Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-04-23 / 33. szám
A Deákpárt csütörtöki értekezletén Pauler vallás és közoktatásügyi minister elöterjeszté főbb pontjaiban azon választ, — melyet ő a Ghyczy és Schwarcz Gyula interpellatiojára tenni szándékszik. Először is a jus placetumra nézve érdekes történelmi visszapillantás után, felemlítvén, hogy alkalmazta ezt királyaink némelyike, különösen Mária Terézia a jezsuiták ellen, kijelenté, hogy a kormány a placetumot fentartani kívánja, ahoz ragaszkodik, s már múlt évben intézett erre vonatkozólag körlevelet a püspökökhöz, melyben szigorúan meghagyta, hogy a pápai bullát vagy zsinati határozatot ő Felségének aug. 9-én kelt határozata értelmében addig ki ne hirdessék, mig a kormány utján ö Felsége placetumát erre ki nem nyerték. Ezután Ghyczy interpellatiojára vonatkozólag kijelenté, hogy csak a tulajdonképi interpellation felel. A kath. congressus alakulása — úgymond a minister — a maga rendén folyt le, az ellen nincs kifogás; s azt sem lehet megtagadni, hogy a katholikusok is maguk rendezzék ügyeiket. A munkálat azonban több oly kérdést tárgyal, melyek már fenálló törvényeket érintenek, — ennélfogva azt az országgyűlés elé fogja terjeszteni. — A minister nyilatkozatát a párt megnyugvással vette. Zsedényi Ede azt kívánta, hogy a munkálatnak semmi része végre ne hajtassák, mire Deák és Pulszky szólották. Más tárgy következvén, és pedig a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény- javaslat, erre nézve kijelenté a minister, hogy előde eszméit e tekintetben magáévá teszi, e kérdés megoldása azonban tanulmányt kiván, s erre idő kell. Parcsetics Sándor a ministeriumot ez alkalommal arra szólítja fel, hogy a Horvátországban tervezett vasútvonalak kiépítését minél elébb siettesse. — Erre Szlávy minister megnyugtatólag felelt, — s az értekezlet a horvát képviselők óhajaival tüzetesebben foglalkozott. Franciaországi események. A Franciaországban történteken nagyon nehéz eligazodni, Versaillesböl jövő sürgönyök erősen hirdetik a parlamenti seregek diadalait a commu- nisták felett, Párisból meg a commune győzelmét hirlelik. — Annyi bizonyos, hogy a commune ügye végeredményében veszendő, de hogy a bukást képes lesz a Thiers-kormány előidézni, az még mindig kétes. Ujábban ismételve felmerült a hir, hogy a németek beavatkoznak, s Bismark kijelentette volna, hogy csak rövid ideig vár még a felkelés legyőzésére, melynek eltelte után, majd német se- gélylyel fogja azt eszközölni. A „Times“ szerint egy magas rangú porosz tiszt kijelentette volna : ha a felkelők győznének, a nemzetek azonnal közbe fognak lépni, s tisztességes kormányt helye- zendnek be. Mig ezek az országban történnek, addig annak határain kívül Napoleon ex-császár ugyancsak kapaszkodik az elvesztett trón után. Eddigi lakhelyét elhagyta, és ez elutazást egy merénylettel hozzák összeköttetésbe. Az ex-császár magas rangú tisztektől azon biztosítást nyerte volna, hogy a francia sereg nagy része erélyesen fogja támogatni a bonapartista restauratiot. (?) A napóleoni agitatiok föfészke Brüsselben van, s a berlini kormány maga szólította fel a belga cabinetet, hogy ez agitatiokat ne tűrje, e közbevetés eredményéül tekintik Mathild hercegnő, Napoleon unokahugának Brüssel elhagyására, a bel- ügyminister által lett felszólítást. Legújabbak. Brüssel, ápril 19. Az „Indep. beige“ jelenti Versaillesböl, hogy legközelebb törvényjavaslat terjesztetik a nemzetgyűlés elé, mely szerint Thiers fólhatalmaztatnék, hogy a departementokban a a szükséghez mérten ostromállapotot hirdethessen. Pár is, ápril 18. A versaillesi csapatok a föl- kelők előőrseit Neuillynél 100 meterre visszaszorították. — A fölkelök egy jelentése mondja : Az Issy előtt fekvő Tramheer s a clamarti vasúti in- dóház ellen intézett támadások visszaverettek, és konstatálja, hogy az esőzés a nemzetőrség egybegyűjtését és összetartását megnehezítette. Versailles, ápril 18. Tegnap éjfél után a fölkelök Lacage mellett, Asniéres alatt egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tottek, hogy a Sajna balpartját ismét megnyerjék, de a kormánycsapatok őrködése meghiusitá ezen a meglépésre számított támadást; rövid csatározás után a Sajnán átvettettek. A nap hasadtával a versaillesi csapatok több helyen a Sajnán átmentek és bevezető heves tüzércsata után elfoglalták az egész tért Passy és Cli- chy közt. A fölkelök vesztesége, a mint látszik, fölötte nagy lehetett, nagy kedvetlenség és lehan- gultság uralkodik köztük; több század vonakodott a tüzbe menni. Versailles, april 19. A commune egy decre- tuma minden távollevő, mint hazaáruló vagyonának elkobzását rendeli el. —- A tan-szabadság föl van függesztve; vasárnap óta Párisban minden templom be van zárva. — A pénzügyminister a poroszoknak fizetendő fél milliónyi kölcsön fölvételét célozza, hogy a poroszok a jobb Szajna-part érődéit kiürítsék. — A commune az osztrák követség bútorait, az ex-királynö bútorai címén elkobozni akarja. Versailles, april 20. Ma a felkelők a tüzelést majd egészen megszüntették. Asniéresben a fólke- löktöl két ágyú vétetett el. Canrobert marsall Ver- saillesbe érkezett. Folyton érkeznek nagyszámú csapatok. _________ Vl-ik és utolsó jelentés a népszámlálási ügy jelen állásáról. A m. é. december 20-án közzétett jelentés óta beérkeztek Horvát Szlavónország népszámlálási munkálataiból a még hiányzó adatok, a legutolsó f. é. március 17-én. Ezek beérkeztével befejeztetett a munka s zárattak be az országos összegek, melyek szerint az 1869. december 31-én jelen volt polgári népesség: férfi nő összesen Magyarorsz. 5.499,462 5.618,161 11.117,623 lélek Erdélyben 1.051.145 1.050,582 2.101,727 „ együtt 6.550,607 6.668,743 13.219,350 „ ' Fiume város és kerületében 8,153 9,731 17.884 „ Horvát-Szlavónországban 487,809 491,913 979,722 „ a Határörvid. 606,991 593,380 1.200,371 „ Összesen 7.653,560 7.763,767 15.417,327 „ Ehhez adva a tényleges szollatban volt honvédek 11,036 11.036 „ és katonaság 81,092 81,092 „ A szent István korona országaiban jelen volt összesen népesség 7.745,688 7.763,767 15.509,455 „ Néhány főbb rovat szerint, Magyarország — Erdélyen kívül, melynek eredményei ilykép már közöltettek, s a korona többi országainak eredményei a „Hivatalos statistikai füzetekében fognak legközelebb megjelenni. Mindeu további részletezés a népszámlálásról kiadandó nagy műnek tartatott fen, melyben a számlálás összes eredményei valamennyi rovat szerint, százalék- s viszonyszámokkal és magyarázó szöveggel ellátva s a megyei összegeken kívül járásonkint és városonkint lesznek befoglalva. E táblázatok már mind elkészültek s a munka megjelenése csupán azon időtől függ, melyet ily nagy mü nyomatása megkíván, a nyomatás pedig egyre foly. Budán 1871. april 15-én. Keleti Károly, a népszámlálás vezetésével megbizott országos m. kir. statistikai hivatal főnöke. Újdonságok. Egy hullát fogtak ki csötörtökön reggel az Uj-Körösböl. Mint halljuk, a varsándi segédjegyzö 17—18 éves nővére volt, ki még az áradások alkalmával — 7—8 héttel ezelőtt — merült a jég alá. Ugyancsak csötörtökön a kisvároson egy másfél éves gyermek az emésztő gödörbe esett, honnan aztán csak holt testét fogták ki. Tegnap reglehet általános sikere, ha a főmederből kivezetett viz többé nem ömlik ugyanazon mederbe vissza, hanem egy más alacsonyabb vizszinü folyóba, vagy egyenesen a tengerbe; mert rendesen egy s ugyanazon folyónak alsóbb vidéke nagyobbszerü s huza- mosb kiöntéseket kénytelen szenvedni, mint a felsőbb; s ha az elágaztatáson felüli s a képzett sziget felső részén fekvő vidéket sikerülne is egy időre a kiöntésektől megmenteni, — a sokkal rosz- szabb helyzetben levő alsó vidéknek épen semmit sem használnánk. Hogy az ily módon megmentett vidék csak egy időre élvezhetné biztonságát, az mindenki előtt világos, ki valaha ily folyó-elága- zásokat látott. Ha az egyesitett s meglehetős sebességgel folyó víztömeg nem volt képes medrét kiképezni, hogy lebet annak csekélyebb sebességgel biró egy részétől csak annyit is várni, hogy a számára ásott medret tisztán tartsa. A felsőbb folyó részeken egy tömegben jövő viz az elágaztatás által sebességét veszítve, iszapját a meder alsó részein lerakja s legjobb esetben a több folyási akadálylyal küzdő egyik medret megöli, s a másikat, úgy a hogy, fentartja; de a legtöbb esetben rövid idő alatt mindkettőt I annyira elrontja, hogy ketten sem fognak annyi vizet megbirni, mennyit azelőtt egy levitt. Tegyük fel, hogy valamely viztömeget úgy akarunk két egyenlő részben külön levezetni, hogy az eset mindkét ágában akkora legyen mint az eredeti mederben, a közép vízmélység pedig a középszélességhez mind három mederben egyenlő viszonyban álljon;*) — akkor egyik-egyik mellék*) Ha ezen viszony k-nak, a viszonyos sebesség s-nek, az egyesült folyam középszélessége B-nek, egyik-egyik mellékág középszélessége b-nek, a másodpercenkénti egész víztömeg M-nek, a gyakorlati tényező m-nek neveztetik; a folyó középsebességéről feljebb előadott elvek szerint álland : = B+°^ + B * “ m*k3 2(TTk)BS ey‘ k vagy: m2 k2 . . , ~n téve; M2 ~ n B5 s>2; az egyik mellék medernél pedig dM!znbssl,; e két egyen- letet egymással osztva leend —p-~' p 4_ J|-bWé.b=-|-=1|5 = 0,7575 8. ág szélessége ^-ed része, — keresztszelvénye %6-ad része, — középsebessége pedig %-ed része leend az egyesült meder szélességének, keresztszelvényének s sebességének. Ebből kitetszik, miszerint ha valamely viztömeget egyenlően felosztva két mederben akarunk levezetni, másfél annyi szélesség és y8-dal nagyobb keresztszelvényt kell előállítanunk, mint egyesitett levezetésénél, s a víztömegben rejlő ható erő egyikegyik ágban csak %-de leend annak, melylyel az összes víztömeg bir. Mindig olcsóbb és célszerűbb tehát valamely víztömegnek egy olyan lefolyási szelvényt nyitni, mely az egészet kártétel nélkül levezesse, mint elágaztatás által ly2-szer oly széles meder ásásra s kétszer annyi töltésvonalra költeni, s a medrek tisztántartására megkivántató vizeröt csökkenteni. (Folytatása következik.)
