Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-29 / 22. szám

II évfolyam.

Gyula május 29-én 1870.

22-ik szám.

Szerkesztőségi iroda:

Föutcza 186. sz. — Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény.

Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán.

Hirdetések dija: Egy négy hasábos Garrnonflsor 5 kr. — Bélyegéi] 30 kr.

Megjelenik hetenként egyszer

minden vasárnap.

Előfizetési feltételek:

Egész évre

......................4 frt,

Fé

l évre......................

m N

egyed évre ....

2 frt. 1 frt.

| Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök.

politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap.

A baloldal közvéleménye.

Alig van jobban s csaknem az unalomig elkoptatott kifejezés a magyarnyelv szótárában, mint e szó : közvélemény; alig van azonban más oldalt szó, mely alatt vastagabb illusio s vakítóbb önámitás rejtőzködnék, vevén azt különösen úgy, mint veszi III. Napoleon s utána, hogy paulo minora canamus : magyar ellenzékünk. Melyik osztály adta Napóleonnak a legtöbb szavazatot a plebiscitumnál? felelet az, melynek jóformán véleménye nincs; ezt jól tudja ellenzékünk s épen e miatt Napóleonnak s dynastiá- jának szavazattöbbsége dacára sem jósol állandóságot a trónon. A baj csak az, hogy dacára annak, hogy ellenzékünk szavazatát a legújabb képviselőválasztásoknál a nép épen hasonnemü rétegéből nyeré, a közvéleményt itt saját érdekében már más szemponlból hajlandó tekinte ni s követeli itt a közvélemény számára azt, mit amott megtagadott t. i. az illetékességet. Pedig urak, ott a baloldalon, ne ámítsák magukat s magukkal együtt másokat; a játék és szerep ugyanaz, csak a szereplők mások.

Ellenzékünk az országgyűlés május 21-ki ülésében — mely, sajnos egyike volt a legbotrányosabbaknak — a plebiscitumot iistökönél fogva vonszolá az országgyűlés termébe s kihivólag dörgé az ellenpárt íülébe, hogy a megye- rendezési törvényjavaslatnak ezen ülésszak alatti tárgyalását Tisza Kálmán inditányának mellőzésével csak azért sürgeté, mert fél a közvéleménytől Azonban különböztessük meg jól a dolgokat. A közvélemény lehet jól s lehet helytelenül értelmezett közvélemény s miután ez kétféle, ugyan lássuk, melyik közvéleményt zúdíthatná a baloldal a kormány és a törvényjavaslat nyakába ?

Es itt bátrak vagyunk következő ártatlan kérdéseket tenni: ha ma arról volna szó, bogy a bűnügyek körül esküdtszéki intézmény hozassék be vagy továbbra is a király által kinevezett törvényszékek tagjai ítéljenek, miután e kérdésnél úgy ellerfe, mint mellette hozhatók fel érvek, kiket fogna e tárgy körül mint illetékesen nyilatkozókat megkérdezni a baloldal; az orvosokat, lelkészeket, fóldmivelőket — kik közül az előbbiek érthetnek ugyan a hideglelés gyógyításához, az utóbbiak a szent szónoklathoz s a forgó gazdaság és vetőgép előnyeihez, — vagy azon jogtudók, kik szakmájuknál fogva egyedül hivatvák itt bírálatot és ítéletet mondani? Azt kis/.em, hogy józanon csak a jogtudósok többségének szava lenne e kérdésnél a helyesen értelmezett közvélemény. Ha arról volna szó, törvényhozásilag szabályozni a földmi- velést azon célból, hogy a föld, az állam s az egyesek ezen legbiztosabb jövedelem forrása, minél tovább képviselje azon tőke értéket, melynek kamatai legyenek aztán az egyesek s az állam szükségleteinek fedezői, — hol keresné ismét, ha a józan ész szabályait akarná követni, a közvéleményt; váljon keresné-e ott, hol az valósággal keresendő : a földésznél, a nagy birtokosnál s a gazdasági egyleteknél; s nem ezek többségének nyilatkozata lenne-e az egyedül irányadó s ennélfogva a helyesen értelmezett közvélemény ? Ha ma valaki egy találmánynyal lépne fel, melynek feltalálója, azt állítaná, hogy a gőzerőt úgy idő mint gyorsaság tekintetében előnyösebb in;5s erővel bírja helyetesi- teni: hol keresnék ismét önök az illetékes bírálatot; nemde az erre egyedül hivatott mérnöki

testületnél, melynek ismét szavazattöbbssge lenne e tekintetben egyedül mérvadó arra nézve, elfogadják-e önök vagy visszavessék a felajánlott találmányt? Es nem találta-e az ellenzék maga is nevetségesnek a magyar jegybank s a lefolyt pénzcrisis kérdését a terézvárosi választó polgárok s a siputcai népkör bíráló széke elé idézni, midőn elvégre is az e tekintetben kizárólag illetékes financier-khez kelle folyamod- modni, hogy világot gyújtsanak azon chaoticus sötétségbe, melybe e kérdést a dilletans finan- cier-k s a mindenből politikai tőkét csináló olcsó hazafiak lármás zaja burkolá és bonyolitá. Senki sem lehet ma már egy személyben okszerű gazda, pénzember és politikus s legkevésbé lehet pedig ezt várni azon különben tiszteletreméltó osztálytól, melyét ha a jó isten megáldott is józan értelemmel, de a magas politikából legfeljebb is csak annyit tud, hogy ma nálunk jobb és balpárt létezik, s ezentúl többet a legnagyobb rész egy hajszállal sem. — Legyen meggyőződve az ellenzék, hogy a mint a bírói hatalom gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnál az ügyvédi kar, az ügyvédi s kereskedelmi kamarák s mondhatni az ország értelmiségének túlnyomó része némi csekély módosításokat leszámított, elvben a törvényjavallat mellett nyilatkozott s a bihari hires petitionak sorsa még a megyegytilések termében is legtöbb helyen egyszerű tudomásul vétel volt, épen úgy a megyerendezési törvé)íyjavaslatot, melyet kormányunk a ház elé terjesztett, csekély eltérésekkel a részletekben, elvileg hasonlóul támogatni fogná az ország értelmiségének túlnyomó többsége, melynek véleménye szerintünk egyedül a helyesen értelmezett közvélemény. Az igy értelmezett közvélemény ellenében a megyék termeit elfoglaló nagyobb részt a nép alsó osztályához tartozó nem is népképviseleti alapon álló, a hazafias fülcsiklandó, nagy szabású szavak s a higgadt tárgyilagos nézetek között különbséget tenni nem tudó s igy nem is öntudatosan cselekvők tömegének szavazatát állitani — mert hiszen ellenzékünk tendentiája nem más — le bet ugyan az ellenzék előtt közvélemény, de oly közvélemény, melyre ugyan megnyugtató önérzettel nem hivatkozhatik soha, s melyet felhasználni a pártcsiny megengedhet ugyan magának, de a melyet hazafias tettnek még a pártok ma- chiavellismusa sem nevezhet. És ez az önök közvéleménye. A mi pedig a nemzet értelmiségi osztályát illeti, ismét határozottan mondhatjuk, hogy a megyerendezés kérdése iránt azon számos röpiratok és számtalan hírlapi cikkek után, melyek megjelentek mióta e kérdést a jour- nalistika szőnyegre hozta, annyira tájékozva van már, hogy ha e tárgy körül még többek nyilatkozatát is meg kellene hallgatnia, azon ember sorsára jutna, ki jóllakott gyomorral menne ki azon konyhába, melyben ebédjét főzték s legfeljebb szagérzékét fintorgatná, melyet Tisza Kálmán követelt választási javaslatának omelett- je sem bírna többé ingerelni.

És még egyet. Ha hírlapi tudósításainknak hinni lehet, a megyerendezési törvényjavaslat kérdése körül a balközép és szélsőbal, — dacára, hogy ez utóbbira nézve valószínűleg a tu- rini elasticus elvek fognak irányadók lenni — solidaris eljárási tervezetben szándékoznak megállapodni. Tehát újból egy kis fusio, melynek vége egy kis confusio is lehet, mert hiszen ha a Tisza Kálmán által beadott indítvány elfogadtatván, a kérdéses törvényjavaslat tárgyalása az őszi ülésszakra halasztatnék, s ha a Madarász- Csanády-féle vándor kortesek hada megindulna, váljon nem történhetnék-e meg, hogy a baloldal közvéleményének ingatag szélkakasa a turini elasticus elvek felé találna hajolni, cserbe hagyva a mérsékeltebb baloldali közvéleményt. És ha megtörténnék, egyátalán nem volna uj dolog, miután semmi sincs uj a nap alatt. Ezt a balközép tudja legjobban. És melyik lenne ekkor a közvélemény ; a jobboldal mellett nyilatkozó, vagy a Tisza-Ghycy-, vagy talán a Ma- darász-Csanády-féle-e ? — Ezért jó lesz elvi kérdéseknél nem felejteni, hogy: vota non numerantur, séd ponderantur s miután a ponderans szavazatok kétségtelenül a törvényjavaslat s annak mielőbbi tárgyalása mellett nyilatkoznak : reméljük, hogy a többség magát sem Patay bácsi jámbor tiltakozása, sem az inscenirozott indítványok által megrendittetni nem hagyja.

— A hivatalos lap legközelebbi számaiban következő kinevezéseket olvasunk : Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, 0 felsége által közös pénzügyminiszterré, helyébe magyar pénzügyminiszterré Kerkápoly Károly, honvédelmi államtitkár, neveztetett ki. Gorove István, közgaszdászati miniszter 0 felségének e hó 24-én kelt legfelsőbb kéziratával a leköszönt Miké Imre gróf helyébe közmunka és közlekedési miniszterré, a közgaz- ápszati tárcára pedig Szlávy József neveztetett ki.

Vidéki levelezés.

Orosháza május 19.

(A békésmegyei orvos-gyógyszerész egylet gyűlése. — Gyógyfürdő.) Oly egylet, melynek feladata a közegészségügyi állapot javítása, az arra vezető eszközök s eljárás tökéletesbitése: rokonszenvet, méltánylást nem csak, hanem tényleges támogatást, pártfogolást érdemel. E hó 16-án Orosháza részesült a szerencsében, a békésmegyei orvos-gyógyszerész egylet gyűlését casino- jában fogadhatni. Felolvasásokat tartottak :

1) Hajnal István tudor ur: Békésen 1869-ben a vör- henyjárvány lefolyásáról, orvoslásáról stb.

2) Hajnal Albert tudor ur: az érzéktelenitésről, vonatkozólag a műtétekre, felmutatván egy u. n. aether- pulverisateur-t.

3) Lux tudor ur : az általános vízkörről.

4) Kriszhaber tudor ur: cysticercus cellulosus a vesében, felmutatván az illető állatokat.

5) Hajnal István ur: a csonttörésekről, azok gyógyításának, kötésének módjairól.

Szakavatott nem lévén, érdektelen szakértők nyilatkozatából tudom, hogy a leírások akár tudományos, akár gyakorlati szempontból tekintve jelesek, szép képességet, ernyedetlen tanulmányozást tanúsítók voltak.

Idörövidsége miatt jövő alkalomra halasztattak : Kriszhaber és László tudoroknak : „az orvosok állásáról Magyarországon s annak javításáról“ és „a méhbabokról“ tartandó felolvasásaik.

Nem hagyhatom érintetlenül Kovács tudor s megyei főorvos ur azon megjegyzését, hogy mihelyest valamely betegség, járvány, bizonyos községben vagy tájékon más helyekkel viszonyítva nagyobb kiterjedésben mutatkozik, annak okának kell lenni, légben, földtalajban, vízben, fekvésben, élelmiszerekben stb, stb, és hogy ezt az orvosoknak kutatni s ha lehet felfedezni, sőt ha lehetséges elháritni, megszüntetni egyik legnagyszerűbb feladatuk. Ezen észrevétele Kovács főorvosnak, ámbár Hajnal István tudor ur vörhenyjárványra vonatkozó jeles elötei-- jesztése után tétetett, nem az előterjesztés bírálatára vo-