Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-27 / 34. szám
Az országos gazd. egylet köszönetét szavazott T. urnák nagy szorgalommal és ava- tottsággal irt értekezéséért és elhatározta, hogy a ministeriumhoz ily értelemben fog felterjesztést intézni. Ebből állt a tegnapi ülés fő momentuma. Még egy nagy fontosságú tárgya lett volna az okszerű trágyakezelésnek mi módon ismertetése és terjesztése hazánkban, de az idő elhaladván, a tárgyalás máskorra halasztatott. Tanácskozás folytán nem egyszer jöttek a vidéki gazd. egyletek, mint h a 1 a- d á s i .t é ny e z ő k, mint gazdászati haladás ügyénék természetes szövetségesei szóba. Boldog Isten! gondolám, itt úgy, beszélnek a vidéki gazd. egyletekről, mint a gazd. érdekek fennálló és teljes működésben levő fokusairól; holott maga a Békésmegyei gazd. egylet, mely pedig a legjobb hírnek örvend, teljes dissolutiónak megy elé... Megfoghatlan valóban a gazdaközönség közönye ezen nagyra hivatott egyleti ügy iránt. Azonban azt tartom az országos gazd. egylet sem felel meg a fennforgó viszonyok közt hivatásának teljesen addig, mig jelen isolált akadémia szinti karakterét le nem vetkezi, a vidéki egyletekkel organikus összeköttetést nem tart fenn, mi által ezek is tápot nyernének, a központi egylet is hatékonyabbá, életképesebbé, érdekeltebbé válnék. Nem elegendők a gazdasági lapok, mert azoknak fájdalom csekély olvasó közönsége van, nem elegendők a szebbnél szebb jegyzőkönyvek s feliratok, melyeknek egyébiránt eddigi nagy hatását hálásan kell elismernünk, több életet kell ezen egyletnek adni, melyei a viszonyokhoz mért legalkalmasabb utakon a mindennapi életre s nevezetesen a vidéki gazd. egyletekre is folytonos stimuláns érdekbevonó hatást gyakoroljon, mely gyakorlottabb élet kisugárzásának viszont, magára a központi egyletre is a legkívánatosabb hatása várható. Országgyűlési tudósítás. April 20. Napirend azeperjes-tarnowi vonal Magyarországra eső részének kiépítéséről szóló tjavaslat tárgyalása. P ülsz ki A. központi bizottság előadó olvassa jelentését. SimonyiErnö a törvényjavaslat tárgyalását elhalasztatni indítványozza, s azt kívánja, hogy a ministeriura ez után maga dolgoztassa ki az építési terveket, s azok alapján bocsátkozzék alkudozásokba a vállalkozókkal. Btt- janovics Sándor az elhalasztás, Horn E. pedig Simonyi E. által az ajánlott terv ellen szóknak. — A ház nagy többsége elfogadja a közp. biz. előterjesztését, mely a részletes vitánál is el lön fogadva. April 21. Napirend az irtványokrói szóló javaslat. A törvényjavaslat vita nélkül elfogadtatik a részletes tárgyalás alapjául. A részletes tárgyalásnál lepte meg a házat a Nyáry Pál gyászos végéről vett hir, mire elnök az ülést 10 percre felfüggeszti. A 10 perc letelte után bejelenti elnök a szomorít hir valóságát, mire Justh József a tárgyalás félbeszakítását indítványozza. Az ülés erre bezáratott. April 22. Elnök meleg szavakban ad kifejezést a Nyáry Pál elhunyta feletti közös fájdalomnak, mit jegyzőkönyvileg is kifejez a ház. — Paul er Tivadar minister felel Schwarcz Gyula és Ghyczy Kálmán interpellatioira. Schwarcz Gyulának azt feleli, hogy a kormány a placetumot igen is jogerejünek tekinti, és egy a latin és görög szertartásit püspökökhöz intézett levélben kifejezést is adott e nézetnek. Schwarcz Gyula megnyugszik a minister válaszában. — Ghyczy Kálmánnak ezeket mondja; a törvény elismeri minden, és igy a kath. egyház önkormányzati jogát, is az állam felügyeletijogának épségben tartása mellett. Azonban a mennyiben az autonomai gyűlés határozatai a törvényes gyakorlaton alapuló viszonyok megváltoztatását céloznák, azoknak foganatba vétele előtt a törvényhozás hozzá járulását és jóváhagyását mulhatlanul szükségesnek tartom. Annak folytán a kormány az autonómiai gyűlés határozatait, mihelyt eléje lesznek terjesztve, az ügy fontosságához mért tanulmányozása tárgyává teendi. — Ghyczy a válasszal megelégszik. Zichy N. szintén. — Következik az irtványokrói szólló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, mely csekély változással el- lön fogadva. Franciaországi események. A Páris körüli harczok folyton a legnagyobb elkeseredettséggel folynak. Mac-Mahon katonái még I mindig nem képesek megtörni a commune csapatok kitartását. S most már csak rendszeres ostrommal lehet a fővárost bevenni, melyben a folyton növekedő éhség hatalmas szövetségese leend a parlamenti seregeknek. Páris a legközelebbi bombázások alatt is már többet szenvedett, mint a német egész ostroma alatt. A hires diadalív rommá van lőve, s a legszebb épületek szintén hasonló sorsra jutnak, s igy a szép Páris ma már a legszomorubb képet mutatja, — és a pusztítást francia golyók okozzák. A commune napjai azonban dacára az erős kitartás- és megfeszítésnek, úgy látszik megvannak számlálva. A sereg fegyelme a lehető legrosszabb, s már a békésebbek kezdenek is felhagyni a szolgálattal, s visszahúzódnak tűzhelyeikre, a zászlóaljak 400 emberre olvadtak le, ehez járul a folyton növekvő élelemhiány, mely Párist előbb utóbb a megadásra fogja kényszeríteni; az ostromló seregek pedig naponkint szaporodnak, közelebbről Ducrot tábornokot várják 32,000-nyi pihent sereggel, melynek feladata leend a város körülzár i- Iása. A kiegyezés reménye ma már teljesen eltűnt. — A commune hallani sem akar a békéről. A versaillesi nemzetgyűlést nem kevésbé harcias elvek vezetik. A békealkuvásokra irányzott indítványokat egyszerűen elvetéli. S igy a kérdés megoldása egészen a kardra van bizva, s még sok vér, pusztulás és rom után várható csak a béke létrejötte, s talán cs lt akkor, ha már nem lesznek, kik egymást öljék, pusztítsák. Legújabbak. Bécs, april 24. Az őrvidék feletti tanácskozások már úgy szólván be vannak fejezve. Mint hírlik, Andrássy a Hohenwart ministerium e kérdésben való tartását igen dicsérte, miután ez osztrák érdekét szigorúan óvta, de a kérdés megoldását menynyiben tőle függött, előmozdította. Brüssel, april 24. Havreböl jövő hirek szerint Napoleon a francia parton kikötött volna. Páris, april 22. A független lapoknak a commune elleni toliharca mindig hevesebb lesz. „Bien public,“ mely a reá kimondott lefoglalás dacára is megjelent, most erőszakkal konfiskáltatott mi miatt minden hírlap fel van háborodva. Úgy látszik, a communebe félelem szállott. Bécs, april 24. Olaszország királya az osztrák- magyar-olasz pénzügyi egyezmény megkötése alés hó vizek leeresztése végett végrehajtandó építkezések is. A Körös Berettyó folyók, s mellék vizeiknek rendezése e módszer szerint terveztettek keresztül vitetni; sőt a felsőbb vidéken a terveit építkezések nagyrésze már végre is hajtatott, sajnálattal kell azonban ki jelenteném: miszerint azon adatokkal ■ ez idő szerint még nem rendelkezem, melyből egész bizton meglehetne ítélni, úgy hajtattak-e ezen építkezések minden részleteikben végre, hogy — tekintve az egyes folyók legnagyobb vizmenyiségét s az illető helyi körülményeket — a fentebb röviden előadott kellékeknek tökéletesen megfeleljenek ; igy a mit a Ivörös-Berettyó völgyén végrehajtott, s végrehajtandó munkálatokról, s az elsőbbek hiányairól mondandók, egészen általános értelembe veendők. A meder szabályozási munkálatok szerény nézetem szerint, a lehető legcélszerűbb módon terveztettek, s itt nem a terv, hanem a kivitel sorrendje volt nagy mérvben hibás; a helyett, hogy az egyes Körösöknél terveit egyenesitések létesítésével beváratott volna, az alsó-hármas-körösi átmetszéseknek legalább bizonyos fokig leendő kiképződése, az egyes Körösökön terveit átmetszések mind kiásattak, s a nagyobb eset s igy nagyobb viz erő által tökéletesen ki is képeztettek, a befogadó egyesült Körös-meder kanyaróinak kiegyenesitése pedig fél munkába hagyatott. A szabályozás előtti meder hossznak, a mostani hossz a fehér-körösöknél, ..........................77%-át a Fekete-Körös ...........................................62f2%-át a Sebes-Körös.................................................55y2Vát a Berettyónál.................................................55%yj-át teszi, az egyesült Körös pályája pedig eredeti ltosz- szának 44%-án terveltetik leszállittátni. A medrek kiegyenesitése tökéletesen helyes arányban áll egymással s e tekintetben nem hibázik egyéb, mint hogy az egyesült Körösön terveit átmetszések is mielőbb kellő mérvben kiásattas- sanak. Nem hallgathatom el, miszerint.tekintve az egyesült Körösök alsó részének csekély esetét, — itt igyekeznünk kell minden alkalmat megragadni, az eset, s igy a sebesség emelésére, hogy a nagyobb sebességgel betóduló víztömegek, minél gyorsabban lefolyhassanak, s ha valahol itt kell a magán érdekeket szigorúan alá rendelnünk az általános érdekeknek, s mégis éppen itt követtetett el azon nagy hiba, hogy Szarvas városa roszul felfogott érdekében, a már nagy részben kész 18-a átmetszés, mely a folyó legrégibb folyását 3% mértföldel rövidítette volna, betömetni engedélyeztetett, s a folyam másik három átmetszés által olymódon rendeltetett szabályoztatni, hogy az Szarvas alatt megmaradva, a régi pályát csupán 2 mértföldel tegye rövidebbé. Ha a 18-a alatti átmetszések kellő mértékben kiásatnak, s kiképződnek, Szarvas városa drágán fizetendi meg azony előnyt mit egy folyó nyújt, mely előnyt különben némi költséggel, úgy a szabályozásra mint a városra nézve sokkal célszerűbben ellehetne érni az által, ha a viz rendes folyásául a 18-a átmetszés meghagyatnék, Szarvas városa pedig zsilipek segélyével láttatnék el élő vízzel. Van még egy ága a inederszabályozásnak, mely tudomásom szerint a Körösöknél vagy egészen figyelmen kivül marad, vagy csaknem nagy sikerű, s hamar elpusztuló építkezések által eszközöltetik, értem a meredek partszakadások megakadályozását, s a felette kiszélesedett, s e miatt fel- iszapolt fenékkel biró meder részeknek, a szabványos szélességre összeszoritását. E célból rendesen rőzse sarkantyúk épittetnek, melyek majd minden nagy viz után a fejeiknél, éppen fenállásuk következtében képződő mélyedésekbe buknak,—a sarkantyúk ha egymástól kellő távolban, s elegendő számmal épittetnek, megfelelnek a célnak oly helyeken, hol meredek partok védelme, vagy egyes partszakadások folytán létesült partöblök feliszapol- tatása a feladat, de hol nagyobb hosszban, a folyót úgy akarjuk össze szoritani, hogy a viz tükör felemelését okozó fenékiszapot maga a viz ereje kitisztitsa; a sarkantyúk kellő sikert nem eredményeznek, ily helyeken nem kerülhetjük el a párhuzamos partoknak, ott hol leniök kell, mesterséges felépítését. Hogy ezen párhuzamos partok hol? minő anyagból? építendők, az csak részletes tervek s költségvetések alapján lesz meghatározható. (Folytatása következik.)
