Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-06-05 / 23. szám
Vegyes hírek. — Pollák, Washingtonba vándorolt magyar születésű rabbi közelébb levelet irt Széphegyi énekesnek, hogy küldené meg számára a Bánk bán, Hunyady, Szép Ilonka, Dózsa György opera kivonatát, Zimay László, Ábrányi Kornél, Langer Viktor, Simonffy Kálmán s Füre- dy összegyűjtött népdalait. Nevezett rabbi fölemlíti, hogy egy Ízben a „Hejh de fényes csillag ragyog“ eimü népdalt elénekelte egy tősgyökeres amerikai társaság előtt s annyira megtetszett, hogy egész este mindig magyar népdalokat kellett énekelnie. Egy pár nap múlva majd minden magyar dalát énekelték Washingtonban. Most az újabb s nevezetesebb müvekkel akarná a yankeeket megismertetni. — Egy rósz szokás. Több helyt arról a rósz szokásról, hogy lövöldözzenek sehogy sem tudnak lemondani a lakosok. Az ünnepélyek és mutatás elmaradhatlan föltétele a fegyverdurrogatás. Nemrég Budakeszen egy lakodalom alkalmával egy öreg földműves saját három éves kis unokáját lőtte agyon. A nagyapa e tette fölött aztán majd megörült, mig a többiek tovább lövöldöztek s tovább mulattak. — A földön a legújabb számítás szerint állítólag 3642 nyelvet beszélnek, vallás pedig 980 féle van. Even- kint meghal 33% millió ember, tehát minden másod percre esik egy halál. A közép emberi életkor 33 év. Száz évet 100,000 közül csak egy ér el. Legtovább élnek a papok, legrövidebb ideig az orvosok. Ez utolsó talányt a papok igen, de az orvosok alig fejthetnék meg. Gazdászat, ipar, kereskedelem. Terméskilátások megyénkben. A szarvasi járásban a buzavetések laposabb helyeken a vadvizek által igen sok kárt szenvedtek, a rendkívüli esőzésekre beállott téli fagy pedig azókat nagyon megritkitotta. Tavasszal az e vidéken elnevezett csajkó (ollós bogár) és drótféreg is pusztította a buzavetést, minélfogva, ha az időjárás állandóan kedvező lesz is, a buzavetésekböl alig lehet csak középtermésre is számítani. — Az őszi repcevetés, mely még a tél kezdetével szép reményekre jogosított, a hosszan tartott esőzések miatt lapos helyeken támadt vadvizek következtében végkép elpusztult; a partos helyeken azonban a repce igen szép volt, de a fekete hernyók által megrongáltatok, most pedig a szipoly által van megszállva s igy a repcéből csak középszerűn alóli termés várható. — A tavaszi vetések u. m. árpa, zab és kukurica igen ssépen keltek ki, a májusban volt 2 jó eső után növekednek, úgy hogy további kedvező időjárás mellett ezekből jó termés várható. — A szőlőtőkék fürtösek, a termésre kedvező kilást nyújtanak; a tél fagya és az Orbán-nap táján beállott hideg kárt nem okozott. — A gyümölcs termés átalában véve kevés reményre jogosít, mert a gyümölcs a fák virágzása után beállott gyenge köd miatt igen hull és férgesedik. A szeghalmi járásból kővetkező tudósításaink vannak : Szeghalom község határában az őszi búzának egy részét a fagy, másik részét a viz kipusztitotta annyira, hogy annak nagy részét tavaszi terményekkel kelle bevetni ; a megmaradt őszi buzavetések pedig elannyira silányak, hogy azok után egyremásra csak az elvetett mag várható. A repce vetések, melyek ősszel igen szépen mutatkoztak, nagyobb részben szintén kifagytak, a megmaradt rész pedig rovarok által pusztittatik oly mérvben, hogy termés csak itt-ott remélhető. A tavaszi vetések elég jól teleltek ki, s bárha a közelebb volt nehány napi nagy forróság miatt némileg szenvedtek is, mindamellett ezutáni kedvező időjárással a vetések ezen nemei átalában jó középszerű termést Ígérnek. — FÜzes-Gyar- mat határában az őszi búza a kedvezőtlen téli időjárás s fagy miatt legnagyobb részben szintén kiveszett s csak kiválóan jó minőségű földekbe vetett mintegy 500 holdon maradt meg, s ez is jelenlegi állása szerint csak fél termést ígér. A repcevetésekböl ezen határban is nagy rész kiveszett s a megmaradt rész itt hasonlólag azon veszélynek van kitéve, hogy a feltűnően nagy sokaságban mutatkozó rovarok által végképen elpusztittatik. A tavaszi vetések minden nemei átalában kedvezően állanak s további jó időjárás mellett a tavasziaktól meglehetősen jó termés várható. — KörÖS-Ladány község határában az őszi búza vetésnek 5/s-ad része a fagy s árviz által kipusztult, a megmaradtnak %-ad része pedig jelenleg még igen jól áll s kedvező termést ígér, %-ad része pedig középszerű terméssel biztat. A tavaszi vetések minden nemei az egész határban átalában jól állanak. — Vésztő község határában az őszi búza vetések két harmadát a fagy és árviz kipusztitotta, a repcevetéseket nagy részben szintén; a megmaradt rész pedig úgy búza, mint repce, középszerű termésre nyújt kilátást. A tavaszi vetések átalában szépen mutatkoznak s további kedvező időjárás mellett ezek után jó termés remélhető. — Szénatermésre az egész szeghalmi járás területén átalában kedvezőtlen kilátás van, mert hátasabb helyeken a fü növésében a tavaszi fagyok által késleltetett, sőt meg- rontatott, lapályosabb helyeken pedig a viz által elnyomatott s nagy része a kaszálóknak ma is viz alatt van. — A szőlő — noha a fagy ebben is sok kárt okozott — mindamellett jelenlegi állása szerint Szeghalom és Vésztő községekben középszerű termést ígér, rtíig K.-Ladány és F.-Gyarmat községekben — a fagy miatt kevesebbet szenvedvén — jó termésre nyújt kilátást. — A gyümölcsfákban, különösen a nyári gyümölcsöt termőkben, a fagy s virágzásuk idejekor beállott kártékony köd szintén sok kárt okozott elannyira, hogy azoktól csak is csekély termés várható; az őszi gyümölcsfák kevésbé szenvedtek s ezek jó termést ígérnek. — Az alföldi vasút egy újabb része Csabától H.- M. Vásárhelyig hir szerint legközelebb már szintén át- adatik a közforgalomnak. A pálya megnyitását Szegedig a tiszai hid akadályozza, mely eddig még teljesen el nem készülhetett. — Világkiállítás Bécsbeu. Bécsi lapok szerint Ó felsége már felhatalmazta az osztrák ministertanácsot annak hivatalos kihirdetésére, hogy 1873-ik évben Bécsben általános világkiállítás fog rendeztetni. — llj szabadalmazott ipar-találmány. Nigrényi Pál szegedi fiatal lakatosmester, a magyar-osztrák birodalom területére szóló kizáró szabadalmat nyert egy általa fölta Iáit uj szerkezetű zárra „Szegedi tömörzár“ cim alatt. A találmány — mint a „Szegedi Híradó“ irja, oly kitűnő javítása az eddig használatban volt ugynezezett bevéső záraknak, hogy néhány év alatt a régieket teljesen ki fogja szorítani a forgalomból. Országosvásár tudósítás. Gyula, május 30. A gyulai tavaszi országos vásár, melyet áldozócsütörtöki, Exandi vásárnak szoktak nevezni, bár a kalendárium szerint ma venné kezdetét, — mával már bevégzödött. Átaljában véve, jó középszerűnek, de nem többnek, nem jobbnak mondható e vásár. — A sertés már az elő vásár vasárnapján kezdett érkezni, s kedden és szerdán volt a vásár dandárja, csütörtökre csak a csurgója maradt. — Az összes sertésforgalo'm 18—20,000 darabra tehető egész bizonyossággal, tehát csak felényire, mint a pálnapi vásáron volt. Bihar, Arad, Békés, Csa- nád, Heves megyékből s a Bánságból hajtották a sertéseket ; vevők Becsből 3 olyan kereskedő, ki Bées vidékén a szegényebb sorsuakat szokták hitelre, sovány sertéssel faluról falura járva darabonkint ellátni, továbbá Pest, Pozson, Győr, Sopron, Szeged, Vácz, Veszprém, Érsekújvár, Kecskemét, Körös, Czegléd, Szolnok kisebb nagyobb kereskedői, hizlalói, — a helybeli és szomszédvidéki hizlalók és gazdák voltak kisebb nagyobb mértékben. A nehány nap óta uralgó tikkasztó, hő napok és hideg éjjelek valamint a csekély árpa és kukorica készletek magas árai, egyformán erős hatással voltak a vásárlási kedv lehangolására, valamint arra is, hogy a sertés-tenyésztők túlságos követeléseket nem téve, igyekezzenek szabadulni a sertés feleslegtől. Ily viszonyok mellett, a nagyobb, jó íaju csapatok, mérsékelt árakon, — a kisebbek és nem hirhedt fajuak épen olcsó áron mentek, a mig mentek; — de a behajtott menyiségnek fele alig birt elkelni. Egy okányi jó fajú és már javított kisebb öreg heréit falka 90 írtjával, — ugyan ilyen fajú, másfél éves, jól tartott, 300 drbból álló nyáj 60 írtjával; — egy másik kukoricázott jó, harmadfél mázsára becsült aradi, 340 drbból álló, javitott, másféléves nyáj 68 frtjával kelt, mind páron kint. Egy biharmegyei 500 drbból álló jó fajú, egy kissé már kukoricázott nyáj 60 frtjával, — két más bihari vegyes, szintén másfél éves 240 drbból álló falka 48 frtjával, — egy másik, 82 drrabból álló 46 frtjával, - ismét más falka 51 frtjával; egy soványas állapotú, de jó fajú öreg heréit nyáj 68 frtjával kelt páronldnt. Egy kevés híján 400 drbból álló hevesmegyei roszul tartott s az útközben is éheztetett uradalmi, másfél éves nagyobb nváj. két helybeli paraszt hizlaló által 34 frtjával vétetett meg páronkint, egyelőre gyepelés, majd tarlózásra, napi csekély adagu kukorica mellett. Egy hitvány, rósz fajú, olyas szerviaival atyafiságos bánáti másfél éves nyáj páronkint 25 frtra tartatott, de elfordult tőlük a vevő, —- mig a jól tartott jó fajú karácsonyi malac párja, itt ott 16—18 frton könnyen eladható volt kicsiben. f Átaljában a sovány és rósz fajú sertés, guny-áron sem kellett, — sőt a legjobb fajú 2—3 éves, sovány kocákat is kicsiben, páronkint 40 frtjával is lehetett venni, kivált a vásár vége felé. A szarvasmarha vásár legjava már csütörtökön volt, péntekre a bitványja maradt, holott máskor a java vásár szombaton délelőtt volt. A gyakorlat már most előre tolt mindent, egy pár nappal, azért főleg idegen vevők gyakran vásár után érkeznek, mint jelen vásárra, herceg Eszterházy soproni uradalmából száz darab príma ökröt vásárolni akaró tisztség, pénteken délután jővén ide, s egyetlen egy darabot sem vehetvén, innen a karczagi országos, és a váradi hetivásárra kelt mennie jobb szerencsét próbálni. Czimeres erdei ökör falka csupán három volt s min- deniknek párja 380 frtjával kelt, vevői vagyonosabb három mezőgazda volt. A jó ökör legkeresettebb volt. Páronkint is az első osztályú ökör vigan kelt 350— 380 frtig. — A második osztály, közép ökör 250 írttól 290 frtig; a harmadik 160-tól 200 frtig, s a negyedik osztályú azon alól. Kis bor j as tehén elég volt, koránt sem kelt mind el; a jó paraszt tehén darabja 100 frttól 120 frtig, a középszerűé 60—90 frtig, a 3-ik osztályú 40—50 frton, a legcsekélyebb 28 frttó 136 frtig. Á rúgott borjú darabja 12 frttól kezdve fel egészen 45 frtig kelt; fajborju kivételképen 60 frtjával is kelt egy kettő. A szókrevaló mindenféle javitott marha elég jó áron. 4 darab javitott mustra ökröt melyet szakértők 23 mázsára becsültek 620 frton vett meg együtt egy kecskeméti kupéé a pesti piacra, nyomban a vásár kezdetén. — Egv két éves fajüszö tenyésztésre 110 frton kelt el szintén a vásár elején. Vágnivaló közönséges paraszt meddő tehén ára 60—80 frt volt; — a harmadfü üszőké 50-55 frt. — A sovány meddő tehénre igen kevés vevő volt, — olcsón lehetett volna sokat összeszedni 40—50 frtjával darabját. A lóvásár is csak igen kupecszeriinek mondható. Erdélyből két kisebb ménes jött közép nagyságú lovakból. A betanított jó lő markos fiatal ló párjának folyó ára volt 480—500 frtig — jobb istállóból 600 frt. A paraszt igás ló darabja 100—120 frt, — a középszerűé 80—90 frt; a harmadik osztályú 60—70 frtig volt a kor és minőséghez képest, — a kelet gyenge volt. Juh feltűnően kevés volt, — bárány is csak középszámban mintegy 3000 db. Egy belényesi magyar bárány nyájból néhány kitűnő 25—26 fontos kövér bárány darabját 5 frtjával vettek a vásári hentesek, ugyanezen nyájból a középszerű 6 frtjával; — az apróbbja pedig 5 frtjával kelt párja százanként. — Egy kisebb birka bárány nyáj 4 frtjával egy csekélyebb sovány magyar nyáj kiverése szintén 4 frtjával kelt páronkint. Egyes csekély birka bárány, 1 frt. 1 frt 20 krral is kelt darabonkint: — — harminc öreg magyar juh 7 frtjával, — néhány fejöskecske 7,—8,—9 frtjával kelt darabonkínt. Gabonaféle feltűnően kevés hozatott be, egy harmadrésze csak a szokottnak. El is kelt gyorsan minden. — Tiszta búza 7 írtról 9 frt 50 krig, a kétszeres 7 frt 20 krról 8 frtig; —az árpa 5 frt 20—40 krig; a kukorica 5 frt 60 krtól fel egészen 6 frtig, — a zab kicsiben 5 frtjával köble ; — — a tarka köles 5 frt 20 krral; — a köleskása 11 és 12 frtjával, — a paszuly 6—7 frtjával köble kelegetett. A favásár különösen szép és gazdag volt. Eleintén nagyon drágán tartottak, adtak is mindent, -de a vásár végén egy harmaddal olcsóbb áron tukmálva adták a kimaradt portékát. A hosszú bikkfa, hasított gerendák párja 1 frt 20 krról fel két frtig; — a rövid tengelynek valóké 60 krról 1 frtig; kinagyolt nyirfa szekérrud darabja 70— 80 kr., egyenes bikkfa szekérrud 40 — 50 kr., egy kut- ostor 20 krról fel égés 40 ki’ig. Favilla száza 60 frttól fel 75 frtig a minőséghez képest, darabonkint ugyanannyi kr. — Rósz formájú gyenge oláh favilla darabja 20—25 kr. Bikkfalapát java 35—40 kr. középszerű 30 kr., — csekély 20—25 kr. darab. Sütölapát 30—50 krig dbja. Kerék-talp száza eleinte 8—8 frt 50 kr., később 7, sőt 6 írtért adatott el; s bár igen sok volt, mennyit rég nem láttunk, — mind elkelt. — Egy darab járom 80 krról fel 1 frtig; — tézsla 90 krról 1 frt 10 krig. Gulya-itató, nagy vályú darabja 45—50 frt. Fenyödézsát is feltüüően sokat hoztak az oláhok, — a vásár elején igen drágán, a vásár végén igen jutányosán adták, például 6 darab egymásba rakott dézsából álló kötést, melyből a külső egy akősnál nagyobb volt 2 frt 60 kron lehetett venni. Egy kész vasazott paraszt lószekeret 55 frttól 75 frtig lehetett bátran venni, a fa és vasazás minőségéhez képest. Egy pár kerék lószekérhez való 4 frttól 5 frtig. Parsztfaragásu két szekéroldal 2 frt 40—60 kr. Talicska tölgv- és szilfa 1 frt 60 krról fel 2 frt 50 krig, drbonkint nagyon sok elkelt. Fenyügerendák, óriásait aránylag drágák voltak belőlük kevés érkezett; valamivel drágábban keltek, mint a fakereskedésben lehetett itt helyben venni. Vésett ajtókhoz volt vastag deszka, párja 2 frt 80 krtól 3 frtig. Gömbölyű szarufák 80 krról 1 frtig, a hozzájuk való gömbölyű léc 35—45 krig keltek páronkint. Nyirfa sep- rükötésre 30—35 kr. A börvásár igen rakott volt, s jó részben eladatlan maradt a behozatal.
