Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-05-11 / 38. szám
Ezen stádiumban van az ügy e percben, melyben e sorokat írjuk. Hogy az igazságügyministernek a fen- forgó kérdésben tanúsított magatartása nem valami nagy önállóságra és erélyre mutat; hogy átalában a kormány eljárása a kérdéses törvényjavaslattal szemben az átgondolt tervszerűség jellegét nem igen hordja magán : azt a törvényjavaslat fentvázolt változatos története eléggé igazolja, és nem vélünk sem újat, sem igaztalant mondani azzal, hogy az önzésteljes helyi- és személyi-érdekek áradatának, — mely egyébiránt az oly kérdésekben, minő például a bírósági szervezés igen természetszerű, és melynek jelentkezése, csaknem elodázhatlan: ez áradatnak, mondjuk, férfiasán ellentállani nem oly feladat, melynek igazságügyminis- terünk megfelelni képes legyen, — valamint hogy egyéb nagyhorderejű reformkérdéseink közel kilátásban levő megoldására nézve, a kormánynak a fenforgó ügy körül tanusitott, minden rendszerességet nélkülöző magatartása, kedvező előjelként egyátalán vem vehető Egyébiránt az összes hazai sajtó halla- tá már e dolog fölötti véleményét, mely ellenzéki és deákpárti lapoknál egyaránt kedvezőtlen; csakhogy mig az utóbbiak tárgyilagos őszinteséggel Ítélik el a kormány eljárását, azon kormányét, melynek egyéb dologban hű védfalát képezik: addig az ellenzéki lapok a baj forrását egészen máshol keresik, s kárhoztató Ítéletüknek meddő recriminátiókban keresnek alapot. így például némely ellenzéki lap a bírói szervezés körül felmerült bajokban a nemezis bosszúját látja, mely a deákpártot gyorsan utolérte azért, mert merényletet követett el akkor, midőn a szabadság s az ősi alkotmány ellenére a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt megalkotta! — mig másik ellenzéki lap rosszalása alapjául azt a régi themát választá, hogy a kinevezés nem ad a bírói függetlenségre nézve több biztosítékot, mint a választás. Ez aztán argumentáló oly kérdésben, mely most már lényegében tisztán csak pénzügyi és statistikai jelentőséggel bir. neik gyöngédebb oldalával. Többen közülök meglehetős erős belső küzdelem után visszatértek a katholikus egyházba; mások azonban egészen máshelyt kerestek maguknak az eszmék zavarában szórakozást. “ A proletariátust illelöleg, tény, hogy az uj tannak — már a mennyiben t. i. újnak volt nevezhető — hogy befolyását gyakorolhassa, nem volt szüksége a vallás varázsára; és az eszmék árama, mely a hirdetők és követők között fentartá az ösz- szeköttetést, nem hasonlított azon magneticus áramhoz, melynél a női világban oly nagy szükség volt s melynek első feltétele a nemi különbség va- la. Mert hiszen a bizonyos nap díjból napról napra életét nyomoruan tengető munkás hogy birt volna ellenállani azon programmnak, melynek tételei következőleg hangzottak : 1) A társadalom két osztályból t. i. a semmit nem tevők s a munkások osztályából áll, ezek közül az előbbiek jog nélkül emésztenek, mert nem dolgoznak. 2) A birtokfelosztásnál a munka- s a viszonla- gos képességnek kell egyedül irányadónak lenni. 3) Az apák részéről az utódok számára történő örökbenhagyás visszaélés a társadalomban, mely visszaélésnek a munkás osztály s az egyéni képesség javára meg kell szűnnie. 4) Kinek vagyona van, arról mondjon le a társadalom javára, melynek feladata leend azt a munka s a képesség arányában osztani fel. 5. Minden oly társadalmi rendszer, mely nem e szabályokon nyugszik mint alapon, sérelem és igaz- talanság a szegények és munkások osztálya ellen. ^Folytatása következik.) Hanem hát ahoz is genie kell, hogy az ember száraz statistikából érzelgőségi drámát csináljon; ellenzékünk pedig — úgy látszik — örömest foglalkozik vele s mindenütt elszavallja, hogy „merénylet a szabadság és ősi alkotmány ellen!“ — Edu- árd und Kunigunde. ________ Hajóssy. Ors zággyűlési tudósítás. Május 5. Táncsics Mihály interpellálja az igazságügyi ministert van-e tudomása, hogy Békésmegye Öcsöd községében mily visszaélések történnek a nép tanulatlanságával, s nem tartja e szükségesnek a helyszínén szigorú vizsgálatot rendelni el. — Go- rove minister benyújtja a vizszabályozási és ár- mentesitési társulatokra, úgy a gátrendőrségre vonatkozó tjavaslatokat. Tóth Vilmos belügyminis- ter benyújtja a közrend helyreállítása végett szükségelt királyi biztosság költségeit. — Napirend az e. f. bíróságok rendezéséről szóló tjavaslat tárgyalása. A 25. §-nál Györffy Gyula módosítást ad be: az igazságügyi minister tjavaslatot fog előterjeszteni az iránt, hogy a nagyobb forgalommal biró, vagy a törvényszékek székhelyétől messzebb eső járásokban a járásbiróság telekkönyvi hatósággal ruháztassék fel. Mellette szóltak Halász B. Tisza K. Vidliczkay J. Hal mossy javaslata fogadtatott el Horváth D. és Paczolay módosításával. 26—34 §-ig csekély módosítással lőnek elfogadva. 34 §. mely a jelenleg törvénykezési célokra szolgáló helyiségek és eszközök átadásáról szól, élénkebb vitára ad alkalmat. V á- rady Gábor nem látja eléggé világosnak a szövegezést, vitára adhat e szerint alkalmat vájjon tulajdoni joggal, vagy birtoklás jogcimén lesz-e az átadás. Uj szövegezést ajánl, mely el is fogadta- ték. A többi §§-ok csekély változtatással elfogadtatnak. Május 6. Napirend a kir. ügyészségről szóló tjavaslat tárgyalása. Lázár A. és Táncsics M. a javaslat elfogadása ellen beszélnek. 103 szóval azonban 95 ellenében az átalános tárgyalás alapjául elfogadtatott. A 15. §-ig csekély módosítással elfogadtatott e §-nál Halmossy E. módosítást nyújt be a királyi ügyészségi qualificatiót illetőleg, ez el is fogadtatik. Zsedényi E. a 24- ik §. kihagyását indítványozza, mint a mely a protestánsokra nézve a házassági kötelék érvényét rendeli el. A § kihagyatik. Május 9. Pauler minister adott megnyugtató feleletet a homeopathiáért aggódó gr. Apponyi in- terpellatiójára, kijelentvén, hogy a Rókus kórházban minden el van már készítve a hasonszenvi tanszék számára, s hogy tanárul Dr. Haussmann neveztetett ki, kórodát azonban csak az egyetemi kórodák sorsának eldőlte után építtethet. — Gr. Apponyi megelégedett a válasszal. Az úrbéri javaslat harmadszori megszavazásánál oly eset adta elő magát, melyet a főrendiház érdemesnek tartott jegyzőkönyvébe venni. Gr. Pállfy Mór volt helytartó kijelenté, hogy ö az egész javaslat ellen van és soha sem fog rá szavazni. — Ezután a képviselőházi jegyző mutatta be a házban tegnap végleg elfogadott javaslatokat, melyek a hármas állandó bizottsághoz lettek utasitva. Elfogadtattak ezenkívül részint változatlanul részint jelentéktelen módosításokkal az irtványokról s az erdélyi tagosítás és arányosításról szóló javaslatok. Franciaországi események. A harctéren kevés uj történt, az ágyúzás folyton tart ugyan az erődök ellen, de kevés eredménnyel. Ma leginkább a békealkndások felé fordul a figyelem. Bismark herceg kijelenté, hogy ha még sokáig húzzák a tárgyalásokat, nem lehetetlen, hogy a német hadak ismét megkezdik működésűket. Bismark maga is részt vesz a tárgyalásokban, s e végből Frankfurtba utazott, hova Favre és Pouyer-Quertier — francia pénzügyér — is megérkeztek. Ez utóbbi lehetetlennek tartja a hadi kárpótlást olyképen fizetni, mint azt a béke feltételek követelnék. Favre pedig követeli, hogy a még megszállva tartott párisi erődöket a németek ürítsék ki, e mellett még az elfoglalt fegyverek, s a még fogva tartott katonaság kiadását követeli, mert a párisi felkelés elnyomása mulhatlanul megkívánja azok teljesítését. A commune folytatja megkezdett működését az emlékszobrok rombolásában, igy kijelenté, hogy a Vendome szobrot is lefogja rontatni, s hogy ily sors éri Páris többi bronce-szobrait is. Bordeaxban egy szövetségi liga alakult, mely a versaillesi kormányra akar pressiót gyakorolni, hogy Páris iránt engedékenyebb legyen, — a liga mellett Gambetta áll, — azonban mint Rouenböl jött sürgöny jelenti a versaillesi kormány elfogatási parancsot adott ki a Madridból visszatért Gambetta és Laurier ellen. Legújabbak. Konstanczinápoly, május 7. Az egyptomi kérdés nagyon komolyra fordult : a porta akarja a háborút; Anglia mindenkép törekszik a békét föntartani. Frankfurt, május 7. Bisraark közvetítése folytán a francia meghatalmazottak az itteni legjobb hitelű bankházakkal egy 500 milliónyi francia kölcsön megkötése iránt alkudoznak. Brüssel, május 6. A „Nord“ egy levelezője Franciaországból jelenti: Jó forrásból meritett értesítések szerint a tényleges béke Frankfurtban alá fog íratni, mihelyest a hadikárpótlások fizetési módja iránt megállapodás jött létre. Versailles, május 6. Ma a futóárkokban, melyek a Vanves-erődöt az Issy-erőddel összekötik, igen élénk csata volt. Egy, e két fort közt fekvő sánc elfoglaltatott, s ez alkalommal több fogoly ejtetett. E sánc azonban újra elhagyatott, mivel a Vanves-eröd tüzelésének nagyon ki volt téve. — Veszteségünk körülbelül 80 halott és sebesült, az ellenségé nagyobb. Versailles, május 7. A heves ágyúzás éjjel és ma reggel tovább folyt. Mint erősítik az uj ütegek, főleg a montretoutiak, holnap nyitják meg tüzelésöket. Műveleteink az Issy- és Vanveserődök között már jól elörehaladvák. Eddigelé uj harc nem jeleztetett. Versailles, május 7. Gambetta azzal a tervvel tért vissza, hogy a delegációt Bordeauxba hívja össze. w Páris, május 6. A Vincennes-eröd parancsnokának egy, a hadügyministerhez intézett sürgönye szerint, a commune kebelében meghasonlás észlelhető. Rossel 4 órakor a commune-hoz ment, hogy azzal tudassa, miszerint a jóléti bizottmány parancsokat oszt az ö főnöksége alatt álló tábornokoknak. — A versaillesiak azon dolgoznak, hogy az Issy- és Vanveserödöt teljesen körülzárolhassák. Most épen bombázzák az erődöket. Biztosra fogják, hogy Pyat beadta lemondását. A commune elfogadta a lemondást, sőt még azt is beszélik, hogy a többi 4 bizottsági tag leköszönését is követelni fogja. — A „Reveil“ állítja, hogy Genfiben a bonapartisztikus üzelmek igen nagy mérvben folynak. Naponkint érkeznek onnét emisszáriusok. Páris, május 7. Ma nyugalom van; úgy látszik, hogy több órai fegyverszünet fog köttetni a holtak eltakarítása céljából. A commune lapjai a versaillesi csapatok által kivívott előnyöket elismerik; a versaillesi csapatok Levalloist és Perrest is megtámadták. Öt, kémkedés gyanújában álló pap elfogatott. Páris, május 7. Tegnap egy rettenetes vasúti összeütközés történt St.-Denis mellett, igen sok utas megöletett, sok megsebesittetett. — Több angol levelezőt a kormány elfogatott. — Rouenben állítólag egy titkos törvényszék („Vehme“) alakult, a melynek célja a nemzetgyűlést eltenni lábaló!, s a mely mögött Gambetta rejtőzik. Gambetta Lyonban már el is fogatott. — Auvergne herceg Londonban meghalt. Versailles, május 8. A versaillesi kormány egy ma kifüggesztett proclamációja a párizsiakhoz megvilágítja a párisi commune terrorizmusát és a németek részéről uj támadást helyez kilátásba, ha
