Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-04-03 / 14. szám

szerek beszerzése s a néh. Nagy Márton féle hagyomány tárgyában tett intézkedése helyeseltetek s még egy rész­ről a ruha és irodai szerek szállítása tekintetében meg­kötött szerződések jóváhagyattak, addig más részről a n. Nagy Márton hagyományára vonatkozó kérdéses ta­karékpénztári könyvecskének átküldésére Pest sz. kir. város közönsége megkerestetni rendeltetett. Végre a meg­ürült levéltárnoki s evvel kapcsolatosan a jóváhagyott költségvetésben engedélyezett pertárnoki tisztségnek vá­lasztás utján leendő betöltésére a holnapi nap tűzetett ki. Jancsovics Pál másod alispán a törvényszéknek 1869-ik évi ügyforgalmáról szóló jelentését bemutatja s felvétetni kéri. Felolvastatott s az abban feltüntetett ked­vező eredmény örvendetes tudomásul vétetett. Ez után: Beliczey Rezső egy indítvánnyal lépett fel ,A köz­vélemény egyedüli hatalom' evvel kezdé indítványát s ki­emelte, miszerint az ez idöszerint a honvédrokkantak ré­szére egy menház felállítását karolta fel. Erre támasz­kodva áttér az inditvány tárgyára magára, hogy t. i. e megye a honvédrokkantak menházának javára tartalék­pénztárából 1000 ftot utalványozzon. Elnök ahhoz, hogy eme ajánlat a vármegye tartalék pénztára terhére tétessék, hozzá nem járulhat; a várme­gye minden egyes pénztárának meglévőn a maga desti- natiója. Mire az inditvány elejtetvén, a belügyministernek az 1870. évi költségvetés tárgyában keletkezett leirata s azon rendelvénye vétetett fel, melyben a megye közön­ségének a múlt évi kiadások fedezésénél a kincstár ér­dekében követett takarékos eljárásáért elismerését nyil­vánítva értesíti a megye közönségét, miszerint a megta­karított 3460 ft 4 krnyi pénztári maradvány a folyó évi javadalmazásba fog betudatni. Az érintett költségvetés­ben megállapított összegek kiutalványoztatván, az utóbb említett rendelvény miheztartás végett a pénztári tiszt­ségnek kiadatni rendeltetett. Majd a földm. ipar és kereskedelmi a közm. és köz­lekedési s a honvédelmi ministerium által hit. másolatok­ban leküldött 1869. VII. VIII. IX. és XV. tcikkek hir- dettetvén meg; — ezek meghirdetése után a belügymi- nisteri rendeletek, — melyek egyike a községi erdők fentartását és kezelését szabályozó rendeletek megtartá­sa iránt intézkedik, másika mellett pedig Bánfalvának azon folyamodványa, melyben br. Rudnyanszky örökö­söktől 6 hold földm. temetkezési helyül ingyen leendő átengedése kéretik, felvilágosító jelentéstétel végett kül­detik le a honvédelmi és a közm. s közlekedési minis- téri rendeletek, mely utóbbiak, egyikében Visontai Ko­TÁRCA. A márciusi napok. ii. A márciusi napok, melyek azonban egyelőre még februáriusiak. (Folytatás.) Az 184%-ki országgyűlés „Szt. András havának“ 7-ke óta együtt volt. Mi haszna birt az ellenzék az alsó táb­lánál, most már jókora többséggel, ott voltak főuraink a másik teremben s oda át a kormány, tettek azok ar­ról, hogy a reform-kérdések java háttérbe szorittassék. Az országnak „színe“ Pozonyban lévén öszpontosulva, a közélénkség is oda szorult; legfeljebb ha itt-ott egyes megyében az utasítás jóra vagy roszra változtatása ér­dekében örvénylett a különben lehiggadt tenger. Pozsony fel^l kevés hallatszott, kevés reménnyel is voltak hozzá. Mi pesti táblai ügyvédek főleg arról tudtuk, hogy or­szággyűlés van, hogy nem volt bíróságunk, a curia, mint az alsó és felső tábla kiegészítője, szintén Pozsonyba köl­tözvén. „Meg csak semmi se történik, nem sokára szétmen­nek“, ezt jósolgaták; „mit ér hevülnünk, mit kisszerű eredményeink, Bécs falain megtörik minden“ szólt a csüg- gedés; „nem kell kétségbe esni, kitartás, bátorság“ igy az erösbek. Egyszer, úgy febr. vége felé mintha lökést éreztünk volna, mely ismétlődött; a lökést tompa moraj követte; az emberek egymástól kérdezték: „mi volt ez?“, „mi ez?“, „földrengés ez, vagy förgeteg postája—“ Valami különös érzés, izgalom, nyugtalanság, mely azonban minden aggalomtól ment s inkább kellemes volt, fogta el a kedélyeket. S ime fehér madarak serege szállott elé s szeliden eresz­kedtek alá; a közönség mint Mózes vándorhada, kíván­csian fogdosta el őket, s ezek nyugatról csodadolgokat beszéltek; a hir roppant benyomást tett úgy, hogy e pos­tamadarakat majd szétszedte a kiváncsiak nöttön-nőtt tömege... vács Lászlónak a M.-Tur Szarvas között a Larmanjat féle rendszer szerint létesítendő egy sínü vasúton az épí­tési és üzleti engedély megadatott, — s br. Wenckheim Béla volt m. kir. belügyministernek a hozzá intézet üd­vözlő iratra keletkezett köszönő levele került szőnyegre melyekre nézve a szükséges intézkedések megtóteftek. Következtek a törvényhatóságok átiratai. S miután többek kösött Bars megyének a hg. Eszterházy képtár­nak állam-költségen leendő megvásárlása, — Udvarhely­széknek az incompatilibitás, — a Jászlain kerületeknek a hazai mindkét nembeli zárdák és kolostorok eltörlése s a szerzetesi javaknak országos vagyonná alakítása, — a kir. adományozás utján nyert papi javak elvétele s népnevelés és közoktatásra leendő fordítása, s a Hat­van — Jászberény — szolnoki vasút, — Nyitra megyé­nek a megyék szervezése és a pari. kormányhozi viszo­nyának rendezése, — s Pest sz. kir városnak a törvény- hatóságoknak szabadelvű népképviseleti alapon leendő szervezése, — Szathmár megyének a Szamos völgyön épitendő vaspálya tárgyában a képviselőházhoz intézett s ide pártolás végett másolatokban átküldött feliratai, mint nagyobb részben oly kérdések megoldását sürge­tők, melyekre nézve e megye már intézkedett, tudomá­sul vétettek: — Zemplén megyének a tisztujitás meg­tartása érdemében hozott határozata olvastatott fel. B r. Wenckheim László s K e r t a y Z s i g m o n d az 1848. XVI. tcikkel s a törvényhatóságok életbelép­tetését szabályozó 1867-ik évi. országgyűlési határozattal a törvényhatóságok végleges rendezése előtt a tisztuji­tás tartását összeegyeztethetőnek nem tartják; minélfogva ama átiratot egyszerűen tudomásul venni kívánják. Elfogadtatott. Ez után a két éven felüli marha húsának 32 lattal szá­mított fontja az eddigihez képest a nagyobb községekre nézve 20 egyébütt pedig 18 krban meghagyatván, a gyű­lés d. u. 1 órakor eloszlott. 1870. martins 29. A tegnapi ülés jkönyve hitelesíttetett. Elnök előterjeszti, hogy a levéltárnoki és pertárno­ki állomások betöltése a mai napra lett kitűzve, előter­jeszti az e tekintetben tegnap megtartott értekezlet ered­ményét s az ezen értekezleten történt megállapodások folytán — a választási jogra minden ebből vonható kö­vetkeztetés nélkül — az érintett állomásokra egyet-egyet A madarak — a lapok voltak, melyek mint a szabad­ság röppentyűi mindenütt gyújtottak, a hová értek. „Parisban kiütött a forradalom.“ „Foly a harc az utcákon, a torlaszok körül.“ „A nép győz; a hatalom hátrál.“ „Lajos-Fülöp menekült; a mozgalom szervezi magát.“ „Kikiáltották a köztársaságot; Lamartine elnök.“ Ily hírek jöttek egyik a másik után, melyek roppant lelkesedéssel fogadtattak — sokaknak meg az orra vére indult meg __ Há t nálunk mi lesz, mi nem lesz! mit csinál az or­szággyűlés, mozdul-e, tesz*e valamit, de miért is nem megy szét az a — pozsonyi gyűlés! alkotmányozó gyűlés kell képviseleti alapon, Pesten... független fele­lős kormánnyal... így nőttek a vágyak napról napra, óráról órára... a mi tegnap óhajtás volt, az ma már kívánat, holnap kö­vetelés — végre cselekedni akartak. Az ifjak kávéháza, a Piilvax csak úgy rajzott; a komolyabb közönség az ellenzéki körben gyülekezett, hol a „rendkívüli“ gyűlések napirenden voltak. Nyáry, Irinyi, Trefort, Vörösmarty, Bajza, Csanádi F., Fényes E., Garay, Jókai, Erdélyi, Irányi és sokan mások vet­tek ezen felette élénk tanácskozásokban részt. Mártius 14-én tartatott végre egy gyűlés, melynek em­berárja betöltötte a kör egész helyiségét (a Laffert ház­ban, úri u.), a folyosót, a lépcsőket, az udvart, a közel utca-részeket... A gyülésteremben 12 pontban történt a megállapodás, melyek az ellenzék fejével Batthyányi Lajossal, mint a főváros sárgetös kívánságai voltak közlendők. E pontok főbbjei voltak: Független feleiősmagyar minis­terium, népképviselet, szabadsajtó, esküdt­szék, nemzetőrség, közteherviselés, évenkinti országgyűlés Pesten, egyenjogúság, vallás­egyenlőség stb. A határozat eget rengető éljenzéssel fogadtatott. A ha­tározatot Batthyányival a jegyző közlendi, de induljon azonnal... holnap gőzössel... és siessen a valásszal visz- sza... talpon várjuk ... Március 14-re rendszerint 15-ke következik, de én olyat 1848-ban Pesten legalább nem tapasztaltam, pedig és pedig a levéltárnoki állomásra Osváth Andort, a per tárnoki állomásra Schmidt Józsefet jelöli ki. — Mire ne­vezettek az érintett állomásokra megválasztatván, az es­küt ünnepélyesen letették. Kis Józsa indítványozza, miszerint az elhalt levél­tárnok Tölczel János hátrahagyott özvegye részére 3 ha­vi fizetés a megyei pénztárra kiadásra utalványoztas- sék. — Elfogadtatott. Ezekután a legutóbbi közgyűlésen kirendelt vizi-kül- döttségnek a m. évi december 23-án és f. évi február 14-én tartott'tanácskozmányairól felvett kétrendbeli jegy­zőkönyve, valamint a volt ideigl Körös-Berettyó szabá­lyozási mérnöknek az árvíz által veszélyeztetett e megye­beli községek ármentesitése tekintetéből foganatba veen­dő munkálatokról szóló előterjesztése olvastatott fel. Br. Wenkheim László — Beliczey Rezső — Karassiay István — Farkas Béla s Kemény Mihály hosszabb beszédeket mondtak el ez ügyben s az általuk elmondottakhoz képest határozatba ment a felolvasott iratoknak az abban előforduló javasla­tok iránt adandó véleményezés végett a helybeli Kö­rös-Berettyó szabályozási mérnökséggel leendő közlése s annakutánna ennek az 1. alispán által a közm. és köz­lekedési ministeriumhoz leendő felterjesztése; — ugyan­csak a közm. és közlekedési ministériumnak az iránti felkérése, miszerint a legutóbbi közgyűlésből e tárgyban hozzá intézett felirathoz képest a Körös-Berettyó szabá­lyozás sürgős keresztülvitelét kormány gondjai közé so­rozza ; — továbbá a közmunkái küldöttségnek még e gyűlés folyama alatt bemutatandó a tekintetbeni vélemé- nyes jelentésre felhívása, hogy az idei közmunka erő­ből mennyi lenne szabályozási célokra fordítandó és vég­re a járásbeli főszolgabíróknak felhatalmazása, hogy ne- táni fenyegető árvíz veszélyek esetén a mutatkozó kö­rülmények szerinti intézkedéseket részükről megtehessék. Az endröd-túri vizszabályozási társulat által emeltetni szándékolt védgát tervezet az e tekintetbeni vélemény- adással megbízott küldöttség jelentése alapján, jóvá ha­gyatván : — Szarvas város képviselő testületének folya­modványa, melyben a városi képviselő testület elnöké­nek, a járási főszolgabíró által megtagadott — szabadon leendő választása kéretik s ezzel kapcsolatosan a szar­vasi járás főszolgabirájának a fönnebbi folyamodvány tárgyában kelt nyilatkozata, — egy Szarvas városa több polgára és városi képviselője által aláirt másik s a fen- nebbivel ellenirányban szerkesztett folyamodvány s a szarvasi járás főszolgabirájának hivatalos tiszti jelentése vétetett fel. kár, mert arról szép dolgokat beszélnek. Vasváry, Pe­tőfi, Jókai, Degré, Sükey, Bulyovszky, Egressy Gábor stb mint kezdeményezők, hogy szabadították fel Landerernél a sajtót, hogy mentek Budára Táncsicsot kiszabadítani, hogy proclamálták a szabadságot, egyenlőséget, testvé­riséget stb stb. En mindezt nem is sejtve —- hiszen ná­lam minden ,írásban' volt — reggeli 6 órakor gőzösön Pozsony felé elindultam, hogy ott „rendet csináljak“ a főváros nevében... Elindultunk hát. A gőzösön sok pap volt Esztergom­ból, ,bennek‘ vörös övesek is; valamin okoskodhattak Pesten; mentek haza felé... Egyszer csak egy szemközt jövő gőzössel találkozunk, a melyről e szókat trombitálták át hozzánk: „in Wien ist Revolution.“ Én minden jó hatást tisztelek, de arról, a melyet ezek a trombitaszavak előidéztek ben­nem és utitársaimban — addig fogalmam se volt, maga a hajó megingott bele, azt hogy a fekete-sárga lobogó is megrezzent azt én saját szemeimmel — látni ugyan nem láttam, de mondták. A papok, a papok t. i. azok a vörös övesek, csak azt hajtották, hogy: „Jesus Ma­ria... “ „per amorem.“ Mintha valami választó savat öntöttek volna ránk, rögtön elemeink szerint külön csoportokra oszlottunk : a papok ,et huius generis' az egyik, a nagy többség a má­sik, az elmebetegek, kábák, kellnerek stb a harmadik csoportot képezték, mindegyik saját fizonomiájával, t. i. a rémület, az öröm, a buta közöny kifejezésével. De ez még mind semmi, mint X. bácsi szokta volt — de rósz hírekkel telve — mondani.... \ Mert jött nekünk egy másik gőzös, az meg azt trom­bitálta : „Strassenkampf, Kartätschen, das Volk gesiegt.“ Jaj erre egymásba kellett fogódznunk, hogy ki ne ugorjunk, a kellnerek megijedtek, hogy megszökünk, s ,zahlen zahlen' kiabáltak — pap — pap ? az sehol se volt látható, mindig a vörös öveseket értve s tulajdon­képen azt az egyet-kettőt, hol a fötldök hol? hát a fötl- dök a — dámák kapitjébe menekültek, ott fohászkod­tak rémültökben.... Nosza siessünk, ki ül rá arra a ventilre, ha pattan annál jobb, legalább haladunk.... Végre 16-án reggel 4 órakor megérkeztünk Pozsony-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom