Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)
1949-10-12 / 10. szám
erre a vármegye törvényhatósága határo- zatilag kötelezett. (2) A megyei városok a szociális otthon közös fenntartására az'(l) bekezdésben foglaltak szerint a községekkel egyesülhetnek, illetőleg erre a vármegye törvény- hatósága határozatilag kötelezheti. 3. §. (1) Az egyesült községekben eddig fenntartott községi szeretetbázakat (szegényházakat) meg kell szüntetni és eddigi gondozottaikat az alábbiak szerint történt elbírálás után a szociális otthonban kell elhelyezni A községi szeretetházak használható felszerelési (berendezési) tárgyait a szociális otthon rendelkezésére kell bo- csájtani, az így felszabadult községi épületeket pedig egyéb községi cél megvalósításának szolgálatába kell állítani. A szeretetházak (szegényházak) megszűnésekor a használható felszerelési (berendezési) tárgyakat a községi elöljáróság leltározza és legkésőbb egy hónap alatt a szociális otthon rendelkezésére bocsájtja. A szállítási költségeket az a község viseli, amelynek tulajdonát képezték a berendezési tárgyak. Az átadással, leltározással kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben elsőfokon és végérvényesen az alispán dönt a járási főjegyző és a vm. szociális felügyelő meghallgatása után. (2) Amennyiben a szociális otthon fenntartásában valamelyik megyei város is érdekelt, akkor a 3. §. (1) bekezdésében foglaltak a 1. §. figyelembevételével alkalmazandók. (3) A jövőben községi (városi) jellegű szociális otthon létesítéséhez, valamint az egyesülésre nem kötelezett községekben (városban) megmaradó szeretetházak átalakításához, bővítéséhez, vagy jelentősebb tatarozásához a vármegye alispánjának — a kérdés képviselőtestületi tárgyalása előtt kikérendő — külön engedélye szükséges. A vármegye alispánja a vm. szociális felügyelő meghallgatása után dönt az engedély megadása, vagy megtagadása kérdésében. 4- §• (1) A szociális otthonba az 1.§.(1) bekezdésében és a 2. §-ban megszabott kereten belül is elsősorban azokat kell felvenni, akiknek sem megfelelő lakásuk, sem eltartásra köteles és képes hozzátartozójuk nincs és állandó lakóhelyük az egyesült községek valamelyikében vau, továbbá akiknek legalább 75 °/o os munka- képtelenségét a községi orvos igazolja. A községi orvos megállapítását a járási tisztiorvos ellenőrzi és igazolja. Kiskorúakat a szociális otthonba nem lehet felvenni. (2) Állandó lakóhelynek azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol a felvételre szoruló személy az utolsó 5 év alatt a leghosszabb ideig lakott. Ettől eltekintve a kérdés eldöntésénél mindenkor a hatályos jogszabályok az irányadók. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelöltek elhelyezése után a szociális otthon befogadó képessége megengedi, másodsorban olyan rászorultak is felvehetők: a) akik a fenntartásukhoz ugyan elégtelen, de bizonyos jövedelemmel, járadékkal (kegydíj, stb.) rendelkeznek, b) akik fizetőköteles és képes hozzátartozóik vannak és ezek gondozottjuk felvételéért méltányossági okokból folyamodnak. végül c) akiknek állandó lakóhelye nem az egyesült községekben van, de felvételüket lakóhely községük (városuk) saját elhelyezési lehetőség hiányában kéri. Ezekben az esetekben azonban a beutaltak járadékaik 80 százalékát, az eltartásra köteles hozzátartozók, illetve az idegen községek (városok) 19. §. szerint megállapított ellátási díjat a szociális otthon székhelyének községi (városi) pénztárába minden hónap 5-ig befizetni tartoznak. 5- §. (1) A szociális otthonba való felvétel — a 4. § bán foglaltaknak megfelelően — végleges, ideiglenes, vagy átmeneti jellegű. (2) Véglegesen az egyesült községekben állandó lakóhellyel bíró azokat a rászorulókat lehet felvenni, akikről lakóhelyük községi képviselőtestülete a 6000—1931. M. E. sz. rendelet 24. §-a alapján megállapította, hogy közsegély nélkül megélni nem ’ képesek. (3) Ha a szociális otthon befogadóképessége lehetővé, teszi, akkor ideiglenesen a 4. § (3) bekezdése a—c pontjában megjelöltek is felvehetők. 76
