Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-04-30 / 35. szám

Harmadik évfolyam. 35-ik szám. Gyula április 30-kán 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv- kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési-dijak és reclamatiók küldendők. BÉKÉS Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: r __ •• •• Helyben házhoz hordással. PO LITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. * —" — Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési' irodájában (Erzsébettér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kigyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca ' 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték j minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. egesz evre fél „ negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Május elseje. Holnap május elsejére viradunk, az év legszebb napjára, melyen a felébredt természet teljes pompájában ragyog; mi­dőn mindenfelől az életöröm mosolyg fe­lénk s játszó gyermek, nyíló virág, madárdal, íide lég, enyhe meleg magasztos öszhang- ban azt susogják: szeress és remélj! Es e ragyogás szülőföldünk ragyogása a nyiló virág, a dalló madár innen táplál­kozik, az üde lég, az enyhe meleg hazánk lége, hazánk melege, a játszó gyermekse­reg hazánk reményei és a mi ezek öszhang- jában szeretetet sugall, reményre buzdit, az — hazánk maga. Május elseje tehát azt jelenti: szeresd hazádat, hogy jövőjét remélkesd. S miként szeressük hazánkat, hogy re­ményünk — jövőjében — jogosult legyen.. ? 1848. előtt szerethette-e tisztán a kivált­ságos, midőn a nemzet zöme járom alatt nyögött; szerethette-e az elnyomott, a jog­talanság keserű tudatában?— S még is szerettük. Szerettük hazánk hegyeit, melyek­nek kincsei illetetlenül vesztegeltek, folyóit, melyek meddőn úsztak tova, szerettük ró­náit délibábjáért, végtelenségéért... Szerettünk és — gyűlöltünk! Gyűlöltük a — németet, mint minden bajunk egyet­len okozóját. Ez az együgyüek szeretete és gyűlö­lete volt. Ámde voltak — istennek hála! — kik a hazát öntudatosan szerették — sze­génységéért, elhagyottságáért, hogy nem volt „fiainak hazája“ és hősi harcra kel­tek és eruyedetlenül folytatták azt a sza­badság, egyenlőség, testvériség nagy cél­jáért, inig nem a zászló ős Buda ormairól a végső diadalt hirdeté. S midőn örömünket az ármány megiri­gyelte s ama zászlót letépni akará, annak védelmére a szabaddá lett nemzet hősi lé­giói keltek fel, és a szabadságharcban vért ontottak, szivök vérét, patakként... Hajoljunk meg ama hősök ravatalánál, kik hazaszeretetöket, a közszabadság harcmezején vérökkel pecsételték meg. Visszavonás, árulás és egy messzeterve­ző szomszéd a harcot vesztünkre dönték-el s jött a vaskorszak, melyben emigratio, ül­dözés, börtön volt a hűség dija, s midőn a ha­zát — kevés nem irigylendő kivétellel — türelemmel, szenvedéssel szerettük. Végre az ádáz harc, a keserű szenvedés, a nemzet kényszer szünetelése véget ért s most mi, kiknek a hosszú küzdés nagy eredménye örökül jutott — oh mikép sze­ressük mi e viharjárta hazát, hogy méltók legyünk ama dicsők szent nyomdokába lép­ni ; mikép, hogy a drága örököt megtart­suk s utódainkra biztosítva átszállíthas­suk?... mikép szeressük a hazát, hogy a sarkunkban levő világverseny, jogosulat­lan ellenséges törekvések ellenében, a „len­ni és nem lenni“ jeligével közelgő világ­küzdelem ádáz napjaiban megóvjuk, fenn­tartsuk ?... Egyetértő munkássággal, mivelő­dé s s e 1, és azon szent eltökéléssel, óvatos és ernyedetlen készülődéssel, hogy ha­zánkat bár merről jövő veszély el­lenében megvédelmezzük: Isten minket úgy segéljen! f á m 4S &. April 30. két század előtt. 1671. ápril 30-án Zrínyi Péter, Frangepán és Nádasdynak kiömlö vére áztatta a földet. Bakó- kéz vette fejőket. A Hocher állam-kancellár el­nöklete alatt 1670. sept. 20. megalakult rendkí­vüli törvényszék elítélte őket; mert az alkotmá­nyosság emberei voltak. S ha ehhez vesszük, hogy mindannyian terjedelmes jószágokat birtokoltak; hogy vér- és kincs-szomjas bírák ítéltek fölöttök: tisztán álland előttünk, miért kellett halniok. Mi e három nevet úgy említjük, mint három magasz­tos eszme áldozatául esett férfiú nevét, s igazsá­gosoknak találjuk a történelem azon igéit, mely őket mint ilyeneket, méltóknak tanitja tiszteletünk­re. De ezzel nincs az mondva, hogy ők a legne­mesebb értelemben vett szabadságért ajánlották föl életűket a hon oltárán. Ok — szerintem — csak kaszt-szabadságra törekedtek; mert az alkotmány, melynek védelmére voltak fegyvert fogandók, azon időben csakis e^y osztálynak: a nemesinek biztosított előnyöket. Én nem akarom e férfiak nevét megszentségteleniteni. Törekvéseik a kor viszonyaiban lelik magyará­zatukat. Mindhárman főurak: a kis királyok e hadának tagjai voltak. Szivükön feküdt a hon sorsa; de annak inkább dicsőségéért, mint jóllétéért küzdöt­tek. Nemcsak a szabadság vértanúi ők; az egyik ok, mely őket vérpadra vezette: önző nagyravá- gyásuk. Akarták a hon javát, de egyszersmind ők is kö­vetelték maguknak az elsőséget. Tudom, a kegyelet e perce, mely elhunytok két százados év fordulati napján babér, — nem pedig tövis koszorút óhajt sirjokra tenni, kiméletet kö­vetel; azonban a történelemnek engedékenységet nem ismerő dörgö szavai mindenekelőtt az igaz­ság kimondását parancsolják. De mortuis nihil, nisi borne n ? — Ez elv nem áll. Ismerjük el mindenkiben az erényt; de sze­mélyes tekintetek nélkül ostorozzuk a hibát, akár az élőnek, akár a holtnak tetteiben. Mi volt azon csirájokban elfojtott mozgalmak előidézője ? Mindenesetre szent és nemes eszme : hazánk függetlenségének megóvása, főleg a a bé­csi udvar alkotmányellenes törekvéseivel szemben. S mi okozta enyésztöket ? A forrongás vezérfór- fiainak egymás közt való versenygése a hatalmat, elsőbbséget illetőleg. Váljon, ha eszméik diadalra jutnak is: használtak volna-e a hazának ? Nem döntendék-e hónukat ők is oly szerencsétlen sors­ba, minőt Lengyelországnak okozott gőgös, minden hatalmat magának igénylő, a többi néposztályt jo­gaiból zsarnokilag kivetköztetö nemessége ? S e bitorlásnak eredményét nem jegyezte volna-e ná­lunk is egy 1772, 1793, 1795.? Zrinyi Péter, ki pedig leginkább bírja rokon- szenvünket, ép úgy nagyravágyása által engedte magát ragadtatni, mint többi elvtársa. Ez csorbí­totta meg kezökben a kardot, melyet egy kivált­ságolt osztály jogainak védelmére emeltek; ez hi­úsított meg vele minden hatalmas csapást. — Utat nyitának ők egy Tökölynek, kinek hibái szintén egyenlő mértékben voltak jó tulajdonságaival, ki már közelebb állott egy II. Rákóczy Ferenchez, bár vele sikeresen meg nem mérkőzhetett. — Voltak bűneik, voltak erényeik. Fényt árny kisér. . . . * * * . . . Oh, miért nem tudtatok felülemelkedni sorsotokon ? ! — — Kiengesztelődve válunk el sírjaitoktól s áld­juk két viharos század óta nyugvó hamvaito­kat ! Márki Sándor. Nézetek a folyók szabályozására s az árterületek ármen- tesitésére nézve ajánlott különböző módozatokról, s különösen azon elvekről, melyek szerint lesz végre hajtandó a Körös-Berettyó folyók szabályo­zása, s árterületeik biztosítása, — tekintettel a már kész építményekre. Bodoky Lajostól. (Vége.) Most áttérek az alacsonyabb területeknek védel­me végett a Körös-Berettyó folyók partjain felál­lított töltések bírálatára. Nem tudom, mindenütt terv szerint hajtattak-é végre a töltések, s meg tartattak-e az előirt töl- tósközök, vagy sem? annyi azonban tisztán áll, hogy a legújabb töltésszakadások a legtöbb he­lyen a lefolyási szelvény elégtelenségéről tesznek bizonyságot. A lefolyási keresztszelvény növelése három módon érhető el. Több töltések közé vett mellékraedrek megnyi- nyitása, a töltésközök megnagyobbitása s a töltések magasbitása által. A meliékmeder megnyitás célszerütlenségét már feljebb a II. szakaszban megmutattam, most még csak azt jegyzem meg, hogy oly helyeken is, hol már mindkét parti töltések felépittettek, sokkal ke­vesebbe kerül az egyik töltésvonalat lerontani, s a másiktól nagyobb távolban uj töltést épiteni, mint egy már meglevő holt medret töltésekkel ellátni, jövőben pedig kettő helyett 4, vagy eshetöleg 6 töltésvonalat fentártani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom