Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)

1948-09-25 / 10. szám

építésük még mindig sok kívánni valót hagy maga után, még mindig igen sok az engedély nélkül épült lakóház, mely ter­mészetesen a közegészségügyi követelmé­nyeknek legritkább esetben felel meg. Tájékozásul megjegyzem, hogy a fenti adatok és felsorolt hiányosságok mind Békéscsaba tbj. város adatain kívül érten­dők, mert Békéscsaba 1948 ápr. 1-től mint tbj. város teljesen különvált és külön tör­vényhatóság elé külön jelentés megtételére köteles. II. Közgazdaság. A) Mezőgazdaság: Junius hónap időjárása a mezőgaz­daságra kedvező volt. A kedvező csapa­dékos időjárás folytán a vármegye mező- gazdasági helyzete javult, amennyiben a júniusi esőzések a kalászosok fejlődését elősegítették, a kapásoknál viszont az eső hatására rohamos fejlődést tapasztaltunk. Julius hónap első felében szintén bőséges csapadék esett, azonban a hónap második felében rendkívül forró száraz időjárás kö­vetkezett be, melynek állandósulása a ka­pásnövényekre kedvezőtlen volt. Ennek a száraz, aszályos időjárásnak következtében a kapásnövényeket, főkép pedig a kukori­cát jelentős károsodás érte. Augusztus hó­nap időjárása az évszaknak megfelelő volt és megfelelő mennyiségű csapadék esett­A kalászosok az áprilisi fagykártétel után május és junius hónapban még ja­vultak. A vármegye területén junius hó­nap végén végzett összeírás szerint össze­sen 1050 kát. hold őszi búza került kiszán­tásra, mély terület kát. holdanként másfél mázsánál kisebb termést Ígért. Az aratási munkák junius 21-én in­dultak meg és minden különösebb fenn­akadás nélkül julius hónapban befejeződ tek. Ezt követően a cséplési munkálatok julius 20-a után indultak meg, és ugyan­csak zökkenésmentesen augusztus 20-ára fejeződtek be. A cséplési eredmények a legváltozatosabb adatokat szolgáltatják, amennyiben őszi búzánál nagyobb össze­függő területeken 15 q-s terméseredmé­nyek mellett helyenként 1-1.5 q s ter­méseredményeket is kaptunk. A cséplési eredmények feldolgozása után a vármegye átlagtermése búzából kereken 6 q, rozsból 7 q, árpából 6.40 q, zabból 5 q. volt. A cséplés befejezése után az őszi vetőmagellátás, továbbá a szántás és vetés kérdése mutatkozott legsúlyosabbnak. A gabonákban mutatkozó jelentékeny keve­rékesség és üszköáség miatt az őszi vető­magvak kötelező tisztítása és csávázása vált szükségessé. Ezzel egyidejűleg a be­szállításra került gabonák külön táro­lását is el kellett rendelni abból a célból, hogy a gazdaközönség részére elfogadható mennyiségű vetőmagot lehessen biztosítani a cserélési lehetőség kihasználása utján. Ezeknek a cserevetőmagvaknak külön tá rolása a gyüjtőkereskedők részéről meg­lehetősen nehézkesen ment, olyannyira, hogy egy pár esetben a mulasztó kereske­dővel szemben büntetőrendelkezést kellett életbeléptetni. Cserevetőmag céljaira a vár­megye területén mintegy 260 vagon ga­bona gyűlt össze, melyből viszonylag ke­vés mennyiséget, 60 vagont* cseréltek át. Fenti akcióval párhuzamosan megin­dítottuk az őszi ínséges vetőmagbiztositá- sok érdekében szükséges intézkedéseket is. Ennek során a vármegye részére 126 vagon őszi búza, 10 vagon rozs és 15 va­gon árpa kiutalását sikerült biztosítani, mely tétel azonban nem fogja fedni az ezen a téren mutatkozó szükségleteket. A megejtett összeírások adatai sze­rint a vármegye területén mintegy 250 vagon Ínséges vetőmagbuzára lenne szük­ség, a 126 vagonos kerettel szemben. Eb­ben a tekintfetben azonban felemelésre, il­letve pótkiutalásra a Földmivelésügyi Mi­nisztérium tájékoztatása szerint nem lehet számítani, sőt számításon kivül kell hagyni a fentebb jelzett 15 vagonos ősziárpa ve- tőmagkeretet is, mert a felvásárlással meg­bízott Magyar Országos Szövetkezeti Köz­pont a szükséges mennyiséget rendelke­zésre bocsátani nem tudja. De nehézségek mutatkoznak még a repce, valamint a bük­könyvetőmag biztosítása terén is és ennek következtében a vármegye területére kö­telezőig előirt 180.000 kát. hold búza, 2 ezer hold rozs, 3 000 hold ősziárpa, 100 hold repce, 1500 hold lucerna, 1000 hold bükköny őszi vetése nem látszik biztosí­tottnak. Figyelembevéve tehát azt, hogy a vármegye őszi szántási és vetési tervének megvalósítása egyik legfontosabb felada­tunk és kötelességünk, szükségét látnám 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom