Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-09-25 / 39. szám
gedése s biztosíték arra, hogy a Metzbe szorított Bazaine is elismeri a békekötést. E hó 18-án Vissous mellett 25 ezer francia 15 ezer porosszal csatát vitt s a poroszok ez alkalommal, a franciák kartácstüzétől szenvedett jelentékeny veszteség után visszaverettek. — Múlt hétfőn Rómát az olasz csapatok megszállták s viszonozva a pápa serege tüzelését két rést lőttek a falakon s azon bevonultak az örökvárosba, hol a nép nagy Ielkesültség- gel fogadá őket. __________ Tő lünk nem függő okok miatt csak elkésve jelezhetjük r^BOCZKÓ DÁNIEL J B.-Csaba városa országgyűlési képviselőjének s Békesmegye bizottmányi tagjának folyó hó 9-én csaba-cstídi birtokán, 81 éves korában történt kimúlását. A köztiszteletben részesült ősz hazafi a magyar képviselőház legidősebb tagja volt, s rendithetlen hazafisága által, éltében minden pártok közös elismerését, érdemié ki személye iránt. Az ő honfi-érdemei sokkal ismeretesebbek, semhogy azok részletes felemlitésébe bocsátkozni szükséges volna, s ha egyet azok közül még is felemlítünk, tesszük azt annak igazolására, hogy a történelem is méltányolá elismeréssel jegyzé fel hazafi tettének azon egvikét, mely legtöbb fényt áraszt a boldogultra. Horváth .Mihály jeles történészünk a magyar függetlenségi harcról irt munkájában, az 1849-ik évi február 8-án vitt aradi ütközet rajzát adván, annak sikerét Boczkó Dániel (akkor kormány- biztos) erélyes és bátor fellépésének tulajdonítja, ki a harc tüzében — a már-már hátráló magyarok elé állván — ezeket visszatereli s a 29-ik zászlóaljat lelkesítő szavakkal az ellenség megrohanására buzdítván, oly nagy lön a szavainak hatása, hogy a magyarok dacára az őket fogadott gyilkoló kartács-tűznek az ellenségre rohantak, annak nagy részét levágják, leszúrják és a városból lőszerei hátrahagyásával kiűzik. Ez egy tette magában véve is elég arra, hogy emlékét megörökítse a férfiúnak, kinek sirja felett egy ország kegyelete lebeg. Újdonságok. — Az évnegyed lejártával tisztelettel kérjük lapunk negyedéves előfizetőit, hogy előfizetéseiket minél előbb s még e hó folytán beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap kiadmányozása iránt kellő időben tájékozva lehessünk. A népek vállvetett küzdelme megdönté a zsarnokot, ki mint a szövetségesek foglya múlt ki, mint most a 2-ik császár a német szövetségesek foglya. A letiport Francia ország látta a szt. Allianc-t elő állam, s csak az 1830-ki fölkelés ejté kétségbe a szövetségeseket tervök — minden népszellemet elnyomni — sikere felől. — Soha sem szabad elfeledni, hogy a júliusi forradalom törte meg a reactiót, mely orosz-osztrák politikát hozott a népek nyakára. Franciaország júliusi forradalma ifjitotta meg Spanyolországot, kényszerité reformokra Angliát, izgatta Lengyelországot felkelésre, s adta meg, — legalább Dél-németországnak — a szabadságot. Innét aludt a világ, mig Franciaország az ébredés jelszavát nem kiáltá ki az 1848-ki forradalommal. Németország és Italia feltámadnak, sőt maga a chinai falakkal elzárt Ausztria is hatalmas lökést kap. Az 1848-ki forradalom rosszul ütött ki Franciaország s Európában. A legalább való ösztönökre számítva a legrettenetesb erőszakot elkövetve ölte meg Lajos Napoleon az ifjú köztársaságot. De most döntve, megdöntve nem a felkelő nép, de mint nagybátyja vesztett csaták által, 80 év óta az ötödik uralkodó kit Franciaország buktatott meg. Egy tűzhelye az európai mozgalmaknak, rajta gyulád fel a spanyol s olasz köztársaság gondolata a legközelebbi jövőben. — De akárhogy üssön is ki a jövő, azon körülmény, hogy Franciaország kifejlődésének fonalát ott vette fel. a hol azt Napoleon ketté szakitá, — bizonyitéka törekvése következetességének s azon calvinista papok által (Sweicban) rég predicalt mondat igazságának : hogy államok létezhetnek uralkodók, de nem nép nélkül Nagy veszéllyel fenyegetik a köztársaságot, s mindenek felett a franciát, melynek az individualismust s az egyéniség önérzetét kell kifejleszteni a „4-ik“ osztály küzdelmei (social democratia). Fogja-e e minden kérdések kérdését megoldani tudni?! —- Biztos forrásból értesülünk, hogy a m. k. közlekedési minister ur a Kettős- és Hármas-Körös folyók főmedrének szabályozását s illetőleg a Békésen alóli átmetszések végleges kiásatását állami költségen eszközöltetni és az e célra megkivántatd költségszükségletet három egymásutáni évekre felosztva az államkölt- s égvetésbe felvétetni elhatározta. Továbbá ugyancsak emlitett minister ur a fentebbi munkálatok öszpontositott és megfelelő vezethetése céljából, az illető társulatok és érdekeltek közreműködésével tanácskozmányok kormány- biztosi minöségbeni vezényletével megyénk köztiszteletben álló főispánját bizta meg. — A városunkból az indóházba vezetendő s általunk annyiszor emlegetett közlekedési ut a város képviselő testületében s ennek úgynevezett szépészeti szakosztályában élénk tanácskozás tárgyát képezi s mint értesülünk most már három ilyen ut tervével foglalkoznak, melyek egyike a sarkadi útból kiágazólag, máso- dika a németvárosrészböl a vörös kereszt irányában, har- madika pedig a ref. iskola mellett a ref. városrészen keresztül vezetne az indóházhoz. A kérdéses utak közül mindenekelőtt az első helyen emlitett, vagy is a sarkadi útból kiágazó épittetnék ki, még pedig városi közmunkaerővel, és a mennyiben a körülmények engedik, a második helyen említetthez is haladék nélkül hozzá kezdenek. A harmadik 3 év alatt lesz kiépítendő. — Örömmel registráljuk a képviselőtestületnek ezen városunk érdekeit emelő intézkedéseit s óhajtjuk, hogy azok ne csak papiron maradjanak, hanem mielőbb foganatot is nyerjenek. — Pongrác honvédhuszár ezredes múlt. kedden érke- kezett Aradról városunkba s az itt állomásozó honvédség által fogadtatott. Másnap a külső vásártéren szemlét tartott a honvédek felett s ezek gyakorlatait megelégedéssel nézte végig. — Oheroly János torna-tanár múlt vasárnap megtartott bálja nem igen sikerült. Különösen a szépnem alig volt képviselve benne : mindössze öt táncosnő volt s ezek is csak hamar ott hagyták az üresen tátongó termet, mely tizszer annyi közönséget is könnyen magába fogadhatott volna, mint a mennyi falai között ez úttal megjelent. A táncosnők nélkül maradt táncosok azután a szomszéd étterem asztalai köré gyűlve zeneszó és pohár mellett engedtek utat jókedvüknek. — Marschalko László honvéd gyalog-hadnagy e hó 22-én vezeté oltárhoz Keller Lilla kisasszonyt, Keller Imre ismert gyulai ügyvéd kellemes nővérét. — Békésről panaszolják nekünk, hogy e város körül az utak annyira rosszak, hogy Békésre jutni valódi nagy feladat. Ugyancsak a rósz útnak tulajdonítják azt is, hogy a most folyamatban lévő békési vásár nagyon néptelen. — Olyan időjárás mellett, minő a mostani, a — mondhatni — ide s tova egy év óta rövid megszakításokkal egyre rivalgó esőzések után, természetesen csak is rósz utaink lehetnek, s pedig annál inkább mivel Békésmegyének kedvező időjárás mellett sincsenek jó utai. De e közlekedési calamitásokat még felülmúlja Más nem kisebb veszély fekszik a köztársaságra nézve — eltekintve a Napoleon által kezdett háború s a pillanatnyi helyzettől, melybe a háború miatt jutott, — a franciák jellemében. Századok óta látjuk ide s tova hányatva ingadozva vallásosság szabad gondolkozás, babona és hitetlenség, durvaság s tulmivelödés között. Tisztelettel halmozták el Voltairt, szobrot emelnek neki, s az ifjúság nevelését hagyják a papság kezében. A személyek e bálványkénti imádása, majd megbuktatása, — ma Napoleon, holnap Rochefort — nem sok jót Ígérnek. Az öreg Guizot beszéld, hogy a rajongó Lamartine a francia nemzetet fiatal s egészségesnek tartá, de már Mirabeau, Barnave, I. Napoleon, Lafayette egy vénülő testnek tartá, melynek semmi jövője sincs. Vacherot egy mély pillantást enged a mostani francia nemzet leikébe vetni. „A francia szellem csak a tömeggel szemben gondolkozik, soha sincs egyedül, és soha sem szabad bizonyos tárgytól. A közönség mindenütt jelen van, sugalmazza öt, s módosítja gondolatainak kifejlődését s kifejezését. Az igazságot mindég a „közvé- lemény-prismáján keresztül tekinti. A mi gondolkozó férfiaink s katonáink lelkesülnek a tömeg tapsainál. A közvélemény világos napja a bölcsész dolgozó szobája, mégakkor is, ha úgy tesznek mint ha négy fal közzé zárnák magukat, hogy szabadon gondolkozhassanak, Mindig szükség van egy jelszóra, — s ezt a közvélemény dietálja.“ De a közvéleményt mondva csinálják, s igy volt képes III-ik Napoleon a népet oly mélyen elrontani. Nagyon messze mennénk, ha Rabelais kemény szavait Páris felett ma is érvényesnek tekintenénk, „A párizsi nép —• igy szól R .......... — oly ostoba, oly bámész, oly bamba természetű, hogy egy vásári komédiás, egy csengettyüs öszvér, egy rósz hegedű cincogta- tó több embert volna képes az utcasarokra csőditeni, az, hogy az isten átkaként egyretartó esőzések miatt a letakaritott gabonákat nyomtatni s behordani nem lehet s azok pusztulásnak kitéve hónapok óta künn a földeken hevernek. — Mai számunkhoz csatolva veszik t. előfizetőink a ,.Magyarország és a nagy világ“ cimü képes- és a „Pesti hetilap“ cimü politikai lap előfizetési felhívását. Ajánljuk mindkettőt a közönség becses figyelmébe s különösen az elsőt, mely dús tartalommal és számos sikerült képekkel jelenik meg, s belérték s kiállitásra nézve első helyet foglal el a magyar képes hírlapok között. — A városunkban állomásozó 8-ik honvédzászlóalj múlt pénteken vonult el Boros-Jenöre, az ott megtartandó dandár-gyakorlatokban részt veendő. A honvédek tiz nap múlva térnek vissza Gyulára. (u) E hó 21-én egy talpasi ember, ki a Körösön rucalápot szállított, a mint a lápot egy rúd segélyével taszította egyensúlyt vesztve a folyóba esett s a vízbe fűlt. — Gyomán a múlt napokban egy odavaló fiatal leány szerelmi bubánat miatt a Körösbe ölte magát. Egy szintén odavaló ember pedig életuntságból öngyilkossági kísérletet tett, felakasztván magát, azonban tette észrevételén, még idejekorán segélyére mentek s megmentették. — Bold. Boczkó Dániel temetése Pesten 12-én, délután fél 3 órakor ment végbe a „Szövetség-utcából.“ A Pesten időző képviselőkön kívül ügyvédek, polgárok, a praesbiterium tagjai is számosán voltak jelen a végszertartáson, melyet Székács József, evangélikus püspök végezett. A rövid, de tartalmas szónoklat után, a nemzeti színház énekkara énekelt el egy gyászdalt. A holttestet egész a vámig kisérte a tömeg, ahonnan aztán a jó barátok, és Csaba város küldöttei mentek a holt-tetemmel a temetőig. A tetemet a családi sírboltba fogják eltemetni. ________ Ve gyes hírek. — A „Reform“ írja : A kik nem a gözsikló kényelmes utján, hanem more patrio járnak föl a budai várba, e hó 21-én egy csinos menetet kisérhettek el melynek látására a szomorú időben is önkénytelenül derül a magyar ember arca. Az első teljes létszámú és tökéletesen fölszerelt honvéd-huszárszázad lovagolt föl en pleine parade a várba, hogy a honvédelmi ministerium vezetői: Ghiezi ezredes és Szende tanácsos előtt bemutassa magát. Innen aztán Dőry százados vissza Pestre vezette századát — egy érdekes rendez-vousra. — A mint ugyanis a redoute mellett a Deák Ferenc-utcába kanyarodott a század, a százados „jobbranéz“ parancsolt s a katonák nem látván szemben katonát, kinek e katonai üdvözlet szólhatna, föltekintettek az „Angol királynő“ erkélyére s ott látták Deák Ferencet, ki a köszöntést fej- bolintással üdvözölte. E jelenet egész érdekességét csak az fogja föl, a ki ismeri annak előzményeit. 1854-ben volt, hogy beszélgetés közben ugyancsak Dőry volt honvéd százados azt mondta Deáknak ! és én fogadni merek bátyám urammal, hogy megéri még azt, hogy engem honvédszázadom élén lát elvonulni ablaka alatt! mint egy jó evangelicus lelkész.“ De egy más megjegyzés, hogy a franciák dicsekvök, — máig igaz. így nem csak Rabelais, de mások is, és régebben mondtak keserű igazságokat honfiaiknak. így panaszkodik a történész Henri Martin (1847) hogy „a francia vitézség fellobbanó eszeveszett tűz minden kitartás nélkül.“ Charles Dolfus mondja a „Liberté et Centralisation- s cimü müvében: „a helyett hogy büszkék volnánk, hiúk vagyunk, türelem és kitartás helyett egy nagy ugrást teszünk a cél felé, s elveszítjük a bátorságot ha azt egy ugrással einem értük.“ Ki nem fogja egy classikusnak mint Alexis de Tocquelleville bizonyságát érvényesnek tekinteni, ki nemzetéről igy nyilatkozik : „Tisztelője a véletlennek, a hatalomnak, az eredménynek inkább mint a valódi dicsőségnek, inkább heroismushoz mint erény s józan észhez hajló, képesebb nagy terveket készíteni, mint nagy vállalatokat kivinni, a legragyogóbb slegveszélyesebb népe Európának, mely egyszer a csudálatnak, máskor gyűlölet, ijjedelem, szánalomnak, de soha a közönynek tárgya nem lehet.“ Midőn Jouvencelszáműzetésben volt,irá : „A francia nép nagyon éretlen a szabadságra, minden oktatás csak elbutulást idéz elő Franciaországban. A női nem nagyon el van hanyagolva, bár az ország jövője a franciák lo- vagias és társas szelleme mellet a nőktől függene.“ — Ily szigorúan beszélnek a franciák saját honfiaik felett; de az ítéletet nem szabad egész általánosságában kimondani. Egy egész sora az ifjú nemzedéknek lépett a nagy német bölcsészek által megmutatott útra, a politikai eszményt igyekezve megvalósítani. Páris forradalmat csinált, minden vérontás nélkül dönté meg a Bonapar- tismust, Páris a világ kedvence küzd az üldözött világ szabadság eszméjéért, s vele együtt szenved mindenki kinek eszménye az emberi nemzet szabadsága. __________Közli: Biró László.
