Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-08-07 / 32. szám

II. évfolyam.

Gyula augusztus 7-én 1870.

32-ik szám.

Szerkesztőségi iroda:

Főutcza 186. sz.— Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény.

Hirdetések elfogadtatnak Gyulán, a kiadóhivatalban, Nagy Ferenc könyvkereskedésében; Pesten Neumann A. és társa hirdetésiirodájában, (kigyóutcza, 6. sz.)

Hirdetések dija: Egy négy hasábos Garmondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr.

Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap.

Előfizetési feltételek:

Egész évre...........................4

Fél évre

................................2 frt.

Ne

gyed évre.....................1 frt.

fr

t.

Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök.

politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap.-«JŐ"

B.-Csaba aug. 5-én 1870.

(R.) Régen volt az, midőn azon esetről való nézetemet fejtegettem: ha a kormány rendeletek nem a bizottmányhoz intéztetnének.

Azon eset beállott, a k. rendeletek jövőre az alispánhoz fognak intéztetni, ki azokat foganatosítani tartozik s a bizottmány elé csak kivételesen kerülnek, ha az alispánnak valamelyiknek akár célszerűsége, akár törvényessége iránt kételyei vannak.

Idején van tehát az uj alispán ezen hatásköréről szólani.

Az alispáni állást a törvény ezen rendelkezése felette fontossá teszi és kényessé, mert ő lesz felelős a megyének, ha azt a rendelet helytelenségére nem figyelmeztetné és ő felelős, ha a közigazgatást alaptalan scrupulusaival aggatná.

Ily fontos és criticus feladattal szemben az alispán a priori minő álláspontot foglaljon el — ez a kérdés.

Mert két kiindulás ajánlkozik, két ut áll előtte, vagy a pártok valamelyikéhez szegődnie, vagy függetlennek maradnia. Van ugyan egy harmadik ut is, a habozás vagy fortély útja, de erről mint erkölcsileg is elvetendőről nem szólok.

Első esetben ellenzéki lesz vagy deákpárti a szerint, a mint a bizotmány többsége, mely őt megválasztotta, ellenzéki vagy deákpárti.

Ha ellenzéki lesz, ez esetben pártja minden törekvését és susceptibilitását osztandja s véle- leménye szerint azon mértékben fog feladatának megfelelni, a minő mértékben fogja a bizottmányt differentialis kérdésekkel izgalomban tartani, a mit tehát cselekedni fog annyival inkább, mert mentül több összeütközés a kormány

és megye közt, szerinte annál több tanúság a törvény tarthatlansága mellett; mert a felelősséget magáról elhárítja s mert ily eljárással népszerűségét s igy újra megválasztatását is biztosítja.

Ha ellenben deákpárti lesz, ez esetben azon lesz, hogy a dolgok mentül simábban menjenek, scrupulusait lehetőleg elnémitja és tout bornement administrál. Eljárását szintén fedezi a többség, jövője szintén biztosítva van, mert legrosszabb esetben, ha a kisebbség támadásait már végkép megunta volna, folyamodik kormány hivatalért s azt valószinüleg el is nyeri.

Látjuk, hogy az alispán állása e szerint úgy egyik, mint másik utón felette megkönnyül, a felelősséget a többségre hárítja, melynél azonfelül népszerűsége is biztosítva van.

De hogy ily módon kötelességszerüen jár-e el — az más kérdés.

Szerintem ezen az utón mindkét esetben elárulja a törvényt és compromitálja a megye ügyét. Mert első esetben a megye termét meddő káros küzdelmek helyévé teszi, melyekkel úgy a közigazgatási, mint a megyei érdekek szenvedni fognak; másik esetben a megye éberségét elaltatja s kijátsza a törvény azon rendelkezését, hogy a célszerűtlen vagy törvénytelen rendelet ellenében a kellő lépések megtétessenek.

Helyesen kötelességszerüen tehát az alispán csak akkor cselekszik, ha a másik utón jár, ha saját objectiv felfogását minden bár honnan jövő pressio ellenében megőrzi.

Valószínű, hogy ez az ut rózsákkal behintve nem lesz, hogy főleg a törvény ellenében már jelzett s megindulandó agitatio közt szenvedélyes megtámadtatásoknak lesz kitéve, de szerintem máskint még se cselekedhet. A megyés nek a kormány irányában való magatartásáról én mindig azt tartottam, hogy annak országos párti jellegűnek lenni nem kellene; annál kevésbé foglalhat az alispán a kormány irányában pártállás, mert először közege a kormánynak is a megyének is; 2. mert mig az bizonytalan volt, ha a bizottmányban valamely kérdésben meghuzza-e valaki a vész harangot, va- laminthogy az gyakran elis maradt, jövőre, ha az alispán a párt bizományosává lesz, ő pártja irányábani személyes felelősségével, szorgalmasan beharangozni bizonnyal el nem mulasztaná] a, a harc anyaga tehát systhematice fog szolgáltatni, s mert viszont 3. volt legyen a bizottmány bármily álmos, mégis akadhatott valaki, a ki valamely rendelet ellenében felszólaljon, de jövőre ennek a lehetőségnek is teljesen ellesz zárva az útja, ha csak az alispán lesz hivatva a megye figyelmét felhívni s ő azt tenni párt szempontból systhematice elmulasztja.

Az alispánnak tehát pártembernek lenni — mint hivatalnoknak — képtelenség, mint a megye és törvény érdekében ellenőrködő politikai factor- uak pedig, legyen bár melyik párton, törvényellenes eljárás volna.

S csak eleintén lesz az alispán a rendszer bűnbakja, mert lehetetlen, hogy higgadtan megfontolva kiki be ne lássa, hogy az alispánt mint olyat a pártküzdelembe bele vonni akarni sem az ügynek valódi érdekében nem állhat, sem a törvény intentiojával, sőt világos rendeletével össze nem egyeztethető.

— A háborús felek hadimozgalmairól mindez ideig kevés említésre méltót hoztak a lapok ugyannyira, hogy

TÁRCA.

Stájerországi képek

— Visszaemlékezés tavalyi utamra. —

III.

(H. 0.) Gleihenbergi tartózkodásom mindössze három hétre terjedt. Elég idő arra, hogy — dacára a kényelmes életmódnak, a vidég regényessége s mindazon élvezeteknek, melyekkel a kies fürdőhely lépten nyomon kínálkozik — a változatosság utáni vágy utolérjen valakit, ki különben sem annyira beteg, hogy az ásványvíz huzamosabb használatára legyen utalva. Menni óhajtottam tehát, csak azt nem tudtam elhatározni : hova? A legközelebbi nagyobb város, Grácz, azokután, miket felőle eddig hallottam, nem nagy vonzerővel birt reám nézve; Bécset hazatértemkor útba ejteni volt szándokom, nagyobb utat tenni tá.volabb eső helyre — időm nem telt, s igy nehány napig határozatlanul időztem Gleichen- bergben. Végre megszabadultam a kételyektől. Egy fiatal honfitársam — ki Stájerországot, meglehetősen ismerő azt az ajánlatot teve, tennénk együtt nehány kirándulást a vidék érdekesebb pontjaira; lesz itt elég látni és élvezni való, csak a fáradságot ne sajnáljuk. Elfogadtam az ajánlatot s másnap már isten-hozzádot mondtunk a fürdőnek.

Stájerország hemzseg a sok vár és kastély-omladéktól. Spanyolországot kivéve a lovagkornak alig van annyi érdekes és megtekintésreméltó maradványa, mint a menynyit itt találunk. Nehány órai utat kell csak tennünk és jobbról balról, fent a hegyen és alant a völgyben, mindenütt a régi idők egy-egy emlékeztető jelére bukkanunk. Alig hagyjuk hátunk mögött valamely várrom évszázados falait, kevés távolra tyból feltűnnek egy másik idő- és harcrongálta ormai. E történelmi emlékek közül sok már a gondozó kezek nyomait s az újítás bé- lyegét viselik magukon s mig egy-két fal vagy bástya a rég lezajlott időkről tanúskodik, addig egyes épületrészek a mostani tulajdonos modern Ízlését tükrözik vissza.

Mindenekelőtt Brunnsee-t látogattuk meg, Berry hercegnő pompás kastélyával és festői parkjaival. Brunnsee 1837-ben lett az említett hercegnő illetőleg férje della Grazia hercegnek tulajdona. A vizenyős környék kiszárítása, valamint a kastély átalakítása tömérdek pénzébe került a hercegnek, s nem kevesebb pénzáldozatokba kerülhetett a kastély berendezése s a műkincsek, melyek itt egybehalmozva láthatók. Térszüke miatt tartózkodnunk kell e műkincsek részletezésébe bocsátkozni, s csak annyit említünk meg, hogy a képzőművészet és a történelmi emlékek egy dús raktárára akadtunk itt.

Brunnsee után a hazánk határán fekvő Radkers- burgot látogattuk meg, csinos kis mezőváros a Mura balpartján s valamikor erős vár lehetett, s reánk magyarokra annyiban bir érdekkel, hogy e hely volt bölcsője ama szomorú véget ért hazafias kísérletnek, melyért Zrinyi Péter és Frangepán életükkel lakoltak. — Radkersburg után B e r t h o 1 d s t e i n kő vetkezett, mely régiségéből csaknem egészen kivetkőzve, ma már barátságos urilak kinézésével bir s 1850 óta Nordborg nevű udvari tanácsos tulajdonát képezi. Nevét e kastély Emmerberg Bertholdtól nyeré, ki az 1278-ban vivott hires march- feldi ütközet egyik hőse s Ottokár cs.eh király meggyilkolásának is részese volt.

Kirándulásaink legérdekesbike az volt, melyet Riege r s b u r g-ra tettünk. Az itt látottak annyi bámulatost, annyi meglepőt mutattak fel, hogy benyomásuk szivemben örökös lesz. Riegersburg a legszebb tájképek egyikén, 1600 bécsi láb magas hegyszirt legmagasabb pontján fekszik. Falai észak és nyugatra szédítő meredélyt képeznek, dél és keletfelé pedig hatalmas eröditvények teszik raegközelithetlenné. A látvány, melyet e természeti és építészeti csoda nyújt, valóban nagyszerű s a benyomás első pillanatra kábító. Mielőtt a vár megtekintésére indultunk volna, a hegyoldalon elterülő kis mezőváros egyetlen vendégfogadója elé hajtatánk, hol a fiatal fogadósné igen jó ebédet tett elibünk. Ebéd után aztán megindultunk a vár felé, kisérve a városbeliek egy kiváncsi tömegétől. A várba háromszáz, sziklába vésett lépcső vezet fel, a kopár és lejtős sziklán máskép alig lehetne fel jutni. Az ut különféle emelkedéseken s bástyák és eröditvények felett kanyarog, a vár tulajdon- képeni belsejéig pedig hét kapun kell keresztül hatolni. A második kapu után következő izmos bástya,' mely az eddig egyenesen fölfelé vezető útnak eltérő irányt ad, következő felírást visel homlokán : Dum Regit Imperium Leopoldus primus et äuget Que cernis sumptu facta fixere meo In multis normám transgressus non tibi mirum Sit : cogor montes aedificando sequi Joannes Ernestus Comes a Purgstall S. C. R. M. Cam. et Cons. act. int. et delec- tissima conjux ejus Catharina Comitissa de Purgstall nata Baronissa Gallér. 1685. A kapuk és egyes falláncolatok között szántóföldek, szöllök és kaszáltok terülnek el s igy a várörség annak idejében kelleténél több eleséggel is elláthatta magát a nélkül, hogy ebben az ellenség meggátolhatta volna. A két utolsó kapu felvonó híddal bir, s a vár legmagasabb részébe, az úgynevezett „Kro- neck“-be a Wenzelthor vezet, mely a kemény sziklába vágott 4 és fél öl mély s három öl széles — monda szerint török foglyok által készített — árkon megy keresztül. E kapu mellett jobb felöl Mars, balfelöl Bellona szob-