Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-22 / 21. szám

II évfolyam. Gyula május 22-én 1870. 21-ik szám. Szerkesztőségi iroda: ^ Föutcza 186 . sz. — Ide intézendő ú minden a lap szellemi részére vo­natkozó közlemény. j Hirdetések elfogadtatnak a ki- H adó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija: Egy négy ha- S-, sábos Garmondsor 5 kr. — Bé- la lyegdij 30 kr. Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Egész évre ...........................4 frt. Fé l évre................................2 frt. Ne gyed évre...........................1 frt. Az előfizetések bérmentesített le­velekben a lap kiadó hivatalához intézendök. politikai, gazdaszati és ismeretterjesztő hetilap. —cd(Ó A vármegyék szabályalkotási (statuta- rius) jogáról a régi törvényes gyakor­lat és az uj törvényjavaslat szerint. A vármegyék szabályalkotási (statutarius) jo­ga, a törvényhozás hiányainak pótlásául volt a múltban, úgy a közigazgatás, — mint a tör­vénykezés terén — ősi törvényes szokásnál fog­va — azon korlátoz fissal gyakorolható, hogy a szabáhok a törvényekkel, közrendeletekkel ne ellenkezzenek, semmi jogtalanságot vagy kár- hozatost ne tartalmazzanak, és mások jogainak és szabadságának sérelmére és ártalmára ne le­gyenek. Ezen szabályok csupán az illető megyékben lakó, vág} ott birtokló egyénekre nézve voltak érvényesekés kötelezők, más megyebeliekre azok­nak hatálya ki nem terjedt. A Hármas könyv III-ik részének 2-ik cime, úgyszintén az 1655. 31, — 1759. 71, — 1723. 66-ik t. cikkek fővonalokban kijelölték azon tárgyakat, melyekre nézve a megyék szabályo­kat alkothattak, s ezek szerint a megyék statu­tarius joga kiterjedt, a belügy kezelés szabályo­zásán kívül a mező-, erdő- és folyam-rendőrség­re, — a rév- és hidvámok, élelmi cikkek és kézmű tárgyak árszabályzatára. A cselédek és napszámosok bérének és szol­gálati viszonyainak szabályozására, sőt a törvényszakok és perekben eljárás rendezé­sére is. Ezen széles kiterjedésű szabályalkotási jogkör mellett, a megyék 1848. előtt, az országgyűlé­si követek részére adott utasítások áltál közvet­ve még törvényhozási jogot is gyakorolván, nem lehet csodálni, ha eme kettős jogkörnek fogal­mait összezavarták, s szabály alkotási hatóságu­kat némely esetekben, a törvényhozás körébe vágó intézkedésekre is kiterjesztették. A kormány és a vármegyék közt ebből eredt súrlódások jellemzésére alább I. és II alattkü- zöljük a fennállott m. k. helytartó tanácsnak 1842. évi jan. 18-án 3446. sz. a. kelt körintéz­ményét s ennek folytán Somogy vármegye kö­zönségének 1842. évi febr. 1-én 705 sz. a. kelt válasz fel iratát, mely okmányok az azon időbeli hivatalos irmodor ismertetésére is szolgálhatnak. „I. Méltóságos, Fö-Tisztelendö — Tekintetes, Nagy­ságos — Nemzetes és Vitézlő, különös tekintetre méltó Urak! 3446 Méltóztatott Ő Császári, s Királyi Aposioli Fel­sége folyó hó 8-án saját keze aláírásával kiadott kegyel­mes királyi Leirata által ezen Magyar Királyi Helytar­tó Tanácsnak kegyelmesen nyilvánítani: miszerint hal­hatatlan emlékezetű Nagy-Atyjának, és Atyjának, kik­nek helybenhagyásával az 1790. évi 67-ik, úgy 1827. évi 8-ik és 9-ik Törvény Czikkek alkottattak, gondos­kodásától figyelmeztetve, nemcsak soha sem titkolta, ha­nem mind legfelsőbb Királyi Leirataiban, mind Ország­gyűlési Előadásaiban is nyiltan elismérte, hogy szeretett Magyarországa, és a hozzá kapcsolt Részek köz-igazga­tásában nem kevés számmal vannak ollyanok, mik bölcs törvényekkeli pótlást, némelyek pedig, mik javítást ki­vannak ; s valamint ebbéli gondoskodásának, úgy szere­tett Magyar Országa és hozzá csatolt Részek köz-bol­dogságának minden alkalma« módokkali gyarapítására irányzott igyekezetének az 1836. és 1840. évi Törvények­ben a késő maradékra kiterjedendő csalhatatlan emlé­keit. emelte; ezen hiv Népei boldogitására eddig eljárt ösvényt ezentúl is a Mindenható Isten kegyelméből ha­tározandó élete fogytáig állandóul követendő. Melly erő­sen feltett szándéka mellett nem vehette 0 Felsége a legkomolyabb visszatetszés nélkül, némely Megyék ab­beli törekvését, melynél fogva a megyéknek engedett hatóság, és a Törvényhozói Testületet illető hatalom ha­tárainak figyelembe vétele nélkül, sőt azok szántszándé­kos összezavarásával számos olyakat, mik az idézett, és az 1790. évi 12-ik Törvény Czikk nyilvános rendelete szerint a Törvényhozó hatalomnak vannak fentartva, magok önkényük alá vonni, és a Törvényhozást illető rendelkezéseket ön határozataikkal vakmerőn megelőzni, mit sem kételkednek; ezt nem teendők, ha ebbeli ható­ságukat a Hármas könyv 3-ik része 2-ik Czinrje értel­mében azon foleges feltétellel korlátolva lenni megfon­tolnák, hogy általa az Ország átaljános Törvényei, vagy is : az alkotmányos rendszer, és a törvényesen megko­ronázott Fejedelemmel, úgy az Ország-Gyűlésekre tör­vény szerint egybesereglett Ország Rendéivel közös s a közállomány fejetlenségig fajul felforgatásának nyilvános veszedelme nélkül fel nem bontható Törvényhozói hata­lom legkissebb csorbulást sem szenvedjen. Hogy tehát ezek példája tovább ne terjedjen, sőt inkább ök magok is megértsék, hogy a haza boldogságának épsége éppen azoknak legszentebb fenntartását kívánja, miknek szét- dulására ama merényeikkel ön magok leginkább rohan­nak, — C) Császári s Királyi Felsége kötelességévé tet­te ezen kir. Helytartó Tanácsnak Tisztelt Uraságtokat ebbeli k. királyi szándékáról, és azon elhatározott aka­ratjáról, mely szerint soha meg nem engedendi, hogy bármely Törvényhatóság tehetőségét inkább a Törvények megsértésére, mint azok megtartására használja, azon hozzáadással körlevél által nyomban értesíteni: hogy ki­rályi hatalmánál fogva mind azokat, mik az idézett Tör­vények értelmében a Törvényhozói hatalom kisebbségé­re vezetnek, alapuljanak bár az azokat merészkedő akár mily sokaságnak egyetértésén kárhoztatja, érvénytele­neknek, s minden kötelező erő nélkülieknek nyilatkoz­tatja — és akarja, mikép arról megemlékezni soha ne szűnjenek, hogy a köz Törvényhatóságok gondjai, és kötelességeinek főbbiko, a Törvények iránti engedei- mésség. Mely legkegyelmesebb meghagyás következtében ezen királyi Helytartó Tanács Tisztelt Uraságtoknak, O Csá­szári s Királyi Felségének ebbéli Legmagasbb Királyi kinyilatkoztatását kellő tudomás és magoknak ahhozi szo­ros alkalmaztatása végett ezennel közleni siet. Költ Bu­dán a Királyi Magyar Helytartó Tanácsnak, Ezer nyolc­száz negyvenkettödik évi Boldogasszony hó tizennyolca­dik napján tartott Tanácsüléséből. — Tisztelt Uraság­toknak Jóakarója minden készséggel valói.“ „II. 705. Felséges Örökös Császári Királyi Fó Iler- czeg, Nádorispány Ur, Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanács, Kegyelmes Urunk, és Kegyelmes Uraink! Császári Királyi Fö Herezegségodnek és a Nagymél- tóságu Helytartó Tanácsnak f. évi Január 18-ról 3446 sz. a. költ Intézményére ezennel tisztelettel válaszolni úvánjuk, hogy hálás érzéssel méltányolva tiszteljük mi 0 Császári Királyi Felségének azon buzgó törekvését, s soha nem csüggedő atyai gondoskodását — melynél fogva a haza közboldogságát elömozditam igyekszik, — s felséges királyi hatalmánál fogva a Törvények fe­lett Őrködik — valamint azon elesmerését, hogy a köz- igazgatásban nem kevés számmal vágynak ollyanok, mik jölts törvényekkeli pótlást — némelyek javittást kíván­nának, — bizalom teljesen is kérjük jövőre Ö Felségét, hogy korszerű szükségeinket öszves törekvéssel pótolni méltóztasson. Azonban el nem titkolhatjuk azon méltó aggodalmunkat, mely ezen k. Intézet egyes kitételei ál­tal bennünk méltóképen gerjesztettek, mely egyébbként tartalmára minket — mindég a törvényt követve, s tör­vényes ösvényen járva egy átalján nem is érdekelhet; mert esmérve mindenkor hatósági körünk méltóságát, nyugtató ön érzéssel nyilvánítjuk, mi szerint nem hogy a Törvényhozói hatalom kissebbitósére vezető oeélcatok, de egy átaljában semmi nemű Intézeteink kivitelére a Sokaságnak különös erőt soha sem tulajdonitottunk, ha­nem az 1723. 58 Törvény értelmébe vezettük, és vezet­jük jelenleg is tanátskozásainkat. Továbbá azt sem es- mérhetjükel, s óvásképen kijelentjük, hogy a Megyék hatósága mely nemzetünkkel született — él — bár k által is kegyelembeli engedménynek tekintessék, •— ez azon kincs, melyet féltékenyen örzünk, s az 1790. 14. Törvény paizsa alatt épségbe fenntartani óhajtunk. —• Ezen Intézet az, mely a Nemzet éltéből fejlődött — mely­ben Nemzeti létünk öszpontosul — múltával egy idős, ennek enyósztével múlunk mi is, és enyészik szabadságunk. Es ezek azok, mellyeket Császári Királyi Fö Herceg­ségednek, s a Nagyméltdságu Helytartó Tanácsnak a fenn érintett körleveles Intézményre Alázattal kijelente­ni szükségesnek véltünk. Többire kegyelmébe, s kegyességeikbe ajánlottak, alá­zatos s egész tisztelettel vagyunk. Költ a mi ezernyoltz száz negyven kettödik esztendei Februárius hónapnak első napján Kaposvár Mező Városban folyvást tartatott Nagy gyűlésünkből. — Császári Kir. Fő Herczegségednek és a Nagy M. M. K. Htó Tanácsnak: alázatos s engedelmes szolgái So­mogy Vármegye Közönsége. A mostani felelős kormányzat idejében alko­tott megyei statutomok némelyikén is meglát­szik, hogy a megyék önkormányzati jogkörének terjedelme iránt a statutárius jogra nézve még most is fogalom-zavar létezik, és a megyék leg­jobb szándék mellett, néha olyan statutomokat alkotnak, melyek a községek közigazgatási szer­vezete mellett meg nem álltainak. Így például egyik megyénkben legközelebb alkotott „Szöllöhegyi Rendszabályok'-1 szerint a megyebeli mindazon területek, melyek eddig- tőkép bortermelésre használtattak, vagy e cél­ra újabban alakíttatnak „ Szállóké gyek ‘ név alatt heyyök zségekké, neveztetni rendeltettek, s ezeknek igazgatása helységenként külön alakítandó hegy­ség i elöljáróságra bízatott. Minthogy pedig ezen rendszabály életbelép­tetése által ugyanazon községben kétféle elöljá­róság fogna rendelkezni s ebből okvetlenül köz- igazgatási bonyodalmak fognak bekövetkezni, látni való, hogy a megyék által alkotandó rend­szabályoknak a fenálló közigazgatási szervezet­tel ellenkezésbe jönni nem lehet. Annak megbirálása, ha váljon a megyék ál­tal alkotott rendszabályok a törvényekkel, s fen­álló törvényes szervezettel nem ellenkeznek-e az illetékes ministerium által kell, hogy történjék s e célból a megyei statutomok közkormányzati tekintetből leendő fölülvizsgálat és helyben ha­gyás végett az illető ministeriumhoz, még ak­kor is felterjesztendők lennének, ha a kihirde­téstől számitott 30 nap alatt azok ellen folya­modás nem adatott be. Az uj törvényjavaslat a törvényhatóságok ál­tal önkormányzati hatáskörük korlátái közt al­kotandó szabályrendeletekre nézve az 5-ik §- bau kimondja, hogy azok a törvénnyel, s a kor­mány hatályban lévő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek, a községek (faluk, mezővárosok) önkormányzati jogait nem sérthetik, és csak szabályszerű kihirdetés után hajtathatnak végre. Az uj törvényjavaslat szerint tehát a törvény- hatósági szabályrendeletekre nézve a kormány eloleges helyben hagyása nem kivántatik, ha­nem a 6-ik §. szerint csak az szükséges, hogy a szabályrendelet, ha csupán helyi érdekű, a törvényhatóság területén, ha pedig közérdekű,

Next

/
Oldalképek
Tartalom