Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-29 / 22. szám

II évfolyam. Gyula május 29-én 1870. 22-ik szám. Szerkesztőségi iroda: Föutcza 186. sz. — Ide intézendő minden a lap szellemi részére vo­natkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a ki­adó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija: Egy négy ha­sábos Garrnonflsor 5 kr. — Bé­lyegéi] 30 kr. Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Egész évre ......................4 frt, Fé l évre...................... m N egyed évre .... 2 frt. 1 frt. | Az előfizetések bérmentesített le­velekben a lap kiadó hivatalához intézendök. politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. A baloldal közvéleménye. Alig van jobban s csaknem az unalomig el­koptatott kifejezés a magyarnyelv szótárában, mint e szó : közvélemény; alig van azonban más oldalt szó, mely alatt vastagabb illusio s vakí­tóbb önámitás rejtőzködnék, vevén azt különö­sen úgy, mint veszi III. Napoleon s utána, hogy paulo minora canamus : magyar ellenzékünk. Me­lyik osztály adta Napóleonnak a legtöbb szava­zatot a plebiscitumnál? felelet az, melynek jó­formán véleménye nincs; ezt jól tudja ellenzé­künk s épen e miatt Napóleonnak s dynastiá- jának szavazattöbbsége dacára sem jósol állan­dóságot a trónon. A baj csak az, hogy dacára annak, hogy ellenzékünk szavazatát a legújabb képviselőválasztásoknál a nép épen hasonnemü rétegéből nyeré, a közvéleményt itt saját érde­kében már más szemponlból hajlandó tekinte ni s követeli itt a közvélemény számára azt, mit amott megtagadott t. i. az illetékességet. Pedig urak, ott a baloldalon, ne ámítsák magu­kat s magukkal együtt másokat; a játék és sze­rep ugyanaz, csak a szereplők mások. Ellenzékünk az országgyűlés május 21-ki ülé­sében — mely, sajnos egyike volt a legbotrányo­sabbaknak — a plebiscitumot iistökönél fogva vonszolá az országgyűlés termébe s kihivólag dörgé az ellenpárt íülébe, hogy a megye- rendezési törvényjavaslatnak ezen ülésszak alat­ti tárgyalását Tisza Kálmán inditányának mel­lőzésével csak azért sürgeté, mert fél a közvé­leménytől Azonban különböztessük meg jól a dolgokat. A közvélemény lehet jól s lehet hely­telenül értelmezett közvélemény s miután ez két­féle, ugyan lássuk, melyik közvéleményt zúdít­hatná a baloldal a kormány és a törvényjavas­lat nyakába ? Es itt bátrak vagyunk következő ártatlan kér­déseket tenni: ha ma arról volna szó, bogy a bűnügyek körül esküdtszéki intézmény hozassék be vagy továbbra is a király által kinevezett törvényszékek tagjai ítéljenek, miután e kérdés­nél úgy ellerfe, mint mellette hozhatók fel ér­vek, kiket fogna e tárgy körül mint illetéke­sen nyilatkozókat megkérdezni a baloldal; az or­vosokat, lelkészeket, fóldmivelőket — kik kö­zül az előbbiek érthetnek ugyan a hideglelés gyógyításához, az utóbbiak a szent szónoklat­hoz s a forgó gazdaság és vetőgép előnyeihez, — vagy azon jogtudók, kik szakmájuknál fog­va egyedül hivatvák itt bírálatot és ítéletet mon­dani? Azt kis/.em, hogy józanon csak a jogtu­dósok többségének szava lenne e kérdésnél a helyesen értelmezett közvélemény. Ha arról vol­na szó, törvényhozásilag szabályozni a földmi- velést azon célból, hogy a föld, az állam s az egyesek ezen legbiztosabb jövedelem forrása, mi­nél tovább képviselje azon tőke értéket, mely­nek kamatai legyenek aztán az egyesek s az állam szükségleteinek fedezői, — hol keresné ismét, ha a józan ész szabályait akarná követ­ni, a közvéleményt; váljon keresné-e ott, hol az valósággal keresendő : a földésznél, a nagy birtokosnál s a gazdasági egyleteknél; s nem ezek többségének nyilatkozata lenne-e az egye­dül irányadó s ennélfogva a helyesen értelme­zett közvélemény ? Ha ma valaki egy találmány­nyal lépne fel, melynek feltalálója, azt állítaná, hogy a gőzerőt úgy idő mint gyorsaság tekin­tetében előnyösebb in;5s erővel bírja helyetesi- teni: hol keresnék ismét önök az illetékes bírá­latot; nemde az erre egyedül hivatott mérnöki testületnél, melynek ismét szavazattöbbssge len­ne e tekintetben egyedül mérvadó arra nézve, elfogadják-e önök vagy visszavessék a felaján­lott találmányt? Es nem találta-e az ellenzék maga is nevetségesnek a magyar jegybank s a lefolyt pénzcrisis kérdését a terézvárosi válasz­tó polgárok s a siputcai népkör bíráló széke elé idézni, midőn elvégre is az e tekintetben ki­zárólag illetékes financier-khez kelle folyamod- modni, hogy világot gyújtsanak azon chaoticus sötétségbe, melybe e kérdést a dilletans finan- cier-k s a mindenből politikai tőkét csináló ol­csó hazafiak lármás zaja burkolá és bonyolitá. Senki sem lehet ma már egy személyben ok­szerű gazda, pénzember és politikus s legkevés­bé lehet pedig ezt várni azon különben tiszte­letreméltó osztálytól, melyét ha a jó isten meg­áldott is józan értelemmel, de a magas politi­kából legfeljebb is csak annyit tud, hogy ma nálunk jobb és balpárt létezik, s ezentúl töb­bet a legnagyobb rész egy hajszállal sem. — Legyen meggyőződve az ellenzék, hogy a mint a bírói hatalom gyakorlatáról szóló törvényja­vaslatnál az ügyvédi kar, az ügyvédi s keres­kedelmi kamarák s mondhatni az ország értel­miségének túlnyomó része némi csekély módo­sításokat leszámított, elvben a törvényjavallat mellett nyilatkozott s a bihari hires petitionak sorsa még a megyegytilések termében is legtöbb helyen egyszerű tudomásul vétel volt, épen úgy a megyerendezési törvé)íyjavaslatot, melyet kor­mányunk a ház elé terjesztett, csekély eltérések­kel a részletekben, elvileg hasonlóul támogatni fogná az ország értelmiségének túlnyomó több­sége, melynek véleménye szerintünk egyedül a helyesen értelmezett közvélemény. Az igy értel­mezett közvélemény ellenében a megyék termeit elfoglaló nagyobb részt a nép alsó osztályához tartozó nem is népképviseleti alapon álló, a ha­zafias fülcsiklandó, nagy szabású szavak s a higgadt tárgyilagos nézetek között különbséget tenni nem tudó s igy nem is öntudatosan cse­lekvők tömegének szavazatát állitani — mert hiszen ellenzékünk tendentiája nem más — le bet ugyan az ellenzék előtt közvélemény, de oly közvélemény, melyre ugyan megnyugtató önér­zettel nem hivatkozhatik soha, s melyet felhasz­nálni a pártcsiny megengedhet ugyan magának, de a melyet hazafias tettnek még a pártok ma- chiavellismusa sem nevezhet. És ez az önök közvéleménye. A mi pedig a nemzet értelmisé­gi osztályát illeti, ismét határozottan mondhat­juk, hogy a megyerendezés kérdése iránt azon számos röpiratok és számtalan hírlapi cikkek után, melyek megjelentek mióta e kérdést a jour- nalistika szőnyegre hozta, annyira tájékozva van már, hogy ha e tárgy körül még többek nyi­latkozatát is meg kellene hallgatnia, azon em­ber sorsára jutna, ki jóllakott gyomorral menne ki azon konyhába, melyben ebédjét főzték s leg­feljebb szagérzékét fintorgatná, melyet Tisza Kálmán követelt választási javaslatának omelett- je sem bírna többé ingerelni. És még egyet. Ha hírlapi tudósításainknak hinni lehet, a megyerendezési törvényjavaslat kérdése körül a balközép és szélsőbal, — da­cára, hogy ez utóbbira nézve valószínűleg a tu- rini elasticus elvek fognak irányadók lenni — solidaris eljárási tervezetben szándékoznak meg­állapodni. Tehát újból egy kis fusio, melynek vége egy kis confusio is lehet, mert hiszen ha a Tisza Kálmán által beadott indítvány elfo­gadtatván, a kérdéses törvényjavaslat tárgyalá­sa az őszi ülésszakra halasztatnék, s ha a Ma­darász- Csanády-féle vándor kortesek hada meg­indulna, váljon nem történhetnék-e meg, hogy a baloldal közvéleményének ingatag szélkakasa a turini elasticus elvek felé találna hajolni, cser­be hagyva a mérsékeltebb baloldali közvéleményt. És ha megtörténnék, egyátalán nem volna uj dolog, miután semmi sincs uj a nap alatt. Ezt a balközép tudja legjobban. És melyik lenne ekkor a közvélemény ; a jobboldal mellett nyi­latkozó, vagy a Tisza-Ghycy-, vagy talán a Ma- darász-Csanády-féle-e ? — Ezért jó lesz elvi kér­déseknél nem felejteni, hogy: vota non numeran­tur, séd ponderantur s miután a ponderans sza­vazatok kétségtelenül a törvényjavaslat s annak mielőbbi tárgyalása mellett nyilatkoznak : remél­jük, hogy a többség magát sem Patay bácsi jámbor tiltakozása, sem az inscenirozott indít­ványok által megrendittetni nem hagyja. — A hivatalos lap legközelebbi számaiban követ­kező kinevezéseket olvasunk : Lónyay Menyhért pénz­ügyminiszter, 0 felsége által közös pénzügyminiszterré, helyébe magyar pénzügyminiszterré Kerkápoly Károly, honvédelmi államtitkár, neveztetett ki. Gorove István, közgaszdászati miniszter 0 felségének e hó 24-én kelt legfelsőbb kéziratával a leköszönt Miké Imre gróf he­lyébe közmunka és közlekedési miniszterré, a közgaz- ápszati tárcára pedig Szlávy József neveztetett ki. Vidéki levelezés. Orosháza május 19. (A békésmegyei orvos-gyógyszerész egylet gyű­lése. — Gyógyfürdő.) Oly egylet, melynek feladata a közegészségügyi állapot javítása, az arra vezető eszkö­zök s eljárás tökéletesbitése: rokonszenvet, méltánylást nem csak, hanem tényleges támogatást, pártfogolást ér­demel. E hó 16-án Orosháza részesült a szerencsében, a békésmegyei orvos-gyógyszerész egylet gyűlését casino- jában fogadhatni. Felolvasásokat tartottak : 1) Hajnal István tudor ur: Békésen 1869-ben a vör- henyjárvány lefolyásáról, orvoslásáról stb. 2) Hajnal Albert tudor ur: az érzéktelenitésről, vo­natkozólag a műtétekre, felmutatván egy u. n. aether- pulverisateur-t. 3) Lux tudor ur : az általános vízkörről. 4) Kriszhaber tudor ur: cysticercus cellulosus a ve­sében, felmutatván az illető állatokat. 5) Hajnal István ur: a csonttörésekről, azok gyógyí­tásának, kötésének módjairól. Szakavatott nem lévén, érdektelen szakértők nyilat­kozatából tudom, hogy a leírások akár tudományos, akár gyakorlati szempontból tekintve jelesek, szép képességet, ernyedetlen tanulmányozást tanúsítók voltak. Idörövidsége miatt jövő alkalomra halasztattak : Krisz­haber és László tudoroknak : „az orvosok állásáról Ma­gyarországon s annak javításáról“ és „a méhbabokról“ tartandó felolvasásaik. Nem hagyhatom érintetlenül Kovács tudor s megyei főorvos ur azon megjegyzését, hogy mihelyest valamely betegség, járvány, bizonyos községben vagy tájékon más helyekkel viszonyítva nagyobb kiterjedésben mutatkozik, annak okának kell lenni, légben, földtalajban, vízben, fekvésben, élelmiszerekben stb, stb, és hogy ezt az or­vosoknak kutatni s ha lehet felfedezni, sőt ha lehetséges elháritni, megszüntetni egyik legnagyszerűbb feladatuk. Ezen észrevétele Kovács főorvosnak, ámbár Hajnal Ist­ván tudor ur vörhenyjárványra vonatkozó jeles elötei-- jesztése után tétetett, nem az előterjesztés bírálatára vo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom