töltenek, azt nem nyeli le. — Szeme ki­fordult, szempillái lehunyvák. Már egész csont­vázzá száradt a hiányos táplálkozás miatt. Ha fel­nem ébred, úgy az orvosok véleménye szerint leg­feljebb hathónapig él, miután a tünedező életerőt a beadott kevés táplálék nem bírja pótolni. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A békésmegyei gazd. egyletnek f. é. máj. 29-én tartott tavaszi közgyűlésén*) mindenek­előtt a pénztár állapota vétetett tudomásul, mely szerint az évi bevétel volt 7727 frt, a kiadás 5307 frt s igy a jövőre átmegy 2420 frt, mely állapot annál kedvezőbbnek találtatott, mert az egylet az idén 2421 frtnyi honvédegyleti tartozását is egy szerre végkép törlesztette. A számadások rendben találtatván, a pénztárnok Mokry Sámuel a fele­lősség terhe alól feloldatott. A behajthatlan régi hátralékok végképeni törlésére a választmány telj­hatalommal Hibáztatott fel. A kertből befolyt ösz- szes évi jövedelem ez idén csak 350 frtot tett. — Bemutattatok az egyletnek vagyonáról legújabban készített leltár, mely szerint az egyletnek tiszta va­gyona tesz 18,768 frt 20 krt, adóssága pedig nincs. Olvastatott a titkár által az egylet f e 1 v i r á- gozásaérdekébenbenyújtottem 1 ókirat, mely­ben saját megyei és összes hazai gazd. egyleteink működésének eddigi téves iránya és ennek első sorban a gazdaközönség részvétlenségében nyilvá nuló következése kimutattatván, a gyakorlati irány­nak felkarolása sürgettetik. Szerző e végre 5 in­dítványt tesz és fejt ki, melyek szerint: 1) az igaz­gatóság hatásköre tágittassék, hogy a lé­nyegtelenebb ügyeket belátása szerint maga is vé­gezhesse, s igy a gyűlésekről sok apró admi­nistrativ tárgy lemaradván, idő jutna gyakorlati eszmecserére, a mi eddig gyűléseinken — sajnos — soha sem folyt; — 2) társalgási összejö­vetelek is tartassanak, melyeken minden ad- minist. és kormány ügyek teljesen kizárva, a me­zőgazdaságnak azon időbeli égető kérdései, továb­bá egyes gazdáknak fontos tapasztalatai és felfede­zései fesztelen modorban megbeszéltetnének s a megállapodások tanács alakjában a megye lapjá­ban és minden község temploma előtt a közönség­nek tudomására hozatnának; — 3) vándort'a- nár alkalmaztassák egyletün k tér ül étén, *) Az „Alföld“ szerkesztősége jelen közlemény felvételére kéretik. a ki a községeket egyenként és folytonosan bejár­ná s azokban a mezőgazdálkodás minden ágáról népszerű előadásokat tartva az okszerűbb gazdál­kodás terjesztésén s e mellett az egylet tagjainak szaporításán fáradoznék ; — 4) községi gazd. körök alakíttassanak az egyes községekben lakó egyleti tagokból, mely körök pénz felett is rendelkezvén, kiállításokat tarthatnának, községi gazd. ügyekben határozhatnának, az anya-egylet­be választmányi tagokat küldenének és oda indít­ványokat beterjeszthetnének; — végre 5) az ál- latkiállitás, gazdáinknak e legkedveltebb és leghasznosabb látványossága, r endszeres i ttes- sék és magasabb dijakkal láttassák el. — A közgyűlés ez emlékiratban foglaltakat nagy horderejűknél fogva rögtön tárgyalás alá vienn nem akarván, azt előbb nyomtatásban minden tag­nak megküldeni s egy számos tagból álló bizottság által alaposan tárgyaltatni rendeli, mely bizottság­nak munkálata egy jövő e célra tartandó közgyű­lésnek lészen beterjesztendő. Ezek után a Laczay József és Thaisz Gyula lemondásai folytán megürült alelnöki szé­kek betöltése kerülvén szőnyegre, miután a közgyűlés egyrészről meggyőződött a felöl, hogy Laczay József eddigi ig. alelnök ez állását tovább­ra is megtartani nem hajlandó s ezért neki eddi­gi ügybuzgó munkásságáért jegyzőkönyvileg kö­szönetét fejez ki; másrészről Thaisz Gyula alelnö- köt lelkes, kitartó felkiáltásokkal a további meg­maradásra reábirnia sikerült, nem lévén csak még egy év hátra az általános tisztujitásig, egyhangú­lag felkérte és megbizta Thaisz Gyula alelnököt, hogy ezen hátralevő egy évben az egylet igazga­tását felvállalni szíveskedjék, mely megbízatását név. alelnök a közügy iránti érdekből a közgyű­lés osztatlan örömére el is fogadta. A földm. núnisterium által f. é. jul. 10-ki ara­tógépversenyünkre adott 65 aranyos államdij kö­szönettel fogadtatott. Beliczey István indítványára elhatároztatott, szólittassék fel a földm. ministerium, hogy kiváló gondját a föl dm Íves iskoláknak szaporítá­sára fordítani s különösen alföldünknek e tekin- tetbeni nagy szükségletét méltányolva, az Arad- megyében fekvő medgyesi kincstári pusztán, mely e célra alkalmas kész épületekben bövölködik, Békés-, Arad- és Csanádmegyék számára egy ily földmives iskolát mielőbb felállítani s az e célra szükségelt összeget az országgyűlés által megsza­vaztatni igyekezzék. Végre id. Wilim János egyleti tag és b.-csa- bai tanító, hivataloskodásának f. é. jun. 17-én tar­tandó félszázados jubileuma alkalmával, a gytímöl- csészet terén megyeszorte ismert nagy érdemeit el­ismerő okirat alakjában, egyletünk részéről üdvö- zöltetni határoztatok. Közli, Gerendáson jun. 5. 1871. Mokry Sámuel egyl. titkár. — Az aratás alkalmából a földmivelési mi­nisterium közvetítése folytán a munkára utazó ara­tók számára egyes vasuttársulatok kedvezményt nyújtottak és pedig a lajtántuli tartományokban a Ferdinand északi vasút marchegg-brünni és mar- chegg-olmützi vonalain május és junius hóban Ma­gyarországba utazó munkásokat 3-ik osztályú ko­csikban 50% dijleengedéssel szállitandja, azon eset­ben, ha a jegyek az oda- és visszautazásra váltat­nak, és a visszautazás a jegy váltásától 8 hét alatt történik. Az osztrák államvasut lajtántuli vonalain az ara­tásra utazó munkásokat, ha azok legalább 10 egyénből álló csapatokban utaznak, és magukat a községi elöljáróság, vagy a cs. k. kerületi hatóság bizonyítványával igazolják, — 3-ik osztályú ko­csikban mértföldenkint 10 kr. viteldijért fogja szál- litani, úgy az oda-, mint a visszautazásnál, mely kedvezmény hatálya azonban csak junius, julius és augustus hónapokra terjed ki. A magyar állam területén levő vasúti vállalatok közül az osztrák államvasut az aratásra utazó és- onnét hazatérő munkásokat junius, julius és augus

Next

/
Oldalképek
Tartalom