Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-04-23 / 33. szám

A Deákpárt csütörtöki értekezletén Pauler val­lás és közoktatásügyi minister elöterjeszté főbb pontjaiban azon választ, — melyet ő a Ghyczy és Schwarcz Gyula interpellatiojára tenni szándékszik. Először is a jus placetumra nézve érdekes törté­nelmi visszapillantás után, felemlítvén, hogy al­kalmazta ezt királyaink némelyike, különösen Má­ria Terézia a jezsuiták ellen, kijelenté, hogy a kor­mány a placetumot fentartani kívánja, ahoz ra­gaszkodik, s már múlt évben intézett erre vonat­kozólag körlevelet a püspökökhöz, melyben szigo­rúan meghagyta, hogy a pápai bullát vagy zsinati határozatot ő Felségének aug. 9-én kelt határoza­ta értelmében addig ki ne hirdessék, mig a kor­mány utján ö Felsége placetumát erre ki nem nyerték. Ezután Ghyczy interpellatiojára vonatko­zólag kijelenté, hogy csak a tulajdonképi interpel­lation felel. A kath. congressus alakulása — úgy­mond a minister — a maga rendén folyt le, az ellen nincs kifogás; s azt sem lehet megtagadni, hogy a katholikusok is maguk rendezzék ügyei­ket. A munkálat azonban több oly kérdést tárgyal, melyek már fenálló törvényeket érintenek, — en­nélfogva azt az országgyűlés elé fogja terjeszteni. — A minister nyilatkozatát a párt megnyugvással vette. Zsedényi Ede azt kívánta, hogy a munká­latnak semmi része végre ne hajtassák, mire Deák és Pulszky szólották. Más tárgy következvén, és pedig a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény- javaslat, erre nézve kijelenté a minister, hogy elő­de eszméit e tekintetben magáévá teszi, e kérdés megoldása azonban tanulmányt kiván, s erre idő kell. Parcsetics Sándor a ministeriumot ez alka­lommal arra szólítja fel, hogy a Horvátországban tervezett vasútvonalak kiépítését minél elébb siet­tesse. — Erre Szlávy minister megnyugtatólag fe­lelt, — s az értekezlet a horvát képviselők óha­jaival tüzetesebben foglalkozott. Franciaországi események. A Franciaországban történteken nagyon nehéz eligazodni, Versaillesböl jövő sürgönyök erősen hirdetik a parlamenti seregek diadalait a commu- nisták felett, Párisból meg a commune győzelmét hirlelik. — Annyi bizonyos, hogy a commune ügye végeredményében veszendő, de hogy a bukást ké­pes lesz a Thiers-kormány előidézni, az még min­dig kétes. Ujábban ismételve felmerült a hir, hogy a németek beavatkoznak, s Bismark kijelentette volna, hogy csak rövid ideig vár még a felkelés legyőzésére, melynek eltelte után, majd német se- gélylyel fogja azt eszközölni. A „Times“ szerint egy magas rangú porosz tiszt kijelentette volna : ha a felkelők győznének, a nemzetek azonnal köz­be fognak lépni, s tisztességes kormányt helye- zendnek be. Mig ezek az országban történnek, addig annak határain kívül Napoleon ex-császár ugyancsak ka­paszkodik az elvesztett trón után. Eddigi lakhe­lyét elhagyta, és ez elutazást egy merénylettel hoz­zák összeköttetésbe. Az ex-császár magas rangú tisztektől azon biztosítást nyerte volna, hogy a francia sereg nagy része erélyesen fogja támogat­ni a bonapartista restauratiot. (?) A napóleoni agitatiok föfészke Brüsselben van, s a berlini kormány maga szólította fel a belga cabinetet, hogy ez agitatiokat ne tűrje, e közbe­vetés eredményéül tekintik Mathild hercegnő, Na­poleon unokahugának Brüssel elhagyására, a bel- ügyminister által lett felszólítást. Legújabbak. Brüssel, ápril 19. Az „Indep. beige“ jelenti Versaillesböl, hogy legközelebb törvényjavaslat terjesztetik a nemzetgyűlés elé, mely szerint Thiers fólhatalmaztatnék, hogy a departementokban a a szükséghez mérten ostromállapotot hirdethessen. Pár is, ápril 18. A versaillesi csapatok a föl- kelők előőrseit Neuillynél 100 meterre visszaszo­rították. — A fölkelök egy jelentése mondja : Az Issy előtt fekvő Tramheer s a clamarti vasúti in- dóház ellen intézett támadások visszaverettek, és konstatálja, hogy az esőzés a nemzetőrség egybe­gyűjtését és összetartását megnehezítette. Versailles, ápril 18. Tegnap éjfél után a fölkelök Lacage mellett, Asniéres alatt egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tottek, hogy a Sajna bal­partját ismét megnyerjék, de a kormánycsapatok őrködése meghiusitá ezen a meglépésre számított támadást; rövid csatározás után a Sajnán átvettet­tek. A nap hasadtával a versaillesi csapatok több helyen a Sajnán átmentek és bevezető heves tüzér­csata után elfoglalták az egész tért Passy és Cli- chy közt. A fölkelök vesztesége, a mint látszik, fölötte nagy lehetett, nagy kedvetlenség és lehan- gultság uralkodik köztük; több század vonakodott a tüzbe menni. Versailles, april 19. A commune egy decre- tuma minden távollevő, mint hazaáruló vagyoná­nak elkobzását rendeli el. —- A tan-szabadság föl van függesztve; vasárnap óta Párisban minden templom be van zárva. — A pénzügyminister a poroszoknak fizetendő fél milliónyi kölcsön fölvé­telét célozza, hogy a poroszok a jobb Szajna-part érődéit kiürítsék. — A commune az osztrák kö­vetség bútorait, az ex-királynö bútorai címén elko­bozni akarja. Versailles, april 20. Ma a felkelők a tüzelést majd egészen megszüntették. Asniéresben a fólke- löktöl két ágyú vétetett el. Canrobert marsall Ver- saillesbe érkezett. Folyton érkeznek nagyszámú csapatok. _________ Vl-ik és utolsó jelentés a népszámlálási ügy jelen állásáról. A m. é. december 20-án közzétett jelentés óta beérkeztek Horvát Szlavónország népszámlálási mun­kálataiból a még hiányzó adatok, a legutolsó f. é. március 17-én. Ezek beérkeztével befejeztetett a munka s zá­rattak be az országos összegek, melyek szerint az 1869. december 31-én jelen volt polgári népesség: férfi nő összesen Magyarorsz. 5.499,462 5.618,161 11.117,623 lélek Erdélyben 1.051.145 1.050,582 2.101,727 „ együtt 6.550,607 6.668,743 13.219,350 „ ' Fiume város és kerületében 8,153 9,731 17.884 „ Horvát-Szlavón­országban 487,809 491,913 979,722 „ a Határörvid. 606,991 593,380 1.200,371 „ Összesen 7.653,560 7.763,767 15.417,327 „ Ehhez adva a tényleges szol­latban volt hon­védek 11,036 11.036 „ és katonaság 81,092 81,092 „ A szent Ist­ván koro­na országai­ban jelen volt összesen né­pesség 7.745,688 7.763,767 15.509,455 „ Néhány főbb rovat szerint, Magyarország — Er­délyen kívül, melynek eredményei ilykép már kö­zöltettek, s a korona többi országainak eredményei a „Hivatalos statistikai füzetekében fog­nak legközelebb megjelenni. Mindeu további rész­letezés a népszámlálásról kiadandó nagy műnek tartatott fen, melyben a számlálás összes eredmé­nyei valamennyi rovat szerint, százalék- s viszony­számokkal és magyarázó szöveggel ellátva s a me­gyei összegeken kívül járásonkint és városonkint lesznek befoglalva. E táblázatok már mind elkészültek s a munka megjelenése csupán azon időtől függ, melyet ily nagy mü nyomatása megkíván, a nyomatás pedig egyre foly. Budán 1871. april 15-én. Keleti Ká­roly, a népszámlálás vezetésével megbizott orszá­gos m. kir. statistikai hivatal főnöke. Újdonságok. Egy hullát fogtak ki csötörtökön reggel az Uj-Körösböl. Mint halljuk, a varsándi segédjegyzö 17—18 éves nővére volt, ki még az áradások al­kalmával — 7—8 héttel ezelőtt — merült a jég alá. Ugyancsak csötörtökön a kisvároson egy más­fél éves gyermek az emésztő gödörbe esett, hon­nan aztán csak holt testét fogták ki. Tegnap reg­lehet általános sikere, ha a főmederből kivezetett viz többé nem ömlik ugyanazon mederbe vissza, hanem egy más alacsonyabb vizszinü folyóba, vagy egyenesen a tengerbe; mert rendesen egy s ugyan­azon folyónak alsóbb vidéke nagyobbszerü s huza- mosb kiöntéseket kénytelen szenvedni, mint a fel­sőbb; s ha az elágaztatáson felüli s a képzett szi­get felső részén fekvő vidéket sikerülne is egy időre a kiöntésektől megmenteni, — a sokkal rosz- szabb helyzetben levő alsó vidéknek épen semmit sem használnánk. Hogy az ily módon megmentett vidék csak egy időre élvezhetné biztonságát, az mindenki előtt világos, ki valaha ily folyó-elága- zásokat látott. Ha az egyesitett s meglehetős sebes­séggel folyó víztömeg nem volt képes medrét ki­képezni, hogy lebet annak csekélyebb sebességgel biró egy részétől csak annyit is várni, hogy a szá­mára ásott medret tisztán tartsa. A felsőbb folyó részeken egy tömegben jövő viz az elágaztatás által sebességét veszítve, iszap­ját a meder alsó részein lerakja s legjobb eset­ben a több folyási akadálylyal küzdő egyik med­ret megöli, s a másikat, úgy a hogy, fentartja; de a legtöbb esetben rövid idő alatt mindkettőt I annyira elrontja, hogy ketten sem fognak annyi vizet megbirni, mennyit azelőtt egy levitt. Tegyük fel, hogy valamely viztömeget úgy aka­runk két egyenlő részben külön levezetni, hogy az eset mindkét ágában akkora legyen mint az eredeti mederben, a közép vízmélység pedig a kö­zépszélességhez mind három mederben egyenlő vi­szonyban álljon;*) — akkor egyik-egyik mellék­*) Ha ezen viszony k-nak, a viszonyos sebesség s-nek, az egyesült folyam középszélessége B-nek, egyik-egyik mellékág középszélessége b-nek, a másodpercenkénti egész víztömeg M-nek, a gyakorlati tényező m-nek neveztetik; a folyó középsebességéről feljebb elő­adott elvek szerint álland : = B+°^ + B * “ m*k3 2(TTk)BS ey‘ k vagy: m2 k2 . . , ~n téve; M2 ~ n B5 s>2; az egyik mellék medernél pedig dM!znbssl,; e két egyen- letet egymással osztva leend —p-~' p 4_ J|-bWé.b=-|-=1|5 = 0,7575 8. ág szélessége ^-ed része, — keresztszelvénye %6-ad része, — középsebessége pedig %-ed része leend az egyesült meder szélességének, keresztszelvényének s sebességének. Ebből kitetszik, miszerint ha valamely viztöme­get egyenlően felosztva két mederben akarunk le­vezetni, másfél annyi szélesség és y8-dal nagyobb keresztszelvényt kell előállítanunk, mint egyesitett levezetésénél, s a víztömegben rejlő ható erő egyik­egyik ágban csak %-de leend annak, melylyel az összes víztömeg bir. Mindig olcsóbb és célszerűbb tehát valamely víztömegnek egy olyan lefolyási szelvényt nyitni, mely az egészet kártétel nélkül levezesse, mint elágaztatás által ly2-szer oly széles meder ásásra s kétszer annyi töltésvonalra költeni, s a medrek tisztántartására megkivántató vizeröt csökkenteni. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom