Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)

1949-02-26

ezidőszerint egy kísérleti tanfolyam van folyamatban, melynek hallgatói a földmives- szövetkezetek, földbérlőszövetkezetek és táblásművelő csoportok vezetőiből tevődnek össze. A mezőgazdaság átállításával kapcso­latban a mezőgzdasági igazgatás átszerve­zése, illetve korszerűsítése is kezdetét vette. Ennek során Gyulán a vármegye székhelyén földmivelésügyi igazgatóság kerül felállításra, mely szerv valamennyi a földmivelésügyi tárca keretébe tartozó szakhivatalt foglalja magába és jóval nagyobb hatáskörrel lesz felruházva az eddigi igazgatási szerveknél, gyorsabb és eredményesebb munkateljesít­mények elérése érdekében. Az igazgatóság elhelyezése a vármegyeházán belül történik meg és a tervek szerint március hó 1-ével működését megkezdi. A Földmivelésügyi Igazgatás létszámá­ban bekövetkezett változások során Oszlács Mihály csorvási, valamint Pardi István vész­tői gazdajegyző állásáról lemondott. Az állat- tenyésztési szakszolgálat felállításával egy­idejűleg a szakszolgálat vezetésével Balogh Zsigmond szerződéses állattenyésztési főta­nácsadó bízatott meg. Jelentem továbbá, hogy a Földmive­lésügyi Miniszter Ur Biacsi Imre gazdasági felügyelőt Budapestre helyezte át és helyére Rothscner Jenő gazdasági felőgyelőt ren­delte ki Debrecenből. B) Állategészségügy A téli hónapokra vonatkozó állategész­ségügyi jelentésem általába kedvező szokott lenni, mivel ilyenkor az állatjárványok ter­jedéséhez hiányzanak az előfeltételek, mint pl. az élénk állatforgalom. A fertőző beteg­ségek közül a lépfene két esetben nyert megállapítást, az egyikben husvizsgálat so­rán, kényszervágott szarvasmarhán, másik esetben fertőzött helyről származó takarmány etetése után. Az ősszel nagyobb elterjedést nyert juhhimlő mindössze 2 község 4 udvarában van nyilvántartva, de a beteg állatok ezek­ben is tökéletesen gyógyultak. Rühösség lépett fel Gyoma község egy udvarában a juhállományban, ezideig na­gyobb veszteség nélkül. A betegek gyógy­kezeltetése elrendeltetett. Legutóbbi jelentésem óta a tenyész- bénaság állásban jényeges változás nem kö­vetkezett be, pótvérvételek során 3 db ló bizonyult betegnek és ezzel újabb fertőző gócokat sikerült kiemelni a tenyésztésből. Nagy jelentőségű baromfioltási akció van folyamatban a vármegye egyes részei­ben, főleg a baromfi felvásárló nemzeti vál­lalatok felvásárlási körzetében. A földmive­lésügyi minisztérium a kijelölt területeken kötelezővé tette valamennyi 4 hónapnál idősebb tyúkfélének a baromfipestis elleni oltását. Az oltás megszervezését és végre­hajtását a Magyar Állatorvosok Szakszer­vezete és a DÉFOSz vállalta magára és fo­ganatosítja. A munka elvégzésére 60 állat­orvos érkezett a vármegye területére úgy, hogy február végére adott határidőre a be­fejezés biztosítva van. Az összes költségeket a földmivelésügyi tárca viseli 20 fillér da­rabonkénti oltási díj kivételével. Megálla­pítható, hogy a gazdaközönség a legnagyobb megértéssel fogadta az akciót és annak si­keres végrehajtása érdekében maga is min­dent elkövetett. Az oltási akció befejezésé­vel remélhető, hogy a baromfi-export le­hetőségeket teljes mértékben ki tudjuk használni. Az elmúlt évben nagy veszteséget okozott sertésorbánc járvány megszűnt és most már csak szórványos esetek fordulnak elő. Sertéspestis az egész törvényhatósági területen nincs megállapítva. A téli takarmányozással összefüggően angolkó.rós és csontlágyulásos megbetegedé­sek fordulnak elő, főleg a sertések és szar­vasmarhák között. Az állatvásárokra, téli hónapokban szokatlanul nagy a felhajtás. Kereslet a vágóállatok iránt élénk, különö­sen hízott sertésekben. A sovány sertés és malac ára, a jó tengeri termésre való tekin­tettel, szokatlanul magasra emelkedett. Az állategészségügyi szolgálat ellátása zavartalan volt. III. Közbiztonság A) Rendészet Rendőri eseményekkel kapcsolatos in­tézkedések adatait az alábiakban jelentem: az elmúlt negyedévben kiadott engedélyek száma: Útlevél 40 db, erkölcsi bizonyít­vány 268 db, talált tárgyak bejelentése 14, — 9 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom