Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-03-27 / 13. szám
II. évfolyam. Gyula március 27-én 1870. 13-ik szám. Szerkesztőségi iroda: Föutcza 186. sz.— Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija : Egv négy hasábos Garmondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr. 'S -Vs ^ -v % -v 1 ^ -s > % V Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételék: Egész évre ...........................4 frt. Fé l évre................................2 frt. Ne gyed évre...........................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök. politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. Előfizetési felhivás BÉKE S politikai, közgazdászati és ismeretterjesztő hetilapra. Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordással vagy vidékre postán küldve : April December 9 hóra 3 frt „ —September (i „ 2 „ „ - Junius 3 „ 1 „ Gyűjtőknek nyolcz előfizető után egy tiszteletpéldány jár. HÉfF” A.z előfizetések bérmentes levelekben e lap kiadóhivatalához — Nagy Ferencz könyvkereskedésébe, Gyulára czimzendők. Kéretnek a t. ez. előfizetni szándékozók, miszerint élőfizetéseiket mihamarébb s még e hó folytán beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap nyomatandó példányainak száma iránt kellő időben tájékozás szereztethessék. Hajóssy Ottó, a „Békés“ kiadótulajdonosa és felelős szerkesztője. Elismervény. A „Békés“ tek. szerkesztősége, a „Pesti Napló“ szerkesztőségének ma a következő adományokat adta át: Batthyány szoborra ...................... 106 frt —• kr. Ho nvédmenházra............................ 55 frt 40 kr. Öss zesen 161 frt 40 kr. Pest, mart. 19. 1870. A „Pesti Napló“ szerkesztője: Urváry Lajos. Törvényhatósági önkormányzat.') I. (N. K.) Most midőn az egész haza jó polgárai a törvényhozó testülettel együtt napról napra türelmetlenebbül várják, sürgetik e kérdés megoldását, találgatják, fejtegetik az estlietősé- geket; — midőn pártárnyalat nélkül a törvény- hatósági önkormányzatnak nem megsemmitése, hanem a parlamenti kormányformával kiegyeztetése képezi hazánkkal együtt mondhatnám minden európai alkotmányos államok mozgalmának alapját, hogy igy a politikai szabadságon kívül polgári, társadalmi s egyéni szabadságukat is érvényesíthessék: célszerűnek s alkalomszerűnek látszik nekem a „Békés“ közelebb megjelent 5. 6. 7. számaiban ez érdemben hozzám intézett nyilatkozatra felhívó ciksorozatok- ra nyíltan, határozottan sine ira et odio válaszolni; — nemcsak azért mert e cikkekben kifejtett eszméket nem mindenben osztom, hanem azért is, hogy ez érdemben barátságos eszme cserével, de a bonszeretet egyenlő rokon érzetével fejezzük ki e legfontosabb intézményünk irányában követendő eljárásra nézve úgy célunkat mint *) *) Tárgyhalmaz miatt csak most adhatjuk. Szerk. eszközeinket s Ítéljen felettünk megyénk elío- gulatlan, de szerintem egyaránt szabadelvű jó hazafiui érzelmekkel áthatott közönsége. — A „Békés“ 5-ik száma alatti „válasz“ szerzőjével ellenkezőleg szerintem a törvényhatósági ön- kormányzat csak három joggyakorlatot feltételez, 1-ör hogy a törvények végrehajtását s az igazság kiszolgáltatást, — 2-or a rendőri s po- liticai közigazgatást, 3-or statutorius jogot saját törvényhatósága területén saját választott, vagy általa kinevezett bírái vagy, tisztviselői által szinte saját választott képviselő testületé előtti közvetlen felelősség mellett a köztörvények értelmében gyakorolja. — Ezen önkormányzati jogból önként foly ki a törvényhatóságoknak a törvények megtartása felletti örködési jogköre: mert a központi minis- terium e hatóságok közvetítésével hajtathatván végre a törvényt, úgy az igazság szolgáltatás, mint a politicai téren, ezen hatóságok és ezen hatóságoknak felelős tisztviselők a központi hatalom törvényellenes vagy törvényen nem alapítható rendeletéit foganatosítani nem érezhetik magukat kötelezetteknek; — de választottnak kell lenni, mert a központi hatalomtól kinevezett, szolgai kötelezettségénél fogva meg van fosztva jogától a teendők törvényessége felett is gondolkozni. — Ezekből világos, hogy én tagadom Dr. Kovács urnák azon első állítását, bogy a törvény- hatóságok az 1848-ki azon törvények által vesztették el legfőbb autonomicus jogukat, hogy a bandarialis honvédelmi jog s kötelességet a nemzet vette által, s hogy az utasítással ellátott követküldési jogtól elestek: — mert e két jognak az önkormányzattal semmi köze, ezek csak az oligarchiái, aristokratiai •>—. nemesi, egyéni, eredeti jogoknak a megyékre szállt jogai s kötelességei voltak. Kétségtelen ez abból, bogy a törvényhatóságok — megyei és városi — e két joguknak feladását s a nemzetre ruházását a parlamenti kormányforma biztosításáért magok sürgették az országgyűléseken, jelesen már 1832/6-ik évben élőkön a mostani cultusminister ur — Szalay — s több jeles hazafiakkal : — s nem a törvényhatóságokon, hanem a rendi alkotmányt önzésből féltő aristocratián, főleg pedig a bécsi kormányon múlt, hogy a törvényhatóságok többsége akarata ellenére is a parlamenti kormány- formát Bécstől csak 1848-ban csikarhatták ki, csak a megyei szerkezetnek a parlamenti felelősséggel leendő öszhang zásba hozatalát kötötték ki a megyei követek, mi most vár megoldásra. — Következésképen oly megyék ellen küzdött s küzd Kovács ur, midőn az . ellentál- lási jogokat, a követi utasításokat, a bandériumokat emlegeti, minőt senki sem akar; mert mindnyájan, kik a megyei életbe évtizedekig forgottunk s szolgáltunk jól tudjuk, de apáink is jól tudták azt mit ő moud, hogy a megyék ellenállási joggyakorlata csak guerilla harc volt a bécsi absolutismus ellen, s hogy azoknak a megyei erőknek- a parlamenti kormányba ösz- pontositása a fő, mit a megyék actiora tehetetlen guerilla harcának ki kell küzdeni; s erre törekedtek is — de a bécsi kormány is ép oly jól tudta1 azt, hogy ha a parlamenti Kormányt megadja, a magyarnak nem tehet többé annyiszor a mennyiszer törvényellenes szivattyúzást a nemzet ellen; mint ezt a rendi alkotmány mellett bizton tehette, azért nem adta ezt meg 1848-ig, de ekkor is megbánta, visszavette, s csak az olasz- és németországi veszteségei után adta azt meg most közelébb talán komoly elhatározással; — ez egyenesen a törvényhatóságok évtizedeken folytatott küzdelmök eredménye, ez által önkormányzatokból semmit sem adtak fel, csak az országos törvényhozás és honvédelmi kötelességet megosztották a néppel, hogy elszórt erejöket a parlamenti kormányba a néppel ösz- szesitsék s ellentállásra is képesítsék. Ezekért tagadom én, hogy Dr. Kovács ur által fejtegetett banderialis s követutasitási megyéket egy balpárti ember is visszakövetelné, mert e jogokat a megyék magok adták oda a parlamenti kormánynak, bogy a nemzet ellent- állási erejét s önkormányzati jogát Bécs ellenébe biztosítsák. De állítása támogatására felhozott Kossuth, Nyáry Pál, Hevesmegye és Szombathely szavai sem szólnak mellette; — mert Kosuth se mond olt többet, mint hogy „a megyei institutio az 1848-ig meg hagyott alkotmányőri állásából le ne szorittassék — puszta administrationalis bureauvá,“ tehát sem az ellentállási, sem a követi utasítási jogra nem hivatkozik, mint a melyek 1848-ban sem tartoztak a municipa- lis hatóságok alkotmány őrzői jogaihoz; — Nyáry Pál szava sem szolgál Dr. Kovács úr mellett azért, mert, az idézett szavát Nyáry Pest- megye következő gyűlésén maga vette tettleg vissza, indítványozván a ministerium rendelete teljesítését, s csak a sérelmi felterjesztést követelte; — Hevesmegye határozata sem, mert az idézett 2-ik és 4 ik pont teljesen correct az autonómia értelmébe, -hogy t. i. a kormány a törvényhatóságok tisztviselőivel ne közvetlen, hanem számunkhoz Keller és Zsitvai pesti hölgy-divat raktára hirdetménye van csatolva.
