Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1948. január-december (3. évfolyam, 1-14. szám)
1948-03-12
D) S/ahadnifívtfló'déK Az elmúlt december és január hónapokban fokozottan ellenőriztük a különféle szabadművelődési tevékenységeket, így meglátogattunk 11 szabadiskolai évfolyamot, 3 tanfolyamot, 17 előadássorozatot. Az ezüst- kalászos tanfolyamok keretében mindenütt beillesztettünk irodalmi, történelmi, társadalmi és egyéb közismereti tárgyú előadásokat. Megállapítottuk, hogy a társadalomnak kultur-igénye van. Különösen ki kell emelnem a veszei-hídi leánynépiskola munkáját, amely a hivatalos szakvélemények szerint is úgy szerepel, mint az ország első helyen álló népfőiskolája. A szabadművelődési munkatervekben elsőrendű helyet foglalnak el a községenként szépen folyó 48-as .előadássorozatok. A 48-as szellemnek legszebb megnyilatkozásai voltak az eddigi már részben lezajló- dott 48-as kulturversenyek, amelyekből az ének- és zenei verseny országos középdöntője is befejeződött. Békésmegyei viszonylatban kiemelkedő jelenségnek kell tekintenünk az országos középdöntő versenyen elért eddigi eredményeinket, ahol magánének első és második helyezettjét, a zongora verseny második helyezettjét békésmegyei versenyekről tovább jutottak érték el. Az énekkarokból két kórus került országos döntőbe, melyek közül ki kell emelnünk a békés-tarhosi ének- és zenei liceum teljesítményét, mely az országos középdöntő versenyen egyedül érte el a legmagasabb elérhető pontszámot azzal a bírálattal, hogy így is messze fölötte áll a kifejezhető értékelésnek. A kormányrendelet lehetőségei szerint 15 vándorkönyvtár létesítésére és 4 db vetítőgép beszerzésére tettünk javaslatot. A jövőben működő szabadiskolák számára kézikönyvtárat tudunk adni, amelynek szétküldése most van folyamatban. A szétosztásnál^ tanyavilág égető problémáit vettük figyelembe. Megrendeztük első előadóképző tanfolyamunkat, amelyet soron követ a megyében még négy helyen megrendezendő tanfolyam. A Tiszántúli Szabadművelődési Munkaközösség januárban Békéscsabán tartotta értekezletét, amelyen a nevelői tanfolyam kérdésein kívül a Tiszántúl legsajátosabb problémáját a tanyavilág problémáit mutatta meg. E) Munkanélküliség. Januárban a közm. kötelezettek száma* 150.472 fő, befolyt közm. váltság 227.514.44 Ft. Január hónapban Békés vármegyében a közmunkára folyósított összeg 590.0C0 Ft. 1.475 fő 20 napra 29.500 napszámban. A közm. váltság behajtási eredménye • emelkedő, de a végzett munka még nem teljes értékű, mert az egyes munkaerő nyilvántartók teljesítménye jóval a kívánt mérték alatt maradt. Az É. K. M. V-a osztálya 1947. augusztusától 1947. december 31-ig befutott jelentkezéseket százalékosan átdolgozta és az öt hónap alatt beszedett közm. vakságot ennek alapján kiértékelte. Ebből a százalékból kitűnik, hogy egy lakosra eső váltság átlagos összege pl, Budapesten 3.32 Ft, míg Békés vármegyében csak 0.52 Ft. Az É. K. M. Miniszter Békés vármegye területén Orosházán és Csorváson háziipari tanfolyamot szervezett. Orosházán 20.000 forinttal, Csorváson 10.000 Ft-al. Orosházán a háziipari tanfolyam hallgatók száma 75 fő, míg Csorváson 23 fő. A tanfolyam 36 napos, hallgatói napi 5 forintot kapnak. A munkanélküliség leküzdésére december hónap folyamán 655.000 forintot utalt ki az Építés és Közmunkaügyi Minisztérium. Január hó 16-án az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium kiküldöttei, főis-, pán, alispán, áJlamépítészeíi hivatali főnök, Armentesííő Társulati mérnökök bevonásával a február és márciusi közmúnkaprog- rammot megtárgyaltuk. A tárgyaláson a Fékosz. titkára, — mintán hivatalától távol volt, nem volt jelen. A 3 éves tervvel kapcsolatban jelentem, hogy január 22-én a vármegye 3 éves tervének letárgyalásán jelentem meg a vármegye főjegyzőjével, amelynek számadatait később fogják velünk közölni, de a tárgyalásból megállapítható, hogy a mezőgazdaságot és a közlekedést erősen fejleszteni kívánja a kormányzat. Egyébként a 3 éves terv végrehajtásával kapcsolatban a kiutalt összegekre vonatkozóan az egyes fejezetek alatt már kitértem. F) Kereskedelem és ipar. A kereskedelem az elmúlt negyedév alatt kielégítően működött. Nehézségek jelentkeztek a textiljegyek beváltásánál. Általában jellemezte a kereskedelemnek politikai életét az érdekképviseleti szerv — 23 —
