Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-03-06 / 10. szám

S ez idő szerint e tekintetben csak ott állunk, hogy köz­ségünk képviselő gyűlése, egy puszta telket casinó helyi­ségül átajánlott: mely alkalommal egy felsőbb leányis­kolának, s doktor laknak való telket is kijelölt. E köz­hasznú, s szent célú adományozásain az igen tisztelt kép­viselő testületnek dicséretet eredendő fényeiként legye­nek felemlítve. Azonban, hogy ezen casinonak kijelölt térségen ca- sinoi épület emelkedjék fel, annak, kivitele felhagya­tott, oka? — tagjainál vagy is, valljuk meg az igazat édes mindnyájunknál az ügyiránti érdekeltség hiánya. Ha ez nincs meg, ha akarat cs tett erő nem hat közre; még csak egy kunyhó se épül fel, nemhogy egy középület. A másik casinó a múlt évben keletkezett. Alakult ez értelmes, olvasni szerető, józan gondolkozásu polgárok­ból, tagja 40--50. Járat több lapot; hozat könyveket. Re­ményiem, hiszem, hogyha e két casinó tagjait egy célra, egy akarat lelkesíti; egyesült erővel fel építik a köz­ség díszére s dicsékedéscre szolgáló köz-caszinó háza* melynek homlokzatán letörülhetetlen emlékbeiükkel lessz felírva a köz-müvelödésre együttesen munkáló egyetér­tés, symboluma. Van még e községnek mint egyházközségnek 5 ref. és 1 róm. kath. vallásu, jól berendezett felekezeti iskolája. Ezek közül a reformátusok részéről, 1 felsőbb és 2 alsóbb elemi fi iskola 2—2 osztályai, 2 leány iskola 4—4 osztállyal. A leány iskola 120—140 növendékkel. A fi-iskolák 40— 80 tanonccal. Egy felső leány iskolának a közel jövő­be leendő felállítása közóhajtás tárgya, nem csak abból a szempontból, mert egy tanitó erejét, 120—140 tanít­ványnak kellő sikerreli tanítása, felülmúlja; hanem azért is, mert mint derék esperesünk kifejező; kell hogy a leánynövendékek is, kikből lesznek egykor az anyák szint úgy kiképeztessenek mint a fi-növendékek. A földmivelés, ipar, szép sikert mutat fel; de még nagyobb lendületet nyerne a tagosítás, — és a célba vett s Szeghalom alatt Csabának kiépitendö vasút által, ■— melynek előmunkálatára megkíván tató előleges költségül reánk is kivetett összeg egyrésze a mennyi t. i. legsürgetőbben kellett, már beis folyt az illető pénz­tárnok kezelése alá. A vasút szükségét nállunk, még a legegyszerűbb gondolkozásu napszámos is érzi, látja és tudja; e célra azért fillérével örömest áldozik. Vajha az ige testé válnék. Van végre e községnek kórházi alapítványa és taka­rék magtára. Nem tartom érdektelennek végül felemlíteni, mint egész megyében alig történt nevezetességet, azon vadászatot, illetőleg annak párját ritkító eredményét — mely a szeg­halmi intelligent nagyobb része által, —hozzájok csat­lakozva F.-Gyarmatról is 3 vagy 4 vadász e hó 12-én és 19-én és ha jól emlékszem a múlt hó végén, és igy 3 Ízben tartatott. Ugyan is az a körülmény, hogy a novemb. végén s decemb. elején igen nagy rohammal jött árvíz az úgy nevezett felső rétről, és más vizes, ré­tes helyekről, hihetőleg ki szorítván a vadakat — azok most a kiszáradt rétes helyen tartózkodnak; mintegy ösztönszerüleg azt az utasítást sugallá a vadászatot ked­velő Nymrodoknak, hogy jó lenne, azt a területet fel hajtani, róka vadászás végett. így történt, hogy a fentebb említett napokon F.-G y a r m a t, S z e r e p és B aj o m kö­zötti úgynevezett Sárrétnek meglehetős kiterjedésű te­rületét meghajtatták, legutóbb F.-Gyarmaton túl a hagy- mási majornál kezdve a hajtást, 23o hajtó segítségével 35 puskással. E vadászatnak eredménye az lett, hogy az nap 4 körbe összesen 18 róka esett el; az azelőtti két nevezett naponi vadászaton pedig azon 4 rókával együtt a mit meglőve találtak másnap a gyarmatiak, — össze­sen 39, és igy a 3 nap tartott rókavadászaton a szeg­halmi vadászok által összesen 57 róka ejtetett el. Ez irtó háború a ravasz állatok rémülését, és dühét az el­keseredésig annyira fokozá, — hogy a többek közt mi­dőn egy a lövés által leteritett áldozatot egy vadász sem­mi bajt nem gyanitva a földről felemelte volna, ruhájá­ba oly dühösen bele kapott, hogy alig lehetett azt szá­jából kiszabadítani. — A szomszéd biharmegyeiek, szin­te tartottak róka vadászatot s mint mondják, ők is 35 rókát ejtettek el. Ezzel együtt tehát a Sárrét ezen részé­ről 92 rókabör kerül, az idén kikészítés végett a szűcsök kezei közzé. — Mily nagy pusztítást tehettek vólna ez orv vadászok a környéken a szegény apró jószágok közt ha azok élve maradnak, — azt elgondolni lehet! Mint­hogy a kártékony ragadozó állatok ily mérvben pusz­títása megyeszerte is nevezetes; azért tartottam érdekes­nek nyilvánosság elé bocsájtani községünk fontosabb moz­zanatai megemlítése után e vadászati hirt. Domokos József. Orosháza február 26-án III-ik Napoleon megszavaztatta Savoyát Francia vagy Olaszországhoz kiván-e csatlakozni. A hasonlattal kissé messze mentem, de a „semmit rólunk nélkülünk“ elve I Orosházára nézve is csak áll, ha netán valami uj szö­vetségbe szándékoltatnék bekebleztetni. Hogy Szarvas saját kebelében törvényszéket kíván, az már nem újság, de hogy ennek körébe Orosházát is szándékoznék be­vonni, az csak e napokban keletkezett, vadonat uj hir, s hogy előbb nem jutott hozzánk, tán csak a rósz utak okozták. Ha alkotmányunk évtizeddel előbb állittatik vissza, s ebből kifolyólag Szarvas is e tervével előbb léphet fel; akkor, ha vasutunk egy évtizeddel később kezd épitetni, e terv kivihető leendett, mert hozzá pár órával még is közelebb vagyunk mint Gyulához, s ha tekintetbe vesz- szük, hogy nyáron ide és oda tűrhető, télen pedig ide is oda is rendszerint rósz, gyakran járhatlan ut vezet, mindenesetre a közelebbihez állunk: de most, midőn Csabára már útban vagyunk, Gyulára pedig mához egy évre vasúton mehetünk, 1% óra alatt, gyorsan, olcsón, igényelhetö-e jogosan és méltányosan, hogy Szarvasnak vegyük utunkat 4—5 órai csigamenetben, költségesen. Múlt év december, havában történt, hogy szarvasi és szentandrási emberek Orosházára lettek beidézve, s mit tettek?—bizonyítványt vettek ki Szarvas és Szent- andrás elöjáróitól, miszerint a feneketlen sár miatt Iehet- len volt átrándulniok. Ha tehát a szarvasiak és szent- andrásiak nem tudnak Orosházára jönni perelni, enged? jék meg hogy mi se mehessünk Szarvasra, legalább törvénykezői ne. „Hanc veniam petimus, damusque vicissim. “ Orosházaiak készebbek vagyunk elhinni, hogy Békés vármegyének egy törvényszék elég, mintsem Szarvasra járjunk törvényszékre, a Gyulára vezető vasútvonalon keresztül, szekerén. S valóban Békésnek egy törvényszék elég is feltéve, hogy ez Csabán van. s ha a Szarvasiak annak ide átszármaztatását megpen­dítenék, egész készséggel melléjök állanánk, mert az elvitázhatlan tény, hogy a vasúti összeköttetéseket tekint­ve, Békés megyének Csába' a központja. Szarvas rövid időn lóvonatu vasúttal lesz összekötve M.-Turral, ez már nem titok, s akkor közelebb jő Csabához sőt Gyulához is, mint menynyire lenne Oros­háza Szarvastól vasút nélkül. Elég nekünk a vasútra kijárni gyalog, semhogy Szar­vasra czipekedjünk perelni kocsin; — hiszen járda-há­lózatunknak épen a vasúthoz vezető része oly iszonyatos, hogy kényelmesebb mellette járni bokáig sárban, mint folyvást balancierozni. Erre még visszatérnünk, ha meg nem jobbítja magát. P __sz. Külföldi rövid hírek. —p. A francia kamara legközelebbi ülésében az uj választási és községi törvény terjesztetik elő. —ph. Az angol felsöház conservativ pártja, a ve- zéri szerepre, Richmond herceget szemeié ki, ki azt el is vállalta. Richmond az utóbbi ministeriumban kereske­delmi minister volt. —p. Az észak-német parlament ez idő szerint a halálbüntetés megszüntetésének kérdésével foglalkozik. A kormány e büntetés fentartását, mig a parlament na­gyobb része megszüntetését kívánja s igy az valószínű­leg megszüntettetni fog. —p. Rómában a múlt hó végén osztották ki az uj ügyrendet a főpapok között. Ebben kimondatik, hogy ezután, nehogy a tanácskozások igen sokáig elhúzódja­nak, minden egyes kérdésben az elnök-bibornokok ha­tározzák meg az időt, mely alatt megjegyzéseit írásban mindenki beadhatja. — Elvolvassák-e aztán e megjegy­zéseket — kérdés. Újdonságok. —a. A kórházi bál a múlt szombaton volt a város­háza termében. Tulajdonképen álarcosnak kellett volna azt címeznünk; de szándékosan hagytuk el e címét : miután igen kevés álarcos jelent meg azon s ezek is csakhamar felismertetve a táncteremből kiosontak. Tet­tek ugyan még egy pár kísérletet 11 órakor, de nem nagyobb eredménnyel. A terem ízletesen volt díszítve, jól világítva s az egybegyült nem nagy, de igen díszes közönség a tágas teremben elég kedélyesen mulatott egész reggelig. A mi azonban a kórháznak e táncvigalombóli jövedelmét iileti, — biz az nem sok lehetett. —d. Jerikó ostroma; — ékes felvilágosító elöljáró beszéd; — nagy énekes duett; — gne jó, gnegl, gnugl, gni gne ! — nyaktörö hegedű solo; — az énekes ma­gyar teatralis komédiás panasza; — négyes magyaros francia quadrille; — szivszaggató szókból szőtt, szerel­mi szavazatból származó: vizvész; —jelenet a törvény- házban B.-Zerinden; — egy magyar nemzeti férfi láb­beli viselet készítő polgári mesterlegény segéd öblintései s a gyakorlott irigységben megöszült és megszakálloso­dott vén vászoncselédek karavánja.... ezekkel, mindezek előadva „a neki bolondult bolond bált rendező dalárda — jobban mondva műkedvelők“ által, kezdetett meg a hétfői „bohóc estély.“ A „Korona“ termei 8 órakor egész a zsúfolásig megteltek. Alig lehetett mozogni bennök. S közelibe egy hévmérőt sem fedezhettünk fel ugyan, de látatlanul is bátran tehetjük 30 fokra a meleget, miben üde lég után sóhajtozva majdnem eltikkadtunk. A fent jelzett darabok előadása alatt nehány maszk is jelent meg a teremben; nagyon csendesek, visszatartók s mond­hatni : ügyetlenek voltak: s ha ezekre, meg az előadás­ra magára hagyatott volna a jókedv előidézése, az ugyan egyátalában nem lett volna feltalálható ez estén. A da­rabokban semmi éle, — az előadás egyhangú, elannyira, miszerint 9 óra után majdnem általánosan nyilvánult a kívánság: vajha abban hagyatnának ez előadások. De a műkedvelők hiába készültek volna el darabjaikkal? Az előadást folytatták. S a közönség — hiszen már ben­ne volt — türelemmel hallgatta azokat s fél 12 órakor mint mikor azok végüket érték, egy nagyot lélekzett, mintÉa egy nehéz súllyal reá nehezedő teher esett vol­na le kebléről és sajnálva az elvesztett időt, mohón fo­gott bele a táncba, a veszteséget evvel mintegy kárpó­tolandó.. s már-már feledve voltak az elöadas unalmas órái s a jókedv általánosan felütötte sátorát a szünóra utáni csárdásban; — midőn a táncrendezö intésere a ze­nészek a lassú csárdásra — fris helyett — egyszerre csak polkába fognak... A közönség a fris csárdást kí­vánja... a táncrendezö nem tagit... ebből kravall fejlő­dik ... s a közönség egy része a tánctermet odahagyja. — Nam tudjuk, mi vihette végletekre a táncrendezöt annyit mondhatunk, hogy miután a tánrend ki nem osz­tatott s kifüggesztve sem volt; igen tapintatlanul jáit el akkor, midőn a közönség kivánatát figyelembe nem vette, s ez által ama kravallra okot szolgáltatott. Mint hall­juk e bohócestélyböl az azt rendezők 350 frtot vettek be; a kiadás azonban a 200 frtot meghaladta. A heb> beli torna- és tűzoltó egylet gyarapítására e jö\edelem- ból 20 frt lett felajánlva. —a. Ugyanezen napnak délutáni óráiban a hely­beli casinoban az ig. választmánynak egy az nap hozott határozata felett tanácskoztak A casino ig. választmány a ugyanis, tett indítvány folytán elhatározta, miszerint a maga körében húshagyó kedden egy társas estélyt ren- dezend. De hát hogyan lesz ez igy rögtönözve a casinó- hoz illően, a casinónak nem épen a legrendesebb álla­potban lévő termeiben kivihető ?... ez és hasonló kérdé­sek merültek fel e tanácskozmányban. E kérdésekre más­nap t. i. hushugyó kedden Kövér László ur megfelelt. A berendezés várakozáson felüli volt; meglepett mind­nyájunkat. S a rendező a fáradságért, a buzgóságért, mit az estély sikeresitése ér iemében tanúsított, az elis­merést méltán megérdemli 9 órakor kezdtek a kocsik robogni. A casinó termei csakhamar megteltek s egy pil­lantással meggyőződést szerezhetünk arról, miszerint a szépség, kellem, szellem, szeretetreméltóság — ily mér­tékben együtt rég volt feltalálható, mint e magán jelle­gű mulatságban. Nem is óhajtottuk volna „Páris“ szere­pét magunkra vállalni, mert lelkiismeretesen s részre­hajlás nélkül alig nyújthattuk volna almáját a hölgyek egyikének vagy másikának. Németh Mariska s Lujza, Farkas Minka s Mariska, Topics Lujza, Veinmann Szi­dónia, Szakáll Ilonka, Paulovics Ida, Hticke Viktória, Keller Lilla, Kis Irén s Neszti k. a. Stummer Beliczey Bella, Novák Kamilné, Baranovics Gergelyné, Keller Imréné, Czingulszky Józsefné, Fónagy Károlyné a ... képezték ez estélyen a hölgykoszorut. De mig szemlé­lődünk, megszólnak a tánc zene hangjai, — a fiatalság felpattan, táncra kell és... im a kitörő kedv bekövet­kezett. — Lehetetlen is szebb, kedélyesebb, fesztelenebb mulatságot képzelni, mint minő ez volt. — El volt ra­gadtatva mindenki. Még a férfitársaság idősb élemedett része is a fiatalság gyújtó kedvétől feltüzelve neki ad­ta magát a táncnak s azt a fiatalság tapsai s éljenzései között lejté el. — Ha e farsang estélyeiből bokréta kö­tetnék, úgy ezen a hamvazó szerda első óráiba megle­hetősen benyúlt s pompásan sikerült mulatság, ez vala­mennyi itt létesült nyilvános táncvigalomnak bátran fö­lébe lévén helyezhető, abban a bokrétában mindenesetre a virágok királynéja: a rózsának helyét foglalná el. — Csak az kár, hogy e farsangon azt ismételni többé nem lehet: mert az idő — a legnagyobb rendező elharsog- tatta a zajgó farsang felett szavát: „Compliment — — haza!“-+- Dobszó mellett autouomikus követválasztás. Endrödről Írják, hogy ott mart. 2, 3 és 4-én választa­tott az autón, képviselő. A biró, hogy gyözedelerare ve­zesse pártját reggel, délután doboltatta össze a lakossá­got a községházához, hol szivükre kötötte a lakosság­nak Bobory-t. Es miután azok is megjelentek, kik a ki­szabott idő alatt magukat be nem jegyezték, a válasz­tási szabályok ellenére azokat is megszavaztatta. Ez az­tán törvényes és szabályszerű eljárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom