Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-06-18 / 49. szám
Harmadik évfolyam. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közle- , mények küldendők: főutca 186. szám. 49-ik szám. Gyula junius 18-án 1871. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. _____________ _ \ egész évre Hi rdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési1 fél „ irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca / nedved 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. ( ” Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték ' minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. \ Kéziratok nem küldetnek vissza. Előfizetési felhivás BÉKÉS folyó 1870. év julius-szeptemberi negyedére. Az évnegyed közel lejártával fölkérjük a t. közönséget, hogy lapunkat továbbra is becses pártfogásában részesíteni s az uj negyedre szóló előfizetéseket kiadóhivatalunkhoz mielőbb beküldeni szíveskedjék. Az előfizetési föltételek lapunk homlokán olvashatók. Szomorú jelek. Ki megyebizottmányi gyűlésünkön jelen volt, s ott a szarvasi ügy tárgyalását végig hallgatta, aligha velünk együtt nem fogja mondani: hogy szomorú jelek. Avagy szomorú jelek-e azok, mikor egy szorgalmas és békés nép lelkét álpróféták megmérgezik a hazafiság tündöklő fénymázával bevont izgatásaikkal saját önző céljaik elérésére, s ha titkos rugóit keressük ez üzelmcknek, még szomorúbb tapasztalás lesz az eredmény. Mint a megy egy ü- lésen felolvasott jelentésekből kitűnik, az izgatások csaknem szorosan megállapított rendszerben folynak s a főtényezők — kiknek a mellett, hogy minden párton felül kellene állniok, s kötelességük lenne a felmerülő rendzavarásokat csirájában elfojtani — maguk az elöljárók állanak az izgalom élén, s hogy némi indokolást leljenek s részvételüket némileg igazolják, előállítanak egy embert, a város főjegyzőjében, s azt mondják : ez nem képviseli a mi érdekeinket, ez az ember hivatalával visszaél, ez az ember nekünk nem kell. Ez a külszíne a szarvasi izgalmaknak, s hogy mily hamis e külszín, azt bebizonyítja azon körülmény, hogy a jegyző ellen emelt vádak megvizsgálására kiküldött bizottság a jegyzőt teljesen ártatlannak találta. Mi tehát valódi oka ez izgalmaknak ? Nem kell nagyon messzire mennünk. Két- három év előtt e nép nyugodt és békés volt, szorgalmasan végezte munkáját s elé-1 gülten élvezve annak gyümölcsét; teljesítette híven, pontosan hazafiui s polgári kötelességeit, szóval a város a nyugalom, jólét és megelégedés képét mutatá, és e kép hű volt. Ma már ott állanak, hogy apa a fiúnak, testvér testvérnek, barát a barátnak ellensége, ha épen nem tetszik egyik vagy másik bölcs véleménye előtt térdet fejet hajtani. A képviselőválasztási mozgalmak óta vaskövetkezetességgel működik az izgatás a nép jelleme és észjárása megrontásán s félrevezetésén. A nagy hangú frázisok mindig sok hallgatóra találnak, pedig a választási mozgalmak alatt ugyancsak bővében voltunk a frázisoknak. A nép kezdett elszokni a dologtól, hogy a népboldogitók mérgező tanait hallgathassa, s mert értelmi fejlettsége s érzékei nincsenek annyira művelve, hogy az üres szavak értelmét valódi értékére levezetni, vagy az abban rejlő méreg erejét rögtön megítélni képes lenne ; szentirásnak tartotta a szót, mit a pro- letárius kortesvezérnek az aljas önérdek adott ajakára. S azóta a népből is sok talentum emelkedett ki, legalább az ő hitük szerint, kik a népszerűség nymbuszának egy galyjáéi't feláldozzák nyugalmukat, munka s iparuk elhanyagolásával meggondo latlanul sietnek a pusztuláshoz, s ha ez bekövetkezik, képesek magukat a haza mar- tyrjainak tekinteni. így szaporodnak aztán a népboldogitók s a martyrok mai nap oly megdöbbentő számra. Nem akarunk igaztalanok lenni, a választási izgatásokban mind-két pártnak nagy része volt, s az a szomorú, hogy értelmes emberek is éltek e két élű fegyverrel, melyei mig egyrészről a nép értelmét az igazságnak saját pártjukra történt félremagyarázása által a kétkedés homályába vezették, — annyira, hogy mint akkor ez megjegyezve volt, megyénkben nem politikai, hanem személyes választások voltak — addig más részről az ész és jellemet ütötték arcul, midőn jobb meggyőződésük ellenére a nyelv hatalmát használták fel céljaik elérésére. A képviselő választási mozgalmak visz- szahatásai még nem múltak el, mint ezt a szarvasi ügyek állása igazolja. A mozgalmak vezetői közt mint említők tekintély és értelem nem hiányzott, s ha most egy ujonan felkerekedett népboldogitó megpendít valami eszmét, s mivel már az aláírások korszakában élünk — aláirás utján kívánja azt diadalra juttatni, — elmegy először ahhoz a tekintélyes emberhez, ki a kortes világban jó barátja volt hivatkozik, a jó viszonyra s a népszerűség hatalmára, a tekintélyes ember aláírja magát az első sorban, mert a népszerűség csak igy marad meg, — a népboldogitó aztán nyakába ve- i szí a várost s csakhamar megtelik az iv, mert nagy ember neve áll annak homlokán, s követelik a kérelem teljesítését, és okoznak ezer meg ezer bajt, hátramaradást megyénél, ministeriumnál és országgyűlésnél. Hol aztán legtöbb esetben arra a meggyőződésre jutnak, hogy az „oh nép“ szava még sem az isten szava. így állnak ma társadalmi viszonyaink mit Tatay István ur gyönyörű beszédében a megye közönsége előtt oly híven illus- trált Szarvast illetőleg, hogy abban egész megyénk képét láttuk, — kevés gondolkozás után elmondhatjuk a hadvezérrel: hogy még egy ily győzelem, aztán elvesztünk. Békésniegye bizottmányának 1871. évi juniuslió 12-én és folytatva tartott közgyűlése. Olvastatott a m. k. beiügyminister rendelete, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 91. §-ban meghatározott módozatok kidolgozására a bizottmány kebeléből egy küldöttséget küldjön ki e hó 15-én. A megye közönsége e ministeri rendelet által önkormányzati jogát megsértetnek nyilvánítja, s az ellen óvást is tett. A gyűlés határnapjának kitűzése az ősi szokás és törvényes gyakorlat szerint is annyira a főispán és a megye közönsége hatáskörébe tartozik, hogy annak nem tudása vagy figyelembe nem vétele a megye önkormányzati jogának szándékos megsértése. Junius 14. A szarvasi ügy. Olvastatott a megyének Pól Dániel városi főjegyző ellen emelt vádakra hozott határozatának meghirdetésére kiküldött küldöttség jelentése, — továbbá az elöljáróságnak kérvénye uj főjegyző választhatásért, — nem különben a képviselő testület egy kérvénye melybon az újabban felmerült izgatások következtében kérik a múlt gyűlésnek a bünvizsgálat elrendelésére hozott, de felfüggesztett határozatát foganatosítani, úgy nem különben, hogy e vizsgáló bíróság különös tekintettel a még folyton űzött izgatásokra azokat gyökeresen kiirtani, s a bűnösöket igazságosan megbüntetni igyekezzék, — továbbá olvastatott a szbiró jelentése, melyben az elöljáróknak hivatalaikról történt lemondását s nép- gyülés által uj választás kieszközölhetését kéri. A megye közönsége mindezekből sajnosán győződik meg egyrészről arról, hogy minden a békés kiegyenlítésre irányzott törekvése épen nem vezetett eredményre, de sőt folytonosan a nagyobb mérvben űzött izgatások szülte zavarok által a kedélyek ma már úgy vannak hangolva, hogy a békés kiegyenlítésnek még reménye is eltűnt, másrészről, hogy a megye tekintélye is ez eljárás által annyira megvan csorbítva, hogy a felfüggesztett bünvizsgálatot elrendelő végzés szigorú foganatosítását rögtön elrendelni el nem mulaszthatja. A vizsgálat foganatosításával Foltényi Ignác orosházi főszolgabíró oly utasítással bizatik meg, hogy figyelmét különösen a lappangó izgatókra terjesztvén ki — mert mi legszomorubb, az izgatások műhelye a városháza termei — azokat gyökeresen orvosolni s a csendet és békét mielőbb helyreállítani igyekezzék, mely működésében ha talán a politikai hatóság segédlete elégtelennek mutatkoznék, katonai kartalommal is törekedjék működésének sikert szerezni. Felhatalmaztatván az izgató elöljárót állásáról elmozdítani, s helyébe mást kinevezni. (Folytatása következik.)
