Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-11-13 / 7. szám
kukuricza termésemnek felét, egy ízben pedig 2/3-t tette — annyira megérett, hogy azt a megromlás veszélyének legkisebb félelme nélkül gó- réimba a szintengerim mellé helyezhetém, és nemcsak házi szükségre sikeresen használhatám, de a szin tengeri közé vegyítve, azon idők körülményeihez képest kifogástalan kereskedési czikk gyanánt azzal egy árban el is adhatám, mely amattól p. mérőnként 1 fntnyi súly apadásban, és valamivel világosabb színében különbözött, — ezen felül alig maradt fenn 4% részint megszáradt, részint zöldségében elhervadt, de hibás voltánál fogva eltevésre átalján nem alkalmas selejtes kukuricza, mely a rögtönösebb napi szükséglet fedezésére szinte czélszerüen volt használható. Ezen eljárásunk — azon kívül hogy az, a mesterséges újítástól idegenkedő gazda-közönség előtt rokonszenves szokásos mód szerint — de a különböző munkanemeknek bizonyos ’ időhöz kötött sorrend szerinti beosztásával — hajtatik végre, még azon körülmény is előnyére szolgál, hogy itt az esős idő a munka sikeres befejezésére csak annyiban van befolyással, hogy legfeljebb egy pár napi késleltetést idéz elő a végeredmény elérésében. Ha már most ezen eljárást R. barátom által ajánlottal egybehasonlit- juk, azon meggyőződésre jutunk : hogy a levágott zöld száron hántatlanul hagyott kukuricza megérlelése minden esetben több időt szükségei mint a mennyit a szokásos mód szerint meg- hántott, a nap s levegő behatása által száradásában elősegített tengeri megérlelése igényel, — de ezen egybehasonlitás — az elkésett kukuricza megérlelésének két féle módját állitván elé- bünk minden kétséget kizárólag azt is consta- tálja, hogy R. barátom javallata szerinti eljárás nem az egyedüli ut és mód, mely által az érésben elmaradt kukuricza megérlelése foganatosítható. Végre R. barátom javallatba hozott eljárása előnyéül felhozott érvére volna még egy pár igénytelen megjegyzésem. Azt állítja ugyan is: „hogy a zöldjében levágott, s általa ajánlott mód szerint kezelt kukoriczaszár, sokkal több, és jobb takarmányt ád.“ És ez igy is van, de csak addig, mig száradásra kedvező időjárás szolgál; úgy de ez bizonytalan, s' oly feltételhez kötött feltevés, mely a természet örök törvényei szerint változandóságnak lévén alávetve, annak állandóságára valamit biztosan építeni, vagy azután indulni épen oly hibás és téves eljárás volna, mint a nem biztosítható elementáris csapások okozta károk miatt magának szemre hányást tenni; feladata lóvén a gazdának minden eljárását — az előre nem látható és elkerülhetíen szükség esetét kivéve úgy intézni, hogy a bekövetkezhető eshetőségek ellen, minden hatalmában álló eszközök és módok által a lehetőségig védve legyen. A midőn pedig R. barátom eljárásának sikerét a derült napokhoz köti, és a kedvezőtlen időjárást számításából kifeledi : közleményének értékét legalább is az egyoldalúságra leszállítja; — nem lévén szabad szemleől tévesztenie azon eshetőséget, mely az esős idő beálltával — különbeni előnyös végeredményt — kétszeresen hátrányossá teszi, mert a zöldjében levágott szár és azon hántatlanul hagyott éretlen kukoricza, esős időben nem csak meg nem szárad és érik, de a szárat — vizszintes fekvése miatt arról az esővíz le nem folyhatván, — annyira átáztatja, hogy mig az éretlen kukoricza megromlás veszélyének van kitéve, addig a szár úgy meuy- nyiség, mint minőségre,nézve jóval kevesebb és rosszabb takarmányt ád mint az, melyet tövén vagy állva ért az eső; mert az esőnek ezekrő li gyors lefolyása a szárnak sokkal kevesebb idő alatti meg- száradását, s a földön megázottnál sokkal jobb takarmány előállítását teszi lehetővé. Nem is említve azon -nehézséget, és szaporáikul hátrányos munkát, melyei a legkedvezőbb időjárás esetében is, a levágott szárróli kukoricza törés, és e közben a szár szárazabb leveleinek még óvatos eljárás mellett is alig elkerülhető letör- delése által okoztatik, mind a mellett R. barátom ezen eljárást nem csak az érésben elkésett, de átaljában a majorsági művelés alatti kukoricza törésnél is, az átalános törés idejéni drága napszám kikerülése végett, mezőtakarékos- sági szempontból alkalmazásba vétetni melegen ajánlja, melyet azonban részemről a már fentebb kifejtett indokokból egy átaljában nem pártolhatok, — de hogy a két eljárás közül a gazdászati alapelvek szemelőtt tartása mellett gyakorlati, czélszerüségi, és takarékossági szempontokból melyik bir előnnyel a másik felett? annak megítélését a t. olvasó-, illetőleg gazda közönségre bízom. Ormos János. Hetivásári tudósítás. Gyula nov. 12. A még éjfél után csakhamar megindult s folyvást tartó hózivatar miatt, hetipiacz ma nem gyűlhetvén össze, piaczi árakról sem lehet írni. Házaknál a kukoricza kerestetik a hizlalók által. A múlt hétről kimaradt s házaknál lerakott káposztából, és a piaczra kiállított 12 szekéren újonnan beho- zottból Békésre vettek nehány száz fejet 2.40—3 frtig százát. Nyilttér*) Felelet a „postai udvariasságra.“ A „ Békés megyei értesítő 45-ik számában közlőit „postai udvariasság czimii fejezet szerzője ugyancsak e lap szerkesztője Greiner Antal mint a ki a megtörtént dolgot elferditve és hazugságaival felsallangozva adta elő : hazugnak nyilvánittatik és kérjük, hogy a tanuk előtt történt dolgot a hogy volt, úgy adja elő. Bizonyítványára pedig semmi szükségünk, sőt mi adhatnánk önnek, hogy ilyen követelő, goromba és tolakodó ember még nem fordult meg e hivatalnál. — Verhás Gyula m. k. posta kiadó. Szabó Kálmán m. k. posta gyakornok. *) Az e rovatban foglaltakért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a szerkesztőség. Hirdetmény. A méltóságos gróf Wenckheim család gyulai vásártere — akár Írásos ajánlatok, akár magán árverelés folytán egy évi legeltetési használatra bérbe adandó lévén : Felhivatnak a vállalkozók, hogy az uradalmi tiszttartóságnál a megtekinthető bérleti feltételek alapján vagy a 60 írt bánatpénzzel ellátott Írásos ajánlataikat f. évi december 1-sőig beadni, vagy ugyan- j azon hó -5-nek délelőtti 9 órájára a megtartandó árverelésen megjelen ni szíveskedjenek. Holtmann Mihály 322) (1—3) urad. tiszttartó. Fényirdámban a téli időszakon által, minden időváltozás mellett is, folytonosan felvételeket gyorsan és pontosan, — naponta délelőtt 8 órától délután 3 óráig teljesítek. Úgyszintén a legkisebb gyermekek fényképezései felvétetnek. Weisz Lipót 22) 1—3 festész és fényképész, Gyulán kígyó utcza 16. sz. 1 A gyulai „Zene és dalkör“ az ének és hegedű tanulására tanfolyamot nyitván, felkéri a t. ez. szülőket, hogy kik gyermekeiket a zenének nevezett ágaiban taníttatni óhajtják, szíveskedjenek Staab Lénárd karmester úrhoz fordulni, ki is a jelentkezőket az egylet helyiségében Szigetin Lajos ügyvéd ur házában nov. 13-tól ugyan e hó végéig d. e. 11—12 óra közt bejegyzi. Kelt Gyulán nov. 6. 1869. SZIBER NÁNDOR 24) ___________________________________'__________________a „zene és dalkör“ jegyzője. Fe lelős szerkesztő es kiadótulajdonos: HAJÓSSY OTTO. Gyulán, Dobay János könyvnyomdája. Pályázat. A békésmegyei gazd. egylet pályázatot nyit rö vid, népszerű nyelven irt értekezésre, melyben az alfölden elharapódzott búza túltermelés káros volta a jelenre és végzetes következése gazdászatunk jövőjére nézve fejtegettessék, továbbá a gazdaság természetes és súlyos bünhödés nélkül nem mellőzhető szövetségesének, a nemesítéssel egybekapcsolt állatte- uyésztésnek elhanyagolása, annak okai s mindinkább sulyosbuló okozatai, ellenben alásülyedt állattenyésztésünk felvirágoztatásának előnyei kiemeltessenek ; — ezzel kapcsolatban a takarmány termesztés, készítés helyes takarmányozás, téli nyári istálózás, trágyagyüj tés, tartás s annak nálunk célszerű alkalmazásának módja, előnyei s végre a helyes arányok jó hatása fejtegettessék azon calamitás enyhítésére nézve, mely az alföldi mezőgazdaságot a munkás kéz elégtelenségében fenyegeti. Pályadijul a használható mü az egylet pénztárából 25 arany jutalmat nyerend. — A mü szerző tulajdona marad s az egylet magának csak azon jogot tartja fen, hogy azt évi értesítőjében tagjaival közölhesse. A pályaművek szokott módon idegen kéz által Írva s jeligés borítékba szintén idegen pecséttel B. Csabára Mokry Sámuel egyl. titkárra czimezve 1870 márt. 15-ig beküldendők. Kelt B.-Csabán October 21--én 1869. Az igazgatóság megbízásából 14) Mo kry Sámuel titkár. Weinmann Sidonia és Rosenthal Zsigmond ajánlják magukat mint i 23) jegyesek. Felhívás. A m. k. foldm., ipar és keresk. mi- ni sterium f. é. aug. 29. 12881 sz. a. hirdetménye szerint a jövő 1870. april 10. Pesten a köztelken országos dohánykiál- litást rendez, melyen a) a nagy termelők között 3 arany, 10 ezüst és 20 bronz érem, b) a kis termelők között 5 jutalom 50 ír tjával, 10 jut. 25 írt és 20 jutalom 10 írtjával fog kiosztatni. Felhivatnak ennélfogva Békésmegye dohá nytermelői, hogy e kiállításon megyénk és saját maguk dohányiparának állását bemutatni s a feltételeket a Csaba, Gyula és Békés községházainál kifüggesztett hir detményből megtudni szíveskedjenek. Kelt B.-Csabán oct. 24. 1869. A béké smegyei gazd. egylet igazgatóságának megbízásából Mokry Sámuel 15) egyl. titkár.
