Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-02-20 / 8. szám
Gyula február 20-án 1870. 8-ik szám. II. évfolyam. | Szerkesztőségi iroda: Főuteza 186. sz.— Ide intézendő j§ S minden a lap szellemi részére vo- rá || natkozó közlemény. H Hirdetések elfogadtatnak a ki- ff adó hivatalban Nagy Ferenc m | könyvkereskedésében Gyulán. |j| ® Hirdetések dija : Egy négy ha- h. H sáhos Garmondsor 5 kr. — Bé- a 1 lyegdij 30 kr. j -V -V > 'x'i 'N V -. -> -• Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételék: Egész évre...........................4 frt. Fél évre ................................2 frt. Ne gyed évre...........................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök. politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap.-«JŐ' C)OiB.-Csaba febr. 11. A bihari levél folytán e lapban kerekedett vita részleteibe vegyülni nincs szándékom, s csak annyit jegyzek meg részemről, miszerint minden institutio meghint lását csak oly feltétellel helyeselhetek, ha az institutio kora és viszonyai in számba vétetnek. így a 48. előtti megyék is azon idők szempontjából birálandók. A megyerendszer 48. előtt is nem maga volt az alkotmány, hanem annak csak vésze. A 48. előtti megyéktől azt kívánni, hogy az alkotmányt megmentették, — hogy a mai fogalmaknak, igényeknek is megfeleltek legyen — képtelenség, any- nyival inkább, mert arra maga az alkotmány sem volt képes, mert a mai fogalmak s igények akkor még nem léteztek. Sőt állítom, hogy abban az időben parlamenti kormányforma codi- íicálása se mentette volna meg magát s a nemzetet. Absolut rendszerek közé ékelve, azok cor- rungens nyomását az sem állhatta volna ki. Ennyit a vitakérdéshez. Most az a feladat, hogy a megyék feutartas- sanak, a nélkül, hogy a felelős kormány általuk aggatva legyen és — hogy a megyék uj- don állásukról tiszta fogalmat nyerjenek. Az első feladat a törvényhozásé, a másik a megyéké. Az utóbbihoz akarok hozzászólni. Thesisem : hogy a megyéknek egyik országos gärt melleit sem szabad rendszeres állást foglalni*) ellenkező esetben magok fogják sirjokat megásni. Mi lesz a megye ezentúl is7 a megye ezentúl is a számára designálandó jogkörön belül autonom testület lesz, továbbá törvény, végrehajtási és administrativ közeg és - bárki mit mondjon, az alkotmány, a törvényesség a végrehajtás őre. A két első feladatra nézve alig van számba- veliető ellenvélemény, tagadtatik csupán a megyék harmadik missiója. Értsük meg egymást. Voltak és lesznek esetek, hogy a fennálló kormány államcsínyre vetemedik, mely ellen, tartok tőle, a pari. kormány forma sem biztosit teljesleg. Fognak-e a megyék, még ha csupán administrativ közegekké degradáltatnának is, ily merénylethez kezet nyújtani? remélem nem. Csalhatatlan-e, tökéletes-e valaki mihelyt kormánypolcra jut? ellenkezőleg nem épen a kormánypolcon tünnek-e ki az egyén gyarlóságai? azt tartom az utóbbi eset áll, sőt: maga a kitűnőség kormánypolcon nem-e némi veszélye az alkotmánynak ... Tehát lehetséges, sőt valószínű, hogy akár tájékozatlanságból, akár túlkapásból oly rendeletek érkeznek felülről, melyek a törvénynyel ellenkeznek és lehetnek specialis viszonyok, melyek a törvény végrehajtása körül célszerűség végett különböző eljárást tesznek szükségessé. Ne legyenek a megyék hivatva, ne lenne a megyék kötelessége ily esetekben törvény értelmében fellépni... azt tartom : igen. S mit kell hogy a megyék ezen eshetőségekkel szemközt tegyenek? őrködniök, ez kötelességük és joguk egyszersmind. . Fenmaradván e szerint a megyék hármas mis- sioja, állítom, hogy e missiók két utóbbiét, mihelyt az országos pártok valamelyikéhez csat*) Elismerjük, hogy igy jó volna; de már magánál az emberi természetnél fogva kivihetetlennek tartjuk. Szerk. lakoznak, azzal assimilálódnak, magukat annak fegyelme alá hajtják, teljesíteni képtelenek lesznek. J Avagy képzelhető-e, hogy ellenzéki értelem- j ben felzaklatott megye pontosan administráljon, • és pedig az ingerültség foka szerint, ha mind-! járt a tisztviselő felelőssé tétetik is? Nem fogja-e a compromittáltakat a párt minden károsodás eshetőségére evincalni __ Ne m fog-e ellenzéki megye minden rendelet- kákáján csomót keresni és petitionálni és az országot körleveleivel elárasztani... Ellenkezőleg nem fog-e kormánypárti megye elsimitani igyekezni a mi ellen felszólalni volna kötelessége? Nem lesznek-e a fonál ló kormánnyal ellen- zékeskedő megyék, annak importunus akadályai., tehát a megyék egy része minden időben — e szerint nem lesznek e minden kormánynak a megyék oftensionis lapisai, sőt az ellenzékiek a kormánypárti megyéknek is? Tartok tőle hogy : igen. , De ha minden kormányunk lesz panasza a megyék egy része ellen, nem fog-e utóvégre minden konnányképes egyén a megyék tarthatlan- sága iránt megállapodni, s fog'-e a megyerendszer ama nagyobb hatalom indispositiójáuak sokáig ellentállb atni... ? azt tartom a felelet erre csak egy lehet. De menjünk tovább. Ha a megyék pártállást foglalnak, képzelhető-e, hogy képviselőválasztáskor, mihez a központi bizottmányt ők adják, a mozgalomnak részrehajlatlan szemlélői maradjanak ... És — képzelhető-e, hogy e szerint a képviselők a megyékre ne fussanak, azokat ne agitálják, hogy hangos pártolást nyerjenek, az ellenpártra pedig pressiot gyakoroljanak, hogy az országos teremben vereséget szenvedő kisebbség haragját a megyék termeiben ne adja ki, tehát a többséget, magát a törvényt bírálat alá ne vegye, midőn a tinta a törvénykönyvben még meg sem száradt... A képviselőt immunitás fedi, ez helyén van... de mi lesz abból, ha a többség, maga a törvény a megyében untalan biráltatik, ócsároltatok, meghurcoltatik __ Vagy mit jelentsen az, hogy a nemzeten a törvény: uralkodjék, hogy a törvénynek szentnek kell lenni és sérthetlennek... Ónként értetik, hogy a változásnak maga a törvény is alá van vetve, de azt tartom ez nem annyit jelent, hogy a közvélemény minden törvényt provisorium gyanánt vegyen. Kedvező hangulatban lesz-e a megyékre nézve a képviselők minden idők szerinti többsége, ha azok magukat a kisebbségnek igy eszközül dobják oda — Mindezekből szerintem tisztán következik, hogy ha a megyék, mint olyanok továbbra is országos pártállást foglalnak — haláluk csak idő kérdése. Nem egy jel ezt már is bizonyítja. S a minő becses insitutionak tudom a megyéket, oly kevéssé tudnám sajnálni enyészetüket, látván, hogy csak párti ügy ekért érdeklődnek, csak aggatóznak, azontúl pedig az ad- ministratio, a megyei érdekek iránt érzéketlenek. Persze a megyei álláspontot codificalni nem lehet; sőt reményiem a törvény a megyéket a politikai discussioktól el nem tiltván, ellenkezőleg országos párti tusákra nekik még alkalmat nyújt. A megyék álláspontjának megtartása tehát a megyék önmérséklésétől, tapintatosságától függ, mit én nem eszménynek, hanem gyakorlatilag igenis kivihetőnek tartok. Az e téren kezdeményezőnek állása felette kényes s ez időszerűit valóságos polgári bravour- ral kell bírnia, lcogy az ingerült gyanúra hajló vivófelek kettős nyomásától meg ne tántorod- jék. De a vázlatosan elmondottak nekem oly erős meggyőződésem, hogy féltvén az általam kegyelt megyét saját magától — ez, ezen nézet fejtegetésére ösztönöz ellenállhatlamxl. E tárgyra még visszatérek.**) Reök István. **) Örülnénk rajta, ha mielőbb. Szerk. Kit illet a nem-rendezett tanácsú községek képviseleti gyűléseiben az elnökség?’) Szarvas február 12. 1870. A „Békés“ f. évi febr. tí-ki számában S. F. ur, a szarvasi képv. testület elnök választási jogát, ezen megyei közlöny hasábjain, a megtartandó megy. bizott. gyűlést megelőzőleg szellőztetni óhajtván, szabad legyen nékem, mint megtámadott félnek e tárgyban szerény nézeteimet előterjeszteni. Hogy kit illet a nem rendezett tanácsú községek képviseleti gyűléseiben, s igy Szarvason is az elnökség? úgy hiszem, hogy miután arról a törvény tüzetesen nem rendelkezik, s e tekintetben egyedül illetékes a megye bizottmánya, és miután ugyanez szülője ezen képv. testületeknek : első helyen és pedig természetes és törvényes elnöke csak is a jár. tisztviselő, mint a megye bizottmányának közege és képviselője; másod helyen pedig, a midőn a községi bélés gazdasági ügyek tárgyaltainak, jogosan csak is a község által szabadon választott bíró elnökölhet. Ugyanis a jár. tisztviselő, már felügyeleti jogánál fogva közigazgatási tekintetben az egész járásban elnök, és a hányszor szükségét látja annak, hogy a képviseletet összehívja, vagy er- jre a felsőbb hatóság által utasitva van: köte- lességszeriileg mindenkor ő ül az elnöki székben. Mert ha a gyűlésben nincs jelen, ez eredményről csak Írásbeli értesítést kap: ez esetben a közs. képviselők kisebb részének véleményéről tudomással nem bírhat, s felterjesztendő vélemény es jelentése hiányos, egyoldalú. Itt tehát az elnöki jogot nem „arrogálja“ mint S. F. ur állitja, hanem a joggal él, mely jog a megye közönségéé, s melyről egyes tisztviselő le nem mondhat. Ezen jog magában az alkotmányban s a megyei rendszerben gyökeredzik. Ebből kifolyólag természetesen következik az, hogy a képviseletben a község feje, a biró az elnök, mint a felelős községi orgánum. Ennek szükségét maga a községi élet approbálta már, mert volt eset, hol a választott képvis. elnök és a község bírája közt kellemetlen súrlódások támadtak, s az uraság kérdésének vitatása miatt a község ügyei háttérbe szorittattak, a közügy szenvedett. S minthogy Szarvason nehányan, a közs. képviselet első s alakuló közgyűlésében, mielőtt a képviselők állomásaikba beiktattattak s meghi- teltettek volna, — a jár. tisztviselőnek fönebb beigazolt elnöki jogát kétségbe vonták, a képviselők közül S. F. urat elnökül kikiáltották,
