Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-06-12 / 24. szám

minő színben fognának feltűnni a nemzet előtt azok, kik ma még a hazafisághozi jogot is ki­zárólag magoknak követelni hajlandók? Enged­jék meg, hogy a felelettel adós maradjak, hi­szen önök elég okosak, hogy azt magoktól is eltalálják. —rf. Gr. Audrássy Gyula ministerelnök azon ura­kat, kik a rokkant honvédek segélyezésére általa megindított gyűjtésben résztvettek, f. hó 12-re déli 12 órára a pesti köztelek kistermébe egy értekezletre hitta össze, melynek feladata lesz egy bizottmányt választani a honvédsegélyzés ügyében teendő további intézkedések elvégzésére. Az aláírások eddigi összege a 110 ezer frtot meghaladja. — A kereskedelmi minister közzé tette jelentését a népszámlálásról. Az utóbbi népszámláláskor, mely 1857- ben történt, a magyar korona országainak lakossága 13,768,513 lélekben tüntettetett ki, míg most az idei nép- számlálás következő eredményt mutatott: Magyarország­ban 11,109,192 lélek. Erdélyben 2,109,107 I. Horvát- Slavonországban 1,015,906 1. A határőrvidéken 1,195,033 I. Összesen 15,429,238 lélek. A b.-csabai lóverseny pünköst másodnapján d. u. tartatott meg. E lóversenynek az idő nem igen kedve­zett, a mennyiben délutáni fél háromkor az eső neki eredt s a már a versenytéren meglehetős számmal volt közönséget, illetőleg ennek azon s természetesen nagyobb részét, kik a mézeskalácsos-sátorok alá nem férhettek, majdnem félóráig áztatta — a készülödőket pedig otthon tartotta. Tán ez esőnek lehet tulajdonítani, hogy az Arad­ról épen ez alkalomra leérkezett katonai zenekar nem működött közre és hogy a verseny egyhangúan folyt le. Egyébiránt a verseny, a mint az eső megállóit, há­romszori csengetés után, 3 órakor a) az urlovarok versenyével megkezdődött. Futhatott Békés- és a szomszéd megyebeli lakos lova. Futottak öten. A célpontnál első volt Wieland János urnák Kövér László ur által lovagolt pejparipája, — második egy szentesi földbirtokosnak — nevét nem tudtuk meg -- az előbbit egy lóhosznyira követő pejméne. Az első 30 db aranyat, a második 50 frtot nyert. Ez után b) az e megyei mezei gazdák első versenye követke­zett. Csak saját nevelésű lovak futhattak. Futni kezdett összesen 7 ló. S ezek közül 2 kitörvén s a város felé iramodván — csabaiaké lehetett — az első dijat, 6 arany, Szabó Máté András kigyósi lakosnak 3 éves ménlova, a másodikat, 3 arany, pedig Csernus József szintén ki­gyósi lakosnak pejkancája nyerte el. v c) Az e megyei mezei gazdák második versenyén Ba­kó Jakab gyulai lakosnak pejkanczája és Békési Jósef kigyósi lakosnak a célponthoz másodiknak ért lova lett győztes. Első 5 aranyat, a második 3 aranyat nyert. Mig d) a már nyertes lovak versenyén a dijat, 4 arany, ismét Szabó Máté András kigyósi lakosnak 3 éves mén­lova kényelemmel ütötte el. Végre e) a vigaszverseny dija, 3 arany, Alberti József ki­gyósi lakosnak esett osztályrészül. S evvel a verseny 4 óra után véget ért. A verseny napját este tánc vigalom rekesztette be, mely —• jelenvoltak szerint — mind kedélyességre, mint fény­re nézve egyike volt a legszebbeknek. Újdonságok. — A gyulai németvárosrész különválása kérdése mint közelebbről érdeklő — sokat foglalkodtatja a kö­zönséget. Talán tudni fogják olvasóink, hogy a megyei bizottmány legutóbbi közgyűlésén ez ügy szőnyegre ke­rülvén, a németvárosiaknak a belügyministeriumhoz in­tézett s onnan véleményadásra a megyéhez leküldött sé- relmi, illetőleg elválasztást sürgető folyamodása, a pana­szok megvizsgálása végett egy küldöttségnek adatott ki. Úgy látszik, e küldöttség ténye volt a németvárosrészi lakosságnak az elválasztásra nézve a múlt héten történt megszavaztatása, mely alkalommal a megjelent németaj- kuak kivétel nélkül az elválasztás mellett szavaztak, mig az úgynevezett kis oláh város románajku lakosságának többsége, az elválasztás ellen szavazott. A megyei kül­döttség eljárása eredményét a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni, s igy alkalmunk lesz, ezen reánk gyu­laiakra nézve nagyérdekü ügy további folyamáról érte­süléseket szerezni. — A torna-és tűzoltó'egylet múlt vasárnapra hir­detett rendkívüli közgyűlése, közbejött akadályok miatt akkor nem tartathatváh meg, az ma délelőtt fog végbe­menni. — Csabán egy idő óta Novák Antal színtársulata működik — mint halljuk — nem valami fényes körül­mények között. A színházat nagyon gyéren látogatják s a bérlet sem sikerült. Azt mondják, hogy a társulat nagyon gyenge s nem felel meg a csabai közönség mü- igényeinek, mely bajon — hir szerint — az igazgató akként igyekszik segíteni, hogy utóbbi napokban több uj s tehetséges tagokat szerződtetett társulatához. — A múlt héten Pflaum Ignác nevű gyulai szőlő- csősz ittas állapotban egy vizzel telt gödörbe esett s be- lefult. — E hó 7-ik ÓS 8-án este színház után, a pesti va­kok intézetének kilépett mintegy tíz növendéke zenees­télyt tartott a „Korona“ udvarán. Közönség mindkét Íz­ben szép számmal hallgatta a szerencsétlen zenészek da­rabjait, bizonyosan azért, mert itt nem annyira a zenei élvezet, mint inkább a szánalmat keltő zenélök pártolá­sa volt a fődolog. — A Folliiius János itt működő színtársulata által nyitott második, hat előadásu bérletre — úgy halljuk — több aláiró jelentkezett, mint az első bérlet alkalmával. Örvendünk ez eredményen, mint közönségünknek a mű­vészet pártolásában tanúsított elismerésre méltó kitartá­sán. — Kitartásról lévén szó, felemlítjük, hogy a pünkösd másod napi szini előadáson a jelen volt közönség hősiesen nézte végig a darabot a folytonos esőben, persze a nagy rész esernyő alatt, szerezvén ez által a háttérben levő karzati közönségnek azt a kellemes mulatságot, hogy az a gomba módjára előtte elterülő esernyőktől nem néz­hette az előadást. Akadtak is aztán többen, a kik han­gosan felszólaltak egy némely jobban kimagasló eser­nyő udvariatlansága miatt. — S/.Óke Bandi nevű megyei rab, tegnapelőtt reg­gel, bizonyos elkerülhetlen dolog elintézése végett, a do­logházból kikéredzvén, a rövid szabadságidőt arra hasz­nálta fel, hogy bizonyos melléképület—úgy látszik nem nagyon erős — fedelét, kiemelvén, azon kimászotts a megyeház kertjén keresztül szépen elillant. Még eddig nem is került meg. — A bókésinegyei gazd. egyesület által folyó évi junius 18-ikán Békésre kitűzött állatkiállitás iránt érdekeltséggel viseltető gazdaközönség ezennel értesitte- tik, miszerint kiállításra jelentkezésük rendező elnök Me­zei Balázs urnái és Békés város közházánál f. jun. 17- ig bezárólag akár élő szóval személyesen, akár Írásbeli közlésük által elfogadtatik, kiállítandó jószágaik illendő ár melletti élelmezéséről kellőleg gondoskodva van, sa­ját személyükre nézve netalán szükséges elszállásoltatá- suk megérkezésük alkalmával a város közházánál jelent­TÁBCA. A bckésinegyei orvos-gyógyszerész egylet közgyűlése. Békésmegye orvos-gyógyszerészi egylete május hó 16- án tartá Orosházán közgyűlését. Azt hiszem e becses lapok céljával nem ellenkezik, ha a gyűlésről kissé bő­vebb tudósítást küldök t. szerkesztő úrhoz, úgy lévén meggyőződve, miszerint e lap egyiránt van hivatva a megye társas életi és tudományos mozgalmainak figye­lemmel kisérésére. Orvos-gyógyszerészi egyletünk, az orvosi és termé­szettudományok ápolásán kívül, egyúttal az ügytársi vi­szony felébresztése, fejlesztése és szabályozása szem­pontjából alakult; s midőn félévenként a megye egyik, másik községében közgyűlést tart, tudományos felolva­sások, s általános érdekű közegészségügyi tárgyak fe­letti eszmecseréivel értékesíti, az ügytársak — már ma­gában véve is — kellemes együttlétét. Igaz ugyan, hogy egyletünk beléletében nem mutatkozik azon pezsgő élet, mely a megye más, talán anyagi haszonnal, vagy több élvezettel kínálkozó egyletei körül nyilvánul; igaz, hogy sok montő szót lehet felhozni azon közönyösség enyhí­tésére, mely a tagtársakban egyleti közgyűléseink iránt nyilvánul : mind a mellett szeretjük hinni, hogy csak kezdetben van ez igy, s ha azon egyleti tagok, kik ed­dig is személyes megjelenés és tettleges működés által fentartották az egyletet, ezutánra sem fognak buzgal- mokban lankadni: hisszük hogy idömultával a többi ta­gokban is nagyobb lesz az érdekeltség. A közgyűlést Dr. Lux Jakab, egyleti elnök a követ­kező beszéddel nyitotta meg: Őszinte örömmel üdvözlöm az ezen közgyűlésre meg­jelent tisztelt tagtársaimat, úgy azon tiszt, vendégeket is, kik a természeti tudományok ezen ága iránt is, melyet egyletünk képvisel — érdeklődvén, tudományos előadásainkban s tanácskozásainkban részt óhajtanak venni. Tisztelt egyesület! Epen két éve, hogy megyénkben nehány buzgalmas tagtársunk elméjében, a már hazánk­ban is létező nehány orvosi egylet vonzó példájára a tudományos egyesülés korszerű eszméje megvillanván, és ezen eszme e megye egészségügyi személyzeténél tel­jes viszbangra találván — az Orvos-gyógyszerészi egylet megalakult. Ha egyletünk e két évi folyamán figyelmes szemmel végig tekintünk, nem lehet arról meg nem győződnünk, miszerint egyletünk ezen időn át még csak korlátolt körben mozogván, igen szerény tudományos haladást tett előre; és e tényt, tapasztalásom szerint, nem a tu­dományos ismeretek, vagy egyletünk nemes célja iránti érdeklődés hiányának, mint inkább a hivatásunkkal és életviszonyainkkal bensökép összeforrt körülmények okozta buzgalom csökkenésnek tulajdoníthatni. Dicséret­tel kell azonban felemlítenem azon körülményt, hogy néhány tagja egyletünknek, leküzdvén az akadályokat — az ügy komoly célja elérhetése érdekében — tudo­mányos készültséggel és lelkosültséggel kilépvén a tu­dományos haladás terére, zsenge egyletünk óletszikráját lángra lobbantván, annak életet adott. De ez, tiszt, tagtársaim nem elég egyletünk nemes céljával szemközt; nem elég, hogy egyletünk csupán a lét jelenségeivel bírjon, hanem feladatához méltólag óhajtandó, miszerint az, tudományos működéseivel minél jelentékenyebb szellemi és anyagi hasznot árasszon az emberiségre. Ennélfogva, jóllehet küzdelmes pályánkon körül sán- colvák mindennemű akadálylyal, de azok ellenében éles fegyverrel, az akarat szilárdságával és ügybuzgalommal bírván : lépjünk ki tömegesebben a tudományos haladás terére; mutassuk meg mi is, hogy a tudományos világ szellemi cselekményeiben méltó részt veszünk, s hogy tudományos törekvéseinkben annak szellemi és anyagi javát czélozzuk; igyekezzünk a tudományos téren minél tágabb kört képezni, hogy egyletünk, is minél hamarább a virágzás korát megérje. A midőn tehát tiszt, tagtársaimat minél tömegesebb tudományos munkálkodásra e téren ismétlöleg felkér­ném : kivánom, hogy a mindenható nemes törekvéseik­ben tartós egészség és erő mellett, sokáig boldogan él­tesse. Alólirott egyleti jegyző pedig következő jelentést ter­jesztett a közgyűlés elé: Tisztelt közgyűlés! Pár nap múlva két év annak, hogy Békésmegye közegészségügyi személyzete, meg­értve a kor intő szózatát, mely az egyeseket az ipar, a kereskedés, a közművelődési célok és eszközök, sőt ma­ga a tudomány fejlesztése és mivelése körül is, a tár­sulatok alkotására nem csak serkenti és buzdítja, ha­nem mintegy utalja, s érezve a hasonló erők tömö­rülésének szükségét: örömmel üdvözölte Dr. Kovács István, megyei főorvos ur felhívását, mely szerint e me­gyebeli orvosok és gyógyszerészek, követve a többi társmegyék példáját — egyesüljenek oly egyletté, mely­nek célja egyleti alapszabályaink szerint „sziikebb érte­lemben az orvosi, tágabb értelemben általában a termé­szettudományok mivelését ápolni; a megyét közegészség- ügyi szempontból minden irányban beható tanulmány tárgyává tenni; az ügytársi viszonyokat saját körében szabályozni, az orvosi és gyógj'szerészi kar érdekei fe­lett őrködni: szóval odamüködni, hogy az orvos-gyógy­szerészi kar hivatásához illő méltányos elismerésben ré­szesüljön.“ S ki ne is ajánlkozott volna örömmel tagja lenni oly egyesületnek, mely ily nemes és mindnyájun­kat közelről érdeklő célt tűzzön zászlójára? S valóban tekintve a bejegyzett egyleti tagok számát, mely oz idő szerint 47-re megy, nincs okunk a cél iránti közöny vagy hidegség ellen panaszkodni. Tisztviselői körömhöz tartozandónák vélem, időről időre jelentést tenni a közgyűlésnek egyletünk műkö­déséről, hogy ezt eddig elmulasztottam, oka egy részt az, mivel újon alakult egyletünk — küzdve a kezdetleges­ség nehézségeivel — oly szerény körben mozgott, mi­szerint csak a legközelebb érdeklettek bírtunk létezésé­nek tudatával; más részt pedig mivel a közgyűlések menetét s fontosabb határozatait a magyar orvosi és gyógyszerészi szaklapok hasábjain közölve — elegendö- leg értesítve hittem ez által tagtársainkat. Most azonban már két év fekszik hátunk megett; tartottunk egy alakuló s három működő közgyű­lést, s jogosan vethetünk vissza egy két pilantást, va- lyon teljesiti-e egyletünk feladatát a kitűzött nemes célokkal szemben, — felhasználja e célja elérésére a ke­ze alatti eszközöket, — se két évi tapasztalat folytán bir-e a további fenállhatás biztositéka és jogosultságával? Gyulai alakuló közgyűlésünkön részt vett 24 tag: a b.-csabai gyűlésen 21: a békésin 17: a szarvasin 13. Tudományos értekezés olvastatott összesen 13, Ebből volt sebészi tárgyal foglalkozó 9, belgyógyászi 1, gyógy­szerészi és vegyészi 2, más természet tudományi 1. A 13. értekezést felolvasta 5 egyleti tag. Ez az egylet kétévi tudományos működése. A csabai közgyűlés a szélesen elterjedt kuruzsolás be­szüntetése tárgyában az orsz. közegészségügyi tanács­hoz feliratot intézett, mely azt további intézkedés végett a belügyi és igazságügyi minisztériumokhoz tette át. A békési közgyűlés Balassa tanár emléke iránti ke­gyeletét rótta le akkor, midőn saját körében hazánk-e kitűnő orvosa felett emlék beszédet tartatott; ugyan­csak a békési közgyűlés alapszabályainak azonpontját; mely a tisztviselőket évről évre rendeli választatni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom