Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-10-23 / 43. szám

a födéltől a pincéig, s mindez nemcsak egyes katonák által gyakoroltatott, hanem egész szakaszok által, me­lyeket tisztek vezettek. A rablás gyilkolás és paráználkodás hosszú sora tölti be a porosz sereg működését. S a foglyokkali bánásmódjuk nem kevésbé emberte­len, a foglyok közöl némelyek életökfentartására napon­kint fél kétszersültet kaptak a nagyobb rész azonban semmit s az éhség kínai fokozódtak, igen sokan a szom­júság és hideg ált-fd ölettek meg. Sokan egy-ogy darab húst vágtak le azon döglött lovakból, melyeket a folyó hozott le, s úgy nyersen ették a húst. Magas állású porosz tisztek jöttek az angol ambulan- cehoz — írja egy szemtanú — kikémlelni, mennyi élel­miszer van s mindazt, mit sebesültek részére küldtek, elraboltatták. Az ambulancban több francia sebesült van, kik nemcsak gránát és más golyó által vannak meg­sértve, hanem ütések által is, melyekkel azért illettet­tek, mivel mint sebesültek nem tudtak oly gyorsan men­ni, mint a poroszok kivánták. Angol orvosok állítják, hogy nekik három óráig kellett golyó- és gránát-zápor közt munkálkodniok, mivel a poroszok, dacára az am. bulance-zászlónak folytonosan lövöldöztek reájuk. — Bismarck ur egy beszélgetésében kegyeskedett a lengyel királyság visszaállitásáról elmélkedni, úgy tüntetvén azt fel, mint a német egység békés bevégzé­sének garantiaját. Csakhogy e visszaállítást a lengyelek Oroszország részéről nem várhatják, Ausztriának pedig sem ereje, sem akarata nincs e terv kiviteléhez, — for­duljanak tehát a lengyelek ö hozzá, de Posent ne mer­jék kérni, mert az már annyira germanizalva van, hogy egy adandó plebiscitum alkalmával bizonyosan Porosz- ország mellett nyilatkoznék.(?) Ugy-e de hát Elsast és Lotheringent azért mégis le­het azon a réven annectalni, mert németek, bár ragasz­kodásukat a jelen háborúban is elég világosan kitünteték Franciaországhoz, mig Posenben bajosan kedvezne a plebiscitum Bismark urnák. Na de Bismark ur combinatiója ez, és ö csalhatatlan. — Spanyolország ismét fogott magának egy királyt Amadeo, aostai hercegben, hanem Olaszország liberális köreiben rósz benyomást tesz e jelöltség. — A pápa Rómában marad, hanem Angelés és Manning bibornokokat delegálja Malta szigetére sz. Pé­ter jogait gyakorolni. Addig ö otthon bízik Napoleon restaurálásában, mit külsőleg is kimutat, különös előzé­kenységgel viseltetvén Bonaparte bibornok iránt. Újdonságok. — A honvédelmi minisztérium folyó hó 5-én 30,000 szám alatt kelt intézvényével, a jövő 1871-ik évi ujoncozásra vonatkozó előkészületek megtételét elrendel­te. E rendelet szerint az 1871-iki hadjutalék fedezózére három és pedig az 1851 -ik 1850-ik és 1849-ilc évben született ifjakból álló korosztály hivatik fel. — Az alsó Fehér körösi szabályozási társulat folyó hó 15-én Gyulán tartott közgyűlésében megválasztattak azon küldöttek, kik a szab. munkálatok egységes veze­tése okából kormánybiztosul kinevezett e megyei főispán által octóber hó 25-ére Pestre egybehivott tanácskozmány- ban részt veeudnek. E küldöttek Farkas Béla társulati elnökből, továbbá Gyula és Békés városok által kijelö­lendő képviselőkből állanak. Ugyan-e gyűlésben a kor­mány felkéretni határoztatott, hogy intézkedjék, misze­rint a társulatnak a hatóságokkali levelezései ezentúl díjmentesek lehessenek. Valamint az iránt is felterjesz­tés fog tétetni a kormányhoz, hogy egy megfelelő viz- rendöri törvény alkotása iránt a szükségeket megtegye. — Emberölés bűnténye miatt két évi börtönre Ítélt mezö-berényi illetőségű Perei Sándorra vonatkozó­lag (a bűntény lapunk ez idei 2-ik száma levelezési ro­vatában körülményesen lehatott) azt Írják helyből nekünk hogy dacára annak, hogy az egy évre elitéit fegyencek a fenálló szabályok szerint országos fegyintézetbe lenné nek szállitandók, nevezett elitéit, ki — mint említők — két évi börtönre Ítéltetett, nemcsak, hogy fegyintézetbe el nem szállíttatott, de sőt a törvényszék hivatal helyi­ségei fűtésére használtatik s föltett kalappal, pipaszó mellett jár-kél szabadon a törvényszék nyilt helyiségei­ben. Tudósitónk megyei igazságszolgáltatásunk nem nagy dicsőségét látja ez esetben, mely a fenálló szabályzatok és megyei határozatok paródiájául tekinthető, mi pedig — teljesen osztjuk e nézetet. — Mind azon t. c. hölgyek, kik az alakulóban h zó gyulai nőegylet tagjaiul nevüket a ki bocsátott ivek­re alájegyezték tisztelettel fölkéretnek, hogy a nőegy­let létesítése ügyében folyó hó 23-án vasárnapon, dél­utáni 3 órakor a grófi kastélyban megtartandó értekez­leten megjelenni szíveskedjenek. — Egyleti és társulati mozgalmak városunk­ban. A nőegylet megalakulása már csak idő kérdése. Annál nagyobb örömmel constatáljuk e tényt, hogy pan­gásnak indult közéletünknek némi változatosságot is kölcsönöz. Az alapszabályok kidolgozására kiküldött bi­zottmány a mai gyűlésen nyújtja be dolgozatát, s ennek minister! megerősítés után az egylet véglegesen megfog alakulni. Az előjelekből Ítélve szép jövőt jósolhatunk az egyletnek, már eddig is az alaptőke meghaladja a 600 frtot s a tagsági illetményekből begyült összeg 700 frtra rúg, s az aláírási ivek folytonosan telnek. — Erő­sen hisszük, hogy nem fogunk csalatkozni, ha azon re­ményünknek adunk kifejezést, miszerint az egylet nem­csak fennállni de virágzani is fog. Oly szent a cél, hogy lelkes hölgyeink tömeges részvétét kétségbe vonni, va­lóságos véteknek tartanók. — El nem mulaszthatjuk ez alkalommal felemlíteni, hogy ugyancsak a nőegylet ja­vára műkedvelői előadás van kilátásba helyezve, s mig egyrészről a kezdeményezőket örömmel üdvözöljük s az előadás mielőbbi megtartására sürgetve kérjük, addig másrészről közönségünket köteles kérelemmel szólítjuk fel a megjelenésre, mert ez által nemcsak élvezetes es­télyben fog részesülni, hanem filléreivel alkalmas esz­közt nyújt a szép cél elérésére. Örvendetes jelenségül említjük még fel jelen laza társas viszonyaink közt a tegnapi, úgynevezett úri casinóban tartott társas estelit. Minden mulató helyet nélkülöző városunkban a két ca­sino az, hol némi szórakozást találhatni, s az utóbbi időkben e helyeket is kezdtük ignoralni. — Nagy Jakab tilinkó művész ma este a „Koro­na“ termében fog fellépni. Ajánljuk közönségünk figyel­mébe. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Gazdászati levelek.1) II. Endröd oct. 12. Tekintetes szerkesztőség! A gazdász igen sokszor, ille­tőleg a gazdászok igen nagy része azon helyzetbe jut, hogy eddigi tevékenysége helyét kénytelen — szolgálati viszonyok, uj bérlés vagy birtokvétel folytán — meg­változtatni; ezen események kérlelhetetlen logikával kö­vetelik a gazdásztól, hogy minél rövidebb időtartam alatt képes legyen magát az uj viszonyok közt tájékozni, vagyis, minél hamarabb ismerkedik meg a vidékkel, a talajjal, éghajlattal, emberekkel s egyéb viszo­nyokkal,;: annálinkább biztositva van megcsalattatások- tól, s annál előbb képes lesz minden fennálló körülményt lehetőleg saját részére hasznosítani. Erőteljes szemeit ar­ra kell tehát szoktatni, hogy minden csekélységet figye­lemre méltasson; ha nyilt szemekkel csakugyan tud lát­ni a gazdász, akkor ő gyakorlati gazdászul bizonyul be, mert mindazt látja, a mikre súlyt kell fektetnie, az ok és okozat közötti összefüggés kiderülvén előtte. A milyen csapadék van valamely vidéken, a szerint van elnevezve a vidék is. A csapadék megmérésére szolgál az úgynevezett esömérö; ezen készülékkel tett kisérletek bebizonyították, hogy hazánkban az északi felső rész — esős; a nyugati hullámzatos részen köze- pettes; az alföldön esős; úgy hogy évenkint az alföldön l4’-nyi, némelykor teszem föl ez évben is 10—20—22’- nyi; Dunámul 22—24’-nyi; hegyes vidékeken ahegyek magasságához képest különböző, 30—40’-nyi eső áztat­ja a haza földjét, s igy átlagosan 20—28’-nyi eső esik le hozzávetőleg, megközelitöleg. — Középszerű esőzés­nél, tehát sem igen sebes, sem egész lassú esőzésnél 24 órányi időtartam kívántatik, hogy egy lábnyi eső lees- hessék. Biztos kísérleti tapasztalatok nyomán állittatik, hogy Ázsiában csupán 5—6’-nyi, Európában pedig az olasz királyság velencei tartományában fekvő Intermezzóban 90’-nyi, Stájerben 30—35’, Salzburgban 40’-nyi; ezen utóbbiról van elterjedve Dunántúl az a kedélyes véle­mény, hogy ott minden gyermek esernyővel születik a világra; lévén ott hagyományosan kötelezett szokásában a keresztatyának az uj szülöttet megkeresztelés után egy vörös esernyővel megajándékozni, persze a keresztelési ünnepélykor. A vidékre nagy befolyással van még — mint tetszik tudni az éghajlat (kiima). Hogy az éghajlati viszonyok pontos feljegyzése igen fontos, azt mindenki beismeri, ki az igazi gazdálkodásnak hive, mert minél jobban aka­runk megismerkedni a dolog belső lényegével, annál több oldalról tekintjük annak viszonyait és összefüggését; — s annál vigyázatosabban hozunk Ítéletet. Európánk 5 regióra osztatik e tekintetben, u. m. 1) Olajfák öve, 2) Szőlők öve, 3) Gabonanemüek öve, 4) Legelők öve (a tenger szine fölött 4000—5000’), 5) Erdők öve. Hazánkban a 2-, 3-, 4- és 5-ik öv feltalálható. *) Lásd a „Békés“ 40-ik számát. Szerk. A talaj is m érői. Ha a földdel a bányásznak, úgy akkor a talajjel a földésznek, gazdásznak kell foglalkoz­nia. A tulajdonképi termőföld áll feltalajból, s az alattta fekvő altalajból; e két egymást kiegészitö talaj megkü- lönböztetendö azáltal, hogy s feltalaj a sokszori műve­lés folytán a lég behatásának időről-időre ki lévén téve, az elinálás, korhadás következtében gyorsabb s többféle átváltozáson megy és ment keresztül, hogy az elmálás hatályositói — a lég élenyén kívül — a viz, s ennek többnemü átalakulása, eső, jég és hó; leghatalmasabb elmálasztó erővel bir a fagy (ezért jó még tavaszi alá is ősszel jó mélyen alászántani); és hogy a feltalaj min­dig több televényt tartalmaz, mint az altalaj. Tekintet­be veendő phyzikai szempontból a feltalajnak a vízhez való iránya; mert ebből tűnik ki a talajnem különbsége, u. m. a homok-, agyag-, homag-, mész- és televény-ta- laj; például a vizet könnyen áteresztő talaj a homok nem könnyen áteresztő az agyag; a homok és agyag összetétele a (hóm [ok f agy] ag) homag, mint köze­pesen összefüggő talajnem a legjobb talaj. Szintén eb­ből tűnik ki a talaj víztartó és vizpárologtató képessé­ge is; t. i. hogy a homokos talaj a nedvességet kevés­bé tartja vissza, mint az agyag, és hogy gyorsabban melegszik meg. A gázfelszivási képesség szintén föelönye a feltalaj­nak, azonban a talaj színétől nem függ annak jósága, termékenysége,--------mint ezt igen sokan itt az alföl­dön is hinni szeretik. A talajt legjobban megismerhetjük vegybontás által, de azért a vegybontás sem evangélium ám. Biztos talaj­osztályozást tenni lehetetlenség. Áramlási tulajdonoknál az osztályozás még nehezebben vihető véghez. A vegy- bontást nem vethetjük el ugyan, de túl sem becsülhet­jük, mert az önámitás volna. Négy fő talaj nem van: 1 Homoktalaj, 2. A gyagtalaj, 3. Mésztalaj és 4. Tele- vénytalaj. A 2- és 3-ik talajnem képezi a talajok zö­mét. A televénytalaj szorosan véve nem mondható ön­álló talajnemnek, mivel a három első talajnemnek csak kiegészitö részét képezi. Minden egyoldalú talaj a nö­vény növekvésére előnytelen. A homoktalaj elmállott kőzetekből támadt, ebből lesz­nek a kovagörgetegek, kavics, gyöngyhomok, durva vagy finom homok és futó-homok; a homok-kövekből szintén homok válik. Ha valamely talajban felerészénél több a homok, akkor azon talaj homoktalajnak nevez­tetik. A homoktalaj szemcsés lévén, jó hővezető, azaz száraz természetű. A mészkőzetböl átalakult homok jobb mint a kovahomok, mert hamarabb feloldatik elemeire. Ezeken kivül van még a széktalaj és sziktalaj. E két talaj nem egy; össze nem tévesztendők elnevezéseikben sem. Talaj osztályozás szerént van: könnyű ta­laj nehéz talaj és közép-könnyű talaj, vagy is könnyen növelhető, — nehezen és kevésbbé nehezen növelhető talaj. Másik felosztása a talajnak im ez : buzatalaj, — rozstalaj, zab- és árpatalaj. — A buzatalaj kötöttebb, televényes s mélyebb mivelésü föld. Az árpatalaj közép kötöttségű, azaz homagtalaj. Zabtalaj tulkötöttségü, agyagos vizenyős; ugyanezen ta­laj lecsapolás után búza alá is jó. A rozstalaj homokos szárazabb, laza Összefüggésü föld. — Ezen osztályozás azonban régi és épen azért hiányos, mert itten csak a fölsőtalaj vétetett számba, holott az alsó-talajt is figye­lembe kell vennünk. Az alsó-talaj igen fontos szerepet játszik, mert némely növénynek gyökere abba is beha­tol, s mert összetétele szerint a vizet majd átereszti, majd át nem bocsátja. Az altalaj szoros viszonyban áll- ván a felső-talajhoz, és arra jelentékeny befolyással bir- ván, szükséges hogy a régi-talaj felosztás, mint egyol- dalulag hiányos, ekként módositassék, illetőleg javít­tassák : I. Hereképes osztály, és II. Hereképtelen osztály. A hereképes osztályhoz tartozik : 1) a mély- rétegű lucernatalaj, magába zárván a buzatalajt is. 2) vörös-heretalaj árpatalaj. 3) Baltacintalaj zab- és rozs­talaj. A hereképtelen osztályhoz sorozandók a tulvize- nyös, száraz és köves vagy kövecses, murvás talajok. Emlitém, hogy a növények különböző mélységbe ha­tolnak gyökerekeikkel; ehez képest tudni való gazdá- szi ismeret, hogy némely növények gyökei főleg csak a feltalajban terjednek el másokéi ellenben leginkább az altalajban érelkednek. Továbbá arra is kell ügyel­nünk, hogy némely növény a talajban nagyobb meny- nyiségü mész-, káli- és egyéb sókat vagy vilsavat, kén­savat stb. föltételez, hogyha ezen anyagok hiányzanak, vagy csekély avagy épen túl csekély, mértékben van­nak jelen, nem jól diszlenek. Bár a televénytalajt nem vessszük önálló talajnak s igy magát a televényt sem tekinthetjük közvetlen növényi tápanyagnak, mégis a gaszdász a televénytartalmas ta­lajt nem ok nélkül becsüli többre a televénytelen talaj­nál ; mivelhogy a televénynek bizonyos mennyiségbeni jelenléte nagy befolyással bir a talaj termőképességére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom