Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-05-04 / 36. szám
20 kr. — Továbbá megkaptuk Wajdits József könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán megjelent könyvek árjegyzékét, melyből a következő müveket említjük föl : „Halljuk a szép szót“ magyar felköszöntö könyv, ára 1 frt 50 kr. „Rajta fiúk vigadjunk,“ dalkönyv, ára 1 frt 20 kr. „Kebelhangok“ köszöntések könyve, ára 1 frt. „Az árvaügyek és azok rendszeres vezetése,“ két kötet, ára 2 frt. Grazdászat, ipar és kereskedelem. Gazdászati levelek. IX. Endröd, 1871. aprilhó végén. Tekintetes szerkesztőség! Az őszi repce gya- koriabb meghiúsulta következtében, de főleg még a jelen tavasz elejének ismeretes, igen vizenyős folyamatjánál fogva, majd a szikkasztó szelek által beállt hirtelen kérgesedés a talaj fölső részénél oly termények termelését tették elkerülhetetlenül szükségessé, melyeket mi alföldiekül csakúgy véletlenül, vagy heilyel-közzel szoktunk kedvelleni. A gomborka, sárga vagy tavaszi repce, vidékünköni elnevezéssel inori ca, igen-igen ajánlatosnak mutatkozik vala. Az in or ic a, mivelhogy a dereket kiállja, már aprilhó elején, sőt már mar- ciushó végén is elvethető; azonban, későbben is, ha a körülmények, viszonyok, — teszem föl : a vizállásos földek szánthatatlansága stb. — úgy engedik meg, szintén jó reménnyel vethető. — írom vala jó reménnyel, de nem mindig biztos sikerrel, mert könnyen tejben kaphatja a nyári hőség ... s akkor vége édes reményünknek. Szereti ám a porhanyó talajt. Atalános ismert dolog, hogy mostanában vettetik a mustár, a napraforgó — tányér-rózsa, mák s több efféle termény, — mint olajnövények. Fölemlítem, hogy szintén mostanában vetik az illető vidékeken arábcát is, a tulajdonképeni repcének egyik válfaját; dunántul ismerik, nálunk ismeretlen. Ugyanezen idötájban vethetők már a gumós- és gyök-növények. — E két növény közötti külömbség ebben áll: — a gumós-növényeken szemek vannak, a gyök-növényeken nincsenek, azaz simák. Gumós-növények: a burgonya (krumpli kolompár) és a csicsóka. A burgonyát — mint tetszik tudni — Drakke (Drekke) Ferenc hozta be Amerikából. Ezen igénytelen növény áldásossága leghívebben van kifejezve XVI-ik Lajos frank király eme találó szavaiban : „szegények kenyere.“ A burgonyának igen sok-féle válfaja van ; minden részletezést kerülve általában felosztatik, — korai és késői fajokra. — Színre nézve is változik. Szereti a jól alákészitett talajt; túl mélyen azonban nem célszerű vetni. Ha félarasztnyira kijön a földből, erősen megfogasolandő; — kiván legalább is kétszeri kapálást, s ezekután jó föltöltögetést követel. • Megyénk területe — nem igen bir burgonya alá való talajjal; megterem ugyan több község határa bizonyos részén, ismeretem szerint Kondoroson is, hanem a krumpli nem mindig használható fel ételül; inkább szeszgyártás vagy takarmányozásra való, lévén igen édes és vizenyős tartalmú. A burgonya okszerű nevelési móddal s neki való talajban holdankint megterem 100—105 pozsonyi mérőt is. A burgonya közvetlenül az eke után a barázda, vagy pedig j e 1 z ö- e k e, vagy egyszerűen kapa után rakandó fészekbe; a jelző-eke vagy az egyenes sorban rakott burgonyát előnyösebb lehet, — t. i. fogatosan is — mivelni. A gyökérnó vényekről. A gyökérnövényekhez tartoznak: a burgundivagy takarmány-répa; és a cukor-répa, A répa-mag elrakásánál, mely kézzel, vagy sor- avagy fészekvetö-géppel eszközölhető, figyelembe veendő : miszerént a vetési módnál a körülmények határoznak; miszerént fél lábnyi távolságra veten-1 dö egy-egy egyed, hogy a cukor-répát azonban, | hogyha nagyobb fajú, illetőleg szólesb és hosszasb terjedelmű, egy egész lábnyira is célszerű rakni; miszerént a répa mivelésnél minden munkát kitartó szorgalommal kell eszközöltetni. Hogy a talaj mély megmivelése, dús trágyázása, a szorgalmas gyomirtás, a gyakori porhanyitás, a répák diszlését jelentékenyül elősegíti, magától értetik ; — hogy egy holdon 200 mázsa répa kevésbbé gon« dós mivelés mellett terem meg; de hogy jobb és gondosabb mivelés s trágyázás mellett egy hold- nyi területen majdnem kétszer annyi répa termelhető, s igy a dusabb termés következtében a tiszta jövedelem mennyire fokozható, s hogy ekként a mivelési több költség nem szorul indokolásra az okos emberek előtt; — hogy mily káros leendett a túlságos magkimé- lés; mily befolyással bir a termelés eredményére a répa-mag igen mély vagy fölötte sekély aláta- karása, hogy a mag fölött a földet kissé le kell nyomni, tiporni; hogy igen kötött vagy fünövésre nagyon hajlandó talajba répa-rázsákat (plántákat) célszerűbb ültetni; hogy ezen rózsákat kiültetéskor jól be kell iszapolni, s azután, nehogy a talaj megkeményedjék, a rázsa fészkét száraz földdel be kell hinteni és hogy szárazságban öntözni kell, — oly tények, oly munkálati tényezők, melyek elkerülhetetlenek, melyeket a tapasztalt gaz- dász régen tud; legalább kell, hogy tudott legyen. A cukorrépa között — közvetett értesülés után állítom — az oberndorfi kitűnő. A mellék-hajtások lefattyazásának fontosságát kiemelvén, egyszersmind helyes- s üdvösnek tartom megemlíteni, miszerint a mellék-hajtások Ie- fattyazása alatt nem kell ám érteni a levelek oktalan letépését; sőt ellenkezőleg! __ A növények, — tehát a répa is, gyökerök és leveleik által, azaz: a talaj, és légből táplálkoznak; levél nélkül hogyan táplálkozhatik a légből? Volt alkalmam Keszthelyen meggyőződhetni arról, miszerint azon burgundi-répa sokkal kifejlettebbé nőtt, a melynek levelei meghagyattak, de mellékhajtásai lefattyaztattak, mintsem az okszerűtlen levélfosztottak. Megemlítendő a tarló-répa, melyet a békésmegyei ember eléggé ismer bár, de nem lévén él- vezhetésére civilizálódva, szoktatva és rászorulva, nem igen termeszt. Némely felföldről lekerült atyánkfia módnélkül dicséri ugyan, — hogy milyen pompadalmas, épen mint a pohánkakását; de hát ez á fránya alföldi gyomor sehogy sem tudja édes gazdájánál megnépszerüsiteni egyiket sem. No de, azért nem áll ám az a régi közmondás, hogy : „tót nem ember, kása nem étel!“ — Hiszen ki nem szereti a liba-aprólékos (rizs)k ás á t?!.... A debreceni cívis legkedvencebb étele a t észt ás kása! — melyet az ő civája oly szakképzettséggel tud megpaprikázni, miszerint a bécsi ember, evén belőle, legalább is megátkozná Noét, hogy paprikát is vett be a bárkába. Bállá Mátyás. Nyilttér. Pestre lett átköltözés alkalmával minden barátainak, ismerőinek s jóakaróinak szívélyes biícsú-üdvözletet mond Gyulán május 3. 1871. Walllisch Bernát és családja. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő : Hajóssy Otto. HIRDETÉSEK. 20-ad rész 1839-ki sorsjegyek 11 frt 50 kr.-jával minden további fizetés, de biztos nyeremény mellett. Még csak hat húzás leend, legközelebbi 1871. év junius 1-én. A naponta hozzánk érkezett óhajtásoknak engedve, elha tároztuk magunkat, hasonlóul az 1864-iki 20-ad rész sorsjegyekhez 1839-ki sorsjegyeket 36) 20-ad részben 11 frt 50 krjával eladni. 3—3 A vételnél 11 frt 50 kr. lefizetés után kap a vevő egy általunk kiállított, — a serie- és számmal ellátott eladási levelet, melynek erejénél fogva minden további fizetés nélkül, a nyeremény 20-ad részét kapja. ^ Ez által lehetőség nyujtatik mindenkinek ezen kedvező államkölcsönből több seriesek vétele által a biztos nyere- f ményre, — a mennyiben £ 1- ör. Már csupán hat húzás leend — legközelebb 1871. junius 1-én — melyekben a számoknak minden bizonnyal hu- r za tniok kell; ^ 2- or. Minden ily kisorsolt 1839-ki 20-ad részletet — a számhuzás előtt egy hóval —13 írtjával visszaveszünk. Tekintve az előnyöket, a résztvevőst nem tudjuk elég- r gé ajánlani, — vidéki rendeléseket azonnal és pontosan — úgy p szin tén utánvétel mellett teljesitendünk. k PIRNITZER TESTVÉREK [ váltó-üzletük, Dorottya-utca 10. sz. a. ^---------------------------------------------------------------------------------------------Arlejtési hirdetmény. Tekintetes Békésmegye bizottmánya ex 44—1871. szám ala tti végzése folytán a békés-csabai indóház közelében 4500 frt értékű terméskő és kavics szállítandó, mely szállításra f. é. máj. 15-én d. e. 10 órakor Békésmegye I. alispáni hivatalában nyilvános zártirásos árlejtés fog tartatni. Felhivatnak tehát vállalkozni óhajtók, miszerint 450 frtbá- nompén zzel ellátott zártirásos ajánlatukat Békésmegye I. alispánjához a kitűzött határidőre annál bizonyosabban beadják, mivel később érkezendett ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. Az árlejtési és szállítási feltételek Bókésmegye mérnökénél és a megyei számvevőségnél megtekinthetők. — Gyulán 1871. april 18. Karassiay István 3—3 42) Békés megye első alispánja.
