Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-02 / 1. szám
felesleges ezen fogalmaknak a sajtó vétségekre leendő helyes alkalmazásától felvilágositólag értekezni. Ezt tenni, néhány sorban megkísértjük. Az 1848-ki sajtótörvény 2-ik §-sa szerint, „sajtóutoni közlés alatt értetik: minden olyan [ közlés, mely vagy szavakban vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda s metszés által eszközöltetik és a melynek közzététele, a példányok akár ingyen kiosztásával akár eladásával már megkezdődött.“ Ezen §-nak fogalmából önkényt következik, hogy a sajtótörvényben elősorolt sajtóvétségek fogalmához a sajtó atom közlés mulhatlanul meg- kivántatik. Nem elég tehát, hogy valakiről be van bizonyítva, miszerint valamely iratnak mely sajtóvétséget tartalmaz, ő a szerzője, hanem ai'ra nézve, hogy azon irat tartalmáért, sajtóvétség miatt, az esküdtszék által bűnösnek kimondathassák, mulhatlanul megkivántatik azon nyomtatványnak felmutatása melyben azon irat megjelent és annak bebizonyítása, hogy eme nyomtatványnak közzététele, a példányok akár ingyen kiosztásával akár eladásával már megkezdődött. Az emlitett sajtótörvény 13-ik §-a szerint, sajtóvétségért biintettetik a szerző; ha ez nem tudatnék, a kiadó; ha ez sem tudatnék a nyomda vagy metszde tulajdonosa. Ezen személyek tehát nem együtt és egyszerre, hanem alternative, a megállapított sorrend szerint idéztethetnek sajtópörbe s vétethetnek vád alá. Ezen sorszerinti felelősséget, mint a beszámítás alapelveivel ellenkezőt, az újabb törvény- hozás elvetette és méltán, mert az igazság azt hozza magával hogy ne csak egyik a vétkesek közül, hanem mindegyik vétkes büntet- tessék. Ezért az újabb sajtótörvények, a fent emlitett személyeket nem alternative, sor szerint, hanem együtt s egyszerre rendelik sajtópörbe idéztetni. Ugyan is, jöhetnek elő esetek, midőn egy időszaki lapban megjelent cziklc szerzője sajtópörbe idéztetvén, bebizonyítja, hogy a kérdéses czikk általa nem sajtó utján közlés végett, hanem csupán magán levél gyanánt íratott, és annak sajtó utján közzététele, az illető időszaki lapnak szerkesztője által, az ő — szerző — akaratján kivül történt. Hogy ilyen s hasonló esetekben sem a közvádló sem az esküdtszék a törvény által megállapított sorrendhez kötve nincs és hogy a megejtett vizsgálat eredményéhez képest, a vád alá helyezés csak a tulajdonképeni vétkesre nézve történhetik, ez önként értetik s bővebb fel- világitást nem igényel. A fentebbiekből önként következik, hogy ha valamely sajtóperben a szerző ellen elmarasztaló ítélet hozatott, a többiek kik a sorrendben utána vannak, jelesen a kiadó, a felelős szerkesztő és a nyomdatulajdonos a fennforgó ügyben többé vád alá nem helyezhetők s el nem Ítélhetők, — ha azonban szerző a vád alól fölmentetett, ekkor a sorrendben utána következők ellen a büntető eljárás folytathatik. Egyébiránt a beszámítás enyhébb a kiadóra és a nyomda vagy metszde tulajdonosra nézve, mert ezeknek a sajtóvétség elkövetésébeni közreműködésük inkább üzleti dolog, — súlyosabb l szerzőre1, vagy az ezzel egy cathegoriába eső förctltó’,a,' — legsúlyosabb pedig a felelős szerkesztőre nézve, mert ez a lapjában megjelenő minden czikkről tudomással birni tartozik és ha valamely czikk fölvétele az ő tudtán kivül történik, ebbeli mulasztása vagy hanyagsága, vétkét még inkább sulyosbitja. állás nagykövetségre fog ’emeltetni, s ezen állásra ugyancsak b. Werth er fogna kineveztetni. E szerint W ertlier visszahivatása kétséges, s igy e körülményben keresni a fentjelzett közeledést nem lehet; ha csak az nem mutat arra, hogy a szövetségi követi állás most már nagy követséggé növi ki magát. De annyi tény, hogy a politikai lapok mindenütt az Austria Poroszország között kötendő barátságról beszélnek, ezt variálják czikkeikben, levelezésben és sürgönyökben. E tárgyban legmegvilágitóbban ir a bécsi „Presse“ mely a különféle ide vonatkozó lőrékről igy nyilatkozik. „Az eddigi feszültség valóságos mellőzése csak úgy érethetik el, ha a megállapodás érdekében egy újabb, tartható alapot fognak találhatni. Az eddigi differentials főoka Délnémetországban rejlik, a vita ezen pontjaira, nézve kell tehát egyezkedni. Ez csak úgy történhetik, ha mind Berlinben, mind Bécsben lemondanak arról, hogy imperativ befolyást gya- j koroljanak a dél-német ügyek fejlődésére, ha! Délnémetország önelhatározási jogát tiszteletben tartják és megengedik természetes fejlődésüket. I Ha ezen gondolat mindkét részről elfogadtatik, akkor a barátságos szomszéd viszony nem csak lehető, hanem bizonyos is. Az ezen alapon bekövetkezendő kibékülésnek azonban még egy kritériummal kell bírnia, t. i. nem szabad a magyar osztrák monarchia barátságos viszonyát Francziaországhoz alterálni.“ — Francziaországban napról napra bonyolo- dottabb alakot ölt a helyzet s a bizonytalanság a legnyugtalanítóbb híreket szüli.Parisban majdnem egy hét óta beszélik, hogy a kormány államosinvra készül. Afőváros parancsnokává Montauban tábornok egy vadsággal határos szigorúságáról ismeretes férfiú fogna kineveztetni. A lapok a kamara ösz- szehivását sürgetik, de a kormány még nem határozta el magát mitevő legyen. — Spanyolországból szomorú hirek érkeztek. Barcelonában véres összeütközés történt a katonaság s az önkénytes csapatok között, melyek makacs küzdelem után szétszórattak, s le- fegyvereztettek. A kormány elhatározta, hogy ezektől nem tűr el semmiféle republikánus tüntetést sem. Hir szerint a ministerium megakai'- ja hoszszabbitani Serrano kormányzóságát egy évvel, miután nincs kilátás, hogy a trónt egyhamar be lehessen tölteni. Szegény Spanyolország! Eddig más kezek szórtak rád nyomorúságot most meg önmagadban hasonlottál meg. — Pápán közelebb követválasztás les denütt nagy feszültséggel néznek az ere elé. A jobboldal jelöltje Trefoit Ágoston gyénkbeli birtokos — a baloldali Horn kinek nevet az ellenzék s különösen ennek '< orgánuma a „Hon“ útón-útfélentromtóteUjy lesz a dicsőség? azt előre perste senki sen hatja; mind a két párt erősen biztntáBfctfá mindegyik a maga jelöltjét hirdeti biEpJo Mindenesetre nyereségnek tartanók, fia az szággyülés tagjainak szán a egy olyi^Hfró zettségii egyénnel szaporodnék, ninq^Hfó I — Jól esik ilyesmit hallani. I)« sept. 20-án tartott vasaikor a venlégj^aV lyosóján 600 írttal terhelt tárczát líb .hl letes fogadós addig tudakozódott tulajdonosát -— egy pesti majorost, f— meg ta, ki ekként szerencsésen visszanyerte elve pénzét. Ismétlő felhívás Gyula vár»s íi||közönsé liez! Folyó évi augusztus havábm a fégMzct rútjaihoz tett felszólamlásomat mitó'a azutíal L fiúi bizalommal ismétlem, azon luzgó kérést tézem, hogy a kik az élőkor iránt kegyeidet í tick keblükben — a gyulai archcdogiai tárai megalakulása végett ez évi okffbtr hó 4-én előtt 10 órára, közös tanácskozásul a hely elemi főiskolai múzeumba megjelenni sziveik jenek. ^ .t Idősb Mogyoróssy János Vegyesek. V Újdonságok. Külföldi szemle. A napi sajtó e héten keresztül folytonosan az Austria Magyarország és Poroszország közötti közeledéssel foglalkozott. E közeledés egyik legfőbb jele azon körülmény volna, hogy a porosz ko- ronaherczeg (kinek mellékesen megjegyezve a königgrützi végzetes ütközetben nagy része volt közelebb Becsbe érkezend az udvar látogatására, hol hir szerint két napot fog tölteni. A másik jelző Werther bárónak a bécsi porosz követnek visszahivatása volna; miután Werther iir állítólag a bécsi udvarnál „ingrata persona“ volna. Ez utóbbi hir ellenében azonban a „Wan- derer“-nek egy berlini távirata azt állítja, hogy a Bécsben levő éjszak-német szövetségi követi— Az ujonczállítás Békésen tegnap befejeztetett, s ezzel az egész megyére nézve véget ért. — A Gyula város közönségét utóbbi időben annyira, foglalkodtatott iudóház kérdése* is meg- oldást nyert. Ribáry ministeri osztálytanácsos, Nagy László vasúti, felügyelő és több vasúti mérnök érkezett múlt szerdán városunkba, s ugyau! azon napon a meghívott érdekeltek és számos hallgatóság jelenlétében úgy a város határán keresztül vonuló pályavonalon létesítendő átjáró és közlekedési mellékutak, mint a folyóvizekeni s egyéb hidak megállapitása után az iudóház helye is kijelöltetett. A tárgyalás eredménye az lett, hogy sem a külső vásártér, sem pedig az úgynevezett „gyepmester tér“ nem fogadtatott el inclóház helyül, hanem a református sirkert melletti szénáskert. A hidak között legfontosabb lesz a Fekete- és Fehér-Körösön építendő két hid. Az utak megállapításánál az illető földtulajdonosok kényelmére kellő tekintet volt. Már most óhajtandó, hogy a munkálatok mielőbb megkezdessenek, hogy elvégre Gyula városa is részesüljön a vasúti közlekedés áldásos élvezetében. — Hogy fáklyás zenét zene nélkül is lehet adni : arról a közelebb városunkban időzött lat. szert, püspök urnák egy ilynemű megtiszteltetése (?) tanúskodik. De a mellett, hogy ez alkalommal a zene mellőzve volt, még a fáklyákon is meglátszott mennyire igyekeztek az illetők a tiszteletnek kifejezést adni,— állván azok valamely más alkalomból megmaradt dirib-da- rabokból. Szerencsére a püspök nem a fáklyák mivoltát tekintette ezúttal, hanem a jóakaratot. Tiszteljük az illetőket és figyelmeztetjük, hogy máskor illőbb módon igyekezzenek a tiszteletet valamely kiválóbb egyén iránt kimutatni — vagy pedig hagyják abba. — Biliarmegyében a szüret, és pedig a n.- váradi és érmelléki járásban ebó 14,15 és 16-án — Belényes vidékén pedig 8-án veendi kezdetét. Egy nagy ember emlékezete. Septemb a 14-én magasztos ünnepet ült a tudományom '1 . lát. Humboldt, Sándor, az újabb kor W,,., , tó J búvárja születésének századik érfordulójaijű ‘ e nap, melyen a lángeszű, fáradhatatlan s r tevékenyebb emberek egyikíről eiriékizétót ^ a hálás utókor. A nagy ember 176. seiA®’ született Berlinben és 1859. május 6-n,' ugyanott. Ha valaki az emberiség dicsőségére működött, úgy bizoiivoBalFnjjfy^ volt az, ki csaknem egész életén k<tztiil kadatlan munkássággal, példátlan '^izeretatt az emberi ismeretek gyarapításában fisában fáradozott. Ot éven át Amenta* zott, keresztiil-kasul járván e világrész den tartományát, sokszor szenvedve, t. külözéseket koczkáztatva életét és mit egy czéltól vezéreltetve — a tudornál pitásától. Világhiiii könyve a „Kosnu ban foglalja az egész természeti világ halhatatlan emléke gyanánt maradt te je magas szellemének. A Miklós oroszt tál 1829-ben rendezett észak ázsiai tun> czélu utazásban szintén részt vett, s ei alkalmi mai kilencz hónap alatt 2320 mértföldnyi úti tett. Könyvet kellene írni, ha valaki e nagy em bér érdemeit és hatását a tudományra fejteget ni akarná, vagy oly mindent magában foglal ismeretekkel bírnia, mint a minőkkel ő bírt — hogy megítélni tudja. Tőlünk idegen bár, _ de mert az egész emberiség büszkeségének mondható — - a mienknek is tarthatjuk őt s ép olv kegyelettel ragaszkodhatunk emlékéhez, a minővel szülő hazája Németország ragaszkodik. A siami ikrekről. Olvasóink bizonyosan még élénken emlékezni fognak a giami ik.kn nek föltünése oly nagy zajt ütött a á (Ty) kikről eddigelé alapos, részint azo.ib. . j\ lan dolgokat állítottak. Azt hisszük IU, egészen érdektelen egy tudományos f •< származó némely megbízható adatok e természeti tüneményről, melv adató -a egy angol szaklapban tétettek közzelA siami ikrek kétségkívül termés« >. nak mondhatók, de semmi esetre sei i mely mint sokan hiszik a boneztan a. siológia közönséges törvényei alól 1 k pezne, hanem melynek rendkivülisé; ‘ véletlen körülmények ritka cgybetal b'' áll. A tünemények, melyeket az ej' b férfiú az ikreken észlelt, mind olyant az átalános szabályok szerint az élő sen az emberi testben természetesek. fa szenved kétséget, hogy az egybekötő t i két egymástól egészen különböző s kintetben elválasztott lény. Különbül^ meik, véleményük, testi hogylétükbtóf^ zös bennük egyedül az, hogy 58 v\Vb' szoktak úgy cselekedni, mintha egye Ói Az egyik olykor beteg, a másik ne
