Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-01-23 / 4. szám
Gyula január 23-án 1870. II évfolyam. 4-ik szám. pi—ssasssa Szerkesztőségi iroda: Föutcza 186. sz.— Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija : Egy négy hasábos Garmondsor 5 kr. —- Bé- lyegdij 30 kr. w jé m d I 1 f i m '<■ § i iS Hé, j Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételék: . . . . 4 frt. Fél évre ..........................2 frt. fi Negyed évre.....................1 frt. Eg ész évre Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendölc. politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. A Batthyány szoborra újabban adakoztak: Dr. Kovács István 5 frt, Erkel János 5 frt, Erkel Rezső 5 frt, Szakái Lajos 5 frt, Szakái Ilon 1 frt, Szakái Jolán 1 frt, Hoffmann Mihály 5 frt. Gosztonyi László ívén: Gosztonyi László 1 frt, Hoffmann Alajos 1 frt, Kis Mihály 1 frt, Oláh Sándor 1 frt, Papp Mihály 1 frt. Befolyt eddig összesen a fentebbi czélra 75 frtőOkr. Gyula január 20-án 1870. (?) Nem rég hangzott el a belügyminister, azon kijelentése, hogy a megyék és községek rendezésére vonatkozó törvényjavaslat röv\d idő múlva országgyűlési tárgyalás alá kerül. A készség, mellyel ezen illetékes egyéniségtől eredt kijelentést a journalistika hangoztató s átalában az érdekeltség, mellyel a kérdéses törvényjavaslat törvénnyé válta elé a közvélemény tekint, legnagyobb bizonysága ann.ik, hogy a megyék és községek rendezése, megoldásra váró belügyi kérdéseink leglényegesbike, s bogy a törvényhozás e tekintetbeni intézkedése a lególiajtottabb és legszükségesebb. Azt hisszük, hogy ez óhajtásban pártkülönbség nélkül egyetértünk. A napjainkban uralkodó rendezetlenség önsúllyal nehezedik mindenre; a közügyek, mint egyesek egyaránt megérzik e rendezetlen állapot következményeit. A megyék és községek rendezésének nagy fontosságú kérdése bátran mondhatjuk —- életkérdés. Oly áfiami s magánérdekeket foglal magában, melyek természetüknél fogva méltán életkérdéssé qualifikálják; oly érdekeket érint, melyek biztosítása — úgy szólván — alapját képezik az ország belnyugalmának s az álla- dalmi rendnek. A páriámentaris kormányformának a törvényhatóságok intézményéveli összeegyeztetése s illetőleg ez utóbbiak jogkörének megállapitása — ezen annyi elméletre s nem kevesebb sajnos súrlódásra okot szolgáltatott kérdés -— a köz- igazgatás, a közbiztonság, rendészet és egyéb fontossággal biró s nálunk — fájdalom — mai állapotukban sok kivánni valót fennhagyó kérdések, mind szerves összefüggésben állanak a megyék és községek rendezésével. Eltekintve attól, hogy jelenlegi rendezetlen állapotunk már magában véve elegendő arra, hogy a rendezkedés tényét égető szükséggé tegye; fokozza e szükségesség érzel ét még azon sajnos körülmény is. miszerint ezen, -— hogy úgy mondjuk — átmeneti időszakban, a hatósági tényezők indolentiája, gyakran mintegy szándokos hanyagsága is jelentkezik, s a helyzetet csaknem elviselhetlenné teszi. Tisztelet a kivételeknek, de — ne ámitsuk önmagunkat — nem indokolatlan vád ez, hanem szomorú való. Tartózkodunk példákkal il- lustrálni álitásunkat, mert hisz ezzel a dolgon sem segítve nem lenne, sem az ügynek hasznára nem tennénk, s minden elfogulatlan s rend- szerető embert saját mindennapi tapasztalataira utasítunk; nem nagy fejtörésbe fog kerülni magának annyi példát találni a mennyit akar. A mindennapi élet tapasztalatai — ismételjük — legjobban igazolják a fenntebbi állítást. Vagy talán csak nem akarja magával .elhitetni valaki, hogy megyei és községi ügyeink ez idő szerinti menete országszerte mi kivánni valót sem hagy fen ? Talán csak nem mondja valaki, bog)- az adott körülmények között az arra hivatott köztisztviselők feladatuknak jobban és gyorsabban nem felelhetnének meg ? A hivatali kötelmeknek eleget tenni — sokaknál nagyon alárendelt dolog napjainkban. Cimboraság és párt-maneuvre-ekkel szépen be- csempésztetjiik magunkat egy egy jó hivatalba azért, hogy .a tétlenség kellemei zavartalan élvezetével viszonozzuk a fizetést. A hivatalos tekintély és cimeztetés édes csemegéit költöget- jük a helyett, hogy szorgalommal és eréllyel látnánk hivatalos kötelességeink telj esi tésébez s csupa hálából azok iránt, kik a hivatalba beválasztottak — pártkérdést csinálunk ott is, hol csak az igazság és méltányosság szempontjai lennének irányadók. Ez áll azokról, kik semmiféle körülmények között sem lennének különbek. Más áll azokról kiknek jóakaratán s igyekezetén nem múlik, hogy kötelmeik teljesítésében bizonyos indolen- tia vonul végig. Ez utóbbiak erélye s munka- kedvére zsibbasztó hatást gyakorol a mától-hol- napig való bizonytalanság tudata, de különösen, hogy többnyire legjobb akaratuk is megtörik a túlsúlyban levő tétlenség konokságán. Mindez elég ok arra, hogy lelkűnkből óhajtsuk í megye- és községi rendezés jöjjön el mi hamarább a te országod! A következő sorokat vettük ; Tekintetes szerkesztőség! Dr. Kovács István urnák a bihari petitió ellenéljen tartott beszéde sajtó utján a „Békés“ által mint melléklet közzététetvén, kötelességemnek ismertem ellenkező beszédemnek a menynyire azt emlékezetembe vissza idézhettem, ugyan ez útoni közzétételét; azt hiszem, hogy e tárgy csak bel-reformokat tárgyaz, s igy a csak is köz jogi alapból párt állást foglalt ..Békés“ t. szerkesztősége csak méltányosságot követ úgy a mi, mint pártja irányában, ha ezt elfogadva tisztelt előfizetőinek mellékletkint megküldi : tisztelettel kérem, hogy az ide csatolt példányokat elfogadva, azoknak szétküldését elrendelni s ez által e tárgyban egy nyilvánosan tett eszmecserének helyt adni méltóztassék. — Ki többire teljes tisztelettel vagyok Gyulán 1870 január 15 én A tek. szerkesztőségnek alázatos szolgája Nagy Károly. A fentebbi levélben érintett beszéd lenyomata, mai számunkhoz rendki víili mellékletként csatolva t. előfizetőinknek megküldetik. Ez által a mig egyrészt a fentebbi becses megkeresésnek eleget teszünk, másrészt jelét óhajtjuk adni annak, hogy miután — mint azt az igen tisztelt megkereső ur is helyesen érinti — a „Békés“ csak is közjogi szempontból foglal pártállást, a belügyi kérdéseknél távol van attól, hogy szabad eszmecserének tért ne adjon; sőt ezt a közügyek érdekében s mindnyájunk épülésére szükségesnek is tartjuk. S éppen ez utóbbi oknál fogva nagyon fognánk örvendeni, ha a múlt bizottmányi gyűlésben a bihari petitió tárgyában megtartott s lapunk mellett közzétett beszédek tisztelt szerzői, netán tovább folytatni óhajtott eszmecseréik teréül a „ Békés“-t -választanák. Békésvármegye törvényszékének ügyforgalma 1869-ben. I. 1. ) Békésvármegye polgári törvényszékéhez, mint egyszersmint gyámhatósághoz 1869-ik évben érkezett: 5882 ügydarab. Mihez az ugyanazon évi septemberi bizottmányi ülés határzata folytán J 866—1868-ról még 151 ügydarab jővén, a táblabirák között ennélfogva 1869-ik évben összesen 6033 ügydarab a következőleg osztatott ki: Kubek S. tbirónak 1869-iki 764. 1866—68-iki 31 ösz- szesen : 795. darab. Elintézett 775 darabot. El nőm intézett: 20 darabot. Novak K. tbirónak kiosztatott és pedig 1869-iki 1066. 1866—68-iki 37. összesen 1103. darab. Elintézett: 1099 darabot. El nem intézett : 4 darabot. Igaz K. tbirónak kiosztatott és pedig 1869-iki 1140. 1866 68 ki 26 összesen: 1166 darab. Elintézett : 1140 darabot. El nem intézett: 26 darabot. Nyikora M. tbirónak kiosztatott és pedig 1869-iki. 933. 1866—68-ki 25. összesen: 958. darab. Elintézett: 897. darabot El nem intézett: 61 darabot. Szánthó A. tbirónak kiosztatott és pedig 1869-ki 1101. 1866—68-ki 32. összesen 1133. darab. Elintézett: 1121 darabot. El nem intézett: 12 darabot. Németh J. tbirónak kiosztatott és pedig 1869-ki 878. Elintézett: 809 darabot. El nem intézett: 69 darabot. Békésvármegye polg. törvényszékének e szerint a jelen évre elintézetlenül összesen 192 ügydarab maradt fenn. — 2. ) Békésvármegye polgári törvényszékéhez — mint árvaszámvevöszékhez — 1869-ik évben érkezett a 144 számadás. Elintéztetek ugyanannyi. II. Békésvármegye telekkönyvi törvényszékéhez 1869-ik évben érkezett 7248 ügydarab. Oláh S. tbirónak kiosztatott: 4228 darab. Elintézett: 4106 darabot: El nem intézett: 122 darabot. Kubek S. tbirónak kiosztatott: 3020 darab. Elintézett: 2964 darabot. El nem intézett: 56 darabot. Békésvármegye telekkönyvi törvényszéknél e szerint a jelen évre elintézetlenül összesen 178 ügydarab maradt fenn. — III. Békésvármegye bünfenyitö iörvényszékéhez 1869-ik évben érkezett 637. ügydarab. Elintéztetett: 622. A jelen évre elintézetlenül maradt 15. Mai számunkhoz rendkívüli melléklet van csatolva.
