Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-05-22 / 21. szám
II évfolyam. Gyula május 22-én 1870. 21-ik szám. Szerkesztőségi iroda: ^ Föutcza 186 . sz. — Ide intézendő ú minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. j Hirdetések elfogadtatnak a ki- H adó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija: Egy négy ha- S-, sábos Garmondsor 5 kr. — Bé- la lyegdij 30 kr. Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Egész évre ...........................4 frt. Fé l évre................................2 frt. Ne gyed évre...........................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök. politikai, gazdaszati és ismeretterjesztő hetilap. —cd(Ó A vármegyék szabályalkotási (statuta- rius) jogáról a régi törvényes gyakorlat és az uj törvényjavaslat szerint. A vármegyék szabályalkotási (statutarius) joga, a törvényhozás hiányainak pótlásául volt a múltban, úgy a közigazgatás, — mint a törvénykezés terén — ősi törvényes szokásnál fogva — azon korlátoz fissal gyakorolható, hogy a szabáhok a törvényekkel, közrendeletekkel ne ellenkezzenek, semmi jogtalanságot vagy kár- hozatost ne tartalmazzanak, és mások jogainak és szabadságának sérelmére és ártalmára ne legyenek. Ezen szabályok csupán az illető megyékben lakó, vág} ott birtokló egyénekre nézve voltak érvényesekés kötelezők, más megyebeliekre azoknak hatálya ki nem terjedt. A Hármas könyv III-ik részének 2-ik cime, úgyszintén az 1655. 31, — 1759. 71, — 1723. 66-ik t. cikkek fővonalokban kijelölték azon tárgyakat, melyekre nézve a megyék szabályokat alkothattak, s ezek szerint a megyék statutarius joga kiterjedt, a belügy kezelés szabályozásán kívül a mező-, erdő- és folyam-rendőrségre, — a rév- és hidvámok, élelmi cikkek és kézmű tárgyak árszabályzatára. A cselédek és napszámosok bérének és szolgálati viszonyainak szabályozására, sőt a törvényszakok és perekben eljárás rendezésére is. Ezen széles kiterjedésű szabályalkotási jogkör mellett, a megyék 1848. előtt, az országgyűlési követek részére adott utasítások áltál közvetve még törvényhozási jogot is gyakorolván, nem lehet csodálni, ha eme kettős jogkörnek fogalmait összezavarták, s szabály alkotási hatóságukat némely esetekben, a törvényhozás körébe vágó intézkedésekre is kiterjesztették. A kormány és a vármegyék közt ebből eredt súrlódások jellemzésére alább I. és II alattkü- zöljük a fennállott m. k. helytartó tanácsnak 1842. évi jan. 18-án 3446. sz. a. kelt körintézményét s ennek folytán Somogy vármegye közönségének 1842. évi febr. 1-én 705 sz. a. kelt válasz fel iratát, mely okmányok az azon időbeli hivatalos irmodor ismertetésére is szolgálhatnak. „I. Méltóságos, Fö-Tisztelendö — Tekintetes, Nagyságos — Nemzetes és Vitézlő, különös tekintetre méltó Urak! 3446 Méltóztatott Ő Császári, s Királyi Aposioli Felsége folyó hó 8-án saját keze aláírásával kiadott kegyelmes királyi Leirata által ezen Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak kegyelmesen nyilvánítani: miszerint halhatatlan emlékezetű Nagy-Atyjának, és Atyjának, kiknek helybenhagyásával az 1790. évi 67-ik, úgy 1827. évi 8-ik és 9-ik Törvény Czikkek alkottattak, gondoskodásától figyelmeztetve, nemcsak soha sem titkolta, hanem mind legfelsőbb Királyi Leirataiban, mind Országgyűlési Előadásaiban is nyiltan elismérte, hogy szeretett Magyarországa, és a hozzá kapcsolt Részek köz-igazgatásában nem kevés számmal vannak ollyanok, mik bölcs törvényekkeli pótlást, némelyek pedig, mik javítást kivannak ; s valamint ebbéli gondoskodásának, úgy szeretett Magyar Országa és hozzá csatolt Részek köz-boldogságának minden alkalma« módokkali gyarapítására irányzott igyekezetének az 1836. és 1840. évi Törvényekben a késő maradékra kiterjedendő csalhatatlan emlékeit. emelte; ezen hiv Népei boldogitására eddig eljárt ösvényt ezentúl is a Mindenható Isten kegyelméből határozandó élete fogytáig állandóul követendő. Melly erősen feltett szándéka mellett nem vehette 0 Felsége a legkomolyabb visszatetszés nélkül, némely Megyék abbeli törekvését, melynél fogva a megyéknek engedett hatóság, és a Törvényhozói Testületet illető hatalom határainak figyelembe vétele nélkül, sőt azok szántszándékos összezavarásával számos olyakat, mik az idézett, és az 1790. évi 12-ik Törvény Czikk nyilvános rendelete szerint a Törvényhozó hatalomnak vannak fentartva, magok önkényük alá vonni, és a Törvényhozást illető rendelkezéseket ön határozataikkal vakmerőn megelőzni, mit sem kételkednek; ezt nem teendők, ha ebbeli hatóságukat a Hármas könyv 3-ik része 2-ik Czinrje értelmében azon foleges feltétellel korlátolva lenni megfontolnák, hogy általa az Ország átaljános Törvényei, vagy is : az alkotmányos rendszer, és a törvényesen megkoronázott Fejedelemmel, úgy az Ország-Gyűlésekre törvény szerint egybesereglett Ország Rendéivel közös s a közállomány fejetlenségig fajul felforgatásának nyilvános veszedelme nélkül fel nem bontható Törvényhozói hatalom legkissebb csorbulást sem szenvedjen. Hogy tehát ezek példája tovább ne terjedjen, sőt inkább ök magok is megértsék, hogy a haza boldogságának épsége éppen azoknak legszentebb fenntartását kívánja, miknek szét- dulására ama merényeikkel ön magok leginkább rohannak, — C) Császári s Királyi Felsége kötelességévé tette ezen kir. Helytartó Tanácsnak Tisztelt Uraságtokat ebbeli k. királyi szándékáról, és azon elhatározott akaratjáról, mely szerint soha meg nem engedendi, hogy bármely Törvényhatóság tehetőségét inkább a Törvények megsértésére, mint azok megtartására használja, azon hozzáadással körlevél által nyomban értesíteni: hogy királyi hatalmánál fogva mind azokat, mik az idézett Törvények értelmében a Törvényhozói hatalom kisebbségére vezetnek, alapuljanak bár az azokat merészkedő akár mily sokaságnak egyetértésén kárhoztatja, érvényteleneknek, s minden kötelező erő nélkülieknek nyilatkoztatja — és akarja, mikép arról megemlékezni soha ne szűnjenek, hogy a köz Törvényhatóságok gondjai, és kötelességeinek főbbiko, a Törvények iránti engedei- mésség. Mely legkegyelmesebb meghagyás következtében ezen királyi Helytartó Tanács Tisztelt Uraságtoknak, O Császári s Királyi Felségének ebbéli Legmagasbb Királyi kinyilatkoztatását kellő tudomás és magoknak ahhozi szoros alkalmaztatása végett ezennel közleni siet. Költ Budán a Királyi Magyar Helytartó Tanácsnak, Ezer nyolcszáz negyvenkettödik évi Boldogasszony hó tizennyolcadik napján tartott Tanácsüléséből. — Tisztelt Uraságtoknak Jóakarója minden készséggel valói.“ „II. 705. Felséges Örökös Császári Királyi Fó Iler- czeg, Nádorispány Ur, Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanács, Kegyelmes Urunk, és Kegyelmes Uraink! Császári Királyi Fö Herezegségodnek és a Nagymél- tóságu Helytartó Tanácsnak f. évi Január 18-ról 3446 sz. a. költ Intézményére ezennel tisztelettel válaszolni úvánjuk, hogy hálás érzéssel méltányolva tiszteljük mi 0 Császári Királyi Felségének azon buzgó törekvését, s soha nem csüggedő atyai gondoskodását — melynél fogva a haza közboldogságát elömozditam igyekszik, — s felséges királyi hatalmánál fogva a Törvények felett Őrködik — valamint azon elesmerését, hogy a köz- igazgatásban nem kevés számmal vágynak ollyanok, mik jölts törvényekkeli pótlást — némelyek javittást kívánnának, — bizalom teljesen is kérjük jövőre Ö Felségét, hogy korszerű szükségeinket öszves törekvéssel pótolni méltóztasson. Azonban el nem titkolhatjuk azon méltó aggodalmunkat, mely ezen k. Intézet egyes kitételei által bennünk méltóképen gerjesztettek, mely egyébbként tartalmára minket — mindég a törvényt követve, s törvényes ösvényen járva egy átalján nem is érdekelhet; mert esmérve mindenkor hatósági körünk méltóságát, nyugtató ön érzéssel nyilvánítjuk, mi szerint nem hogy a Törvényhozói hatalom kissebbitósére vezető oeélcatok, de egy átaljában semmi nemű Intézeteink kivitelére a Sokaságnak különös erőt soha sem tulajdonitottunk, hanem az 1723. 58 Törvény értelmébe vezettük, és vezetjük jelenleg is tanátskozásainkat. Továbbá azt sem es- mérhetjükel, s óvásképen kijelentjük, hogy a Megyék hatósága mely nemzetünkkel született — él — bár k által is kegyelembeli engedménynek tekintessék, •— ez azon kincs, melyet féltékenyen örzünk, s az 1790. 14. Törvény paizsa alatt épségbe fenntartani óhajtunk. —• Ezen Intézet az, mely a Nemzet éltéből fejlődött — melyben Nemzeti létünk öszpontosul — múltával egy idős, ennek enyósztével múlunk mi is, és enyészik szabadságunk. Es ezek azok, mellyeket Császári Királyi Fö Hercegségednek, s a Nagyméltdságu Helytartó Tanácsnak a fenn érintett körleveles Intézményre Alázattal kijelenteni szükségesnek véltünk. Többire kegyelmébe, s kegyességeikbe ajánlottak, alázatos s egész tisztelettel vagyunk. Költ a mi ezernyoltz száz negyven kettödik esztendei Februárius hónapnak első napján Kaposvár Mező Városban folyvást tartatott Nagy gyűlésünkből. — Császári Kir. Fő Herczegségednek és a Nagy M. M. K. Htó Tanácsnak: alázatos s engedelmes szolgái Somogy Vármegye Közönsége. A mostani felelős kormányzat idejében alkotott megyei statutomok némelyikén is meglátszik, hogy a megyék önkormányzati jogkörének terjedelme iránt a statutárius jogra nézve még most is fogalom-zavar létezik, és a megyék legjobb szándék mellett, néha olyan statutomokat alkotnak, melyek a községek közigazgatási szervezete mellett meg nem álltainak. Így például egyik megyénkben legközelebb alkotott „Szöllöhegyi Rendszabályok'-1 szerint a megyebeli mindazon területek, melyek eddig- tőkép bortermelésre használtattak, vagy e célra újabban alakíttatnak „ Szállóké gyek ‘ név alatt heyyök zségekké, neveztetni rendeltettek, s ezeknek igazgatása helységenként külön alakítandó hegység i elöljáróságra bízatott. Minthogy pedig ezen rendszabály életbeléptetése által ugyanazon községben kétféle elöljáróság fogna rendelkezni s ebből okvetlenül köz- igazgatási bonyodalmak fognak bekövetkezni, látni való, hogy a megyék által alkotandó rendszabályoknak a fenálló közigazgatási szervezettel ellenkezésbe jönni nem lehet. Annak megbirálása, ha váljon a megyék által alkotott rendszabályok a törvényekkel, s fenálló törvényes szervezettel nem ellenkeznek-e az illetékes ministerium által kell, hogy történjék s e célból a megyei statutomok közkormányzati tekintetből leendő fölülvizsgálat és helyben hagyás végett az illető ministeriumhoz, még akkor is felterjesztendők lennének, ha a kihirdetéstől számitott 30 nap alatt azok ellen folyamodás nem adatott be. Az uj törvényjavaslat a törvényhatóságok által önkormányzati hatáskörük korlátái közt alkotandó szabályrendeletekre nézve az 5-ik §- bau kimondja, hogy azok a törvénnyel, s a kormány hatályban lévő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek, a községek (faluk, mezővárosok) önkormányzati jogait nem sérthetik, és csak szabályszerű kihirdetés után hajtathatnak végre. Az uj törvényjavaslat szerint tehát a törvény- hatósági szabályrendeletekre nézve a kormány eloleges helyben hagyása nem kivántatik, hanem a 6-ik §. szerint csak az szükséges, hogy a szabályrendelet, ha csupán helyi érdekű, a törvényhatóság területén, ha pedig közérdekű,
