Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-06-12 / 24. szám
minő színben fognának feltűnni a nemzet előtt azok, kik ma még a hazafisághozi jogot is kizárólag magoknak követelni hajlandók? Engedjék meg, hogy a felelettel adós maradjak, hiszen önök elég okosak, hogy azt magoktól is eltalálják. —rf. Gr. Audrássy Gyula ministerelnök azon urakat, kik a rokkant honvédek segélyezésére általa megindított gyűjtésben résztvettek, f. hó 12-re déli 12 órára a pesti köztelek kistermébe egy értekezletre hitta össze, melynek feladata lesz egy bizottmányt választani a honvédsegélyzés ügyében teendő további intézkedések elvégzésére. Az aláírások eddigi összege a 110 ezer frtot meghaladja. — A kereskedelmi minister közzé tette jelentését a népszámlálásról. Az utóbbi népszámláláskor, mely 1857- ben történt, a magyar korona országainak lakossága 13,768,513 lélekben tüntettetett ki, míg most az idei nép- számlálás következő eredményt mutatott: Magyarországban 11,109,192 lélek. Erdélyben 2,109,107 I. Horvát- Slavonországban 1,015,906 1. A határőrvidéken 1,195,033 I. Összesen 15,429,238 lélek. A b.-csabai lóverseny pünköst másodnapján d. u. tartatott meg. E lóversenynek az idő nem igen kedvezett, a mennyiben délutáni fél háromkor az eső neki eredt s a már a versenytéren meglehetős számmal volt közönséget, illetőleg ennek azon s természetesen nagyobb részét, kik a mézeskalácsos-sátorok alá nem férhettek, majdnem félóráig áztatta — a készülödőket pedig otthon tartotta. Tán ez esőnek lehet tulajdonítani, hogy az Aradról épen ez alkalomra leérkezett katonai zenekar nem működött közre és hogy a verseny egyhangúan folyt le. Egyébiránt a verseny, a mint az eső megállóit, háromszori csengetés után, 3 órakor a) az urlovarok versenyével megkezdődött. Futhatott Békés- és a szomszéd megyebeli lakos lova. Futottak öten. A célpontnál első volt Wieland János urnák Kövér László ur által lovagolt pejparipája, — második egy szentesi földbirtokosnak — nevét nem tudtuk meg -- az előbbit egy lóhosznyira követő pejméne. Az első 30 db aranyat, a második 50 frtot nyert. Ez után b) az e megyei mezei gazdák első versenye következett. Csak saját nevelésű lovak futhattak. Futni kezdett összesen 7 ló. S ezek közül 2 kitörvén s a város felé iramodván — csabaiaké lehetett — az első dijat, 6 arany, Szabó Máté András kigyósi lakosnak 3 éves ménlova, a másodikat, 3 arany, pedig Csernus József szintén kigyósi lakosnak pejkancája nyerte el. v c) Az e megyei mezei gazdák második versenyén Bakó Jakab gyulai lakosnak pejkanczája és Békési Jósef kigyósi lakosnak a célponthoz másodiknak ért lova lett győztes. Első 5 aranyat, a második 3 aranyat nyert. Mig d) a már nyertes lovak versenyén a dijat, 4 arany, ismét Szabó Máté András kigyósi lakosnak 3 éves ménlova kényelemmel ütötte el. Végre e) a vigaszverseny dija, 3 arany, Alberti József kigyósi lakosnak esett osztályrészül. S evvel a verseny 4 óra után véget ért. A verseny napját este tánc vigalom rekesztette be, mely —• jelenvoltak szerint — mind kedélyességre, mint fényre nézve egyike volt a legszebbeknek. Újdonságok. — A gyulai németvárosrész különválása kérdése mint közelebbről érdeklő — sokat foglalkodtatja a közönséget. Talán tudni fogják olvasóink, hogy a megyei bizottmány legutóbbi közgyűlésén ez ügy szőnyegre kerülvén, a németvárosiaknak a belügyministeriumhoz intézett s onnan véleményadásra a megyéhez leküldött sé- relmi, illetőleg elválasztást sürgető folyamodása, a panaszok megvizsgálása végett egy küldöttségnek adatott ki. Úgy látszik, e küldöttség ténye volt a németvárosrészi lakosságnak az elválasztásra nézve a múlt héten történt megszavaztatása, mely alkalommal a megjelent németaj- kuak kivétel nélkül az elválasztás mellett szavaztak, mig az úgynevezett kis oláh város románajku lakosságának többsége, az elválasztás ellen szavazott. A megyei küldöttség eljárása eredményét a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni, s igy alkalmunk lesz, ezen reánk gyulaiakra nézve nagyérdekü ügy további folyamáról értesüléseket szerezni. — A torna-és tűzoltó'egylet múlt vasárnapra hirdetett rendkívüli közgyűlése, közbejött akadályok miatt akkor nem tartathatváh meg, az ma délelőtt fog végbemenni. — Csabán egy idő óta Novák Antal színtársulata működik — mint halljuk — nem valami fényes körülmények között. A színházat nagyon gyéren látogatják s a bérlet sem sikerült. Azt mondják, hogy a társulat nagyon gyenge s nem felel meg a csabai közönség mü- igényeinek, mely bajon — hir szerint — az igazgató akként igyekszik segíteni, hogy utóbbi napokban több uj s tehetséges tagokat szerződtetett társulatához. — A múlt héten Pflaum Ignác nevű gyulai szőlő- csősz ittas állapotban egy vizzel telt gödörbe esett s be- lefult. — E hó 7-ik ÓS 8-án este színház után, a pesti vakok intézetének kilépett mintegy tíz növendéke zeneestélyt tartott a „Korona“ udvarán. Közönség mindkét Ízben szép számmal hallgatta a szerencsétlen zenészek darabjait, bizonyosan azért, mert itt nem annyira a zenei élvezet, mint inkább a szánalmat keltő zenélök pártolása volt a fődolog. — A Folliiius János itt működő színtársulata által nyitott második, hat előadásu bérletre — úgy halljuk — több aláiró jelentkezett, mint az első bérlet alkalmával. Örvendünk ez eredményen, mint közönségünknek a művészet pártolásában tanúsított elismerésre méltó kitartásán. — Kitartásról lévén szó, felemlítjük, hogy a pünkösd másod napi szini előadáson a jelen volt közönség hősiesen nézte végig a darabot a folytonos esőben, persze a nagy rész esernyő alatt, szerezvén ez által a háttérben levő karzati közönségnek azt a kellemes mulatságot, hogy az a gomba módjára előtte elterülő esernyőktől nem nézhette az előadást. Akadtak is aztán többen, a kik hangosan felszólaltak egy némely jobban kimagasló esernyő udvariatlansága miatt. — S/.Óke Bandi nevű megyei rab, tegnapelőtt reggel, bizonyos elkerülhetlen dolog elintézése végett, a dologházból kikéredzvén, a rövid szabadságidőt arra használta fel, hogy bizonyos melléképület—úgy látszik nem nagyon erős — fedelét, kiemelvén, azon kimászotts a megyeház kertjén keresztül szépen elillant. Még eddig nem is került meg. — A bókésinegyei gazd. egyesület által folyó évi junius 18-ikán Békésre kitűzött állatkiállitás iránt érdekeltséggel viseltető gazdaközönség ezennel értesitte- tik, miszerint kiállításra jelentkezésük rendező elnök Mezei Balázs urnái és Békés város közházánál f. jun. 17- ig bezárólag akár élő szóval személyesen, akár Írásbeli közlésük által elfogadtatik, kiállítandó jószágaik illendő ár melletti élelmezéséről kellőleg gondoskodva van, saját személyükre nézve netalán szükséges elszállásoltatá- suk megérkezésük alkalmával a város közházánál jelentTÁBCA. A bckésinegyei orvos-gyógyszerész egylet közgyűlése. Békésmegye orvos-gyógyszerészi egylete május hó 16- án tartá Orosházán közgyűlését. Azt hiszem e becses lapok céljával nem ellenkezik, ha a gyűlésről kissé bővebb tudósítást küldök t. szerkesztő úrhoz, úgy lévén meggyőződve, miszerint e lap egyiránt van hivatva a megye társas életi és tudományos mozgalmainak figyelemmel kisérésére. Orvos-gyógyszerészi egyletünk, az orvosi és természettudományok ápolásán kívül, egyúttal az ügytársi viszony felébresztése, fejlesztése és szabályozása szempontjából alakult; s midőn félévenként a megye egyik, másik községében közgyűlést tart, tudományos felolvasások, s általános érdekű közegészségügyi tárgyak feletti eszmecseréivel értékesíti, az ügytársak — már magában véve is — kellemes együttlétét. Igaz ugyan, hogy egyletünk beléletében nem mutatkozik azon pezsgő élet, mely a megye más, talán anyagi haszonnal, vagy több élvezettel kínálkozó egyletei körül nyilvánul; igaz, hogy sok montő szót lehet felhozni azon közönyösség enyhítésére, mely a tagtársakban egyleti közgyűléseink iránt nyilvánul : mind a mellett szeretjük hinni, hogy csak kezdetben van ez igy, s ha azon egyleti tagok, kik eddig is személyes megjelenés és tettleges működés által fentartották az egyletet, ezutánra sem fognak buzgal- mokban lankadni: hisszük hogy idömultával a többi tagokban is nagyobb lesz az érdekeltség. A közgyűlést Dr. Lux Jakab, egyleti elnök a következő beszéddel nyitotta meg: Őszinte örömmel üdvözlöm az ezen közgyűlésre megjelent tisztelt tagtársaimat, úgy azon tiszt, vendégeket is, kik a természeti tudományok ezen ága iránt is, melyet egyletünk képvisel — érdeklődvén, tudományos előadásainkban s tanácskozásainkban részt óhajtanak venni. Tisztelt egyesület! Epen két éve, hogy megyénkben nehány buzgalmas tagtársunk elméjében, a már hazánkban is létező nehány orvosi egylet vonzó példájára a tudományos egyesülés korszerű eszméje megvillanván, és ezen eszme e megye egészségügyi személyzeténél teljes viszbangra találván — az Orvos-gyógyszerészi egylet megalakult. Ha egyletünk e két évi folyamán figyelmes szemmel végig tekintünk, nem lehet arról meg nem győződnünk, miszerint egyletünk ezen időn át még csak korlátolt körben mozogván, igen szerény tudományos haladást tett előre; és e tényt, tapasztalásom szerint, nem a tudományos ismeretek, vagy egyletünk nemes célja iránti érdeklődés hiányának, mint inkább a hivatásunkkal és életviszonyainkkal bensökép összeforrt körülmények okozta buzgalom csökkenésnek tulajdoníthatni. Dicsérettel kell azonban felemlítenem azon körülményt, hogy néhány tagja egyletünknek, leküzdvén az akadályokat — az ügy komoly célja elérhetése érdekében — tudományos készültséggel és lelkosültséggel kilépvén a tudományos haladás terére, zsenge egyletünk óletszikráját lángra lobbantván, annak életet adott. De ez, tiszt, tagtársaim nem elég egyletünk nemes céljával szemközt; nem elég, hogy egyletünk csupán a lét jelenségeivel bírjon, hanem feladatához méltólag óhajtandó, miszerint az, tudományos működéseivel minél jelentékenyebb szellemi és anyagi hasznot árasszon az emberiségre. Ennélfogva, jóllehet küzdelmes pályánkon körül sán- colvák mindennemű akadálylyal, de azok ellenében éles fegyverrel, az akarat szilárdságával és ügybuzgalommal bírván : lépjünk ki tömegesebben a tudományos haladás terére; mutassuk meg mi is, hogy a tudományos világ szellemi cselekményeiben méltó részt veszünk, s hogy tudományos törekvéseinkben annak szellemi és anyagi javát czélozzuk; igyekezzünk a tudományos téren minél tágabb kört képezni, hogy egyletünk, is minél hamarább a virágzás korát megérje. A midőn tehát tiszt, tagtársaimat minél tömegesebb tudományos munkálkodásra e téren ismétlöleg felkérném : kivánom, hogy a mindenható nemes törekvéseikben tartós egészség és erő mellett, sokáig boldogan éltesse. Alólirott egyleti jegyző pedig következő jelentést terjesztett a közgyűlés elé: Tisztelt közgyűlés! Pár nap múlva két év annak, hogy Békésmegye közegészségügyi személyzete, megértve a kor intő szózatát, mely az egyeseket az ipar, a kereskedés, a közművelődési célok és eszközök, sőt maga a tudomány fejlesztése és mivelése körül is, a társulatok alkotására nem csak serkenti és buzdítja, hanem mintegy utalja, s érezve a hasonló erők tömörülésének szükségét: örömmel üdvözölte Dr. Kovács István, megyei főorvos ur felhívását, mely szerint e megyebeli orvosok és gyógyszerészek, követve a többi társmegyék példáját — egyesüljenek oly egyletté, melynek célja egyleti alapszabályaink szerint „sziikebb értelemben az orvosi, tágabb értelemben általában a természettudományok mivelését ápolni; a megyét közegészség- ügyi szempontból minden irányban beható tanulmány tárgyává tenni; az ügytársi viszonyokat saját körében szabályozni, az orvosi és gyógj'szerészi kar érdekei felett őrködni: szóval odamüködni, hogy az orvos-gyógyszerészi kar hivatásához illő méltányos elismerésben részesüljön.“ S ki ne is ajánlkozott volna örömmel tagja lenni oly egyesületnek, mely ily nemes és mindnyájunkat közelről érdeklő célt tűzzön zászlójára? S valóban tekintve a bejegyzett egyleti tagok számát, mely oz idő szerint 47-re megy, nincs okunk a cél iránti közöny vagy hidegség ellen panaszkodni. Tisztviselői körömhöz tartozandónák vélem, időről időre jelentést tenni a közgyűlésnek egyletünk működéséről, hogy ezt eddig elmulasztottam, oka egy részt az, mivel újon alakult egyletünk — küzdve a kezdetlegesség nehézségeivel — oly szerény körben mozgott, miszerint csak a legközelebb érdeklettek bírtunk létezésének tudatával; más részt pedig mivel a közgyűlések menetét s fontosabb határozatait a magyar orvosi és gyógyszerészi szaklapok hasábjain közölve — elegendö- leg értesítve hittem ez által tagtársainkat. Most azonban már két év fekszik hátunk megett; tartottunk egy alakuló s három működő közgyűlést, s jogosan vethetünk vissza egy két pilantást, va- lyon teljesiti-e egyletünk feladatát a kitűzött nemes célokkal szemben, — felhasználja e célja elérésére a keze alatti eszközöket, — se két évi tapasztalat folytán bir-e a további fenállhatás biztositéka és jogosultságával? Gyulai alakuló közgyűlésünkön részt vett 24 tag: a b.-csabai gyűlésen 21: a békésin 17: a szarvasin 13. Tudományos értekezés olvastatott összesen 13, Ebből volt sebészi tárgyal foglalkozó 9, belgyógyászi 1, gyógyszerészi és vegyészi 2, más természet tudományi 1. A 13. értekezést felolvasta 5 egyleti tag. Ez az egylet kétévi tudományos működése. A csabai közgyűlés a szélesen elterjedt kuruzsolás beszüntetése tárgyában az orsz. közegészségügyi tanácshoz feliratot intézett, mely azt további intézkedés végett a belügyi és igazságügyi minisztériumokhoz tette át. A békési közgyűlés Balassa tanár emléke iránti kegyeletét rótta le akkor, midőn saját körében hazánk-e kitűnő orvosa felett emlék beszédet tartatott; ugyancsak a békési közgyűlés alapszabályainak azonpontját; mely a tisztviselőket évről évre rendeli választatni,