Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-11-06 / 6. szám
a királyné! Éljen a haza! s a közönség viliaros éljen kiáltásokkal kisérte e kivánatot. Az ünepély Te Deum-"mal végződött, mire József főherczeg a honvédség felett szemlét tartott s azt maga előtt ellépíeté. Délután 3 órakor pedig a Széchenyi-sétányon levő vendéglő helyiségeiben a honvéd-tisztikar diszebédet adott, melyen a rendes hadsereg Buda-Pesten levő nevezetességein kivül számtalan egyházi és világi notabilitások 'is részt vettek, s mely a legjobb kedv s az ily alkalommal nem hiányoz ható felköszöntések között késő estig tartott. / A dalmátiai fölkelés. A cattarói lázadás színhelyéről gyéren érkeznek a részletesb tudósítások. Az oct. 25-és 26- ki ütközetekben a fölkelők ezeren fölül voltak herczegovinaiak-és montenegroiakkai. A dragalii hegyszorosban'véres harcz fejlődött ki; az osztrák hadcsapatok rendkívül s itéziil viselték magukat. A felkelők Minié puskákkal voltak fegyverezve. Elesett 2 tiszt és 20 közember; megsebesült 3 tiszt és 60 közember. A felkelők vesztesége nagy. Zupa helység föltételes hódolás- ra ajánlkozott; de föltétien hódolat kívántatik. Nagy izgatottság uralkodik Montenegróban. A hús- és élelmiszerek kivitele megtiltatott ottan; szállítóinkat visszautasították. A herczegovinaiak bandákat alakitnak. Ragusa környéke fenyegetve van. A fölkelők cannibali módon csonkítják az elesett katonák holt tetemeit. Török hadcsapatok állnak az albanicoi határokon. A parti falvak Pastrovichioval együtt a kormány részén vannak A ledenice risanoi magaslatokon egy nagyszerű tábort készítenek, mely fabarakjaiban 20,000 embert fog megóvni az idővisszontagságoktól, melyek egyébként tűrhetetlenek lennének. Cat- taro vidéke a legújabb tudósítások szerint valóságos zordon téli képet öltött. Havaz és fagy. A hegyeket, bár még a fák el sem hullatták levelüket arasznyi hó fedi. Az előbbi hetek esőit a bora rakonczátlanságai válták fel. Ily viszonyok közt tehát a szabadban való táborozás lehetetlenné van téve, oly talajon hol még az őrtüzekhez szükséges fát is bajos beszerezni, annál ke- vésbbé találhatni menhelyet vagy élelmi szereket. Ez utóbbiaknak a birodalomból való szállítása is igen meg van nehezítve a járhatlan utak, s a közlekedési eszközök hiánya miatt. Wagner altábornagy, a Dalmátiában működő hadsereg vezényletét Auersperg grófnak adja át, s Zárába távozik, hol a dalmát tartomány badabb törekvésnek, tehát a tornászainak is akadályok gördítettek útjába, sőt azt 1819-ben először Poroszországban, később pedig egész Németországban — mint oly nyilvános intézményt, hol az akarat erélye, a szabadabb eszmék és törekvések erősebben nyilatkoztak — eltörlék s magánosak termei és kertjeibe kelletett vonulnia. A tornászat ügyét sújtó helyzet azonban lassacskán javulni kezdett. Berlinben (1830. körül) Eiselen, Münchenben (1828-ban) Massmann, Würtembergben Klumpp, Drezdában (1830. körül) Werner tanár, továbbá Lorinzer, Frankfurtban (1838.) Ravenstein, Magdeburgban (1830.) dr. Koch és mások által a tornászat ügye és rendszere mindinkább fejlesz- tetett és előmozdittatott. Azonban csak akkor, midőn IV. Frigyes Vilmos porosz király 1842. jun. 6. kelt leiratában a testgyakorlást, mint az ifjúság nevelésének egyik szükséges részét nyilatkoztatta ki, foglalta el a tornászat előbbi helyét, terjedelmét és jelentőségét Németországban. A nép testi nevelésének érdekében 1844. a porosz kormány kimerítő rendelkezéseket tőn, melyek által a tornászainak, mint a népnevelés kiegészítő részének, a köznevelési rendszerben kellő hely juttatott és hathatósan felkaroltatott. Ezen időben a Guts-Muths és Jahn tornásza- ti rendszerének, az újabb viszonyokhozi alkalmazásában és czélszerübbitésében Spiesz Adolf (f 1858.) szerzett magának kitűnő érdemeket, ki különösen a szabad gyakorlatok helyesebb rendszerét állapította meg. A tornászainak rendszeres és módszertani szabályok szerinti korszerűsítése által lehetséges kormányzásának gyeplőit veszi kezeibe. E változással a hadsereg működésének irányában bekövetkezendő változásokat hoznak kapcsolatba. Valószínű, hogy a hadcsapatok csakhamar határozott agressiv fellépéssel megkísértik véget- vetni a felkelésnek. Végül felemlítjük még a „Pesti Napló“nak e hó 2-ról kelt távirati tudósítását, mely szerint Dálmátia helytartójánál egy 30 személyből álló küldöttség jelent meg Zuppából, mely meghódolást ajánlott s bevallá, hogy nem az ujon- ezozás kérdése, hanem a szerb és szláv részről való hajtogatás okozza a fölkelést. A pópák és más izgatók fanatizálták a népet, mennyiben idegen segélyt helyeztek kilátásba. A fölkelök el vannak kedvetlenedve és meghasonlottak. Újdonságok. — Ö Felsége a király keleti útjában okt. 26. reggel Baziásra érkezett, s azonnal a zászlókkal díszített gőzhajóra lépett, mely 5 órakor indult a Dunán lefelé. Rustsehukba 27-én reggel ért s a román határokon ünnepélyesen fogadták. Innen Várnába indult s ugyancsak 27. hajóra' szállt Konstantinápoly felé, hol nagysze.iü ünnepélyességgel fogadtatott, Pénteken (okt. 29-én) reggel a szultán kíséretében meglátogatá ennek istállóit s 500-ra menő nemes lovait, udvari kocsijait s kocsi lószerszámainak gazdag tárházát. Ezután ő Felsége az ázsiai parton lakó porosz korona herczeghez, ki előtte való nap tisztelgett nála, ment el látogatni. Ő felsége legközelebbi kíséretét Andrássy ministerelnök, Beust gróf, Prokesch-Osten, Omer és Ali basa képezi. Az egyptomi koi’mány szintén nagy előkészületeket tesz a fogadtatásra; a citadellát, melybe szálla- ni fog királyunk, egészen kijavítják s a kiállítási költségek 70,000 font sterliget tesznek.-— A suezi csatornáról írják, hogy azt egy évnél előbb aligha lehet átadni a hajózásnak, s hogy tökéletes kiépítéséhez még 50 millió frank szükségeltetik. — Az aradi lóverseny első napján (okt. 30.) a 100 aranyos állami dijat Blaskovics Ernő „Zivatarba; a 600 frtos megyei dijat Aczél Péter „Almy Eye “-je; a hölgyek diját gr. Szapáry Iván „Coquettje“ nyerte el. A paraszt versenyre 2 lovas jelentkezett, de ezek egyike lováról futásközben leesvén, a másik könnyű szerrel lön nyertessé (dij 60 írt). A következő napon a 150 frtos egyleti dijat Aczél Péter „Coralie“-je; az első osztályú megyei dijat— 1000 frt—ugyancsak Aczél Péter „Zivatar“-a nyerte el. A 100 lett a tornagyakorlatokat, a különböző korfokozathoz s ennek testi és szellemi képességeihez alkalmazni s a testképzést tervszerüleg és rendszeresen eszközölni. Ennek folytán Spiesznek torna-rendszere úgy tekinthető, mint a német tornászat legújabb korszerű fejlődése. Spiesz érdemei mily nagyok és nemes töiVkvései mily méltánylásban részesülnek, mutatja azon körülmény, miszerint épen most folynak a gyűjtések Németországban a legszebb eredménnyel, egy Spieszt ábrázoló és Darm- stadtban fölállítandó érezszobor javára. 1837. óta a nép testi nevelésének ügye egész Németországban mindinkább fejlődésnek indult s általános elterjedését egyrészt az iskolák másrészt azonban a torna-egyletek eszközlék. Ezen egyletek száma egyre szaporodott s már 1848. csak magában Szászországban 150 torna-intézet vala. A tornászati irodalom • is fejlődésnek indult s az e téren megjelent müvek által a tornászat ügye hathatósan mozdittatott elő. A bekövetkezett 48—-49. évi forradalmi idők a tornászat fejlődését kissé megakadálvozák, azonban a vihar elvonulása után kormány és nép karöltve látott ezen fontos ügy minél nagyobb mérvű fejlesztéséhez. Azon körülmény, miszerint egyeseken, egyházközségeken és társulatokon kivül, még magok az államok is fejlesztő tényezőkként közreműködtek : a tornászat ügyét egészen előtérbe állitá s az valódi lendületet nyert. Poroszország volt az első, ki a tornászat nagy horderejét beismervén, annak érdekében beható állam intézkedéseket tőn s azt a fejlettség és tökély azon magas fokára emelé, melyen mint nemzeti intézmény, saját népe életében a legüdvösebb és legfrtos vigaszversenyen gr. Apponyi „Trullá“-ja egyedül futott. Végül az akadályverseny hőse gr. Szapáry Iván „Coquette“-je volt. — Csabáról értesítenek bennünket, hogy az ottani ev. egyház presbyteriuma a népiskolákat kettővel megszaporitotta, egyet a városban, egyet a szol lökben állitván fel. — Az alföld-fiumei vasút csaba-szegedi vonalán pedig gyorsan haladnak a munkálatok. — Reményi Ede, ki Gyuláról Aradra ment, útközben Csabán akart hangversenyt adni, de miután az ottani casino helyiségeit e czélra nem engedte át — a hangverseny elmaradt1. —- Becskerekeu egy aranymivest fogtak el, ki már 40 év óta folytatta az orgazdaságot. E jó madár roppantul meggazdagodott s nagy vagyonából számos károsult visszatéritést fog nyerni. A szegedi várban ül s várja elitéltetését. — A Tornócz és Nyitra közti levélpósta múlt pénteken délután teljesen kiraboltatott, s a kocsi egy erdőben az ut mellett találtatott meg. A kocsis nyomtalanul eltűnt. — Őfelsége tribunáczi vál. püspök czimét dij nélkül Horvát Mihály jeles történetírónknak adományozta, A lemondott, Szlávy József belügyminiszteri államtitkár helyébe pedig Tóth Vilmos miniszteri tanácsos neveztetett ki. Közgazdászat. Még egy nem kevésbé biztos módja az elkésett kukoricza megérlelésének. Reök bárátomnak e lap 3. sz. közgazdászat! rovatában e czim alatt' „ Hogyan kell ez elkésett kukoriczát megérlelni?“ közrebocsátott javallatára legyen szabad saját tapasztalásom útmutatása nyomán néhány észrevételt koczkáz- tatnom. R. barátom az elkésett kukoriczának diaijában, s különösen a pirosnak megéri elése módjáról értekezvén; ezen ajánlatba hozott egészen ui eljár-'si mód csekéfy nézetem szerént csak annyiban lehet figyelembe vehető és követésre méltó, amennyiben az, a gazdára nézve legbecsesebb idő és munka erő megkimélése mellett a czélnak megfelelő eredményt mutathat fel, — Vagy ha az, az idő, és munka érőréi tekintet nélkül oly módját jelöli ki az eljárásnak, melynek eredménye más utón vagy épen nem, vagy csak nagyobb költséggel elérhető. Lássuk tehát az ajánlott uj eljárás mennyiben foglal magában idő és munka erőbeni gazdálkodást R. barátom szerint az elkésett de főzésre alkalmassá kifejlett kukoricza szárastól hatályosabb tényezők egyikét képezé s a görö-. gök e nemű intézményének méltó vetélytársa lett. A porosz kormány még 1848. Berlinben, egy nagyszerű központi torna-intézetet állított fel, mely 1841. nyittatott meg s fontos feladata lön : Poroszország oskolái és a hadsereg számára tornatanárokat képezni. A porosz példájára a szász kormány is 1850. Drezdában egy tornatanár képző intézetet léptetett életbe, melyből a vidéki városokban alakuló társulatok szakavatott férfiakat nyerhettek. Az oskolákban különösen Spiesz föllépése óta nyert a tornászat mindig szélesebb alkalmazást. Kormány, oskolai igazgatóságok, városi tanácsok és az egymás után keletkező torna-egyletek, mindinkább térjeszték az ügyet. 1860. körül jobban mint valaha érezték szükségét annak, miszerint a német nemzetnek hon- védköteles része tornászatilag képzett legyen s midőn az ügyet maga a mostan uralkodó porosz király is legmelegebb pártfogásába vévé, a tornászat ügye egész Németországban általánosan felkaroltatott és eddig nem ismert lendületet nyert.*) *) Hogy Poroszországban és átaljában egész Németországban mily fontosságot talajdonitanak a tornászainak, mutatja azon külső körülmény is — melynek külföldi inamban szemtanúja voltam — miszerint az épen akkor t. i. ez évi július hó első felében, Bismark kíséretében körútját tevő porosz király, mindazon városokban, hol tiszteletére a nagy csínnal fölékitett tornacsarnokokban tornaünnepélyek rendeztelek, azokat sorra látogató és legélénkebb érdekeltséggel viseltetett derék népének oly intézménye iránt, melyben a békés életnek edzett és kitartó munkások, a honvédelem számára pedig kész bajnokok növeltetnek. M. V. Folytatása következik.
