Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-23 / 4. szám
* hanem a belügyminiszternek a megyei önkormányzat, életrevalóságában vetett erős hite és ezen ős intézmény iránt keblében vallásszerű kegyelettel ápolt alkotmányos érzelmei tárták őt vissza és vezették azon hazafiui elszántságra hogy a felelős belügyminiszterséget, senkinek sem felelős megyék mellett elfogadja; gyakorlatilag bebizonyíthatni reményi vén, hogy a parlamentáris kormány mellett a megyei autonómia megállhat. Egyébiránt nem czélunk a belügyminiszternek báró Wenkheim Bélának a történet lapjaira méltó honfiúi érdemeit s önfeláldozással párosult tevékenységét avatatlan s gyenge tollal rajzolgatni, csupán egy hang akar lenni jelen őszinte nyilatkozatunk az igazságos bírálat és méltányos elismerés érdekében, — a kérdés különben is rövid időn eldöntve leend s meglátand- juk mit hoz a jövő. Vasárnapi levelek. I. Q Tisztelt szerkesztő ur! Csak tessék a czí- met így meghagyni, amint van; inkább azt is megmondom, hogy miért választottam épen ezt. A „vasárnapi“ jelző azon körülményt fejezi ki, mely szerint az ily magamféle falusi ember csak vasárnap juthat hozzá egy-egy kis levél íráshoz; a „levél“ alak pedig mint oly keret kínálkozik, mely maga alkalmazkodik a képhez, a helyett, hogy a képet kellene hozzá szabni; — az „I.“ meg azt akarná mondani, hogy, ha a „Békésnek“ úgy tetszik, egynél tovább is olvasunk.*) Mert hát én „Békés“ első számát igen szívesen üdvözöltem, megértvén belőle, hogy a czél- talanul csapongó political vágyaknak czélt, és járható utat kíván kitűzni, s hogy kiválólag vármegyénk közvetlen érdekei feküdvén szivén, megóvhat bennünket az emberi gyarlóság azon gyei' mekes bajától, mely szerint tarka lepkék után futkozva elütjük lábunkat az orrunk előtt ler ó göröngybe. Azonban az üdvözlést nyomon követte egy más érzelem, az attól való tartás, hátha a „Békés“ követvén társait, nem tudna eléggé vármegyei, tehát eléggé vonzó lenni V Bocsánat ezen feltolakodott aggodalomért! de im kimagyarázom magamat. A hírlap a jelen tolmácsa, miért is kapóssága csak akkor van, ha a történteket belőle mint első kézből kapjuk; legfölebb még akkor van valamelyes, ha nem első kézből ugyan, de oly saját megvilágításban, mely az illető megkésett dolognak mintegy uj, tehát érdekes ablkot ad. Miután azonban a jelennek feltűnőbb mozzanatai is, még a legügyesebb leírók is mind az országos lapokat keresik fel: a vidéki heti lapnak az országos napilapok mellett, a menyiben tárgyaik közösek, alig észrevehető ponttá kell válnia. Ezen összezsugorodását a vidéki lap becsének még a baloskodó vidéki lapok sem kerülhetik ki, noha ezeknél az olvasó rajongása sokat takar, az ellenfél keveset ront; mennyivel nehezebb lenne kikerülnie a rendpártinak, melynek olvasói természetüknél fogva higgadtabbak, válogatósbak, — ellenfelei őrködőbbek, s itt nálunk sokkal számosabbak. .Ebből következik, hogy a „Békes“-nek, ha vonzó akar lenni, határozottan saját térre kell állnia, s az országos lapok terére csak annyiban lépnie, a mennyiben azok felett egyszerűen szendét, még pedig minél rövidebbet tart. így aztán azon helyes viszonyba jutna a vármegyei lap az országoshoz, a melyben áll a vármegye története az országéhoz : részletes saját területén s ebből ki csak akkor tekint, a midőn a részletet, jobban meg- érthetés kedvéért, valamely határán kivid legördült eseménnyel kapcsolatba hozni kénytelen. Igen ám ! de akkor mivel teljék meg a vármegyei lap? Ez az minek egy szerintem igen lényeges részét megjelelni akarnám : a vármegyével. Békés vármegyének népes helységei vannak, melyekben a községi, egyházi, társadalmi s gazdászati élet ha nem is hullámzik, de legalább úgy a hogy mozog. Ha a „Békés“ a kebelbeli községek mindegyikéből egy-egy olyan levelezőt szerezne, a ki a közügyekben állásánál fogva tényező; a ki jól hall, jól lát, s türhetőleg ír is : úgy 4—5 községi levél mindegyik számába már most is kerülhetne; utóbb pedig, ha *) Szívesen elvárjuk. Szerk. majd a községi élet tovább fejlődött, s az egyes levelezők a munkába kissé belemelegedtek, még több kerülne; kerülne annyi, hogy a „Békés“ nevének megfelelőleg a vármegye valóságosliely- rajza lenne. Mit nyernénk tízzel? Ha nem csalatkozom, meglehetős vonzerőt és hasznot, mert igy a részlet-rajzok ha nem is történelmi jelentőségűek, de legalább eredetiek, tehát érdekesek lennének; mert a rajzolt állapot helyeinek s talán még személyeinek is ismerős volta a rajz érdekességét még fokozná; mert a szomszéd községek beléletének tükrében a magunkét is látván, egyikmásik pontja felett hasznos gondolkodásba esnénk ; mert a mely arányban foglalkoznánk a községi, mint politikailag nagyobbára neutrális ügyekkel, azon arányban vetkőznők le a politikai párt kirívó sokszor kihívó színét s azon arányban közeledhetnénk egymáshoz; mert a mely arányban közelednénk egymáshoz, azon arányban következnék be a higgadtabb politikai elvek népszerűsítésének lehetősége. Feltéve már, hogy az említettem levelezők megszerezhetők lennének, hogy ezen levelezők csakugyan dologias, nem pedig holmi politikai találgatásokkal, vagy épen érzelmi ömlengésekkel f'oglalkozáiiak; hogy reális tárgyukat a lap irányát magukon viselő reflexiókkal is tudnák kisérni: gondolnám eljuthatna a „Békés“ a túlsó táborba s talán itt-ott állást is foglalhatna. Az országgyűlésről. A képviselő ház folyó hó 16-án kezdte meg újból üléseit. Az e napi ülést Somsicli Pál elnök zajos éljenekkel fogadott beszéddel nyitotta meg, üdvözölvén a képviselőket és ecsetelvén a képviselőház előtt álló teendők sokaságát, nagyságát s azon felelősséget, melyet a haladó kor liárit a képviselőház mindegyik tagjára a szőnyegen levő nagy kérdések megoldását illetőleg. — Egy elnöki előterjesztés és több képviselők részéről benyújtott kérvények felolvasása után (ezek között Irányi által a testi büntetés rögtöni eltörlése iránt benyújtott is) következett a következő gyűlés napirendjének megállapítása. Horváth igazságy ügy miniszter bejelenti a birósági tisztviselők felelőségéről, azok nyugdíjaztatásáról szóló törvényjavaslatokat. A testi büntetés eltörléséről szólót az osztályok elé adni óhajtja. Irányi az osztályok lassú eljárását rój ja még; a múlt ülésszak alatt tett ez érdembeni indítványa még 5 osztály elé sem került, kéri a házat, utasitsa a közp. bizottmányt, hogy mihelyt az ügy eléje kerül tárgyalja azonnal. Az átalános vallásszabadságról szálló törvényjavaslatát is azonnal tárgyaltatni kéri. Horváth minister szót emel, hogy előbbi szavainak értelme a testi büntetés eltörlésére nézve ugyanaz, mit Irányi más szavakkal ismételt. Ghyczy Kálmán pártolja Irányit s egy nem kevésbé fontos tárgyra hívja fel a ház figyelmét : az 1868-ki állami zárszámadás meg-’ vizsgálására. Kéri azt mielőbb napirendre tűzni. Deák Ferencz nehány szóval megnyug- tatólag felel Ghyczynek. Andrássy ministerelnöknek nincs kifogása Ghyczy javaslata ellen, csak azt jegyzi meg, nehogy általa a pénzügyminister javaslata háttérbe szorittassék. Ghyczy természetesnek találja a minister- elnök megjegyzését. Ezzel az ülés véget ért. Az október 18-ki ülés a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és több elnöki előterjesztéssel vette kezdetét. Több képviselő szabadságidőt kért, csak kettő nyerte meg: Ciotta János és Jozipovics. Irányi Dániel interpellálja a pénzügymi- nistert : szándékozik-e és minő intézkedéseket tenni a magyar pénzpiacnak az osztrák nemzeti banktól függetlenné tétele végett? Kiadatott a pénzügyministemek. Ezután a napirend következett, vagy is a pénzügyministemek előterjesztései az 1868-iki végszámadásról, az 1870-ki fedezetről s az ál- lamvagyonról. Lónyai pénzügyminister a legnagyobb figyelem és csend között mondá' el beszédét, mely élénk képét gördité le a pénzügyi állapotoknak. Megnyugodva tekintett végig a múlt évek eredményein s derült képpel, bizalommal nézett a jövő elé. Elmondá ünnepélyes hangon hogy az alkotmányosság legnagyobb biztosítéka a költségvetés megszavazása s annak előterjesztése nevezetes pillanat alkotmányos életünkben azért, mert első eset, hogy az ország költség- vetésének részletes számadása terjesztetik a nemzet képviselő-testülete elé. A bevételeknél kimutatja. hogy az előirányzott összegeknél a házadéi 11/2 millióval, a fogyasztási adó 2 millióval, a sójövedék 1 millióval, a dohány 4 millióval hozott többet a magyar államnak, (e többlet a kiadások kevesbedéséből származott.) A kiadások előszámitásánál végeredménykép az tűnik ki, hogy az ország vagyona 3 millióval szaporodott. Beszédét élénk éljenzés között fejezi be, s végül jelenti, hogy az államvagyonra nézve 4 törvényjavaslatot mutatott be a királynak, melyek bővebb indokolását egy könyv alakjában a ház asztalára teszi. Elnök határozatkép kimondja, hogy az nyomatás alá fog adatni s áttétetni a pénzügyi bizottsághoz. Andrássy ministerelnök ezután több nemzetközi szerződést mutat be a háznak, melyek felolvastatnak. Külföldi szemle. Spanyolország fővárosából Madridból érkezett sürgönyök szerint a valenciai fölkelők több órai harcz után föltétlenül megadták magukat; Cataloniában hasonlóképen több banda megadta magát, Andalusia és Granadában pedig a fölkelők megverettek. Mindezek daczára azonban még 100,000-re teszik azok számát, kik a kormány ellen fegyverben állanak. — Franciaországban minden oda mutat, hogy a politikai élet ismét visszatér rendes folyamatába. A képviselők lassanként viszaérkeznek; e hónap végefelé már teljes számban Párisban lesznek. — A francia császárné e hó 13-án Kons- tantinápolyba érkezett; az idő gyönyörű volt. több mint busz hajó ment eléje, a Bosporus mindkét partján csapatok voltak felállítva, az egész lakosság oda sietett, a hajók fel voltak lobogózva. Midőn az „Aiglc“ nevű hajó, melyen a császárné volt — a Beglerbey-palotához érkezett eléje jött a szultán egy pompás a császárné számára épített naszádon s a várpalotába vezette, hol a Porta főméltóságait bemutatta. A 1 e fegyverkezés kérdéséről egy francia lap két nap egymás után hozott czikkeket, melyek azt bizonyitgatják, hogy egyedül Poroszország képes az általános 1 ('fegyverkezest előidézni. „Európa szivében egy fegyverben álló nemzet a fegyveres béke“ úgymond a kérdéses lap „Európa lefegyverkezése tehát Poroszország akaratától Újdonságok. Bocsánatot kell kérnünk vidéki t. előfizetőinktől lapunk ezelőtti számának késedelmezése miatt, mire a póstabélyegeknek nem a rendes időre lett megérkezte adott alkalmat. Intézkedtünk, hogy jövőre hasonló eset be ne álljon, Egyúttal tudatjuk, miszerint a „ Békés“ első és második száma végkép elfogyván, a kellő időn túl jelentkezett t. előfizetőinknek azokkal már nem, s csak is a 3-ik számtól kezdve szolgálhatunk. — A népnevelés barátjai bizonyára örvendve veszik tudomásul azon mozgalmakat, melyek egyrészt, egy felsőbb reáliskolának mily alapokon felállithatása érdekében a városházánál, másrészt pedig a tornász a t n a k mint a nép testi nevelés ügyének előmozdithatása végett — a múlt héten — többek által megindittattak. — A megyeházánál t. i. egy Gyulán alakítandó tornaegylét érdekében, elŐleges értekezlet tartatott s a vélemények kölcsönös kicserélése után, abban történt a megállapodás, miszerint atornászattala vívással és hadgyakor- 1 a t o k k a 1, mint az egyelőre tervezve volt egyúttal a lövészet és tűzoltás is egybe fog kapcsoltatni —s az egylet B. Gyulai torna- és tűzoltó-egylet czimét viselendi. — A
